Velim (Stankovci)
| Velim | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Község | Stankovci |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 23422 |
| Körzethívószám | (+385) 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 125 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 161 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 53′ 19″, k. h. 15° 43′ 23″43.888577°N 15.723136°EKoordináták: é. sz. 43° 53′ 19″, k. h. 15° 43′ 23″43.888577°N 15.723136°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Velim falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Stankovcihoz tartozik.
Fekvése
Zárától légvonalban 47, közúton 58 km-re délkeletre, Šibeniktől légvonalban 22, közúton 27 km-re északnyugatra, községközpontjától 3 km-re délkeletre a 27-es számú főút mellett, Dalmácia északi részén fekszik.
Története
Területén már a kora középkorban emberi település volt, ezt bizonyítját a Velištak nevű helyen talált 8. századi temető leletei.[2] Velim első írásos említése megerősített helyként 1387-ből származik, amikor birtokosa Palisnai János vránai perjel volt.[2] 1409-ben Dalmácia többi részével együtt a Velencei Köztársaság vásárolta meg. Az itteni toronyerőd része volt a dalmáciai városokat védő végvárrendszernek. 1538-ban annak megakadályozására, hogy erődje török kézre jusson, felgyújtották a velenceiek.[2] Ebben az időszakban rövid ideig a ferencesek igazgatása alá tartozott, és új lakosság telepedett le. A vár 1546 és 1684 között török kézen volt. A kandiai háború során heves csata zajlott itt le, és végül 1684-ben rombolta le a török. A falu plébániáját 1682-ben említik először, és 1747-ig volt önálló plébánia székhelye.[2] A török kiűzése után 1797-ig a Velencei Köztársasághoz tartozott. Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot, a campo formiói béke értelmében osztrák csapatok szállták meg. 1806-ban a pozsonyi béke alapján a Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 23, 1910-ben 118 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1941-ben a szomszédos településekkel együtt Olaszország fennhatósága alá került. Az 1943. szeptemberi olasz kapituláció után visszatért Horvátországhoz. A településnek 2011-ben 123 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
Lakosság
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 23 | 0 | 84 | 85 | 129 | 118 | 110 | 149 | 130 | 150 | 161 | 232 | 130 | 143 | 124 | 123 |
Nevezetességei
Szent Antal tiszteletére szentelt kis temploma kezdetben a helyi plébános és a káplán házikápolnája volt. Amint az a templom homlokzatán olvasható 1894-ben kijavították és templommá építették át. Ekkor készült a márvány oltár rajta a védőszent fából faragott szobrával. Homlokzatán kerek ablakocska látható, harangépítményében két harang van. A templom a délszláv háború idején megsérült, csak 2003-ban állították helyre. Ekkor helyezték el benne Szent Anna új szobrát.[5]
További információk
- Stankovci község hivatalos oldala (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
- Benkovac turisztikai egyesületének honlapja (horvátul)
- Hrvatska enciklopedija – Velim (horvátul)
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c d Enciklopedija.hr:Hrvatska enciklopedija – Velim(horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Franjevci-split.hr:Stankovci (horvátul)
