Budapest XXIII. kerülete

Elhelyezkedése Budapesten belül

Budapest XXIII. kerülete címere

Egyéb elnevezés: Soroksár

Közigazgatás

Városrészek

Millenniumtelep
Soroksár
Soroksár-Újtelep
^[1]

Irányítószám

1237-1239

Polgármester

Geiger Ferenc (SCSZ)

Népesség

Teljes népesség

19 982 fő (2012. jan 1.)^[2] +/-

Rangsorban

23.

Népsűrűség

506 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

40,78 km²

Elhelyezkedése

Budapest XXIII. kerülete

Pozíció Budapest térképén

Koordináták: é. sz. 47° 23′ 47″, k. h. 19° 06′ 52″

é. sz. 47° 23′ 47″, k. h. 19° 06′ 52″

Budapest XXIII. kerülete weboldala

Budapest XXIII. kerülete Budapest legfiatalabb kerülete: 1994-ben vált le Budapest XX. kerületéről. Területe megegyezik az 1950-ben Budapesthez csatolt Soroksár nagyközségével.

Fekvése [szerkesztés]

Északon a XX. kerület, nyugatról a Soroksári Dunaág, azon túl a XXI. kerület és Szigetszentmiklós, délről a főváros közigazgatási határa (Dunaharaszti, Alsónémedi és Gyál), keletről a XVIII. kerület határolja.

A kerület viszonylag csendes, mert a nagy forgalmat lebonyolító utak jelentős része a kerület peremén fut végig (a nyugati oldalon a Soroksári út, a keletin az M5-ös autópálya bevezető szakasza). A leggyorsabb megközelítési mód a Ráckevei HÉV, valamint a Budapest–Kelebia-vasútvonal. Mindkét vasútnak a városközpont közelében vannak a megállói.

Soroksár a Pesti-síkságon fekszik, a településtől nyugatra folyik a Ráckevei-Duna (a helyiek elnevezése alapján Soroksári-Duna). A Duna-ágba ömlik a szabályozott és szennyezett Gyáli-patak, amelyet a térképek ma már csak szennyvízcsatornának jelölnek.

Története [szerkesztés]

Soroksár egy régi térképen

Soroksár település a török világ alatt elpusztult és csak 1724-ben kezdett német lakosokkal benépesülni, amikor Grassalkovich Antal tulajdonába került. (A betelepülés kezdetben lassan ment, mert Grassalkovich birtokjogát sokan megtámadták.) A 18. század közepe táján lett faluvá, Mária Terézia alatt vásárjogot kapott és mezővárossá lett. A XIX. század végén Soroksár nagyközség volt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Ráckevei járásában, az elzárt soroksári Duna-ág mellett, 1891-ben 1366 házzal és 12 143 lakossal (közte 4410 magyar, 7120 német, 160 szlovák). Budapesthez közeli helyzetét kihasználva a fővárossal élénk gazdasági forgalmat alakított ki. Soroksárhoz tartozott Erzsébetfalva és Kossuthfalva, valamint a gubacsi puszta.

A második világháborút követően Soroksár német lakosságának javát, összesen 3898 embert kitelepítettek [1].

1950. január 1-jétől Soroksár főváros része lett a XX. kerület kisebbik alkotóelemeként Pesterzsébet mellett. 1992. szeptember 27-én helyi lokálpatrióták kezdeményezésére népszavazást tartottak, ahol döntés született az önálló Soroksárról. Az így létrejött XXIII. kerület 1994. december 11-én választotta meg első képviselő-testületét.

Soroksár Budapest leggyérebben lakott kerülete; mintegy hat és félszer kevesebben élnek itt, mint a legsűrűbben lakott (és hét négyzetkilométerrel kisebb) XI. kerületben (azaz Újbudán). Átlagos népsűrűsége szintén majdnem hat és félszer alacsonyabb a teljes budapesti átlaghoz viszonyítva.

Sportélet [szerkesztés]

Soroksár hivatalos sportegyesülete a Soroksár SC. A csapat magyar kupát nyert 1934-ben. A labdarúgó szakosztály újonc az NB III. Duna csoportjában, ugyanis a 2007–2008-as szezonban búcsúzni kényszerült az NB II. Nyugati csoportjától.

A kerület ad otthont a Soroksári Súlyemelő és Szabadidősport Egyesületnek (SoSE), amely 1995-ös megalakulása óta 50 országos bajnoki címet és számos Európa- és világbajnoki helyezést szerzett; a hazai súlyemelés egyik legeredményesebb egyesülete. A klub szervezésében kerül minden évben megrendezésre a Soroksár Kupa Nemzetközi Súlyemelő verseny, amelyen legutóbb (2010) 12 ország több mint 100 versenyzője vett részt.

Városrészek [szerkesztés]

Soroksár-Újtelep

Határai: Köves út az Alsó határúttól - Szentlőrinci út - Temető sor - Alsó határút a Köves útig. Az 1920-as években kialakult lakóterület Soroksár és Pesterzsébet határán.^[3]