Ugrás a tartalomhoz

Prokopiosz (történetíró)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 157.181.25.100 (vitalap) 2020. április 22., 21:26-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (jogot)
Prokopiosz
Életrajzi adatok
Született500 körül
Caesarea Maritima
Elhunyt562 körül
Konstantinápoly
Ismeretes mint
Nemzetiséggörög
Pályafutása
Szakterülettörténettudomány
Kutatási területbizánci történelem
Jelentős munkáiA háborúk könyve
Épületekről
Titkos történet
A Wikimédia Commons tartalmaz Prokopiosz témájú médiaállományokat.

Kaiszareiai Prokopiosz (ógörögül: Προκόπιος ὁ Καισαρεύς [Prokopiosz o Kaiszareusz], latinul: Procopius Caesariensis), (Caesarea Maritima, 500 körül – Konstantinápoly, 562 körül) kora középkori bizánci történetíró, aki legfőképpen I. Justinianus császár alatti háborúk leírásáról ismert.

Élete

Caesarea-ban született, jogot tanult, majd Konstantinápolyban (ma: Isztambul) gyakorolt. Procopius a Palesztina provincia akkori adminisztrációs központjában Caesarea Maritima városában született 500 környékén. Valószínűleg a város védőszentjéről, a mártírhalált halt 4. századi Prokopiosról kaphatta nevét.

Családjának módjában állt taníttatni, így minden bizonnyal a gázai görög iskolában tanulhatott, de tanulmányait Bejrútban is folytathatta. Anyanyelve a görög volt, de jártas volt a latin, perzsa és gót nyelvekben is.

526 vagy 527-ben Flavius Belisariushoz, Daras város helyőrségének kapitányához és hadvezérhez került tanácsosként, akit elkísért felívelő katonai pályája során (530 ibér háború a Szászánida Birodalom ellen, 532 konstantinápolyi Nika-lázadás leverése, 533 észak-afrikai vandál háború, 535-540 itáliai osztrogótok elleni háború).

540-ben Ravenna bevétele után visszatért Konstantinápolyba, ahol 542-ben átélte a pestist. Később magas rangokat (ilustris, talán patríciusit is) és hivatalokat kapott, melyekről azonban nem maradtak fenn pontos információk. Visszatérte után történetírói munkájának szentelte idejét, mely a justinianusi háborúkat dolgozta fel 550-ig bezáróan.

Művei

A háborúk könyve kéziratának egy oldala, Biblioteca Marciana, Gr. 398, fol. 98r.

Prokopiusz görögül írt. Legismertebb munkája A háborúk könyve. Az első két kötet a perzsa háborút írja le 550-ig; a következő kettő az afrikai csatáról szól; a másik három kötet az itáliai harcról ír; és a legutolsó kötet leír minden fontosabb eseményt 554-ig.

Bár Prokopiusz főleg katonai ügyekben érzi otthon magát, más témákban is találhatók munkái. Munkái még a Titkos történet, egy kritikus magyarázat Jusztiniánusz, Belisar hadvezér, Theodora és a bizánci bíróság életéről; és a Jusztiniánusz építményei (553–555), ami egy könyv Jusztiniánusz építési programjáról.

  • De aedificiis (Peri ktismaton – Épületekről, Justinianus magasztalása, 6 kötet maradt fenn)
  • De bellis (Háborúkról – 8 kötet: 2 perzsa, 2 vandál, 3 ostrogót, 1 áttekintő vázlat)
  • Historia arcana (Anecdota – Titkos történet, Justinianus kritikája, 558-559-es évek eseményei)

Személye a Régi tudós világ históriájában

Budai Ézsaiás teológus és történetíró a Régi tudós világ históriája című 1802-es, Debrecenben megjelent nagy tudós-lexikonában a következőket írja Prokópioszról:[1]

PROCOPIUS Caesareából, Palaestinábann. Élt a’ VI-dik századbann. Eleinte Constantzinápolybann Prokátoroskodott, és ékesennszóllást tanított. Azutánn, mint Secretarius, vólt, Belizarius mellett; meghólt 562. tájánn. Írt Históriát 8. könyvekbenn, mellyeket két Tetrásra osztott. Az elsőnek Περσχα, a’ másodiknak Γοθιχα nevet adott. Amannak azért; mivel annak két első könyveibenn a’ Persákkal való hadakozások íratna le, 408-tól fogva 559-ig, (ugyan annak két utolsó könyveibenn, Afrikábann a’ Vandalusokkal, és Maurusokkal folytatott hadakozások adatnak elő, 395-től fogva 545-ig): az utolsó Tetrásnak pedig azért, mivel a Gothusokkal való hadakozást foglalja magábann, és 487-tenn kezdődvén, vivődik 552-ig. Procopius másik munkájának ez a’ titulusa: Κτισματα, vagy, De aedificiis conditis vel restauratis auspicio Justiniani Imperatoris Libr. 6. Harmadik munkája: ’Αυεχδοτα, az az titkos Históriája Justinianusnak; melybenn valami jót másutt Justinianusról és Belizariusról mondott, mind azt visszahúzza, és őket igen rút színekkel festi le; mint szinte Theodorának bujaságát is. Stilusa könnyen folyó, és idejéhez képest meglehetős.

Jegyzetek

Művei magyar fordításban

  • részletek IN: (szerk.) Simon Róbert – Székely Magda – Dimitriosz Hadzisz: A bizánci irodalom kistükre, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1974, ISBN 963-07-0345-9, 51–73 p
  • Prokopios: Titkos történet. Ford., utószó, jegyz. Kapitánffy István. Budapest, Helikon Kiadó, 1984. ISBN 963-207-675-3, 217 p

További információk

Kapcsolódó szócikkek