Poprád (település)
Poprád (Poprad) | |||
Poprád sétálóutcája | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Poprádi | ||
Rang | város | ||
Első írásos említés | 1250 | ||
Polgármester | Jozef Švagerko | ||
Irányítószám | 058 01 | ||
Körzethívószám | 052 | ||
Forgalmi rendszám | PP | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 49 855 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 839 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 684 m | ||
Terület | 63,01 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 03′, k. h. 20° 18′Koordináták: é. sz. 49° 03′, k. h. 20° 18′ | |||
Poprád weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Poprád témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Poprád (szlovákul Poprad, németül Deutschendorf) város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásának székhelye. A Magas-Tátra kapuja és egyik idegenforgalmi központja.
Nevének eredete
A város a rajta keresztülfolyó Poprád folyóról kapta a nevét.
Fekvése
Késmárktól 15 km-re délnyugatra, a Poprádi-medence délnyugati részén, a Poprád folyó mellett, annak egy nagy kanyarulatában fekszik.
Története
Már az őskorban lakott hely volt, a tatárjárás előtt jobbára szlávok lakták. A város a tatárjárás után indult lassú fejlődésnek, amikor IV. Béla németeket telepített ide. Oklevélben először 1244-ben említik "villa Theutonicalis" néven, mai nevén pedig 1256-ban "Poprad" néven. 1300-ban "Popprat", 1310-ben "Villa Tedescha", 1328-ban "Teutschendorff", 1346-ban "Popradzaza", 1412-ben "Dewchendorff" néven említik. Főként mezőgazdasági jellegű település volt, mely híres volt lentermesztéséről, lenvásznairól és kitűnő káposztájáról. 1412-ben Zsigmond ezt is elzálogosította 15 másik szepesi várossal együtt. A 16. században határában rézércet bányásztak, bányája a 18. századig működött. Csak a 18. században indult nagyobb fejlődésnek vásári jogának elismerése és a kézművesség fejlődése – különösen a rézművesség – révén. Ekkor már vásártartási joga is volt. 1772-ben visszakerült Magyarországhoz és a 16 szepesi városhoz tartozott. Papírgyárát 1692-ben alapították, kiváló minőségű papírt állítottak itt elő.
1870-ben a Kassa–Oderbergi Vasút egyik fontos állomása lett, jelentősége ekkor nőtt meg. Egymás után alapították üzemeit. 1856-ban sörfőzde, 1876-ban gabonaraktár épült. A 19. század végére fejlett iparváros lett. 1904-ben alapították azt a lakatosműhelyt, melyből később kifejlődött a Tátrai Vagongyár. 1907-ben pénzintézet, 1908-ban villanytelep és konzervgyár épült. 1913-ban alapították önsegélyező egyletét. 1908-ban alapították a Tátrai villanyvasutat. Ekkor épültek ki a Tátra turistaútjai. Lakói közül sokan a növekvő turizmusból éltek, fiákeresek, fuvarozók voltak.
Vályi András szerint "POPRÁD, vagy Poprádháza, Deutsendorf. Szepes Vármegyében, egygy a’ 16 Szepességi Városok közzűl, földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai katolikusok, ’s másfélék is, fekszik Poprádvize mellett igen szép helyen; mindekelőtte 1718-dikban el nem égett, sokkal gazdagabb Város vala. Tornyán ezek olvastathatnak: IVnIVs apposIte posVIt fVnDaMIna tVrrIs prospere; at aVgVstVs ContInVaVIt opVs. Ispotállya is van. Poprád-vize gyakran meg szokta önteni legelőjit, ’s ollykor Gömör Vármegyében is kárt szokott szerezni, más javai ugyan meglehetősek, második osztálybéli."[2]
Fényes Elek szerint "Poprád, Deutschendorf, Szepes vgyében, vagyonos szepesi város a Poprád jobb partján, ut. p. Késmárkhoz délre 1 1/2 mfdnyire egy rónaságon: 425 kath., 745 evang. német lak., kik gyolcsot szőnek, pálinkát főznek, s hires rézmüvesek. Kath. és evang. anyatemplom. Kőhid a Poprádon. Vendégfogadó. Liszt- és papiros-malom. Elég erdő. Sok és jó káposzta. – A XVI szepesi városokhoz tartozik."[3]
A trianoni békeszerződésig Szepes vármegyéhez tartozott rendezett tanácsú városként. 1945 után lakossága megtízszereződött, részben a hozzácsatolt Szepesszombat, Felka, majd az 1960-ban csatlakozott Strázsa és az 1974-ben csatlakozott Mateóc lakosságának, részben az iparfejlesztésnek és a nagy lakótelepek felépítésének köszönhetően.
Népessége
1910-ben 2283 lakosából 818 német, 758 szlovák és 689 magyar volt.
2011-ben 52 862 lakosából 43 020 fő szlovák, 91 fő magyar volt.
Nevezetességei
- Szent Egyed temploma 13. századi eredetű, a 15. században gótikus stílusban átalakított épület, korabeli freskókkal (érdekesség, hogy a freskókon Szent László király is jól felismerhető). A harangtorony 1685-ben épült reneszánsz stílusban.
- A Mária-oszlop 1834-ben készült barokk stílusban.
- Evangélikus temploma 1829–34-ből származik, klasszicista stílusú.
- Hétfájdalmú Szűzanya temploma az 1940-es évek elején épült.
- A Tátra Múzeumban, amelyet 1886-ban a Magyarországi Kárpát-egyesület alapított a Tátra természetrajzi és néprajzi gyűjteménye látható. A múzeum előtt található a Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) választmányi tagjának, a Tátra Múzeum egyik alapítójának és mecénásának, Husz Dávidnak (1813–1889) emlékműve.
- A Városháza a 18-19. században épült klasszicista stílusban.
- Zsinagógája 1830-ban épült, klasszicista épület.
- Délre a hegyipark környezetében van Virágvölgy (Kvetnica) gyógy- és üdülőtelep. Az első épületeket a Magyarországi Kárpát Egyesület emeltette 1875-ben az egykori városi erdészlak környékén. Mai legnagyobb épülete 1932-ben épült fel.
Híres emberek
- Itt született 1745-ben Bogsch János méhész, kertészeti szakíró, evangélikus tanár.
- Itt született Lenhardt Sámuel (Poprád, 1790 táján – Pest, 1840 után) réz- és acélmetsző.
- Itt született 1823-ban Alexy Károly szobrászművész.
- Itt született Kiss László (Leslie Kish) (1910–2000) amerikai magyar statisztikus, a mintavételi eljárások módszertani fejlesztője, az MTA tagja.
- Itt született 1870-ben Krompecher Ödön magyar orvos, patológus, egyetemi tanár.
- Itt született 1886-ban Hankó Béla magyar zoológus, ichthiológus, természettudományi szakíró.
- Itt született 1963-ban Miroslav Lajčák szlovák diplomata, politikus.
- Itt született 1983-ban Daniela Hantuchová szlovák hivatásos teniszező.
Testvérvárosok
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források
- Mikuláš Argalács 2008: Prechádzky starým Popradom.
- Ivan Chalupecký 1998: Dejiny Popradu.
- Jakob Melzer: A Poprád partjain fekvő s megjegyzésre méltó némelly városokról, falukról és omladékokról való topographico-historico-statistical jegyzések
További információk
- Poprád város hivatalos honlapja
- Poprád a Magas-Tátra turisztikai honlapján (magyarul)
- Poprád és a Magas-Tátra (magyarul)