Ugrás a tartalomhoz

Nagygyőröd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Taz (vitalap | szerkesztései) 2021. február 16., 04:00-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Források: patyi)
Nagygyőröd (Veľký Ďur)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásLévai
Rangközség
Első írásos említés1205
PolgármesterPeter Benko
Irányítószám935 34
Körzethívószám036
Forgalmi rendszámLV
Népesség
Teljes népesség1319 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség57 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság183 m
Terület22,02 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 12′ 30″, k. h. 18° 26′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 12′ 30″, k. h. 18° 26′ 45″
Nagygyőröd weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagygyőröd (szlovákul Veľký Ďur) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. Alsógyőröd, Felsőgyőröd és Kisgyékényes egyesítésével jött létre.

Fekvése

Lévától 13 km-re, nyugatra fekszik.

Története

Győröd falut 1205-ben „Geurund” néven említik először.

Alsógyőröd

Alsógyőröd önálló településként 1274-ben bukkan fel. 1506-tól a lévai váruradalom része. 1536-ban 7 porta után adózott. 1573-ban a török pusztításoknak esett áldozatul.[2] 1601-ben 24 ház állt a faluban. 1720-ban kocsmája, pincészete és 16 adózó háztartása volt. 1828-ban 48 házában 333 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak.

1886. január 17-én volt először magyar nyelvű istentisztelet és szónoklat.

1886. május 30-án negyed óra alatt leégett a falu nagy része. A szárazság, a szélvihar miatt és vasárnapi mise lévén a falu lakossága templomban volt oltásra nem volt mód. A tűz néhai Hadvin Lajos volt bíró kocsiszínében ütött ki. 40 ház, 19 külön álló gazdasági épület és 11 pajta égett le. Ember nem lett a lángok áldozata, de számos háziállat pusztult el.[3]

1924-ben politikai nyomásra el akarták távolítani Jónás Imre plébánost.[4]

1927-ben a szlovák nyelvű vasárnapi istentisztelet nagy felháborodást váltott ki.[5]

1928-ban szlovák kántortanítót választottak, amiért az iskolaszék panasszal élt.[6] Ugyanezen év végén Jónás Imre plébános 2 hét felfüggesztett fegyházbüntetést kapott.[7] A plébános az OKP lévai pártkörzetének elnöke is volt egyben.[8] 1929-ben szlovák iskolát hoztak létre.[9]

Felsőgyőröd

Felsőgyőrödöt 1278-ban „Geurud Superior” néven említik először. A 17.–18. században a Keglevich, Hunyadi és Majtényi családok birtoka. 1534-ben 6 porta után adózott. 1601-ben 29 ház állt a településen. 1715-ben 14 adózó háztartása volt. 1828-ban 44 házában 301 lakos élt. Lakói mezőgazdaságból éltek.

Kisgyékényes

Kisgyékényes első említése 1290-ben, az esztergomi keresztes konvent oklevelében történik „Gekenus” alakban. 1322-ben „Gekynes”, 1340-ben „Gekemus” néven szerepel az írott forrásokban. Később a Kálnay család, majd 1496-tól barsfüssi nemesek birtoka. 1522-től a máriavölgyi pálosoké. 1663-ban felégette a török. 1720-ban 7 porta után adózott.

A trianoni békeszerződésig mindhárom település Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. 1938 és 1944 között visszakerültek Magyarországhoz. A három községet 1960-ban egyesítették.

Népessége [10]

1880-ban Alsógyőröd 411 lakosából 86 magyar és 305 szlovák anyanyelvű volt. 1880-ban Felsőgyőröd 326 lakosából 41 magyar és 264 szlovák anyanyelvű volt. 1880-ban Kisgyékényes 270 lakosából 16 magyar és 225 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben Alsógyőröd 324 lakosából 79 magyar és 232 szlovák anyanyelvű volt.[forrás?] 1890-ben Felsőgyőröd 377 lakosából 140 magyar és 237 szlovák anyanyelvű volt.[forrás?] 1890-ben Kisgyékényes 281 lakosából 20 magyar és 249 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban Alsógyőröd 391 lakosából 109 magyar és 263 szlovák anyanyelvű volt. 1900-ban Felsőgyőröd 397 lakosából 62 magyar és 303 szlovák anyanyelvű volt. 1900-ban Kisgyékényes 308 lakosából 27 magyar és 267 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben Alsógyőröd 366 lakosából 122 magyar és 241 szlovák anyanyelvű volt. 1910-ben Felsőgyőröd 394 lakosából 66 magyar és 319 szlovák anyanyelvű volt. 1910-ben Kisgyékényes 300 lakosából 43 magyar és 255 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben Alsógyőröd 426 lakosából 81 magyar és 341 csehszlovák volt. 1921-ben Felsőgyőröd 417 lakosából 11 magyar és 394 csehszlovák volt. 1921-ben Kisgyékényes 339 lakosából 28 magyar és 295 csehszlovák volt.

1930-ban Alsógyőröd 423 lakosából 75 magyar és 348 csehszlovák volt. 1930-ban Felsőgyőröd 474 lakosából 21 magyar és 441 csehszlovák volt. 1930-ban Kisgyékényes 394 lakosából 40 magyar és 352 csehszlovák volt.

1941-ben Alsógyőröd 475 lakosából 459 magyar és 16 szlovák volt. 1941-ben Felsőgyőröd 514 lakosából 403 magyar és 111 szlovák volt. 1941-ben Kisgyékényes 441 lakosából 396 magyar és 44 szlovák volt.

1991-ben Nagygyőröd 1394 lakosából 49 magyar és 1326 szlovák volt.

Nagygyőrödöt 2001-ben 1305-en lakták: 1252 szlovák, 33 magyar, 8 cseh, 12 egyéb.[11]

2011-ben Nagygyőröd 1247 lakosából 1197 szlovák és 26 magyar.

Neves személyek

Nevezetességei

Lásd még

Külső hivatkozások

Források

  • 2020 Zsigmondkori Oklevéltár XIV. 1427. Budapest, No. 639, 1229, 1239 (Patyi puszta is).
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Reiszig Ede: Bars vármegye története.
  3. ↑ Anyakönyvi bejegyzés.
  4. ↑ PMH 1924. július 17., 2.
  5. ↑ PMH 1927. március 30., 5.
  6. ↑ Prágai Magyar Hírlap 1928. június 4., 4; 1928. szeptember 1., 2.
  7. ↑ PMH 1928. december 12., 7.
  8. ↑ PMH 1928. szeptember 25., 7.
  9. ↑ PMH 1933. április 16., 23.
  10. ↑ Szlovákia településeinek adatbázisa
  11. ↑ http://adatbazis.mtaki.hu/?mtaki_id=105473&settlement_name=
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nagygyőröd&oldid=23590366”