Kaszpi-tenger
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
Kaszpi-tenger | |
A Kaszpi-tenger az űrből | |
Ország(ok) | |
Hely | Oroszország, Irán, Azerbajdzsán, Türkmenisztán, Kazahsztán |
Vízgyűjtő terület | 3 500 000 km2 |
Elsődleges források | Lista
|
Elsődleges lefolyások | nincs |
Hosszúság | 1200 km |
Szélesség | 435 km |
Felszíni terület | 371 000 km2 |
Legnagyobb mélység | 1025 m |
Víztérfogat | 78 200 km3 |
Tszf. magasság | -28 m |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 40°, k. h. 51°Koordináták: é. sz. 40°, k. h. 51° | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaszpi-tenger témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Kaszpi-tenger vagy Kaszpi-tó a Föld legnagyobb tava 371 000 km²-es területével és 78 200 km³-es térfogatával.[1] Belső, zárt víztömeg Oroszország, Azerbajdzsán, Türkmenisztán, Kazahsztán és Irán között. Szintje 28 méterrel a világtengerek alatt van. Legnagyobb mélysége 1025 méter,[2][3] átlagosan 184 méter. A tenger nevet azért kapta, mert amikor a rómaiak először megkóstolták a vizét, sósnak találták.[4] Sótartalma körülbelül 12 ezrelék, egyharmada a tengervíznek. Ismert a Hét tenger egyikeként is.
Földrajza
A Kaszpi-tengert Oroszország (Dagesztán, Kalmükföld, Asztrahanyi terület), Azerbajdzsán, Irán (Gilán, Mázandarán és Gulisztán tartományok), Türkmenisztán és Kazahsztán határolja. Része a türkmenisztáni parton a Kara-Bogaz-öböl.
Városok a Kaszpi-tenger közelében
Nagyobb városok a Kaszpi-tenger közelében:
- Iránban
- Szári,
- Astara,
- Bandar Anzali, Gilán tartomány,
- Rámszar, Mázandarán tartomány,
- Csálusz, Mázandarán tartomány,
- Nousahr, Mázandarán tartomány,
- Bábolszar, Mázandarán tartomány,
- Bandar Torkaman, Gulisztán tartomány,
- Azerbajdzsánban
- Oroszországban
- Türkmenisztánban
- Türkmenbaşi, (korábban Krasznovodszk)
- Kazahsztánban
Szigetek
Folyók
Története
Földtörténetileg a Kaszpi-tenger a Tethys-óceán, illetve az abból lefűződött, a pliocén végéig létező Paratethys-tenger maradványa a Fekete-tengerrel és az Aral-tóval együtt.
A Behshahr város közelében található Huto- és Kamarband-barlangokban végzett kutatások azt jelzik, hogy már 75 000 éve emberlakta terület.[5]
Szénhidrogén-tartalékok
A Kaszpi-tenger területén található a világ harmadik legnagyobb olaj- és gázlelőhelye.[6] Geológiai kutatások 10 milliárd hordónyi kőolaj és 48 ezer milliárd köbméter földgáz biztos készletet jeleznek, míg további 233 milliárd hordónyi kőolajat feltételeznek 50%-os valószínűséggel. A vízterületet körülvevő öt országra jellemző a befektetések iránti igény, a rossz infrastruktúra és az idejétmúlt termelési technológia. Az országok egymás közötti viszonyára, valamint az energiahordozókban gazdag térség kiaknázhatóságára a jövőben hatással lesznek az etnikai konfliktusok, a kitermelt energiahordozók szállítási útvonalai, valamint a Kaszpi-tenger nemzetközi jogi státusának tisztázása. Az örmények és azeriek közötti hegyi-karabahi konfliktus, a Grúziában zajló abháziai és dél-oszétiai függetlenségi küzdelem, illetve az orosz-csecsen harcok mind befolyásoló tényezőként hatnak az energiahordozó csővezetékek útvonaltervezésére és a térségbe irányuló befektetésekre.[forrás?]
A poszt-szovjet térségben történő energiahordozó-kitermelést az is nehezíti, hogy a Kaszpi-tengerrel határos országok továbbra sem tudnak megállapodni a tengerfenék jogi státusáról, vagyis a határok kérdése nem rendezett. A vita alapja, hogy a kérdéses vízterület tengernek vagy tónak minősül-e. Amennyiben tó, akkor szuverén országok között a kijelölt középső elválasztó vonal mentén történő felosztás elve érvényesülne. Ezt azonban Irán ellenzi, melyet térségbeli hadgyakorlatokkal is nyomatékosított. Amennyiben tengernek minősítenék a kérdéses területet, akkor a tengerfenék kincseiből közös együttműködéseken keresztül mind az öt ország egyformán részesülhetne. Mivel a Kaszpi-tenger északról délre haladva rohamosan mélyül – Iránnál néhol 1000 méteres mélységet is elérve –, Irán kőolaj-kitermelése erősen technikafüggő. Irán a közelmúltban alternatívaként felajánlotta a vízterület és a vízfenék öt egyenlő részre osztását, amit Oroszország elutasított. 2003 májusában Irán opponálása ellenére Oroszország, Azerbajdzsán és Kazahsztán egymás között felosztotta a Kaszpi-tenger 64%-át kitevő északi részt, és a kőolaj- valamint földgázkitermelést Irán és Türkmenisztán ellenkezése dacára tovább folytatja.[forrás?]
Környezeti ártalmak
2000-ben a globális éghajlatváltozás következtében szokatlanul korán elolvadt jégtáblák miatt 20 000 – főként fiatal – kaszpi fóka pusztult el. 2007 májusában 800 állat esett áldozatul a korai nyárnak.[7]
Jogállása
A Szovjetunió felbomlása előtt a partján levő két ország (Szovjetunió és Irán) tónak tekintette, és ennek megfelelően osztották fel egymás között. Ezt követően viszont a partján már öt ország (Oroszország, Kazahsztán, Irán, Azerbajdzsán, és Türkmenisztán) helyezkedett el, és nem tudtak megállapodásra jutni: Irán tónak tekintette, de a többi négy ország tengernek. A tengerekre az ENSZ tengerjogi egyezménye vonatkozik, ami szabályozza a természeti kincsek felhasználását, területi jogokat, környezetvédelmet, és a tengerparti országokon túlmenően más államok is hozzáférhetnek a természeti erőforrásokhoz. A tavakat ezzel szemben a part menti államok között kell felosztani.[8]
Több mint húsz évi egyeztetés után 2018. augusztus 12-én az érdekelt országok megállapodást írtak alá, amelyben ugyan tengernek minősítették a Kaszpi-tengert, de egyúttal különleges szabályokat is megállapítottak. A vízfelszín közös használatú lesz, a tengerfenéken található kincseket pedig felosztják az öt ország között. A tengeren kizárólag a part menti öt ország katonai egységei lehetnek jelen.[8][9]
Jegyzetek
- ↑ A Kaszpi-tenger adatai. LakeNet.
- ↑ A Kaszpi-tenger részletes térképe. Kaszpi-tenger. ishvetsov.ru. (Hozzáférés: 2021. január 20.)
- ↑ Caspian Sea | Facts, Map, & Geography (angol nyelven). Encyclopedia Britannica. (Hozzáférés: 2021. január 20.)
- ↑ A világ nagy tavai. Factmonster.com.
- ↑ [1]
- ↑ [2]
- ↑ Pusztulnak a fókák a nagy melegben, 2007. május 3. (Hozzáférés: 2008. június 24.)
- ↑ a b Caspian Sea: Five countries sign deal to end dispute. www.bbc.com (2018. augusztus 12.) (Hozzáférés: 2018. augusztus 13.)
- ↑ Áttörés a Kaszpi.tenger ügyében. hvg.hu (2018. augusztus 12.) (Hozzáférés: 2018. augusztus 23.)