Kaszpi-tenger

Kaszpi-tenger
A Kaszpi-tenger az űrből
Ország(ok)	Irán Oroszország Kazahsztán Azerbajdzsán Türkmenisztán
Hely	Oroszország, Irán, Azerbajdzsán, Türkmenisztán, Kazahsztán
Vízgyűjtő terület	3 500 000 km2
Elsődleges források	Lista Astarachay Atrek Volga Gorganrud Kuma Kura Qusar River Rubas (river) Szamur Sefid Rud Szulak Tyerek Ulluchay Urál Shuraozen Zsem Pirsaat River Bolgarchay River Sumgayit River Kura Sardab River Bolda Neka River Sukhodol Karachay Haraz River Darvagchay Kamyzyak Siah Rud (Mazandaran) Talar River Babol River Tajan River Yurinsky Bank Stary Igolkinsky Bank Samur-Absheron channel Kudial folyó Kirvoy Bank Vilesh Vasilyevsky Bank Buzan Belinsky Bank Volga Delta Tashkuh River Galand River
Elsődleges lefolyások	nincs
Hosszúság	1200 km
Szélesség	435 km
Felszíni terület	371 000 km2
Legnagyobb mélység	1025 m
Víztérfogat	78 200 km3
Tszf. magasság	-28 m
Elhelyezkedése
Kaszpi-tenger Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 40°, k. h. 51°40, 51
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaszpi-tenger témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Razin Sztenyka (Vaszilij Ivanovics Szurikov)

A Kaszpi-tenger vagy Kaszpi-tó a Föld legnagyobb tava 371 000 km²-es területével és 78 200 km³-es térfogatával. Belső, zárt víztömeg Oroszország, Azerbajdzsán, Türkmenisztán, Kazahsztán és Irán között. Szintje 28 méterrel a világtengerek alatt van. Legnagyobb mélysége 1025 méter, átlagosan 184 méter. A tenger nevet azért kapta, mert amikor a rómaiak először megkóstolták a vizét, sósnak találták. Sótartalma körülbelül 12 ezrelék, egyharmada a tengervíznek. Ismert a Hét tenger egyikeként is.

Földrajza

A Kaszpi-tengert Oroszország (Dagesztán, Kalmükföld, Asztrahanyi terület), Azerbajdzsán, Irán (Gilán, Mázandarán és Gulisztán tartományok), Türkmenisztán és Kazahsztán határolja. Része a türkmenisztáni parton a Kara-Bogaz-öböl.

Városok a Kaszpi-tenger közelében

Nagyobb városok a Kaszpi-tenger közelében:

Iránban

• Szári,
• Astara,
• Bandar Anzali, Gilán tartomány,
• Rámszar, Mázandarán tartomány,
• Csálusz, Mázandarán tartomány,
• Nousahr, Mázandarán tartomány,
• Bábolszar, Mázandarán tartomány,
• Bandar Torkaman, Gulisztán tartomány,

Azerbajdzsánban

• Baku,
• Astara,
• Lənkəran,
• Sumqayıt,
• Neft Daşları,
• Xaçmaz,

Oroszországban

• Asztrahán,
• Derbent,

Türkmenisztánban

• Türkmenbaşi, (korábban Krasznovodszk)

Kazahsztánban

• Atirau, (korábban Gurjev)
• Aktau, (korábban Sevcsenko)

Szigetek

• Bulla
• Çikil
• Çilov
• Gil
• Nargin
• Pirallahı
• Qara Su
• Qum
• Səngi Muğan
• Vulf
• Zənbil
• Ashuradeh (Mazandaran)

Folyók

A Kara-Bogaz-öböl

• Aras
• Atrak
• Emba
• Kuma
• Kura (Kür)
• Samur
• Sefid Rud (fehér-folyó)
• Sulak
• Tyerek
• Urál
• Volga

Története

Földtörténetileg a Kaszpi-tenger a Tethys-óceán, illetve az abból lefűződött, a pliocén végéig létező Paratethys-tenger maradványa a Fekete-tengerrel és az Aral-tóval együtt.

A Behshahr város közelében található Huto- és Kamarband-barlangokban végzett kutatások azt jelzik, hogy már 75 000 éve emberlakta terület.

Szénhidrogén-tartalékok

A Kaszpi-tenger területén található a világ harmadik legnagyobb olaj- és gázlelőhelye. Geológiai kutatások 10 milliárd hordónyi kőolaj és 48 ezer milliárd köbméter földgáz biztos készletet jeleznek, míg további 233 milliárd hordónyi kőolajat feltételeznek 50%-os valószínűséggel. A vízterületet körülvevő öt országra jellemző a befektetések iránti igény, a rossz infrastruktúra és az idejétmúlt termelési technológia. Az országok egymás közötti viszonyára, valamint az energiahordozókban gazdag térség kiaknázhatóságára a jövőben hatással lesznek az etnikai konfliktusok, a kitermelt energiahordozók szállítási útvonalai, valamint a Kaszpi-tenger nemzetközi jogi státusának tisztázása. Az örmények és azeriek közötti hegyi-karabahi konfliktus, a Grúziában zajló abháziai és dél-oszétiai függetlenségi küzdelem, illetve az orosz-csecsen harcok mind befolyásoló tényezőként hatnak az energiahordozó csővezetékek útvonaltervezésére és a térségbe irányuló befektetésekre.^[forrás?]

A poszt-szovjet térségben történő energiahordozó-kitermelést az is nehezíti, hogy a Kaszpi-tengerrel határos országok továbbra sem tudnak megállapodni a tengerfenék jogi státusáról, vagyis a határok kérdése nem rendezett. A vita alapja, hogy a kérdéses vízterület tengernek vagy tónak minősül-e. Amennyiben tó, akkor szuverén országok között a kijelölt középső elválasztó vonal mentén történő felosztás elve érvényesülne. Ezt azonban Irán ellenzi, melyet térségbeli hadgyakorlatokkal is nyomatékosított. Amennyiben tengernek minősítenék a kérdéses területet, akkor a tengerfenék kincseiből közös együttműködéseken keresztül mind az öt ország egyformán részesülhetne. Mivel a Kaszpi-tenger északról délre haladva rohamosan mélyül – Iránnál néhol 1000 méteres mélységet is elérve –, Irán kőolaj-kitermelése erősen technikafüggő. Irán a közelmúltban alternatívaként felajánlotta a vízterület és a vízfenék öt egyenlő részre osztását, amit Oroszország elutasított. 2003 májusában Irán opponálása ellenére Oroszország, Azerbajdzsán és Kazahsztán egymás között felosztotta a Kaszpi-tenger 64%-át kitevő északi részt, és a kőolaj- valamint földgázkitermelést Irán és Türkmenisztán ellenkezése dacára tovább folytatja.^[forrás?]

Környezeti ártalmak

2000-ben a globális éghajlatváltozás következtében szokatlanul korán elolvadt jégtáblák miatt 20 000 – főként fiatal – kaszpi fóka pusztult el. 2007 májusában 800 állat esett áldozatul a korai nyárnak.

Jogállása

A Szovjetunió felbomlása előtt a partján levő két ország (Szovjetunió és Irán) tónak tekintette, és ennek megfelelően osztották fel egymás között. Ezt követően viszont a partján már öt ország (Oroszország, Kazahsztán, Irán, Azerbajdzsán, és Türkmenisztán) helyezkedett el, és nem tudtak megállapodásra jutni: Irán tónak tekintette, de a többi négy ország tengernek. A tengerekre az ENSZ tengerjogi egyezménye vonatkozik, ami szabályozza a természeti kincsek felhasználását, területi jogokat, környezetvédelmet, és a tengerparti országokon túlmenően más államok is hozzáférhetnek a természeti erőforrásokhoz. A tavakat ezzel szemben a part menti államok között kell felosztani.

Több mint húsz évi egyeztetés után 2018. augusztus 12-én az érdekelt országok megállapodást írtak alá, amelyben ugyan tengernek minősítették a Kaszpi-tengert, de egyúttal különleges szabályokat is megállapítottak. A vízfelszín közös használatú lesz, a tengerfenéken található kincseket pedig felosztják az öt ország között. A tengeren kizárólag a part menti öt ország katonai egységei lehetnek jelen.