Kara-Bogaz-öböl

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kara-Bogaz-öböl
Kara bogaz gol.jpg
A Kara-Bogaz-öböl a NASA felvételén, 1995
Hely Türkmenisztán
Felszíni terület 18 400 km2
Átlagos mélység 7 m
Elhelyezkedése
Kara-Bogaz-öböl  (Türkmenisztán)
Kara-Bogaz-öböl
Kara-Bogaz-öböl
Pozíció Türkmenisztán térképén
é. sz. 41° 21′, k. h. 53° 35′Koordináták: é. sz. 41° 21′, k. h. 53° 35′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kara-Bogaz-öböl témájú médiaállományokat.

A Kara-Bogaz-öböl (türkménül: Garabogazköl), a Kaszpi-tenger keleti partján elterülő sekély, óriási kiterjedésű lagúna. Vize mindössze 4-7 méter mély, emiatt nyáron akár 35 fokra is felmelegszik. Télen hőmérséklete a nagy sótartalma miatt 0 fok alá is csökkenhet anélkül, hogy befagyna.

Etimológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Türkmén nyelvű nevének jelentése magyarul a fekete torok tava. A fekete torok eredetileg a lagúnát a Kaszpival összekötő természetes csatorna elnevezése, innen húzódott át az egész vízfelületre.

Geológiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kaszpi-tengerrel együtt az ősi Paratethys tenger maradványa. A környéken uralkodó sivatagi éghajlat miatt párolgási vesztesége igen nagy, medencéjében vastag evaporit-rétegek rakódtak le, a sólerakódás napjainkban is folytatódik. Vizének sótartalma 35%-os (a Kaszpié 1,2%, a világtengereké 3,5%).

Vízszintjének ingadozása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kaszpi-tengertől keskeny földszoros választja el, amelyen mintegy 10 kilométeres természetes csatorna halad keresztül. E csatornán gyorsan áramlik az öbölbe a víz, pótolva a párolgási veszteséget.

1980-ban a csatornát gáttal zárták el, mert ezzel kívánták mérsékelni a Kaszpi-tenger egészének évtizedek óta tartó vízszint-csökkenését. Ennek nyomán a Kara-Bogaz-öböl teljesen kiszáradt. A helyén sós sivatag alakult ki, ahonnan a szelek a sót a környező termőterületekre hordták, nagy károkat okozva.

Később azonban kiderült, hogy a Kaszpi vízszint-süllyedésének tendenciája már 1978-tól megtört, és – tudományosan máig nem teljesen tisztázott okok miatt – fokozatosan magától helyreállt a világ legnagyobb sós tavának vízszintje. Ezért a zárógátat 1985-91 között zsilippel látták el, majd 1992-ben teljesen eltávolították. Ennek nyomán visszaállt az öböl korábbi – a Kaszpi szintjénél 4-5 méterrel alacsonyabb – vízszintje.

A kilencvenes évek végén a beáramló víz mennyisége mintegy évi 25 km³ volt.

Gazdasági jelentősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sós lagúnában hagyományos eszközökkel folytatott sókitermelés után 1973-ra nagy vegyipari kombinátot építettek a lagúna és a Kaszpi-tenger közötti földnyelven, Karabogaz városánál. A létesítmény egyik fő terméke a nátrium-szulfát (glaubersó), de az öböl üledékeiben szinte a Mengyelejev-táblázat összes eleme megtalálható. Jelentős többek között a magnézium és a kálisó kinyerése is.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Földrajzi lexikon (oroszul)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kara-Bogaz-öböl témájú médiaállományokat.