Karády Katalin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Batula8649 (vitalap | szerkesztései) 2021. május 23., 01:04-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Karády Katalin
Karády Katalin
Karády Katalin
Életrajzi adatok
Születési névKanczler Katalin Mária
Született1910. december 8.
Budapest
Elhunyt1990. február 7. (79 évesen)
New York
SírhelyFarkasréti temető
HázastársaVarga András Rezső
(1930-1933)[1]
Pályafutása
Aktív évek1939–1951, 1969–1971[2]
Híres szerepeiSybill
Jacobi Viktor: Sybill
Ralben Edit
Halálos tavasz
Maya
Fényes Szabolcs: Maya
További díjakVilág Igaza díj (2004. március 22., Magyarország)[3]
Karády Katalin weboldala
Karády Katalin IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Karády Katalin témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Karády Katalin, született Kanczler Katalin Mária, (Budapest, Kőbánya, 1910. december 8.[4] – New York, 1990. február 7.[5]) magyar színésznő, sanzonénekes, kalapszalon-tulajdonos.

Életpályája

Kőbányán, a Százados úti lakónegyedben, egy hétgyermekes kispolgári családban, rendkívüli szegénységben nőtt fel. Anyja Lőrinc Rozália, apja Kanczler Ferenc cipészmester, egy agresszív despota volt, aki szíjjal verte gyerekeit. Katalin egy, az első világháború utáni korra jellemző akció keretében öt éven át külföldön – Svájcban, illetve Hollandiában – nevelkedett. Hazatérése után a Kereskedelmi Leányiskola tanulója lett, a környék legszebb lányának tartották. Külföldön szerzett nyelvtudásával, visszafogott öltözködésével és tisztaságigényével kissé kilógott a külterületi tanintézet diákjai közül. 1930. augusztus 4-én, apja halála után, férjhez ment a nála tizennyolc évvel idősebb Varga András Rezső adóhivatali vámtiszthez, de 1933. május 12-én – a férj javaslatára – elváltak.

Színészi tanulmányait 1936-ban kezdte: Tarnay Ernőtől, majd Bárdos Artúrtól vett órákat. A fiatal szépséget Egyed Zoltán újságíró-laptulajdonos fedezte fel egy budai mulatóban, tőle származik a jól csengő Karády művésznév is. Ugyancsak Egyed mutatta be a rendező Csathó Kálmán feleségének, Cs. Aczél Ilonának. Az egykor ünnepelt színésznő tanodájában töltött három év alatt a színész szakma alapjain és az éneklésen túl megtanították öltözködni és viselkedni is.

Első fellépésére a harmincas évek végén, Jób Dániel színházában, Somerset Maugham Az asszony és ördög című darabjában került sor. 1939–1941 között a Pesti és a Vígszínházban lépett fel különböző szerepekben.

Első mozifilmje, a Halálos tavasz sikerét követően a kor ünnepelt dívája, szexszimbólum lett. Erotikusan búgó, bársonyos hangjával, erős, szuverén, a „végzet asszonya” karakterével szinte megigézte a férfiakat. Kilenc év alatt húsz filmfőszerepben láthatta őt a magyar közönség. Egyed Zoltán lett a menedzsere, aki kiváló érzékkel teremtette meg Karády hollywoodi sztárokéhoz hasonlítható imázsát. A színésznő öltözködését, kalapjait, hajviseletét, viselkedését fiatal nők ezrei igyekeztek utánozni.

Karády Katalin emléktáblája egykori lakhelyén, a Nyáry Pál utca 9. szám alatt

Karády Katalin magánéletét titkok és pletykák övezték, egyesek férfifalónak, mások leszbikusnak tartották. Gyengéd szálak fűzték Horthy Miklós náciellenes kémfőnökéhez, Ujszászy István tábornokhoz, aki el is jegyezte, s megvásárolta neki a budai XII. kerületben, a Művész út 6. szám alatt álló villát. (Az épület a kilencvenes években Antall József, majd Horn Gyula miniszterelnök lakóhelye volt.)

A német megszállást követően Karádyt fokozatosan ellehetetlenítették. Dalait letiltották a Magyar Rádióból. Machita című filmjét levették a műsorról, és az elkezdett Gazdátlan asszony című, új filmjének forgatása is leállt (később helyette Simor Erzsivel forgatták le a filmet). 1944. április 18-án, a szövetségeseknek való kémkedés vádjával tartóztatta le a Gestapo.[6] Három hónapig tartották fogva, megkínozták, fogait kiverték, kis híján agyonverték. A fogságból Ujszászy vezérőrnagy barátai szabadították ki. Lakását kifosztva találta, fizikailag és lelkileg egyaránt rendkívül megviselték ezek a hónapok; szinte csak vőlegénye viszontlátásának reménye tartotta életben.

Szörnyű egyéni sorsa ellenére sem szűnt meg embernek lenni: a nyilasoknak ékszereket és aranyat adva a Duna-parton egy egész gyerekcsapatot mentett meg a kivégzéstől. A gyerekeket (köztük Gömöri Jánost) a lakására vitte, és a háború végéig gondozta őket.

1945 nyarán, egy Moszkvából visszatérő ismerőse azt közölte, hogy Ujszászyt meggyilkolták. Bár a tábornok a később nyilvánosságra került dokumentumok tanúsága alapján ekkor még életben volt, Karády halottnak hitte szerelmét, és idegösszeomlást kapott, kilenc hónapig ágyban feküdt.

Karády Katalin sírja Budapesten. Farkasréti temető: 22/1-1-8. Fekete Tamás alkotása

Zilahy Lajossal együtt alapító tagja lett a Magyar–Szovjet Művelődési Társaságnak. Ekkor lemezre vett több orosz témájú dalt. Ilyen volt a Katyusa, a Csendes az éj (Тёмная ночь) Szép ez az éj címmel és a Gyévuska. A dalt egyébként Mezey Mária is elénekelte, de a hatalomnak nem tetszett a dal túlzottan vallásos vonatkozása.

A második világháborúháború után fokozatosan mellőzötté vált. 1945–48 között még az Operettszínház foglalkoztatta, több operett főszerepét is eljátszotta: Maya (1945), Sybill (1945), Fekete liliom (1946), Vera és családja (1947), Bál a Savoyban (1948). Az újrainduló magyar filmgyártás viszont már nem számolt vele. 1947-ben szerepelt ugyan a Betlehemi királyok című rövidfilmben, majd játszott még az 1948-as Forró mezőkben, de ez már az utolsó filmje volt. A kommunizmusban nem jutott hely a Horthy-korszak ünnepelt sztárjának. 1949-ben a hivatalos kultúrpolitika betiltotta a filmjeit, ő maga pedig nem léphetett fel többé budapesti nagyszínházban. Nehezen viselte a mellőzöttséget, a vidéki kultúrházak részeg közönségét, akik kifütyülték. 1950 nyarán, Gobbi Hilda közbenjárására még felléphetett a Fővárosi Nagycirkuszban megrendezett Színészek a porondon című esztrádműsorban. Valószínűleg ez volt a legutolsó budapesti fellépése. Ezután már csak vidéken szerepelhetett. Utolsó magyarországi fellépése 1950 őszén, Kecskeméten volt, ahol – saját nyilatkozata szerint – a közönség kifütyülte, és sörösüvegekkel dobálták meg.

1951-ben végleg elhagyta Magyarországot. Február 18-án érkezett Szombathelyre és a Kovács Szállóban (későbbi nevén Savaria Nagyszállóban) egy másik személlyel szállt meg.[7] Fellépését követően Frank Irma barátnőjével és Mohácsi Ilona öltöztetőnőjével, valamint Lantos Olivérrel, a korszak híres táncdalénekesével[8] és egy nardai embercsempésszel elindult az osztrák határ felé. Dozmaton csatlakozott hozzájuk még egy nardai személy, akik segítségével Felsőcsatár és Narda között, a téglaégetőnél átlépte az államhatárt. Pihenőt az osztrák oldalon fekvő Csémnél tartottak egy befogadásukra felkészült házban. Két nap múlva, február 20-án érkezett meg Grazba.[7] Itthon maradt rokonai nagyon megszenvedték ezt. Elvették házukat, kitelepítették őket, édesanyja bele is halt a megaláztatásokba.[8] Először az ausztriai Salzburgba, majd Svájcba költözött. Ott sem volt sokáig maradása, egy év leteltével Brüsszelbe ment tovább. 1953-ban Brazíliába, São Paulóba költözött, és divatáruüzletet nyitott. 1968-ban megkapta az amerikai vízumot, s New Yorkban telepedett le, ahol kalapszalont vezetett a Madison Avenue-n. Bár az Egyesült Államokban elvállalt néhány fellépést, és lemezei is megjelentek, alapvetően visszavonultan élt. Az emigrációba kényszerült színésznő az amerikai magyarság egyik emblematikus figurájává vált és a diaszpórában élő magyarok elkötelezett támogatója volt.[9]

Médiaszerepléseket nem vállalt. Sándor Pál filmrendezőnek azonban 1979-ben mégis sikerült vele töltenie másfél napot New Yorkban, ám az interjú során közeli képeket nem készíthetett róla. Karády ebben az exkluzív interjúban beszélt magyarországi megaláztatásairól („Megszűnt a sztárrendszer, Karády fölösleges volt.”),[10] valamint magánélete egyes fejezeteit is felfedte. Többek közt beszélt arról, hogy első házasságát 17 évesen kötötte egy hivatalnokkal, ám két év múlva már el is váltak. Az exkluzív és egyben utolsó Karády-interjút 2005-ben, az RTL Klub XXI. század című műsorában adták le.

Neve egy teljes generáció előtt ismeretlen maradt az óhazában. Amikor hetvenedik születésnapja alkalmából Magyarországra hívták, stílszerűen csak egy kalapot küldött maga helyett.

1989. november 17-én Vitray Tamás Telefere című műsorában telefonon beszélgetett vele pár percig, melyben 1990 márciusa felé tervezett magyarországi látogatásáról is említést tesz.[11]

1990. február 8-án bekövetkezett halála után, 19-én, Budapesten, a Szent István-Bazilikában ravatalozták fel, majd a Farkasréti temető 22/1-es parcellájában helyezték örök nyugalomra.

2001-ben Bacsó Péter a Hamvadó cigarettavég… című filmben emlékezett meg róla.

A Kneszet 1953-as törvénye alapján a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet a vészkorszak alatt tanúsított hősies, humanitárius tetteiért 2004 decemberében posztumusz a Világ Igaza kitüntetést adományozta Karády Katalinnak.[12]

2011-ben Karády Katalin Múzeum nyílt Budapesten.

2012-ben a színházi világnap alkalmából bélyeget bocsátottak ki emlékére.

2014 őszén mutatták be Apáti Miklós róla szóló K und K című darabját a Békéscsabai Jókai Színházban. Ezzel a darabbal nyitották meg a XVII. Melpomena Tavrija Nemzetközi Színházi Fesztivált Ukrajnában 2015-ben a békéscsabai színház vendégszereplésével.[13]

2020. december 29-én emléktáblát avattak New Yorkban a 2. sugárút és a 80. utca kereszteződésénél lévő lakásának udvarán. Az épület ettől kezdve a Katalin Karády Memorial Courtyard nevet vette fel. A dombormű Baráth Fábián szobrászművész készítette Karády Katalin születésének száztizedik, halálának harmincadik évfordulója alkalmából.[14]

Színpadi szerepei

  • Fényes Szabolcs: Maya... Maya
  • Kemény Egon: Fekete liliom…Zia grófkisasszony
  • Maugham - Atkins Zoe: Az asszony és az ördög... Lady Elizabeth
  • Bókay János: Első szerelem... Gabi
  • Edward Sheldon: Románc... Rita
  • Arcübasev: Féltékenység... Jelena
  • Fényes Szabolcs: A királynő csókja... Izabella
  • Jacobi Viktor: Sybill... Sybill
  • Fendrik Ferenc: Vera és családja... Vera
  • Ábrahám Pál: Bál a Savoyban... La Tangolita

Filmjei

Jelentősebb filmben énekelt dalok

Egy tál lencse:

  • Gyűlölöm a vadvirágos rétet
  • A szívemben titokban

Makrancos hölgy:

  • Jó, ha szól a rádió
  • Szerenád
  • Május éjszakán

Valamit visz a víz:

  • Szeretlek, mint...

Lemezei

  • 1979 Karády Katalin (LP)
  • 1982 Karády Katalin: Tudok egy dalt (LP)
  • 1986 Karády Katalin: Te vagy a fény (LP)
  • 1990 Karády Katalin: Nincs vége még (CD/MK)

Filmzene

  • 1979 Szabadíts meg a gonosztól (elhangzik a "Tudom, hogy vársz", a "Mindig az a perc" és a "Hamvadó cigarettavég" című felvétele)

Archív filmfelvétel

Könyve

  • Hogyan lettem színésznő; Wanner, Bp., 1941 (Film Színház Irodalom. Tarka-barka könyvtár)
  • Hogyan lettem színésznő? Vallomások; szöveggond. Furkó Zoltán, Szépirodalmi, Bp., 1989 (Kentaur könyvek)

A korszak más meghatározó előadói

Jegyzetek

  1. ↑ Karády Katalin[halott link]. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. február 19.
  2. ↑ Ne kérdezd, ki voltam... Karády Katalin, a díva emlékére; szerk. Péter Zsolt; OSZMI, Bp., 2016, 164. oldaltól
  3. ↑ The Righteous Among the Nations Database (angol nyelven)
  4. ↑ Születése bejegyezve a Budapest X. ker. polgári születési akv. 1306/1910. folyószáma alatt.
  5. ↑ Archivált másolat. [2015. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 7.)
  6. ↑ Allen Dulles, az OSS berni vezetője 1944. május 2-ai táviratában jelezte Washington felé a színésznő letartóztatásának hírét.[1][halott link]
  7. ↑ a b Narda helytörténet – Negyvenöt nagypéntekjétől napjainkig[halott link]
  8. ↑ a b Némethy Mária (2012. február 11.). Karády Katalin titkai, kalandos élete. Vas Népe. [2013. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 9.)  
  9. ↑ Emléktábla Karády Katalin tiszteletére New Yorkban
  10. ↑ [2] Sándor Pál: „Közeli fotográfiát ne csináljanak rólam!” - Interjú-részlet egy készülő Karády Katalin filmből (Filmvilág, 1980 I. sz 30–33. o.)
  11. ↑ Youtube, Talkshow-45 (1989.11.17) 06:18
  12. ↑ Adatlapja a Jad Vasem nyilvántartásában. [2016. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  13. ↑ Archivált másolat. [2015. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 22.)
  14. ↑ Emléktáblát kapott Karády Katalin New Yorkban

Források

Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Karády Katalin témában.

További információk

  • Egyszerre tartották férfifalónak és leszbikusnak, origo.hu
  • Kelecsényi László: Karády Katalin; Múzsák–Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, Bp., 1984 (Filmbarátok kiskönyvtára)
  • Kristóf Károly: A Halálos tavasztól a Gestapo fogságig. Megjelent a Világ c. lap 1947-48. évfolyamában folytatásokban; Krónika, Bp., 1987
  • Király Jenő: Karády mítosza és mágiája; Háttér, Bp., 1989 (Háttér könyvek)
  • Kelecsényi László: Karády Katalin; 2. jav., bőv. kiad.; Múzsák, Bp., 1989 (Filmbarátok kiskönyvtára)
  • Dívák, primadonnák, színésznők Jászai Mari, Fedák Sári, Karády Katalin Ernst Múzeum, Budapest, 2003. szeptember 10–október 22.; katalógusszerk. Gajdó Tamás; Ernst Múzeum, Bp., 2003
  • Bacsó Péter: Hamvadó cigarettavég. Filmregény; fotó Kende Tamás; Kossuth, Bp., 2003
  • Hámori Tibor: A Claire Kenneth sztori / Karády Katalin utolsó évei; H-DR. H. Bt., Bp., 2004
  • Pusztaszeri László: Karády és Ujszászy. Párhuzamos életrajz történelmi háttérrel; Kairosz, Bp., 2008
  • Kelecsényi László: Karády 100; 3. átdolg. kiad.; Noran Libro, Bp., 2010
  • Pintér Sándor: Karády Katalin és Kőbánya. Retrospektív monográfia. Nyilvánosságra került új tényekkel; Bogárd és Vidéke Lapkiadó és Ny., Sárbogárd, 2016
  • Ne kérdezd, ki voltam... Karády Katalin, a díva emlékére; szerk. Péter Zsolt; OSZMI, Bp., 2016
  • Székely András: Veszélyes viszonyok. Visszaemlékezések Karády Katalinra, Ujszászy Istvánra, a második világháborúra és a szovjet hadifogság éveire; közzéteszi Haraszti György, Eötvös György, szöveggond., előszó, utószó, jegyz. Haraszti György; NEB, Bp., 2017 (Gulág könyvek)
  • Bakó Endre: Karády-láz Debrecenben. Dokumentumriport egykori fényképekkel; META-95 Bt., Debrecen, 2019
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Karády_Katalin&oldid=23888524”