Rácz Vali
| Rácz Vali | |
 | |
| Rácz Vali | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1911. december 25. Gölle |
| Elhunyt | 1997. február 12. (85 évesen) München |
| Házastársa | Halász Péter |
| Gyermekei | Monica Porter |
| Pályafutása | |
| Iskolái | Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem |
| Aktív évek | 1936 - 1956 |
| Híres szerepei | Ferike, a primadonna Majális (1943) Jolanta Magdolna (1942) Molly, az elnök kitartottja Éjfélre kiderül (1942) Lola Toprini nász (1939) Művésznő Cigarettafüst (1941) |
| További díjak | Világ Igaza díj (1991. szeptember 4., Magyarország)[1] |
| Rácz Vali weboldala Rácz Vali IMDb-adatlapja | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rácz Vali témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Rácz Vali (Gölle, 1911. december 25. – München, 1997. február 12.) magyar színész- és énekesnő.
Életpályája[szerkesztés]
Az elemi iskola után 10 évesen a dombóvári Szent Orsolya-rendi zárdában folytatta tanulmányait, itt alakultak ki jellemének fő vonásai: céltudatosság, vasakarat, szigorú önfegyelem, önuralom. Tanult Kaposváron a leánygimnáziumban, majd tüdőbetegsége miatt Alsó-Ausztriában (Zwettl, 1928-29).[2] 1932-ben végezte el a Zeneakadémiát.
A következő két esztendőben a Városi és a Magyar Színházban játszott, majd 1936-tól három éven át a Teréz körúti Színpadon énekelt, miközben megtartotta városi színházi állását is. Kiváló színészi adottságokkal is rendelkezett: különösen sikeres volt ifjabb Strauss A denevér című operettjében, amelyben Orlovszky herceget alakította, és Offenbach Orfeusz az alvilágban című dalművében, ahol a címszerepet játszotta.
Prózai filmszerepekre is felkérték. Huszonegy filmben szerepelt, melyek közül az 1941-ben készült Magdolna és az 1943 kora őszén forgatott Majális filmek a legemlékezetesebbek. Készült vele egy zenés rövidfilm is a negyvenes évek elején, amely portréfilmnek is felfogható – Cigarettafüst címmel.[3]
2012. január 20-án a Somogy Megyei Múzeum Igazgatósága megnyitotta időszakos Rácz Vali kiállítását a színész-, énekesnő születésének 100. évfordulója alkalmából. A kiállítás 2012. július 31-ig fogadta a látogatókat.[4]
Életrajz[szerkesztés]
Rácz Vali közkedvelt magyar színész- és énekesnő, aki az 1930-as évek végén és az 1940-es évek elején élte fénykorát előadóművészként. Amellett, hogy rendszeres fellépője volt a zenés kluboknak, lemeze jelent meg, s emellett 20 filmben is szerepet kapott. Elbűvölő kinézete és szexepilje hozzásegítette, hogy a „magyar Marlene Dietrichként” emlegessék.
1911. december 25-én született a dél-dunántúli Gölle községben, mélyen vallásos római katolikus szülők egyetlen gyermekeként. Apja a falu iskolájának kántortanítója volt. Miután befejezte tanulmányait a kaposvári katolikus gimnáziumában, Budapestre költözött, s a Liszt Ferenc Zeneakadémián tanult. Nem sokkal az érettségi után – mezzoszoprán hangjának köszönhetően – kisebb filmszerepeket kapott énekesként, nem sokkal azután pedig a kor népszerű dalszerzői írtak számára slágereket.
A II. világháború idején ő volt a keleti fronton harcoló magyar csapatok egyik kedvence. 1944 áprilisában, amikor a náci csapatok megszállták Magyarországot, s megkezdték az ország zsidó lakosságának kitelepítését, Vali érintetté vált: zsidó barátait rejtegette elegáns villájában Budapesten. Ez év áprilisa és novembere között öt zsidó élt ott titokban, ameddig véletlenül az egyik menekült férje le nem buktatta. A magyar titkosrendőrség letartóztatta, és fogva tartották a székhelyükön, a hírhedt Hotel Majesticben, ahol a foglyokat kihallgatták és gyakran meg is kínozták, mielőtt elszállították a munkatáborokba vagy nyilvánosan kivégezték őket.
Segítői közbenjárására megmenekült a kivégzéstől, s végül elengedték. A zsidók, akiket bújtatott, sikeresen megúszták az elfogatást, és mindannyian túlélték a háborút, némelyikük később Izraelbe emigrált. 1991. szeptember 4-én, majdnem fél évszázaddal a történtek után a jeruzsálemi Yad Vashem a "Világ Igaza" címet adományozta neki.[5]
1946-ban Rácz Vali összeházasodott az író és újságíró Halász Péterrel. Fiuk, Valér 1950-ben született, majd két évvel később megszületett lányuk, Mónika (aki később Monica Porterként vált ismert újságíróvá Londonban). A család az 1956-os forradalmat követően az Amerikai Egyesült Államokba menekült. 1970-ben visszaköltöztek Európába, majd 1975-ben Rácz Vali és férje Münchenben telepedett le fiukkal együtt. Férje ekkor a Szabad Európa Rádiónak dolgozott. Rácz Vali itt halt meg 1997. február 12-én.
Monica Porter könyve édesanyja háborús hőstettéről Deadly Carousel: A Singer's Story of the Second World War címmel 1990-ben került először publikálásra, mely egy szélesebb, Magyarországon kívüli közönség figyelmét hívta fel Rácz Vali életére és karrierjére.
2010 nyarán megjelent Agnes Grunwald-Spier könyve The Other Schindlers: Why Some People Chose to Save Jews in the Holocaust címmel, melyben négy oldalon keresztül Rácz Valiról is megemlékezik az írónő.[6]
Filmjei[szerkesztés]
| Megjelenés | Film címe | Szerepek |
|---|---|---|
| 1936 | Pókháló | Énekesnő |
| 1938 | A leányvári boszorkány | A szép Meluzina |
| 1939 | 5 óra 40 | Énekesnő |
| 1939 | Két lány az utcán | Manci |
| 1939 | Karosszék | Rádióénekesnő |
| 1939 | Toprini nász | Lola |
| 1940 | Hazafelé | Dorothea |
| 1941 | Szeressük egymást | |
| 1941 | Cigarettafüst | Művésznő |
| 1941 | Három csengő | Énekesnő |
| 1942 | Magdolna | Jolanta |
| 1942 | Bűnös vagyok | Sári, Lola barátnője |
| 1942 | Éjfélre kiderül | Molly, az elnök kitartottja |
| 1942 | Bajtársak | Énekesnő |
| 1942 | Gyávaság | |
| 1942 | Annamária | |
| 1943 | Az éjszaka lánya | Emmi |
| 1943 | Majális | Ferike, a primadonna |
| 1946 | Stabil a csók! | |
| 1947 | Fehér vonat | Barbara, Ákos régi menyasszonya |
| 1955 | Az élet hídja |
Könyv az életéről[szerkesztés]
Rácz Vali lánya, Monica Porter 1990-ben kiadta Deadly Carousel – A Singer's Story of the Second World War című könyvét édesanyjáról. Magyar kiadása: Halálos körhinta – Rácz Vali, a dizőz (Erdélyi Szalon Kft., 2019. ISBN 9786156016430)
„Rácz Vali sikeres énekes- és filmszínésznő volt, a magyar közönség hatalmas kedvence. Fiatal, gyönyörű és árja nő volt. Habár a nácik nem jelentettek számára különösebb fenyegetést, mégsem élt nyugalomban a zsidók üldöztetése miatt, akik közül számos jó barátja, mentora és kollégája került ki. Az életét kockáztatta azzal, hogy Buda lakónegyedében levő elegáns villáját titkos búvóhellyé alakította át zsidó barátai számára."
Rácz Vali Múzeum Göllében[szerkesztés]
1990. május 27. óta emlékmúzeummal emlékeznek meg a gölleiek a község híres szülöttéről, Rácz Valiról. A múzeumban helyet kaptak a művésznő fellépőruhái, korabeli újságcikkek, képeslapok, fotók és egyéb relikviák.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The Righteous Among the Nations Database (angol nyelven)
- ↑ A szülői ház
- ↑ Rácz Vali életrajz Várhelyi Márton által - http://www.valiracz.com
- ↑ Rácz Vali Kiállítás Kaposváron - http://www.smmi.hu/index2.html
- ↑ Adatlapja a Jad Vasem nyilvántartásában
- ↑ Agnes Grunwald-Spier - The Other Schindlers: Why Some People Chose to Save Jews in the Holocaust, 45-49. oldal (Kiadó: The History Press)
További információk[szerkesztés]
- Monica Porter: Halálos körhinta. Rácz Vali, a dizőz; ford., szerk., mellékletek Péter Zsolt; Erdélyi Szalon, Szentendre, 2019
- Rácz Vali hivatalos honlap
- (Rácz Vali lánya) Monica Porter írónő hivatalos honlapja
- Deadly Carousel – Angol nyelvű könyv Rácz Vali életéről
- The Paper Bridge – Monica Porter életrajzi könyve
- Children of Glory captures my parents' struggle – Monica Porter cikke
- Rácz Vali IMDB adatlapja
- Parents and Heroes – Monica Porter cikke
- Wall of Honor Rácz Vali nevével Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Rácz Vali Gölle Község honlapján
- Blog – múzeum ajánló
- Monica Porter tells Vali Rácz's story | Holocaust Memorial Day Trust (angol nyelven)
- Gyászjelentés Halász Péterről (Rácz Vali férje) a The Telegraph brit újságban (angol nyelven). telegraph.co.uk. (Hozzáférés: 2013. április 6.)
