Rácz Vali

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rácz Vali
Rácz Vali, Hungarian actress and singer during the '30s and '40s.jpg
Rácz Vali
Életrajzi adatok
Született Gölle
1911. december 25.
Származás magyar magyar
Elhunyt München
1997. február 12. (85 évesen)
Házastársa Halász Péter
Pályafutása
Aktív évek 1936 - 1955
Híres szerepei Ferike, a primadonna
Majális (1943)
Jolanta
Magdolna (1941)
Molly, az elnök kitartottja
Éjfélre kiderül (1942)
Lola
Toprini nász (1939)
Művésznő
Cigarettafüst (1941)

Rácz Vali (Gölle, 1911. december 25.München, 1997. február 12.) magyar színész- és énekesnő.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1932-ben végezte el a Zeneakadémiát. A következő két esztendőben a Városi és a Magyar Színházban játszott, majd 1936-tól három éven át a Teréz körúti Színpadon énekelt, miközben megtartotta a városi színházi állását is. Kiváló színészi adottságokkal is rendelkezett: különösen sikeres volt az ifjabb Strauss Denevér című operettjében, amelyben Orlovszky herceget alakította, és Offenbach Orfeusz az alvilágban című dalművében, ahol Orfeuszt játszotta. Prózai filmszerepekre is felkérték. Huszonegy filmben szerepelt, amelyek közül az 1941-ben készült Magdolna és az 1943 kora őszén forgatott Majális című filmek a legemlékezetesebbek. Készült vele egy zenés rövidfilm is a negyvenes évek elején, amely portréfilmnek is felfogható – Cigarettafüst címmel.[1]

2012. január 20-án a Somogy Megyei Múzeum Igazgatósága megnyitotta időszakos Rácz Vali kiállítását a színész-, énekesnő születésének 100. évfordulója alkalmából. A kiállítás 2012. július 31-ig fogadja a látogatókat. [2]

Életrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rácz Vali közkedvelt magyar színész- és énekesnő, aki az 1930-as évek végén és az 1940-es évek elején élte fénykorát előadóművészként. Amellett, hogy rendszeres fellépője volt a zenés kluboknak, lemeze jelent meg, s emellett 20 filmben is szerepet kapott. Elbűvölő kinézete és szexepilje hozzásegítette, hogy a „magyar Marlene Dietrichként” emlegessék.

1911. december 25-én született a dél-dunántúli Gölle községben mélyen római katolikus szülők egyetlen gyermekeként. Apja a falu iskolájának kántortanítója volt. Miután befejezte tanulmányait a kaposvári katolikus gimnáziumában Budapestre költözött, s a Liszt Ferenc Zeneakadémián tanult. Nem sokkal az érettségi után - a mezzoszoprán hangjának köszönhetően - kisebb filmszerepeket kapott énekesként, nem sokkal azután pedig a kor népszerű dalszerzői írtak számára sikeres slágereket.

Rácz Vali énekel
Rácz Vali „Az éjszaka lánya” című filmben (1942)
Színes portrékép cigarettával
A katonák énekesnője
A művésznő kutyával

A II. világháború idején ő volt a keleti fronton harcoló magyar csapatok egyik kedvence. 1944. áprilisában, amikor a náci csapatok megszállták Magyarországot, s megkezdték az ország zsidó lakosságának kitelepítését, Vali érintetté vált: zsidó barátait rejtegette elegáns villájában Budapesten. Ez év áprilisa és novembere között öt zsidó élt ott titokban, ameddig véletlenül az egyik menekült férje le nem buktatta. A magyar titkosrendőrség letartóztatta, és fogva tartották a székhelyükön, a hírhedt Hotel Majesticben, ahol a foglyokat kihallgatták és gyakran meg is kínozták, mielőtt elszállították őket a munkatáborokba vagy nyilvánosan kivégezték.

Segítői közbejárására megmenekült a kivégzéstől, s végül elengedték. A zsidók, akiket bújtatott, sikeresen megúszták az elfogatást, és mindannyian túlélték a háborút, némelyikük később Izraelbe emigrált. 1991-ben, majdnem fél évszázaddal a történtek után a jeruzsálemi Yad Vashemben a Holokauszt Mártírjaira és Hőseire Emlékezés Hatósága a "Világ Igaza" címet adományozta neki.

1946-ban Rácz Vali összeházasodott az író és újságíró Halász Péterrel. Fiuk, Valér 1950-ben született, majd két évvel később megszületett lányuk, Mónika (aki később Monica Porterként vált ismert újságíróvá Londonban). A család az 1956-os forradalmat követően az Amerikai Egyesült Államokba menekült. 1970-ben visszaköltöztek Európába, majd 1975-ben Rácz Vali és férje Münchenben telepedett le fiukkal együtt. Férje ekkor a Szabad Európa Rádiónak dolgozott. Rácz Vali itt halt meg 1997. február 12-én.

Monica Porter könyve édesanyja háborús hőstettéről "Deadly Carousel: A Singer's Story of the Second World War" címmel 1990-ben került először publikálásra, mely egy szélesebb, Magyarországon kívüli közönség figyelmét hívta fel Rácz Vali életére és karrierére.

2010 nyarán megjelent Agnes Grunwald-Spier könyve "The Other Schindlers: Why Some People Chose to Save Jews in the Holocaust" címmel, melyben négy oldalon keresztül Rácz Valiról is megemlékezik az írónő.[3]

Filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjelenés Film címe Szerepek
1936 Pókháló Énekesnő
1938 Leányvári boszorkány A szép Meluzina
1939 5 óra 40 Énekesnő
1939 Két lány az utcán Manci
1939 Karosszék Rádióénekesnő
1939 Toprini nász Lola
1940 Hazafelé
1940 Szeressük egymást
1941 Cigarettafüst Művésznő
1941 Három csengő Énekesnő
1941 Magdolna Jolanta
1941 Bűnös vagyok! Sári, Lola barátnője
1942 Az éjszaka lánya Emmi
1942 Éjfélre kiderül Molly, az elnök kitartottja
1942 Bajtársak Énekesnő
1942 Gyávaság
1942 Annamária
1943 Majális Ferike, a primadonna
1943 Fehér vonat
1946 Stabil a csók!
1955 Az élet hídja

Könyv az életéről[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rácz Vali lánya, Monica Porter 1990-ben kiadta Deadly Carousel - A Singer's Story of the Second World War című könyvét édesanyjáról. A könyv címe magyar fordításban Halálos Körhinta: Egy énekesnő II. világháborús története.

„Rácz Vali egy sikeres énekes- és filmszínésznő volt, a magyar közönség hatalmas kedvence. Fiatal, gyönyörű és árja nő volt. Habár a nácik nem jelentettek számára különösebb fenyegetést, mégsem élt nyugalomban a zsidók üldöztetése miatt, akik közül számos jó barátja, mentora és kollégája került ki. Az életét kockáztatta azzal, hogy Buda lakónegyedében levő elegáns villáját titkos búvóhellyé alakította át zsidó barátai számára.

1991. szeptemberében a zsidó nemzet legnagyobb háláját kifejezve az „Igazságos a Nemzetek között” címet adományozta Rácz Valinak Jeruzsálemben.

Rácz Vali Múzeum Göllében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1990. május 27. óta emlékmúzeummal emlékeznek meg a gölleiek a község híres szülöttéről, Rácz Valiról. A múzeumban helyet kaptak a művésznő fellépőruhái, korabeli újságcikkek, képeslapok, fotók és egyéb relikviák.

Rácz Vali fotók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Rácz Vali életrajz Várhelyi Márton által - http://www.valiracz.com
  2. Rácz Vali Kiállítás Kaposváron - http://www.smmi.hu/index2.html
  3. Agnes Grunwald-Spier - The Other Schindlers: Why Some People Chose to Save Jews in the Holocaust, 45-49. oldal (Kiadó: The History Press)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rácz Vali témájú médiaállományokat.