Ugrás a tartalomhoz

Felsőfarkadin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést Rakás (vitalap | szerkesztései) végezte 2019. szeptember 1., 17:37-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (Hunyad vármegye települései kategória hozzáadva (a HotCattel))
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Felsőfarkadin (Fărcădin)
Jobbra az 1821-ben épült ortodox templom
Jobbra az 1821-ben épült ortodox templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeHunyad
KözségAlsófarkadin
Rangfalu
KözségközpontAlsófarkadin
Irányítószám337237
SIRUTA-kód91768
Népesség
Népesség204 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 36′ 33″, k. h. 22° 52′ 25″45.609113°N 22.873740°EKoordináták: é. sz. 45° 36′ 33″, k. h. 22° 52′ 25″45.609113°N 22.873740°E
SablonWikidataSegítség
Felsőfarkadin környéke 1769–1773-ban

Felsőfarkadin (románul: Fărcădin, 1923-ig Fărcădinul de Sus) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Hátszegtől hét kilométerre nyugatra, a Hátszegi-medence északnyugati peremén fekszik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Lásd Alsófarkadinnál.

Népesség

[szerkesztés]

Etnikai és vallási megoszlás

[szerkesztés]

Története

[szerkesztés]

1462-ben említette először oklevél, Felsewfarkadyn néven. 1480-ban a törökök fölprédálták. 1511-ben Móré Istvánnak udvarháza állt benne, 1538-ban pedig ortodox fatemplom (capella wolachalem lignea), temetővel.[1] A 17. században ortodoxok és reformátusok közösen használták templomát. 1685-ben a falut a református Maczesdi család birtokolta. 1786-ban 1130 lakosának 78%-át írták össze zsellérként, 7%-át nemesként. Alsófarkadinnál jóval szegényebb falu volt. Legjelentősebb földbirtokosai 1910-ben Puy Aladár, Todošić Miklósné, Fáy Viktor, az államkincstár és Fitz Ernőné voltak.[2] 1956-ban kivált belőle Copaci.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Entz Géza: Erdély építészete a 14—16. században. Kolozsvár, 1996, 287. o.
  2. Rubinek Gyula (szerk.): Magyarországi Gazdacímtár. Budapest, 1911

Források

[szerkesztés]