Antalffy-Zsiross Dezső

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Antalffy-Zsiross Dezső
Antalffy-Zsiross Dezső portré.jpg
Antalffy-Zsiross Dezső 1938 karácsonyakor
Életrajzi adatok
Született 1885. július 24.
Nagybecskerek
Elhunyt 1945. április 29. (59 évesen)
Denville
Pályafutás
Hangszer orgona
Tevékenység A budapesti Zeneakadémia tanára (1909-1920) és a Szent István-bazilika főorgonistája, a New York-i Roxy Színház orgonistája (1927-1942), Radio City Music Hall zeneszerzője, orgonaművésze (1932-1942), New York-i filharmonikusok tagja (1938-1942), Columbia Egyetem tanára.
Elnökölte a Magyar Organológiai Társaságot.

Signature of Dezso d'Antalffy.jpg
Antalffy-Zsiross Dezső aláírása

Antalffy-Zsiross Dezső (Nagybecskerek, 1885. július 24.Denville, 1945. április 29.) magyar orgonaművész, zeneszerző. Orgonaművészként kora legjelentősebb előadói közé tartozott, zeneszerzőként is jelentős. Zenekari, kamara-, kórus-, zongora- és orgonaműveket alkotott, melyek a Schirmer, Ricordi, Leduc, Salabert, Steingräber, Breitkopf, Universal kiadóknál jelentek meg.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyermekévek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A délvidéki Nagybecskereken született muzikális családban. Zenei tehetsége már 4 éves korában megnyilvánult, s gyakran lépett fel otthon a házi szalonzenekarban. Eleinte édesanyja tanította zongorára, majd az orgonista Ripka Ferenc és Herr Ödön felügyelték zenei előmenetelét, s a gimnázium mellett napi 8 órás gyakorlásokkal alapozta meg későbbi technikáját.

Az ifjú zeneakadémista[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1902-ben került Budapestre, ahol egyszerre végezte a Magyar Királyi Egyetem jogi karát s a Zeneakadémia orgona- és zeneszerzés szakát. 4 évig volt a nagyhírű Hans Koessler tanítványa, aki Kodályt, Bartókot és Weinert is tanította, s nagy sikerek után 1906-ban kapta meg kiváló minősítésű diplomáját. Zeneakadémiai évei után az 1906/7-es tanévben a berlini Zeneművészeti Főiskolára ment, ahol a 75 éves magyar származású legendás hírű hegedűművész-zeneszerző Joachim Józseftől vett zeneszerzés-órákat. Az 1907/8-as évadban a Kölni Operánál volt karmester, majd 1909-ig Lipcsében és Bolognában tanult orgonát.

Külföldi tanulmányútjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lipcsében a modernizmus egyik előfutáránál, az orgonista Max Regernél tanult zeneszerzést, s a híres Tamás-templomban a virtuóz Karl Straubénál orgonajátékot. Az ekkoriban orgonista fellegvárnak számító Lipcse hatása szinte az egész Antalffy-életművön kimutatható. Max Reger szintézise, amivel a Bach-i hagyományokat ötvözte a legújabb Liszt-i és Brahms-i törekvésekkel ugyanúgy jelen lesz az ő gondolkodásában is, amikor tradicionális témáit, dallamait Debussy-ihletésű impresszionista harmóniákkal fűszerezi. Úgy tűnik, az élénk szellemű, minden újra fogékony komponista ekkor találta meg sajátos zenei nyelvét. Hasonló hatással volt rá Bolognában Marco Enrico Bossi is, akinél interpretációt és metodikát tanult. Bossi hatalmas, mintegy 150 tételből álló életművének gerince szintén orgonára készült, de míg Reger liturgikus műfajokban gondolkodott (korál-feldolgozások, fúgák, stb.), Bossi szinte kizárólag koncertdarabokat írt, s Antalffy is ehhez az irányzathoz csatlakozott később. Valószínűleg az ő hatására írta meg 1911-ben 2 kötetes Orgonaiskoláját,[1] amely mindmáig a legrészletesebb, legátfogóbb hazai tankönyv, amely a növendékek zenei fejlődését legalább annyira szem előtt tartotta, mint technikai képzését.

A Zeneakadémia tanára[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1909-es hazatérésével egy nagyszerű, 1920-ig tartó budapesti évtized vette kezdetét. Néhány kései darabtól eltekintve lényegében ekkor írta meg orgonaműveinek döntő többségét. Egykori tanára nyugalomba vonulása után 1909-től rendkívüli, majd 1912-től rendes tanár a Zeneakadémián, ahol orgonát, majd 1919-től zeneszerzést is tanított. Első önálló budapesti hangversenyét 1911. januárjában tartotta óriási sikerrel, amelyet nemcsak az államtitkár tisztelt meg jelenlétével, de a zenésztársak is, akik egy babérkoszorúval tüntették ki a fiatal virtuózt. A koncerten - ahogy széles érdeklődésének megfelelően később is - a kora barokk Frescobalditól a kortárs szerzőkön át saját darabjáig a teljes irodalomból játszott.

1911 márciusában feleségül vette Árkay Dalmát, 1912 januárjában megszületett egyetlen gyermeke Antalffy-Zsiross Judit, aki 2011-ben 99 éves korában hunyt el Budapesten. Az első világháború kitörésekor behívták katonának, s Nagyváradon töltött két évet, de 1916-tól ismét dolgozott: jótékony célú rendezvényeken lépett fel Budapesten, Erdélyben és szerte az országban, majd 1917-ben elnyerte a Szent István-bazilika főorgonista állását, s így keze alá került az ország talán legnagyobb hangszere, az 1905-ben épült Angster-orgona.

Úton az Új Világ felé, amerikai sikerei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Antalffy-Zsiross Dezső az orgonánál

Antalffy élete 1921-től gyökeres fordulatot vett. Feltehetően mindent elért, amit Magyarországon orgonista akkoriban elérhetett, életének második fele így a nagyvilág fokozatos meghódításával telt. 1921. január 4-én érkezett meg New York-ba, s 21-én már debütált zongorakísérőként, az akkor 20 éves magyar hegedűfenomén Kerékjártó Ducival. Aa következő hónapokban bejárták „fél Amerikát”, ahogy maga Antalffy írta egy levelében. Áprilisban már jelentkezett is az egyik legnagyobb kiadó (Schirmer), hogy megjelenteti 6 művét. Nyáron a híres impresszárió, Samuel „Roxy” Rothafel meghívására a 2 éve megnyílt Capitol Theater orgonistája lett, s itt adta a következő év áprilisában azt a koncertjét, melynek hatására az újságok az „orgona Dohnányija”-ként emlegették.

A 4000 ülőhelyes Capitol Theater az első mozgóképszínházak, vagy inkább mozi-paloták egyike volt, itt mutatták be rendszeresen a Metro-Goldwyn-Mayer produkciókat. 1922 szeptemberében a New York állambeli Rochesteri Egyetem zenei fakultásának, az előző évben alapított Eastman School of Music-nak lett az orgonatanára, s az intézményhez tartozó több mint 3000 férőhelyes Eastman Theater orgonistája. Az iskola 1905-ben alapított zenei könyvtára, az akkor is és ma is észak-Amerika legnagyobb akadémiai kutató könyvtáraként jegyzett Eastman Music Library bizonyára egy olyan világot nyitott ki a minden új iránt fogékony muzsikus számára, amely az itthoni körülmények között elképzelhetetlen lett volna.

1924 februárjában egy nagyszabású előadássorozat zenei vezetői állására hívták meg. Kurt Vollmöller: The Miracle (A csoda) című, Németországban 1911-ben Max Reinhardt rendezésében bemutatott színdarabját > Morris Gest amerikai producer meghívta New York-ba, s a 3 felvonásból álló produkció orgonistája, a kórus és a zenekar vezetője Antalffy lett. A 4 hónapig tartó kimerítő előadássorozatot nyáron pihente ki az imádott Kaliforniában, majd hazautazott Budapestre, s szeptemberben 3,5 év után ismét elfoglalta Zeneakadémiai tanári állását.

Egy rövid időre, újra Budapesten[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itthon azonban sokkal nehezebb körülmények várták. A Zeneakadémia orgonája átépítés miatt átmenetileg használhatatlanná vált, s állástalan helyzetében kénytelen volt elfogadni a Miracle-produkció decemberi meghívását egy amerikai turnéra. 1925 szeptemberében visszatért a Zeneakadémia falai közé, egy éven keresztül tanított és koncertezett, majd a Miracle-produkció újabb felkérésére ismét csatlakozott a társulathoz, s 1927 első két hónapjában Los Angeles-ben részt vett a 32 estéből álló előadássorozaton. Morris Gest producer egyúttal felkérte Hugo von Hofmannsthal Jedermann (Akárki) című színműve kísérőzenéjének megkomponálására. Amerikai tartózkodása ezúttal azonban jelentősen meghosszabbodott, amikor tavasszal meghívást kapott a New York-i székhelyű Union Theological Seminary részéről. (Ekkor szűnt meg Zeneakadémiai állása.) Mivel Antalffy 1927 tavaszától 1929-ig volt az intézet alkalmazásában, feltehetően részt vett az 1928-as alapítású Egyházi Zeneiskola alapításában (Sacred Music School), majd egy éven keresztül zeneszerzést, ellenpontot, kottaolvasást, transzponálást és hangszerelést tanított a kezdő évfolyamnak.

1929 elején ismét megkereste a Miracle-társulat. Morris Gest ezúttal egy új produkcióhoz, a Freiburg Passion Play-hez (Freiburgi passiójáték) keresett zeneszerző-karmestert, s rendezőnek apósát, azt a David Belascót kérte fel, aki színpadra dolgozta át John Luther Long Madame Butterfly (Pillangókisasszony) című novelláját. A Freiburgi passiójáték 1929. április-június között szerepelt az akkori világ legnagyobb színháza, az 5300 fős befogadóképességű Hippodrome Theater műsorán.

Az 1929-33-as nagy gazdasági világválság is feltehetően közrejátszott abban, hogy Antalffy a következő tavasszal elhagyta Amerikát, s európai hangversenykörútra indult. Ekkor járt Párizsban, ahol a filmipar is felfigyelt tehetségére: ő írta a Le Miracle des Loups (A farkasok csodája) című film kísérőzenéjét, amelyet az akkoriban az egész európai filmgyártást másodmagával uraló Gaumont filmstúdió rendelt meg tőle.

1930-ban hazalátogatott Magyarországra, koncerteket adott Budapesten és vidéken egyaránt, elsők között szólaltatta meg az éppen elkészült szegedi Fogadalmi templomban azt az új Angster-orgonát, amely 5 manuálos, 136 regiszteres terjedelmével a korabeli Európa második legnagyobb hangszere volt.

1931 végén a válság egyik enyhébb szakaszában visszatért Amerikába (akarata ellenére alakult úgy, hogy soha nem tért már vissza Magyarországra), ahol a régi ismerős és munkaadó Samuel „Roxy” Rothafel új, és egyben utolsó vállalkozásának főszerepe várta: a Radio City Music Hall 1932. december 27-i megnyitására szánt ünnepi oratórium megírása. A Radio City Music Hall a modern világ legnagyobb magánépítkezési vállalkozásának, az 1930-39-ig épült, 14 felhőkarcoló irodaházból álló, a legmodernebb art déco stílusban kivitelezett Rockefeller Centernek egyik óriásépülete, amelyet az egész világ leghatalmasabb és legfényűzőbb színházának terveztek. A Voices of Millions (Milliók hangja) című Antalffy-oratórium szövegét és előadói apparátusát az emberi egyenjogúság eszméje hatotta át, amennyiben kórusát fehér és néger énekesek alkották, a mű szövegét pedig a világvallások szent szövegeinek figyelembevételével állították össze. A darab a nyitóünnepségen óriási sikert aratott, s ez volt a szomszédban működő és ma is sugárzó Radio City első világméretű rádióközvetítése. Minden bizonnyal ennek a sikernek köszönhette Antalffy, hogy 1932-től 10 éven keresztül a 6000 fős óriásszínház zeneszerző-orgonistájaként dolgozhatott.

Indián operája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sikersorozatnak azonban még mindig nem volt vége. Most érkezhetett el alkotóerejének csúcsára (egyébként kortársaival, Kodállyal, Bartókkal, Sztravinszkijjal párhuzamosan), s belekezdett legnagyobb zeneszerzői vállalkozásába, egy indián opera megírásába. Az Onteora’s Bride (Onteora menyasszonya) című opera, amelyet egy akkoriban ismert indián történetre írt, 1934-ben munkahelyén, a Radio City Music Hall színháztermében került színre, s a fogadtatást jelzi, hogy a következő 2 hétben naponta 4-5 előadást tartva összesen 58-szor láthatta a New York-i közönség. A mű minden bizonnyal elnyerte az indiánok tetszését is, ugyanis tekintélyes szervezetük, az ”Indian Associations of America” tiszteletbeli törzsfőnökké választotta a zeneszerzőt.

1936-ban a világ egyik legjobb együttese, New York Philharmonic Orchestra számára elkészítette Vivaldi-Bach: d-moll concertójának zenekari átiratát, aminek következtében a John Barbirolli vezetése alatt álló zenekar 1938-ban tagjává választotta az orgona-virtuózt. A darab bemutatójára 1940-ben került sor, s Antalffynak ez volt az utolsó zeneszerzői sikere.

1942-ben súlyos szívbetegsége következtében állandó kórházi kezelésre szorult, amiből már nem épült fel, s nem is tudott felesége után Budapestre hazatérni. Mindvégig foglalkoztatta a hazautazás gondolata

ismét azon tanakodunk, hogy lehetne elhelyezkednünk Budapesten, ez a remény állandóan izgat
– 1937

Az anyagi gondok, az utazási nehézségek, a betegség és vízumproblémák nem tették lehetővé számára a hazatérést, s 60 évesen, a New York melletti Denville-ben 1945. április 29-én családjától távol, egy ápoló-otthonban hunyt el.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Válogatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elméleti és gyakorlati orgona-iskola
Valse triste
A művészi orgona
  • Zenekari művek (Szvit, Magyar nyitány), zongora- és orgonaművek, vígopera (Farsangi kaland, 1921), dalok.
  • Instruktív művek: Elméleti és gyakorlati orgonaiskola (Budapest–Lipcse, 1910)
  • A transzponálás módszere (Budapest, 1913)
  • Az énekkari partitúra-olvasás kézikönyve (Budapest, 1913).

Orgonaművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Három könnyű korálelőjáték Op. 22 (Jesu meine…, Meinen Jesum… Herzliebster Jesu)
  • Trois Chants op. 10 No. 1-3 (Ünnepi ének, Hattyúdal, Szerenád)
  • Korálfantázia és Fúga ”Herzlich tut mich verlangen” dallamára
  • Legende
  • Zwei Fugen in a-moll und F-dur
  • Intermezzo g-moll
  • Virágének
  • Négy orgonamű: Felhők vándorlása, Madrigal, Játékos Faunok, Karácsonyi harangok
  • Festa Bucolica (Toccata)
  • Madonna – (Egy üvegfestmény)
  • Vázlatok néger spirituálékra
  • Magány
  • Prière pour les enfants
  • Prière pour les morts
  • Scène pastorale
  • Gyászének
  • Esti dal
  • Éji dal
  • A halottak szigete
  • Szerenád a Magyar Szvitből
  • Improvisations for the „Miracle des Loups”
  • Reveille de Printemps (elveszett)

Zongoraművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bagatellen - Apróságok zongorára
  • Polonaise caracteristique
  • Tarantella
  • Am Meer: Drei Stimmungsbilder für Pianoforte
  • Carneval-Szenen: 4 Humoreske Rhapsodie
  • Olvasmányok (Rococo,Marche Grotesque, Valse Sentimentale)
  • Drei lyrische Stücke
  • Valse triste
  • Valse intime
  • Valse (scéne de ballett)
  • Trois Pièces
  • Weinachtslied
  • Serenade from the Hungarian Suite for Piano
  • Biedermeier (Alt-Wien)
  • Rococo
  • Zongoradarabok (Morning-shower for the fingers, Pour une dame hongroise, Deux gamins au soir)
  • Elfentanz
  • Ballade
  • Serenade
  • Mors equitus (preludes sentiments)
  • Prelude (Sír a kis galambom...)
  • D.A. to E.B. - Andante appassionato (E. Bossinak ajánlva)
  • Magyar nyitány (4 kézre)
  • Magyar Suite (4kézre)

Kamarazene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar ábránd (tárogató és zongora vagy cimbalom)
  • Czimbalom (tárogató együttes)
  • Magyar kesergő és falusi táncok (klarinét, trombita, hegedű cimbalom/zongora)
  • Piano Quintett (Vonósokra és zongorára)
  • Serenade from the Hungarian Suite for String Quartett
  • A kemény dió (szimfónikus költemény 2 hegedűre, violára és csellóra)
  • Dixie variációk. (12 zongorára)

Kamarazene hegedűre és zongorára[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Romanze
  • Liebeslied
  • Berceuse melancholique
  • Mosquitos Concert Caprice for Violin and Piano
  • Duo, Fantasie Stück, Für Violine und Klavier
  • Pastorale (hegedű és orgona/zongora)
  • Caprice chinoise
  • Caprice No.2.
  • Mirror-canon (két hegedűre)

Énekhangra és zongorára[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kórusművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gyöngyvirág: Madrigál (8 szólamú vegyeskarra, szoprán és tenor szólóra
  • Hungarian Rhapsody (8 szólamú vegyeskarra)
  • E-dúr mise
  • Sanctus in As-dur (6 szólamú vegyeskarra)
  • Agnus Dei (6 szólamú vegyeskarra)
  • Csudákkal tündöklő… (négyszólamú vegyeskarra és zongorára)
  • Boldogasszony anyánk. (négyszólamú vegyeskarra és zongorára)

Pedagógiai munkák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Orgonaiskola (I-II. Op. 21)
  • A transzponálás módszere
  • Az énekkari partitúra-olvasás kézikönyve
  • A regisztrálás művészete. Kat. Egyh. Zeneközlöny

Zenekari és kórusművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Voice of Millions (A Christmass Oratorio „for the opening of Rockefeller Radio City Music Hall New York City)
  • Variationen für 12 Klaviere und Orchester
  • Weinachtskantate
  • Húsvéti Oratórium (vegyeskarra és zenekarra)
  • American Festival Prologue. (orgonára és zenekarra)
  • Simon Judit, Ballade: altszóló és zenekar
  • Zwei Ungarische Volkslieder für Tenor Solo und Orchester
  • Magyar Suite
  • Lyrische Suite (kis zenekarra)
  • Magyar nyitány (Katona József Bánk bánjához)
  • Divertimento
  • H-moll szvit
  • Lírai kantáta Farkas Jenő Narancsvirág című költeményére (kis zenekarra, tenorszólóra és női karra)
  • Kantáta Walt Whitman Az elhagyott fészek című versére (kis zenekarra, szoprán- és baritonszólóra)
  • Serenade from the Hungarian Suite for orchestra
  • Sturm (Marsch für Militärkapellen)
  • From depths of wae (Korál Bach nyomán vegyeskarra és zenekarra)
  • O sacred head (Korál Bach nyomán zenekarra)
  • Nativity (A Christmas Vision)szólókra, vegyeskarra, orgonára és zenekarra
  • Dedication (Martha Wilchinski versére)szólóénekre és zenekarra.
  • Introduction and Lamentation (kórusra és zenekarra)
  • „Go down death…” melodráma szólistákra és zenekarra néger dallamok alapján

Színpadi művek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Onteora’s Bride. Indianer-Oper
  • Carneval. Opéra comique egy felvonásban
  • Lady in White Balett
  • Farsangi kaland
  • The Little Matchgirl (A kis gyufaáruslány). Christmas Pantomime
  • Angkor vat: (A Night in the Hidde Cities) Ballet-pantomime in 4 scènes
  • Páris tündére Operett 3 felvonásban

Kísérőzene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kisérő zene Emőd Tamás Lotharingia című egyfelvonásosához zongorára
  • Hugo von Hofmannsthal Jedermannjához
  • Alfred Neumann: The Patriot-hoz (G. Miller előadása, New York)
  • The Freiburg Passion Players (D. Belasco előadásához, New York)
  • Le Miracle des Loups (Filmzene a francia történelmi filmhez, Párizs)

Zenekari átiratok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Elméleti és gyakorlati orgona-iskola, [Kotta] : a modern orgonajáték művészetének szemléltető módszeres vezérfonala : zeneiskolák és tanítóképző-intézetek részére különös tekintettel a magántanulásra : 2 kötetben : Op.21 / írta Antalffy-Zsíross Dezső. Budapest : Rozsnyai, 1911.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967 41. o.  
  • Révai Új Lexikona. I. köt. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, 1996. Babits K. 519–520. l. ISBN 9639015180
  • Kotta.info - Antalffy - Zsiross : Apróságok
  • Válogatott Orgonaművek, Editio Musica Budapest (Koloss István összeállítása)
  • Antalffy-Zsiross Dezső önéletrajza.
  • Antalffy-Zsiross Juditnak apjáról írt életrajza.
  • Antalffy levelei, naplójegyzetei, fényképalbumai, feljegyzései.
  • Rochester History - A History of the Eastman Theatre by Vincent Lenti
  • The Eastman School of Music évkönyv
  • Angster József: Angster, die Geschichte der Pécser Orgelfabrik und der Familie, Pécsi Könyvek 1993
  • Képes Családi Lapok 1905. június 11.
  • Pesti Napló, "Az Újság" 1907. március
  • Magyarország, 1907. május 16.
  • Zeneközlöny, 1908. március 2.
  • Budapesti Hírlap, 1908. március 5.
  • Magyar Nemzet, "Magyarország", Pesti Napló, Zenelap 1909. január 18.
  • "A Hét" Budapest, 1910. február 6.
  • "Világ", "Egyetértés", Pesti Napló 1911. január 9.
  • "Érdekes Újság" 1914, Húsvéti szám
  • "Magyarország", "Az Újság" 1916. február 20.
  • Újvidéki Hírlap, 1917. január 16.
  • "Budapest",Pesti Hírlap, Pesti Napló, Az Újság 1917. március 27.
  • Arad és Vidéke, Aradi Közlöny 1917. június 5.
  • Magyarország,"Az Újság",Pesti Hírlap, 1917. november 17.
  • Pesti Hírlap, Pesti Napló,Az Újság 1918. február 15.
  • Pesti Hírlap, Pesti Napló,Az Újság, "Világ", "Alkotmány","Magyarország" 1918. december 19.
  • Budapesti Hírlap, Pesti Napló 1919. március 18.
  • Pesti Hírlap, "Világ" 1919. április 7.
  • "Az Újság","Magyarország", "Világ", "Szózat","Új Nemzedék", "Nemzeti Újság" 1919. október 16.
  • "Új Nemzedék", "Világ", Az Újság 1919. november 25.
  • "Világ", "Szózat","Az Újság",Budapesti Hírlap 1919. december 16.
  • "Világ", "Szózat","Új Nemzedék",Budapesti Hírlap 1920. február 16.
  • "Világ", "Szózat","Új Nemzedék",Az Újság 1920. március 22.
  • Színházi Újság, 1921. szeptember 15.
  • Amerikai Magyar Népszava 1921. január 14.
  • The Cleveland News 1921. február 21.
  • Cleveland Topics 1921. február 26.
  • Cleveland- "Szabadság" 1921. február 23.
  • Detroit Journal 1921. április 15.
  • The Detroit News 1921. április 16.
  • Színházi Újság 1921. szeptember 15.
  • Amerikai Népszava 1921. szeptember 20.
  • "The Pittsburgh Dispach" 1921. szeptember 20.
  • The Pittsburgh Gazette Times 1921. szeptember 21.
  • Cleveland- "Szabadság" 1921. szeptember
  • The south bend tribune 1922. január 9.
  • "Songstown" 1922. január 16.
  • Amerikai Magyar Népszava 1922. április 13.
  • Amerikai Magyar Népszava 1922. április 21.
  • "Előre" 1922. április 23.
  • The Brooklyn Standard Union: Sunday, 1922. április
  • The Morning Telegraph, Sunday, 1922. április 30.
  • Amerikai Magyar Népszava 1922. május 1.
  • The Sun 1922. május 1.
  • Musical Courier 1922. május 4.
  • Musical America 1922. május 6.
  • Amerikai Magyar Újság 1922. május 2.
  • Bridgeport 1922. június 7.
  • Cleveland- "Szabadság", Bridgeport 1922. június 10.
  • The Lorain Evening Journal, 1922. június 14.
  • Cleveland- "Szabadság", 1922. június 15.
  • The Lorain Evening Journal, 1922. június 16.
  • Cleveland- "Szabadság", 1922. június 19.
  • Amerikai Magyar Népszava, 1922 augusztus
  • Rochester Democrat and Chronicle 1923. január 6.
  • Amerikai Magyar Népszava, 1925. június 14.
  • Musical Courier 1934. november 24.
  • Cleveland- "Szabadság", New Yorki levél 1935. március 1.
  • Aeolian Hall programfüzetek, New York
  • Zeneközlöny 1908 - Antalffy Magyar Suite
  • Nemzeti Zenede 1910. januári műsorfüzet
  • Új Ember 1985. október 20.
  • The New York Times cikkei
  • Radio City Music Hall Program Magazin
  • Kapitány Dénes és Kocsis Gábor kutatásai.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Antalffy-Zsiross Dezső témájú médiaállományokat.