Koessler János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Koessler János
Koessler.jpg
Életrajzi adatok
Születési név Koessler János
Született 1853. január 1.
Származás Waldeck, német
Elhunyt Ansbach,
1926. május 23. (73 évesen)
Pályafutás
Hangszer orgona

Koessler János (Waldeck, 1853. január 1.Ansbach, 1926. május 23.) zeneszerző, zenepedagógus, karnagy, orgonista.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tanárképzőt végzett, majd a müncheni zenei főiskolán Josef Rheinberger és Franz Wüllner tanítványa volt. 1877 és 1881 között a drezdai konzervatórium zeneelmélet-tanára és kórusvezetője volt. Rövid kölni tartózkodás után, ahol a városi színház karmestere volt, 1882-ben került Magyarországra; a Zeneakadémia orgona-, majd 1883-tól, zeneszerzéstanára volt. 1908-ig működött itt, ezalatt egy nagy magyar zeneszerző nemzedék (Bartók Béla, Dohnányi Ernő, Kodály Zoltán, Antalffy-Zsiross Dezső, Jacobi Viktor, Kálmán Imre, Siklós Albert, Weiner Leó) mestere volt. Hosszú vándorévek után az első világháború végén Ansbachban telepedett le. 1920–1924 között Hubay Jenő főigazgató hívására Budapesten a Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés tanszakának vezetője volt, majd visszatért Ansbachba.

Zeneszerzői és pedagógiai munkásságára a brahmsi örökség döntő módon rányomta bélyegét. Alkotóművészete sosem tudott kiszakadni az eszménykép hatóköréből, de ugyanez a szellemi irányvonal érződik valamennyi növendékének indulásánál.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap