Abbázia

	Abbázia (Opatija)
	; Abbázia zászlaja
	; Abbázia zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Tengermellék-Hegyvidék
Község	Abbázia
Jogállás	város
Polgármester	Ivo Dujmić
Irányítószám	51410
Körzethívószám	(+385) 051
Testvérvárosok	Lista Balatonfüred; Castel San Pietro Terme; Ilirska Bistrica; Carmagnola; Bad Ischl; Zakopane;
	Népesség
Teljes népesség	10 619 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	0 m
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 20′ 05″, k. h. 14° 18′ 25″Koordináták: é. sz. 45° 20′ 05″, k. h. 14° 18′ 25″
	Abbázia weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Abbázia témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2020. augusztus 21.) ezen a változaton alapul.

Nem tévesztendő össze a következővel: Abházia.

Ez a szócikk az isztriai városról szól. Hasonló címmel lásd még: Abbázia Kávéház.

Abbázia (horvátul Opatija, olaszul és németül Abbazia) város és község (járás) Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében.

A község (járás) települései

Dobreć, Ičići, Ika, Abbázia, Oprič, Pobri, Poljane, Vela Učka és Veprinac.

Fekvése

Fiumétól 8 km-re nyugatra, az Isztriai-félsziget északkeleti részén, a Kvarner-öböl partján, az Učka-hegység lábánál fekszik. Közúton az Isztriai-félsziget felől az A8-as autópályán, a Trieszt és a Dalmácia felől az A7-es autópályán, Zágráb felől az A6-os autópályán érhető el. Vasútállomása Matuljiban van. A várost babérfaligetek veszik körül, tengerpartja sziklás és festői.

Nevének eredete

Horvát neve az opatija (apátság) főnévből származik, miként a magyar az azonos jelentésű olaszból.

Éghajlata

Mivel az Učka hegye emelkedik fölé (1396 m), e hegy miatt télen is enyhe az éghajlat. A téli átlaghőmérséklet: 7-9 °C, míg nyáron a hegy mérsékli a meleget.

Növényzete

A városban mediterrán növényzetet, gyönyörű parkokat találhat a látogató: babér, leander, pálmák nyújtanak kellemes környezetet.

Története

A 15. században bencések alapítottak itt kolostort. A 19. századig lakatlan vidékre először fiumei kereskedők kezdtek építkezni a kolostor köré. Fiume kikötőjének kiépülésével üdülőterületté fejlődött, 1884-ben a vasút kiépülésével hatalmas nyüzsgő üdülőhellyé vált.

1907-re Karlsbad után a Monarchia második legnagyobb üdülőhelye lett, ahol több neves személyiség, köztük I. Ferenc József és több király és művész is megfordult. Szanatóriumait többnyire magyar orvosok vezették. 1908-tól Opatija-Matulji vasútállomástól villamos közlekedett a városon át egészen Lovranig.

1918-ig az Osztrák tengermellék, majd 1918-ban Olaszország, 1943-ban a Független Horvát Állam, majd 1945-ben Jugoszlávia része lett. Horvátország 1991-es függetlenné válásával hozzá került.

Gazdasága

Gazdaságának alapja az idegenforgalom, amely a városban évszázados múltra tekinthet vissza. Főleg klimatikus gyógyhelyként ismert, reuma, asztma, szívbetegség kezelése lehetséges itt. Strandsétányát a 19–20. század fordulóján kezdték kiépíteni, mígnem 12 km hosszú lett Volosko felé, neve az olasz eredetű: Lungomare.

Turisztikai infrastruktúrája: 29 hotel, 5000 ággyal, 1000 privát ágy várja a látogatókat, összesen 12 000 főt tudnak egyszerre fogadni, a kempinget is beszámítva.

2000-ben az Európai Értékelő Bizottság Környezetvédelmi Alapítványa Kék Zászlóval tüntette ki Abbázia kikötőjét.

Látnivalók

Az egykori névadó kolostorból mára csak az 1420-ban épült Szent Jakab-templom maradt, melyet 1506-ban, majd a 18. században is felújítottak, végül 1937-ben kibővítettek.
Szabadtéri színháza 2000 néző számára nyújt szórakozást.
Abbázia első villája, a Villa Angiolina 1844-ből. Iginio Scarpa fiumei nemes építtette, és feleségéről nevezte el. A villát 2000-ben felújították.
A Lungomare a város egyik híres látványossága. Ezt a 12 km hosszú parti sétányt az Adria egyik legszebb sétányának tartják. A sétány első része 1899-re készült el, a második 1911-re. Opatija legpatinásabb épületei helyezkednek el a sétány mentén.
Abbázia jelképévé vált az 1956-ban Zvonco Car szobrászművész alkotta szobor, a Leány sirállyal. Helyén korábban egy grazi szobrász Tenger Madonnája szobra állt, amit az időjárás tönkretett, s most helyreállítására vár.
A Hotel Kvarner Opatija 1884-ben épült fel, mindössze 10 hónap alatt.
Villa Amalia (1890)
A Marijina Navještenja (Angyali Üdvözlet) templom alapkövét 1908-ban tette le Franjo Nagl trieszti püspök, de csak 1926-ra fejeződött be az építése.

Itt hunyt el

1882-ben Simonyi Ernő országgyűlési képviselő.
1893-ban Markusovszky Lajos egészségügyi reformer, az MTA tagja
1897. június 5-én Kamermayer Károly, Budapest első polgármestere
1905. január 20-án Szapáry Gyula, Magyarország miniszterelnöke (1890–1892)
Szent-király-szabadjai Véghely Dezső (1897. április 2.) történetíró, vármegyei elöljáró.

Galéria

Lungomare
A fürdőház, 1900-ban
Angiolina park
Leány sirállyal, szobor a strandnál
Látkép a kikötővel
I. Ferenc József sétány a tengerparton Lovran felé
A város főutcája a – Tito utca – a villamost helyettesítő buszjárattal
Az OTP városi fiókja a Tito utcában
Fő tér, Hotel Bellevue, itt élte utolsó éveit Markusovszky Lajos
A Markusovszky Lajos-emléktábla a Hotel Bellevue oldalán
Markusovszky Lajos ülőhelye, a Hotel Opatija mögötti Margaréta parkban
Grand Hotel Abbázia

Testvértelepülései

Források

Horváth Tibor: Horvátország (Cartográphia útikönyvek, Cartographia Kiadó, Bp., 2002) ISBN 963-353-179-9 CM
Szarka Sándor: A horvát tengerpart (Panoráma mini útikönyvek, Medicina Könyvkiadó Rt, Bp., 1998) ISBN 963-243-842-6
Nagy Képes Földrajzi Világatlasz ISBN 9639677639
Opatija