Abbázia Kávéház
Koordináták: é. sz. 47° 30′ 17,47″, k. h. 19° 3′ 47,77″
Az Abbázia Kávéház Budapesten, az Andrássy út 49. szám alatt állt, az Oktogonon. Nevét Abbáziáról, az akkor osztrák, ma horvátországi üdülővárosról kapta.
Története [szerkesztés]
1888-ban alapította Steuer Gyula, és 25 éven át vezette. Az Abbázia a maga korában a legnagyobb és legfényesebb kávéház volt Budapesten. Országos hírnevét az akkor újszerűnek számító berendezése: brüsszeli falitükrök, onixmárvány asztallapok, délszaki növények alapozta meg.
Az Intérieur folyóirat 1913 márciusi száma ezt írta, a nyitásra visszaemlékezve:
| „ | Az Oktogon-téren csuda történt: egy kávéház alapítódott, melyről még megnyitása előtt azt rebesgették, hogy új korszakot jelent a kávéházi Pest életében. Az egész Monarchiában nem volt nagyobb tükör sehol, mint ebben az új helyiségben, az asztalokat értékes onixmárvány fedte és benne angol-módra borotvált pincérek villogtatták plasztrónjukat. Az új kávéház az Abbázia volt. | ” |
1913-tól, az alapító halála után a fiai, Marcel és Lóránd vitték tovább a kávéházat, ami az 1930-as évek végéig a leglátogatottabb kávéház maradt. 1942-ben a zsidótörvények miatt a család megvált a kávéháztól, csak a háború után, 1945-ben voltak még egy kis ideig tulajdonosok.
Az kávéházat a Pesti Hírlap szerkesztői, képviselők, művészek látogatták. Törzsvendége volt Rippl-Rónai József és Grünwald Ödön, aki később a kávéház főpincére is volt. Lechner Ödön és Szinyei Merse Pál, akinek a vezetésével a festők egy csoportja átköltözött a Japán kávéházba. Törzsvendég volt továbbá Róna József, Fényes Adolf, Bihari Sándor, Fadrusz János és még sokan mások. Az Abbaziában alapították a Magyar Impresszionisták és Naturalisták körét. Megfordult itt Eötvös Károly, Molnár Ferenc, Bródy Sándor, Heltai Jenő, Pietro Mascagni és Eugen d'Albert is.
Az Abbáziában több asztaltársaság is alakult, a politikaiak közül a legnevesebb az Eötvös Károly vezette csoport volt. Erről a csoportról Herczeg Ferenc A gótikus ház című regényében is megemlékezik, és a csoport a kabaréba is bekerült.
Az 1949-es államosítás után a kávéház az Éttermi és Büfé Vállalat tulajdona lett, majd névváltoztatást követően a Abbázia Étterem és Presszó néven működött a Pannónia Szálloda és Vendéglátóipari Vállalat kezelésében. 1975-ben gyorsétteremmé alakították, boxokkal. 1985-ben a snackbárt megszüntették, és az így felszabadult helyen egy 70 személyes különtermet hoztak létre. Az kávéház helyét ma egy bank foglalja el.
Forrás [szerkesztés]
- Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1993. 15. o. ISBN 963-05-6410-6
- Kávéház-sirató. (Hozzáférés: 2010. május 22.)
