Magyar radikális jobboldal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

(A magyarországi radikális jobboldal szócikkből átirányítva)
 Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint sérül a Wikipédia egyik alappillérének számító semleges nézőpont elve. A vita részleteihez lásd a vitalapot. Ha a sablon elhelyezője nem indokolta e lépését a vitalapon, bátran távolítsd el!
Figyelem!
 Ez a szócikk aktuálpolitikai tartalmú.
A cikk semlegessége megkérdőjelezhető. Szerkesztés előtt mindenképp nézd át a vitalapját!
A cikkben lévő információk az események előrehaladtával változhatnak.
Ezt a lapot át kellene olvasni, ellenőrizni a szavak helyesírását és a szöveg nyelvhelyességét.

A magyar radikális jobboldal, más néven nemzeti radikalizmus gyűjtőfogalom, mely a parlamenti jobbközép pártoktól jobbra elhelyezkedő, ám a neonáci irányzatoktól önmagukat elhatároló szervezeteket, illetve ezek honi és határon túli szimpatizánsait jelöli.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Definíciós problémák, viták

A politológia általában és a közvélekedés jelentős részben[1][2][3][4][5][6] ezt a különbségtételt nem ismeri el, és a radikális jobboldalt a szélsőjobboldal részének tekintik, és a "radikális" és a "szélsőséges" szavakat gyakran szinonimaként használják. Maguk a „radikálisok” ezt élesen elutasítják, szerintük ez az értékelés összemossa és egy kalap alá veszi őket a neonáci szervezetekkel. A radikálisok egységes véleménye, hogy szélsőjobboldalinak csak a neonáci szervezeteket kell minősíteni.[7]A neonáci, hungarista szervezetek is kinyilvánítják elkülönültségüket a nemzeti radikálisoktól.[8].

A nemzeti radikálisok magukat általában jobboldalinak vagy harmadik utasnak tartják, ám nincs közös ideológiájuk. Valamennyien erősen nacionalisták és patrióták – sokuktól nem idegen a sovinizmus, az irredentizmus és/vagy a területi revizionizmus sem. A politikai palettán a fasiszta és neonáci irányzatoktól távolabb helyezik el magukat – melyek nézetrendszere és külsőségeik is markánsan különböznek a nemzeti radikálisokéitól.[3] A "szélsőséges" jelzőt általában magukra nézve sértőnek tekintik.

A legismertebb nemzeti radikális szerveződés, a Jobbik elnöke, Vona Gábor úgy fogalmazott, hogy „a Jobbik és a Magyar Gárda nacionalista, de nem soviniszta. És semmiképpen sem erőszakos.”[9]

A jelenkori külföldi politikai szervezetek közül sokan szimpatizálnak közülük például a lengyel Jog és Igazságosság nevű párttal.[forrás?]

[szerkesztés] Nemzeti radikalizmus a múltban

Dr. Bajcsy-Zsilinszky Endre a Horthy-korszakban megalapította a Nemzeti Radikális Pártot, és az az Országgyűlésbe is bejutott.[10]

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!


[szerkesztés] Nézetrendszere

A nemzeti radikalizmus nem kizárólag ideológiai alapon építkező csoportosulás, mint inkább ellenkultúra. Bár képviselői néha alapvető elvi kérdésekben is egymásnak ellentmondó álláspontokat vallanak[11], mégis közösen alkotnak egyfajta ellenkultúrát – írókkal, zenekarokkal, tömegrendezvényekkel, egyéb kulturális eseményekkel. Pártpolitikai szempontból a jelentősége 1998 és 2002 között tetőzött, amikor akkori vezető pártja, (a MIÉP) bejutott az Országgyűlésbe. Míg a MIÉP elsősorban az idősebb korosztályt szólította meg sikeresen, addig a jelenlegi nemzeti radikális mozgalmak leginkább a fiatalok között népszerűek. 2002 óta inkább ellenkulturális szerepe erősödik.[3]

A magyarországi radikális jobboldal rendkívül tagolt, heterogén, ezért nincs egységes programja. A szervezetek csak egyes, kiemelt kérdésekről fogalmazzák meg álláspontjukat – méghozzá általában a jelenlegi rendszer tagadásaként.

Egyetértésük alapja, hogy elítélik a Magyar Köztársaság jelenlegi (liberális demokrácia) társadalmi berendezkedését, és elengedhetetlennek tartják annak radikális, gyökeres megváltoztatását. A konzervatív jobboldalon egyesek a lassú változásokra építő, fontolva haladás politikáját tartják követendőnek, míg mások egy korábbi korszak értékeihez kívánnak visszatérni.[12] A radikális jobboldalra egyértelműen az utóbbi jellemző. Általában a dualizmus vagy a Horthy-korszak berendezkedését tekintik követendő példának, amihez szerintük vissza kéne térni.

Követeléseik, programjuk felépítése többnyire dichotóm. Általában a jelenlegi rendszer valamely kritikáját tartalmazza, és annak okát, valamint a rá adott nemzeti radikális megoldást.

  • Államrend: A radikálisok szerint alkotmányos rendszerünk túl liberális: nem biztosítja a haza érdekeinek megfelelő képviseletét. Megoldásként új alkotmányozást, vagy a meglévő alkotmány komolyabb módosítását tartják szükségesnek. Álláspontjuk szerint a szovjet megszállás után Magyarország elvesztette szuverenitását és legitim, történelmi, Szentkorona-tanra épülő alkotmányát, és mivel a jelenlegi az 1949-ben szovjet mintára hozott új alkotmány módosítása, azt sztálini örökségnek tekintik.[13][14]Az alkotmányozás célja egyes csoportjaik szerint a visszatérés a történelmi alkotmányhoz. Egységesen állítják, hogy a rendszerváltás elmaradt vagy legalábbis megrekedt, ezért „valódi rendszerváltásra” van szükség.[15]
  • Sajtószabadság: A radikálisok szerint Magyarországon nincs valódi sajtószabadság, mivel szerintük a balliberális oldalhoz és a multinacionális tőkéhez köthető üzleti, gazdasági körök pénzügyi erőfölényükkel visszaélve mesterségesen eltorzítják a médiapiacot, így az információk nem áramlanak szabadon. Úgy látják, hogy a média egyes témákat (pl. határon túli magyarok helyzete vagy a cigányok bűnözése) elhallgat, tabuként kezel.
  • Közbiztonság: A közbiztonság ma Magyarországon szerintük súlyos probléma. Ennek egyik fő oka a radikálisok szerint a cigány kisebbség nem dolgozó, bűnöző rétege által elkövetett bűncselekményekben keresendő, amire a cigánybűnözés fogalmával hivatkoznak. A megoldás módja szerintük általában a büntetések súlyosbítása és a szociális segélyezés visszafogása, a visszaélések megakadályozása. Úgy vélik, hogy ezzel munkára kényszeríthetnék a munkanélküli cigányságot. Programjukban nagy hangsúlyt fektetnek a civil alapon szerveződő „nemzeti önvédelemre”, mellyel a szerintük leépített és az országot megvédeni képtelen Magyar Honvédség egyes feladatait is szeretnék ellátni.[16] A legismertebb ilyen szervezet a Magyar Gárda, de több más szervezet is működik, mint a Nemzeti Őrsereg vagy a Pannon Nemzeti Gárda.
  • Európai Unió: Egységesen ellenzik a Magyar Köztársaság uniós tagságát, mert úgy tartják, hogy az csorbítja az ország önrendelkezését. Álláspontjuk szerint a schengeni határnyitás nem oldja meg Trianon és a határon túli magyarok problémáját, látszatmegoldásnak, figyelemelterelésnek érzik.
  • Globalizáció: Harcos antiglobalisták – álláspontjuk szerint azért, mert elsőrendűen fontosnak tartják a hagyományos magyar értékek és a magyar piac védelmét. Súlyos problémának tartják az idegen, különösen a zsidó tőke magyarországi térhódítását.
  • Környezetvédelem: Hasonlóan a társadalom számos más csoportjához a radikális jobboldal is fontosnak tartja a környezetvédelmet, de általában konkrétumok nélkül. Nagy hangot kapott a Verespatak megmentéséért vívott küzdelem. Említendő még a margitszigeti fakivágások elleni tiltakozás vagy a génkezelt áruk kitiltásának követelése.
  • Nemzetpolitika: Ez az, amit mindennél fontosabbnak tartanak. Fontos célkitűzésük a magyarság fogyásának megállítása – egyes szervezeteik abortuszellenesek (pro-life). Hangsúlyozzák szolidaritásukat a határon túl élő magyarsággal, fontosnak tartják az elszakadt nemzettestben élők felkarolását, a magyar érdekek következetes végigvitelét akár más államokkal, különösen Szlovákiával, Romániával, Szerbiával és Ukrajnával szemben. Ideológiájuk fontos pontja a trianoni békeszerződés kérdésköre: jelszavaik közt állandóan szerepel a Magyarországot ért igazságtalanság orvoslása. Támogatják a határon túli magyarok függetlenedését, autonómiatörekvéseiket.[17][18][19] Szervezeteik igyekeznek átnyúlni az országhatárokon, egységként tekinteni az Kárpát-medencei magyarságra.
  • Kultúra: Nagyon fontosnak tartják a nemzeti identitás erősítését, a magyar kultúra ápolását, a magyar nyelv védelmét. Ellenzik a liberális oktatáspolitikát. Sokuk szkeptikusan, lenézően viszonyul a modern művészethez, mert úgy tartják, hogy az hanyatlás az azt megelőző korok fennkölt, méltóságteljes művészetéhez képest.

[szerkesztés] Történelemszemlélet

A magyar radikálisok történelemszemlélet alapvetően két fő ponton tér el a „hivatalos” állásponttól: más a véleményük a magyar őstörténetről és máshogy ítélik meg a 20. század eseményeit.

  • Sokan a magyarságra erőltetett nézetnek tartják, ezáltal elvetik a finnugor nyelvrokonság elméletét, sokan úgy vélik, hogy ez a „rossz hatással van” a magyarság öntudatára. Számos nemzeti radikális a hun-magyar rokonság vagy azonosság híve. Badiny Jós Ferenc és más amatőr kultúrhistorikusok munkássága nyomán népszerű a sumér és a magyar nyelv rokonságának elképzelése, valamint a kettős honfoglalás elmélete is. A kereszténység felvételét különbözőképpen ítélik meg: a többség a magyarságot ezer éven át összetartó erőt látja benne, egyesek azonban az ősi magyar kultúra elpusztítóját – utóbbiak az államalapítás előtti szimbólumrendszerhez kötődnek. Más elméletek szerint a magyarság már Szent István uralkodása előtt kapcsolatba került a kereszténységgel, felvette azt, így az eleve szervesen beépült a magyarság kultúrájába.

A magyar nemzeti radikálisok általában tisztelik Horthy Miklóst, felvállalják szellemi és politikai örökségét[20][21]. Ezen kívül általában pozitív személyként tekintenek például Apponyi Albertre és Tisza Istvánra, de gyakorinak nevezhetőek a Bajcsy-Zsilinszky Endre nacionalista és antifasiszta elméletének követői is[22]. Az 1956-os forradalomra tisztelettel tekintenek, máig érvényes példaként gondolnak rá. Több egykori felkelő most nemzeti radikális szervezetekben politizál. Az '56-ot nem ritkán ellenforradalomnak nevezik, de nem abban a negatív kicsengésű értelemben, ahogy a szocializmus idején használták, hanem úgy tartják, hogy annak célja Magyarország normális társadalmi berendezkedésbe visszaforgatása volt.[23]

[szerkesztés] Társadalomszemlélet

A nemzeti radikálisok – a kereszténydemokrata és jobbközép konzervatív pártokkal egyezően – a családot tartják a társadalom alapegységének[24], annak védelme különösen fontos helyet foglal ez nézetrendszerükben. (szemben az individualista, liberális felfogással, miszerint a társadalom alapegysége az egyén[forrás?].)

A nemzeti radikálisok az ország nemzetállam jellegét hangsúlyozzák.

A nemzeti radikálisok eszméi közt nem központi elem sem az antiszemitizmus, sem a rasszizmus[forrás?], bár a külső szemlélők szerint feltűnően sok köztük a rasszista – különösen az antiszemita és a cigánygyűlölő. Egyes szervezetek kampányokkal és rendezvényekkel próbálják javítani a róluk kialakult képet.[25].

[szerkesztés] Gazdaságszemlélet

A nemzeti radikalizmus nézetrendszerébe keveredett számos olyan elem is, amiket közgondolkodás hagyományosan baloldalhoz köthetőnek tart – mint például a „romantikus antikapitalizmus”, vagy a globalizációellenesség. Magát a piacgazdaságot azonban nem tekintik ellenségnek, inkább csak embertelen mellékhatásait kívánják mérsékelni, visszafogni[forrás?].

A nemzeti radikalizmus gazdasági kérdésekben globalizáció-ellenességet hirdet, a hazai termelők, a kis- és középvállalatok erősítését, védelmét szorgalmazza. Ellenzi a nemzetközi nagyvállalatok túlzott betelepülését.

Az Egyesült Államokról, annak kül- és belpolitikájáról, továbbá a globalizációról alkotott véleményüket időnként Noam Chomsky neves amerikai anarchista filozófus nézeteihez hasonlítják.[forrás?]

[szerkesztés] Radikális jobboldali pártok, szervezetek

A magyar politikai palettán a nemzeti radikális pártok főként a Fidesztől jobbra állókat és a Fidesz-tábor radikálisabb szavazóit próbálják megszólítani. Ilyen párt az 1993-ban alakult Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP), a tíz évvel később, 2003-ban létrejött Jobbik Magyarországért Mozgalom (Jobbik, JMM), sőt, egyesek szerint a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) is[26]

Széles körben ismertté vált radikális szervezet még a 2006-os tiltakozások során a legnagyobb, kossuth téri tüntetést szervező Magyar Nemzeti Bizottság 2006 és a szintén az akcióival ismertté vált Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom.

[szerkesztés] Magyar nemzeti radikalizmus a határon túl

A nemzeti radikális civil mozgalmaknak (pl. a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom) számtalan szervezete van a magyar Szent Korona országainak többségében magyarok lakta területein[27].

A legismertebb nemzeti rock zenekarok – például a Kárpátia – rendszeresen szerveznek nagy érdeklődéssel fogadott koncerteket a határon túli magyaroknak.[28]

[szerkesztés] Ellenkultúra

A nemzeti radikális szervezetek sajátos ellenkultúrája szavakban szembehelyezkedik a fogyasztói társadalom alapjaival és a liberális, vagy általa liberálisnak vélt, tartott elvekkel. Az első jelentősebb nemzeti radikális rendezvény a Toroczkai László által életre hívott kulturális és könnyűzenei fesztivál, a Magyar Sziget volt – ezt a Sziget fesztivál mintájára, annak ellenpárjaként szervezték meg. Az ezredforduló évében megrendezett első fesztiválon mindössze néhány száz fiatal vett részt, napjainkra már tízezer körüli a látogatók száma.[29] Az utóbbi időben több más nemzeti radikális fesztivált is szerveznek (pl. Kárpátfeszt, EMI-tábor), valamint több országos, önmagát nemzeti radikálisnak meghatározó politikai és kulturális folyóirat indult.

[szerkesztés] Hagyományőrzés

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!


[szerkesztés] Nemzeti radikális média

A nemzeti radikális média több szempontból is elüt a média fősodrától. Nincsenek nagy, országos médiumai, aminek fő oka a kezdőtőke és a hirdetők hiánya – ezek rendszerint magyar kisvállalkozások, üzletek. Hangneme, tartalma is más: gyakran közöl olyan híreket, amelyeket a fősodratú média nem kap fel vagy elhallgat. Szóhasználata kemény, szókimondó, provokatív, igyekszik a politikai korrektség elveinek szándékosan minél kevésbé megfelelni. A nemzeti radikálisok saját médiumaik mellett a konzervatív-jobbközép médiumokat (pl. Magyar Nemzet, Hír TV, Echo TV) is kedvelik.

A legismertebb radikális jobboldali weboldal a kuruc.info. A kuruc.info több vonása szélsőjobboldali, provokatív stílusa rendszeresen megbotránkozást kelt. Az oldal már többször került országos figyelem középpontjába, betiltását a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is kezdeményezte, végül jogilag nem, csak titkosszolgálati módszerekkel sikerült elérni a betiltásukat 1 hónapnyi időtartamra 2008 július-augusztusában. Több hasonló, bár kevésbé provokatív híroldal is üzemel (pl. Szent Korona Rádió, barikád.hu, nemzeti hírháló, hunhír.hu).

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom saját újsága a Magyar Jelen. Ezzel együttműködve, de önálló híroldalként és webrádióként üzemel a Szent Korona Rádió is. Jelentős médium a Tomcat nevével fémjelzett Bombagyár közösségi blog, amely írások mellett Bombagyár Rádió néven hetente 2–2,5 órában blográdiót üzemeltet, és Bombagyár TV néven videoösszeállításokat is közöl a főbb eseményekről.

Jelentős nemzeti radikális magazin a magát gondolkodó magyarok lapjaként aposztrofáló Kárpátia.

[szerkesztés] Nemzeti rock

Bővebben: Nemzeti rock

A nemzeti radikális értékrendet az ifjúságnak manapság leginkább a nemzeti rock közvetíti. A stílus a 2000-es években indult virágzásnak, zenéjében a népzenei hagyományok keverednek a rockzenével. A vele gyakran összemosott skinhead szubkultúránál jóval tágabb a közönsége, több koncert tömegrendezvénynek számít. Az együttesek gyakran koncerteznek a határon kívül, a történelmi Magyarország különböző pontjain.

[szerkesztés] Megítélése

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Hivatkozások

  1. ^ Héjj Dávid - Schultz Gábor, A jelenkori jobboldali radikalizmus dilemmái
  2. ^ Jobboldali radikalizmusok tegnap és ma. Szerk.: Feitl István. Második, bővített kiadás. Napvilág Kiadó, Budapest, 1998.
  3. ^ a b c Politikai okkultizmus Magyarországon 8.: Ifjú szívekben Mancs.hu
  4. ^ Népszabadság Online: Szegregáló programot követel a Jobbik
  5. ^ Az ombudsmanok közös nyilatkozata
  6. ^ Sólyom László levele
  7. ^ Bombagyár: „a nemzeti radikálisok megkülönböztetik magukat a szélsőjobbtól”
  8. ^ Domokos Endre János: „… sohasem állítottam magamról, hogy „nemzeti radikális” volnék, vagy, hogy a VBKE az volna. Mi ugyanis hungaristák voltunk, vagyunk és leszünk… A „nemzeti radikalizmus” kifejezés számunkra valóban éppolyan semmitmondó melléduma, mint a „polgári”.”
  9. ^ „A Jobbik nacionalista, de nem erőszakos”, – Robert Hodgson interjúja Vona Gáborral, 2007-09-19
  10. ^ MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉSI ALMANACH
  11. ^ Toroczkai László az építkezésről Youtube.com
  12. ^ Angol Wikipedia: Some conservatives seek to preserve the status quo or to reform society slowly, while others seek to return to the values of an earlier time, the status quo ante.
  13. ^ „Magyarország alkotmányos jogállam” (…?) - Hazánkért, 2007. november 5.
  14. ^ Szabad ég alatt... - Beszélgetés Dr. Varga Tiborral
  15. ^ Wittner: valódi rendszerváltás kell - hírextra.hu
  16. ^ Vona Gábor: a honvédelemhez nem kell engedély (magyargarda.hu)
  17. ^ A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kiáltványa
  18. ^ A Jobbik elkötelezett a székelyföldi autonómia mellett (jobbik.hu)
  19. ^ A Jobbik 12 pontja Trianon ledöntéséért (jobbik.hu)
  20. ^ tomcat: „Még mindig vitéz nagybányai Horthy Miklós elkötelezett híve vagyok.”
  21. ^ tomcat: „Vitéz nagybányai Horthy Miklós kell, hogy a magyarok eszményképe legyen, nem a zavaros gondolatokkal terhelt Szálasi Ferenc.”
  22. ^ „Ha igazi ellenállót keresünk, ott van Bajcsy-Zsilinszky Endre, aki tényleg tudta, mit csinál.”
  23. ^ Pozsonyi Ádám: '56 ellenforradalom volt.
  24. ^ Van hozzá gusztusuk! (jobbik.hu)
  25. ^ Magyar Gárda karácsonykor az egyik kisebbséghez tartozó gyermekeken segít
  26. ^ az 1998-as választások, FN, 2006. január 18.
  27. ^ A HVIM alapszervezetei
  28. ^ A Hunhir beszámolója a Kárpátia erdélyi koncerjéről
  29. ^ Soha nem voltunk még ennyien a Falanx.hu szerint (2006)
Ez a politikával kapcsolatos lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_radik%C3%A1lis_jobboldal”
Személyes eszközök