Badiny Jós Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Badiny Jós Ferenc
Született 1909. június 3.
Gács, Osztrák–Magyar Monarchia (ma Halič, Szlovákia)
Elhunyt 2007. március 10.[1] (97 évesen)

Badiny Jós Ferenc (Gács, 1909. június 3.[2]2007. március 10.) vitatott munkásságú autodidakta történetíró nyelvész és sumerológus egyszemélyben, és vallásalapító.[3] A sumer-magyar nyelvrokonság (nyelvazonosság) és Jézus pártus származásának hirdetője.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gimnáziumi tanulmányait Balassagyarmaton végezte. A Ludovika Akadémia tüzér-, majd repülőkiképzése után kezdte el tiszti pályafutását. A Magyar Királyi Honvédségből 1940-ben kivált és a Budapesti Műszaki Egyetemen folytatta tanulmányait. 1946-ban érkezett Argentínába. Itt kezdett sumerológiával foglalkozni.

Az elméleti alapokat a római Institutum Pontificum Biblicumtól kapta, és mint Anton Deimel iskolájának a követője tanult. Ugyanezen intézettől nyerte képesítését, mely jóváhagyta tanterveit és kidolgozott tananyagát sumerológia tanszék létesítéséről a Buenos Aires-i Jezsuita Egyetemen, mely tanszéknek a vezetésével az egyetem rektora 1966-ban meg is bízta.

Tagja volt a Nemzetközi Orientalista Kongresszusnak, annak 1967-es összejövetelén az USA-beli Ann Arborban az esztergomi királyi kápolna oroszlános díszítésének sumer és babiloni eredetét vizsgálta „Altaic People's Theocracy” c. munkájában. 1971-ben a canberrai (Ausztrália) kongresszuson – Argentína képviseletében – vett részt, ahol a párthus nép magyar vonatkozásait vizsgálta „The Ethnic and Linguistic Problem of the Parthians” c. előadásában. Néhány külföldön kiadott művének szerzőjeként, mint Francisco Jos Badiny szerepel.

Az általa időközben „judaistává” deklarált Vatikánt megtagadta, s megalapította az ettől független Magyar Egyházat, ami egyházközségek helyett „végvárakba” szerveződik. Az egyházzal folyóiratot is indított, amelynek hasábjain többek közt meghirdette az „Amerikai Nagybácsik Mozgalmat" (célja amerikai nagybácsi szerzése minden magyar újszülöttnek), a „Csína-barát Mozgalmat”, és a „Magyar Kultúrforradalom Mozgalmat”. Ez utóbbi céljait a mozgalom programjában ismerteti: „el kell pusztítani Magyarországon minden olyan elméletet, amelyik a magyarság kárát szolgálja. Elsősorban azokat kell tűzre vetni, amelyek hamisak. Ilyen a finnugor rokonság-elmélet is. […] Követnünk kell […] a Magyar Mao Tce TungnakKossuth Lajosnak irányelveit.” [4]

Magyarországon elsőként 1996-ban adta ki könyveit az Orient Press Könyvkiadó. [1] Sok kiadót felkeresett, de egyik sem vállalta fel könyveinek kiadását, - csak évekkel később.

Felesége halála után végleg visszaköltözött Magyarországra.[forrás?] A felsőoktatási intézménynek nem minősülő miskolci Nagy Lajos Király Magánegyetemen megalapította 1997-ben az Ókori-, közel-keleti és sumerológiai tanszéket, melynek tanszékvezető egyetemi tanára volt.[5] 2007. március 10-én, 97 évesen hunyt el, sírja a budapesti Farkasréti temetőben található.

Megítélése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elméletével többé-kevésbé egyetértenek Pap Gábor (aki díszdoktorrá avatásakor mondott laudációt), Kristóff Zoltán, Schmidt Irén, Tomory Zsuzsa, Maxim Áron, Gyenes István, Detrich Attila,[6] Juhász László,[7] stb. Ők elsősorban Badiny azon igen népszerű, bár az akadémikus tudomány által tagadott, megalapozatlannak bélyegzett feltevésének helyességét hangsúlyozzák, mely szerint a magyar nép mint a „tudás népe”, a sumérok rokona.

Ennek ellenére nyelvészeti, történészi módszereit és következtetéseit, teológiai elméleteit a tudományos és vallásos közösség túlnyomó többsége – például Komoróczy Géza,[8] Rédei Károly,[9] Pusztay János,[10] Erdélyi István,[11] Nemeshegyi Péter[12] – elutasítja, dilettantizmusnak ítéli. Szerintük Badiny fordításai helytelenek, következtetései tudománytalanok és légből kapottak. A katolikus egyház szemszögéből Jelenits István teológus kritizálta élesen Badiny teológiai nézeteit.[13][13][13]

Könyvei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Etnographical Map of Turanians, Uralo-Altaians, 1966
  • Signos Cuneiformes, 1966
  • A megtalált magyar őstörténelem, Ausztrália, 1967
  • A sumir-magyar nyelvazonosság bizonyító adatai, Buenos Aires, 1968
  • Kaldeától Ister-gamig. I. - A Sumír őstörténet (Orient Press Könyvkiadó, Budapest, 1997)
  • Kaldeától Ister-gamig. II. - A Sumír-Magyar nyelvazonosság bizonyítékai (Orient Press Könyvkiadó, Budapest, 1997)
  • Káldeától Ister-gamig III. – A sumir-magyar hitvilág (Orient Press Könyvkiadó, Budapest, 1997)
  • Igaz történelmünk vezérfonala Árpádig (Orient Press Könyvkiadó, Budapest, 1996)
  • A magyar nemzet történetének kis tükre. I. (Buenos Aires, 1984) (Orient Press könyvkiadó Budapest, 1996)
  • Magyar Biblia (Buenos Aires, 1985.) (Orient Press Könyvkiadó, Budapest, 1998)
  • Magyar-hit és a hitben való megerősítés könyve, (1974)
  • Mah-Gar a magyar, (Buenos Aires, 1976)
  • Magyar Hit követésében indulás a magyar vallásban … az „új ezredévre” (ahogy én látom), (Buenos Aires, 1977)
  • Az Ister-Gami oroszlánok titka, (Buenos Aires, 1979)
  • A kettős honfoglalás, (Buenos Aires, 1979)
  • Nyelvtudomány és őstörténet, (Buenos Aires, 1982)
  • A Magyar Szent Korona arányrendszerének és mitológiájának közel-keleti kozmológikus vonatkozásai, (Buenos Aires, 1986)
  • Az istenes honfoglalók. Árpád kagán, (Torontó, 1986)
  • The Godly Conquerors, (Canberra, 1987)
  • Termékeny bizonyságaink [h. n. USA], 1988
  • Alap­elvek a magyar őstörténet kutatásában, (Buenos Aires, 1989)
  • Betlehemi herceg. A pártus Jézus, (Buenos Aires, 1996)
  • A magyarság eredete és a Boldogasszony
  • Ballada – az Istentől nyert világosság, tudás és kötelesség könyve
  • Jézus király – A pártus herceg, Budapest, (Ősi Örökségünk Alapítvány, 1998)
  • A sorsdöntő államalapítás, Budapest (Ősi Örökségünk Alapítvány, 2000.)
  • MAGYAR BIBLIA Pesti Páter és Badiny-Jós Ferenc kutatásai szerint

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Badiny temetése (Jobbik.net)
  2. Emléktábla avatás
  3. Rédei Károly: Őstörténetünk kérdései, A nyelvészeti dilettantizmus kritikája, Balassi Kiadó, Bp., 2003. ISBN 963-506-515-9, 103. o.
  4. Hajdú Péter: Az uráli nyelvészet alapkérdései. Tankönyvkiadó, Budapest, 1981. ISBN 963-17-4219-9
  5. Árpád-tól Árpád-ig (életrajz)
  6. Badiny Jós Ferenc, a magyar tudományos gondolat megújítója
  7. Juhász László nekrológja
  8. Komoróczy Géza: Sumer és magyar?, Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1976. ISBN 963-270-294-8, 61–62. old.
  9. Rédei Károly: Őstörténetünk kérdései, A nyelvészeti dilettantizmus kritikája, Balassi Kiadó, Budapest, 2003. ISBN 963-506-515-9, 103. o.
  10. Pusztay János: Az "ugor-török háború" után. 1977. Budapest: Magvető
  11. Erdélyi István: Sumér rokonság? 1989. Budapest: Akadémiai Kiadó
  12. Nemeshegyi Péter SJ Pártus herceg volt-e Jézus Krisztus? in: Távlatok 2007/3.
  13. ^ a b c Új Ember
Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]