Kiss Viktor

Kiss Viktor
Született	1976. június 4. (47 éves) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	politológus egyetemi oktató újságíró
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem (politikatudomány) Szegedi Tudományegyetem (kommunikáció) Budapesti Corvinus Egyetem (–2012, PhD, politikatudomány)
Sablon • Wikidata • Segítség

Kiss Viktor (Budapest, 1976. június 4. –) politológus, ideológiakutató, egyetemi oktató.

Tanulmányai, munkahelyei

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen politológus, a Szegedi Tudománygyetemen kommunikáció szakos bölcsész diplomát szerzett. A Népszabadság és a Napi Magyarország újságírójaként (1995-98), politikai tanácsadóként dolgozott (1999-2002), jelenleg egyetemi oktatói és kutatói tevékenységet folytat. A Zsigmond Király Főiskola adjunktusa volt (2004-2013). A budapesti Corvinus Egyetem politikatudományi PhD programjában szerzett fokozatot 2012-ben, jelenleg is itt tanít. 2014-től a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja. 2016-tól a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Doktori Iskolájában meghívott tag és témavezető. 2016-tól a Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhelyének ösztöndíjas kutatója, a Műhely tudományos programjáért felel. A Fordulat című folyóirat tanácsadó testületének tagja.

Tudományos tevékenysége

Kiss Viktor a posztmarxizmus egyik első hazai képviselője.

Korai esszék, könyvek, publicisztikák (1999-2011)

Első írásainak középpontjában az úgynevezett "poszt-baloldali szituáció" elemzése áll. Eszerint a baloldal azért van válságban, mert "az utópia, a lázadás, a politizálás, az alternatíva hagyományos formái – a baloldali, a marxista, a humanista, a progresszív és a társadalomkritikai tradíció – a régi módon reménytelen, használhatatlan és elavult.” Véleménye szerint baloldalnak nem a múlt, a létező szocializmus, hanem a jövő kell, hogy legyen a viszonyítási pontja: "arra az időre kellene készülnie, amikor a kapitalizmus ténylegesen kiépül majd régiónkban, elsősorban a globalizáció, az elitkritika és a fogyasztói társadalom kérdéseire koncentrálva." Nagy reményeket fűzött az alterglobalizációs mozgalmakhoz is. 2006-ban, az Öszödi beszéd kiszivárgása után megjósolta Orbán Viktor hosszú ideig tartó kormányzását, amelynek okát abban látta, hogy a balliberális oldal a rendszer kritikáját teljes egészében átengedte a jobboldal számára - így a jobboldali populizmus megerősödhetett. Ezért egy független, baloldali pólus létrehozását sürgette. Ebben az időszakban keletkezett esszéiből és publicisztikáiból jelent meg válogatás Leértékelt társadalom címmel 2009-ben.

2011-ben „Marx & ideológia” címmel jelent meg monográfiája. Ebben a provokatív és ellentmondásos könyvben amellett érvel, hogy az eddig értelmezők nem vették észre, hogy Marx legsokszínűbb és legalapvetőbb témája az ideológia volt, így ebből érthetők meg a filozófus valódi elméleti és politikai törekvései.

Posztmarxizmus, ideológia (2011-2018)

A kétezres évek végétől a publicista és aktivista tevékenységről a hangsúly egyre inkább a politika- és társadalomelméleti kutatások irányába tolódott munkásságában.

Ennek eredményeként 2018-ban jelentette meg Ideológia, kritika, posztmarxizmus. A baloldal új korszaka felé című kötetét, amely elsőként teszi fel azt a kérdést, hogy miért éppen az ideológia lett a posztmarxista irányzat képviselőinek egyik központi témája. A szerző értelmezésében az ideológiakritika vonzereje abban rejlik, hogy a radikális-forradalmi politika újraalapozásának esélyét kínálja. Az ideológia problematikáján keresztül többek között olyan gondolkodók munkásságát mutatja be, mint Ernesto Laclau, Slavoj Zizek, Jean Baudrillard, Guy Debord, Michel Foucault, Gilles Deleuze és Antonio Negri. Kiss úgy véli, hogy a posztmarxizmus képviselői számára a kapitalizmus - legalábbis a számunkra belátható jövőt tekintve - "nem egy bukásra ítélt termelési mód, ha­nem egy stabilitásra képes reproduktív rendszer. A kapitalizmus­nak nincs eleve elrendelt sorsa, nincs olyan szubjektum, amely szükségszerűen vesztét okozza majd, nincs a rendszernek olyan mértékben negatív stádiuma, amelyben a radikális-forradalmi politika létrejötte elengedhetetlenné válik. A radikális-forradalmi politika megalapozása ezért nem várható többé a kapitalizmus negatívumainak és fenntarthatatlanságának bizonyosságától." Míg a marxista kritika a kapitalizmus működésképtelenségéből születő politikát kívánta megismerni, a posztmarxizmus a kapitalizmust megalapozó és fenntartó politikait kutatja. A szerző elméleti programja abból indul ki, hogy mivel a kapitalizmus egyik legfontosabb eszköze az ideológia, ez továbbhaladásának és újratermelődésének a kulcsa, a lázadás szökéspontjait is működésének leírása során találhatjuk meg.

A német gondolkodó születésének bicentenáriumára Marx 200: interpretációk, irányzatok, iskolák címmel szerkesztett tanulmánykötetet. A könyv abból indul ki, hogy a 21. században Marx megkerülhetetlen marad a baloldalon - de ennek ára, hogy nem lehetünk többé követői, csak örökösei. Ebben jelenik meg A posztmarxizmus intellektuális stratégiái című tanulmánya, amely szerint a fenti értelemben vett örökösként a rendszerkritikus értelmiség ma két recept közül választhat: vagy a marxista posztmodern, vagy a posztmodern marxista utat követheti.

"Elgondolásom szerint a marxista posztmodem képviselői elsősorban te­oretikus válságként élték meg a történteket, úgy gondolva, hogy a marxista gondolkodásmód nem egyeztethető össze napjaink tudományos standardjai­val. Álláspontjuk szerint a marxizmus egy olyan „modernista" gondolkodásmód volt, ami nem védhető egy posztmodem szellemi korszak felől nézve – eljárt felette az idő. Szerintük ez a modernizmus vezetett számtalan törté­nelmi tévedéshez és erkölcsi-humanitárius katasztrófához – mint a Marx ne­vében fellépő totalitárius rendszerek bűnei. Ugyanakkor a marxizmus elmé­leti hibái rengeteg szép eszmét, csábító gondolati sémát, nagyszerű pillanatot és nemes illúziót is eredményeztek, amelyek döntő többségétől szintén meg kell szabadulni, bármilyen fájdalmas is ez. A marxista posztmodern szerzői nem véletlenül fordulnak a hetvenes-nyolcvanas évek szellemi divatjai felé, hiszen ez segített nekik leszámolni a marxizmus tarthatatlan örökségével, és utat találni üj nézetek kidolgozása felé. A posztmodern marxista projekt képviselői velük szemben a marxizmus válságát elsősorban gyakorlati prob­lémaként érzékelik. Alapvetően úgy gondolják, hogy az eszmerendszer és politikai gyakorlat történelmi önreflexiójára van szükség, amennyiben – egy­szerűen fogalmazva – a marxizmus alapját adó történelmi korszak tűnt el, magával rántva Marxot és követőit is. A posztmodern marxista szerzők úgy gondolják, hogy a kapitalizmus új korszakba lépett, egy korábbitól gyökere­sen különböző időszakba, amikor megváltoztak a társadalmi-politikai dina­mikák is."

Kívül/Belül

2021-ben jelenik meg Kívül/Belül: egy új politikai logika című munkája. A mű alapgondolata szerint amikor politikáról gondolkodunk, akkor általában a szegények és gazdagok, a hatalom és a nép, az erősek és gyengék, a tőkések és a munkások közötti hagyományos szembenállásokból indulunk ki. A 2015-ös migrációs válsággal, a Brexit-tel, majd a koronavírus járvánnyal azonban egy új korszakba léptünk, amelyben nem érvényesek többé a régi elméleteink és paradigmáink. Új típusú politikusok emelkedtek fel, mint Orbán Viktor, Nigel Farage, vagy Donal Trump. A könyv fő tézise szerint ezért teljesen más megközelítésre van szükségünk, amennyiben a következő évtizedek közéleti eseményeit várhatóan a privilegizált tereken belül lévők és az azokon kívül rekedtek küzdelmei határozzák majd meg. Kiss azonban még egy lépéssel továbbmegy: szerinte napjaink politikai folyamatainak kulcsa nem az, hogy a befogadottak és a kirekesztettek harcolnak egymással. A lényeg, hogy valójában sohasem tudhatjuk, hogy belül, vagy kívül vagyunk-e, hogy mi lesz a helyzet a következő pillanatban. "Egyrészt szorongunk attól, hogy nem lehetünk eléggé „belül” a kedvezményezett világon, vagy egy óvatlan pillanatban egyenesen kizuhanunk onnan. A jelenlegi változékony munkaerőpiacon az emberek már nemcsak a munkanélküliségtől, de a rossz munkáktól is rettegnek. Másrészt pedig félünk a külső hatásoktól is: nem szeretnénk, hogy ezek érintsenek bennünket, de nem is tudunk mit kezdeni velük. Nem lehetünk eléggé belül, de közben túlságosan kívül vagyunk." Kiss Viktor szerint az új helyzet, alapja, hogy a kapitalizmus egy új, posztmodern stádiumába lépett, amelyben a Föld különböző részein teljesen más törvényszerűségek működnek. "A tőke különféle zónákra szabdalja a bolygót, melynek során a kulturális kapitalizmus oázisai emelkednek ki a globalizáció sivatagából."

Kutatási területei

• ideológia
• posztmarxizmus
• globalizáció
• Marxizmus, eszmetörténet
• Posztmodern társadalom- és politikaelméletek

Könyvei

• A baloldaliság "kísértetei"; ÚMK, Bp., 2004
• Leértékelt társadalom; ÚMK, Bp., 2009
• Marx & ideológia; L'Harmattan, Bp., 2011
• Ideológia, kritika, posztmarxizmus. A baloldal új korszak felé. Napvilág. Bp. 2018
• Marx 200: Interpretációk, irányzatok, iskolák (szerk.) Napvilág. Bp. 2018
• Kívül/Belül Egy új politikai logika. Napvilág. Bp. 2021