2009-es észak-koreai nukleáris kísérlet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A 2009-es észak-koreai nukleáris kísérlet föld alatti atomrobbantás volt, melyet Észak-Korea 2009. május 25-én hajtott végre.[1] Ez a 2006. októberi után a második itteni atomrobbantás.[2] Az ország hat kis hatótávolságú föld-levegő rakétát is kipróbált.[3] A nemzetközi közösség Irán kivételével, aki az ország belügyének tekinti a kísérletet, egyhangúlag elítélte a kísérletet.

Sokan úgy gondolják[pontosabban?], hogy a kísérletekre az országban kialakult hatalomöröklési válság miatt került sor.[4][5][6][7] Miután 2008 nyarán Kim Dzsongil agyvérzésen esett át, megállapodtak, hogy tőle harmadik fia, Kim Dzsongun veszi át a hatalmat.[4][8] Úgy gondolják, Észak-Korea azért hajtotta végre a nukleáris kísérletet, hogy bebizonyítsa, az ország még akkor sem hagy fel a tömegpusztító fegyverekről szóló programjával, ha éppen gyengének is tűnik.[4][7]

Háttér[szerkesztés]

A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) az ENSZ BT 2006. október 14-én elfogadott az országot elítélő határozatára válaszul egy második kísérleti robbantással fenyegetőzött.[9]

Észak-Korea azzal fenyegetőzött, hogy egy második nukleáris kísérletet is elvégez, miután az ENSZ BT olyan elnöki határozatot fogadott el, melyben elítélték a 2009. április 5-i űrrakéta-indítás miatt, ami állítólag a Kwangmyŏngsŏng-2 műholdat szállította.[9] Az indítást számos nemzet amiatt ítélte el, mivel úgy gondolták, ez egy interkontinentális ballisztikus rakéta indítása volt.

A kísérletre olyan üzeneteket követően került sor, melyek szerint Észak-Koreának miniatürizált atomtöltete van, amit közepes hatótávolságú rakétáknál tud használni. Az elemzők teljesen felszerelt atomhatalomnak tekintik.[10]

2009. júniusban, azt követően hogy bejelentették, Észak-Korea vezetésében Kim Dzsongun váltja Kim Dzsongilt, amerikai elemzők azon kezdtek el gondolkodni, hogy a nukleáris kísérlet célja az lehetett, hogy még Kim Dzsongil halála előtt atomhatalomnak tekintsék az országot.[11]

Észak-Korea közleményei[szerkesztés]

Washingtoni és pekingi tisztviselők azt mondták, Észak-Korea hétfőn, egy órával a koreai idő szerint 10:00 környékén bekövetkezett robbantást megelőzően figyelmeztette kormányaikat, de Japán nem kapott előzetes értesítést.[12] Az amerikai külügyminisztérium amint észlelte mi történt, rögtön értesítette a hatoldalú megbeszélések másik négy résztvevőjét.[13]

Az állami irányítású Központi Koreai Hírügynökség egy közleményt adott ki, mely a következőt tartalmazta:

A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság egy újabb sikeres föld alatti nukleáris kísérletet hajtott végre május 25-én. Ez egy olyan folyamat része, melynek folyamán mindenféle, a tudósok és a technológia által lehetővé váló módon növeljük védekezőképességünket A jelenlegi nukleáris robbantást biztonságban, a robbanóerő eddig soha nem látott mértékével, ennek ellenőrzésével hajtottuk végre úgy, hogy megbizonyosodjunk afelől, hogy megtaláltuk azokat a technológiai és tudományos problémákat, melyeket a hatóerő további növelése okoz.[14]

Ezt azért hozták nyilvánosságra, hogy reagáljanak a 2006-os kísérlet gyenge hatóerejére.[15]

Szeizmikus aktivitás[szerkesztés]

Dél-Koreában és Japánban koreai idő szerint 09:50-kor (UTC szerint 00:50-kor) szeizmikus aktivitást észlelek.[16] Az Amerikai Egyesült Államok Földtani Kutatóintézete 10 km mélységben 4,7-es magnitúdójú földrengést észlelt.[17] Az USGS véleménye szerint a rengések központja Kimcsektől körülbelül 75 km-re északkeletre és Phenjantól, a fővárostól északkeletre 375 km-re volt. Ez a 2006-os robbantások helyszínétől csupán néhány km-re volt.[18] A Japán Meteorológiai Ügynökség mérései szerint a földrengés erőssége 5,3 volt.[16] A Földtudományok és Ásványi Források Koreai Intézete szerint ugyanott volt a földrengés helye, csak erősebb volt, mint 2006-ban.[19] A kísérletet állítólag 5 kilométerrel a földfelszín alatt hajtották végre,[19] s ezzel talán idáig ez a legmélyebben végrehajtott nukleáris kísérlet.[20]

Az Orosz Hadügyminisztérium megerősítette, hogy Észak-Koreában nukleáris robbantást észlelt, és elemzik a történteket, hogy megállapítsák a következményeket.[21][22]

A tesztre azt követően került sor, hogy üzenetek érkeztek Észak-Korea miniatűr méretű nukleáris robbanófejeinek létezéséről, s hogy ezeket közepes hatótávolságú rakétákra is alkalmazni lehet.[23]

Kínában az Észak-Koreával határos Jambianban lehetett érezni a rengéseket, és néhány helyi iskolában ki kellett menekíteni a tanulókat.[24] Az elképzelések szerint a kísérletre Puingyeri koreaiul 풍계리), körzetében került sor, ugyanott, ahol a 2006-os robbantás volt.[25]

A kísérlet értékelése[szerkesztés]

Hatása[szerkesztés]

Észak-Korea második nukleáris kísérletének sikerességét még nem erősítették meg, de az az általános álláspont, hogy a kísérlet sikeres volt, bár erősségét még nem lehetett kétségkívül meghatározni.[26] 23 szeizmikus megfigyelés alapján az Átfogó Atomcsendegyezmény Szervezete Előkészítő Bizottsága szerint a lökéshullámok erőssége 4,52 volt.[27] Egy név nélkül nyilatkozó amerikai katonai forrás becslése szerint a felrobbantott mennyiség ereje 1,5 kilotonna lehet.[27]

23 szeizmikus mérőállomás adatai alapján a CTBTO szerint a robbanás hulláma 4,52 volt.[27] Eszerint a robbantás ereje 2.4 kilotonna lehetett. Ez 2006-ban 4,1-es robbantási hullám és 0,8 kilotonna robbantási erő volt.[27]

Az ITAR-TAS idézi az orosz védelmi minisztérium egyik név nélkül nyilatkozó tisztviselőjét, aki azt mondta, a kísérleti nukleáris töltet erőssége 10–20 kilotonna TNT-egyenértékes lehetett.[28][29] Ez nagyjából a Kövér Ember és a Trinity nevű, az Egyesült Államokban a második világháború idején kifejlesztett plutóniumbombák hatásával egyezik meg. Hozzá kell azonban tenni, hogy az néhány orosz becslés még nem ismert, de Oroszország 2006-ban sokkal magasabbra (5–10 kilotonna értékűre) becsülte a robbanás erősségét, mint a többi becslés. Azok 0,5–0,8 kilotonnáról szóltak.[15][30] Li Sanghi dél-koreai védelmi miniszter azt mondta, több adatra lenne szükség, de a hatás valahol 1 és 20 kilotonna között lehetett.[15]

A Hamburgi Egyetem elemzője, Martin Kalinowski szerint a robbantás ereje 3–8 kilotonna között lehet, ami a 2006-os kísérlethez képest még mindig igen eredményes.[15][31] Kalinowski végül megemlíti, hogy a robbanás ereje még mindig kisebb, mint a Hirosimára ledobott „Kisfiúé” (15 kt) és a Nagaszakira ledobott „Kövér Emberé” (21 kt). Az Amerikai Tudósok Szövetségénél dolgozó Hans M. Kristensen azt mondta, több elemzés szükséges ahhoz, hogy a robbanás erejét lehessen tudni, de a médiában a kezdetekben szerepelt Hirosima-méretű robbanás túlzónak tűnik.[15] A Yonhap dél-koreai hírügynökség szerint a robbantás sikeres volt, de az erősségét még nem lehet tudni.[26] A Bulletin of the Atomic Scientists azt állítja, hogy a robbantás sokkal erősebb volt, mint a 2006-ban végrehajtott, de a hatását 2–6 kilotonna TNT-egyenértékesre becsüli. Ez sokkal kisebb, mint egy Hirosima-féle eszköz hatása. A cikk arra a következtetésre jut, hogy a bomba nem pontosan robbant fel, de ebben az esetben a fegyverben rejlő képességeket nem lehet figyelmen kívül hagyni.[32]

Május 29-ig az amerikai kísérletek, melyekkel meg akarták állapítani, hogy Észak-Korea valóban valamilyen nukleáris töltettel ellátott szerkezetet robbantott-e fel, nem vezettek semmilyen eredményre.[33]

A radionukleáris megerősítés hiánya[szerkesztés]

2009 júniusában az Átfogó Atomcsendegyezmény Előkészítő Szervezete bejelentette, hogy a mérések nem tapasztaltak olyan sugárzásnövekedést, mely kapcsolatba hozható lenne a május 25-i robbantásokkal. A CTBTO a kísérlet idején egy világszerte 40 ellenőrző állomásból álló hálózatot tartott fenn. Ráadásul az Amerikai Egyesült Államok jelentése szerint a Japán-tenger fölött repülő repülőgépek nem észleltek sugárzást, és Dél-Koreában sem mértek semmilyen ártalmas kibocsátást. Ezzel ellentétben a 2006-os robbantásokat követően legalább két helyen mértek kibocsátást. A sugárzás hiánya nem jelenti azt, hogy az esemény nem volt nukleáris tartalmú. Ez lehet annak is a jele, hogy a nukleáris kísérletet olyan mélyen hajtották végre, hogy nem bocsátott ki mérhető mennyiségben radioaktív sugárzást.[34]

Rakétatesztek[szerkesztés]

Ugyanazon a napon Észak-Korea több kis hatótávolságú föld–levegő rakétát is kilőtt tesztelés céljából.[3] Az első jelentések három rakétáról szóltak, de később, május 22-én a dél-koreai honvédelmi minisztérium kettőre módosította ezt a számot.[35] Az első rakéta hatótávolsága 130 kilométer volt.[36] Legvalószínűbb, hogy ez egy hosszú hatótávolságú SZ-200 rakéta volt. A Yonhap katonai forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy ezekkel a kilövésekkel az amerikai és japán felderítő gépeket akarták célba venni, hogy azok kerüljék el az ország területét.[17]

2009. május 29-én amerikai illetékesek arról számoltak be, hogy az űrfelvételeken két csapatmozgást lehet kivenni Észak-Koreában, mely arra utalhat, hogy Észak-Korea hadserege nagy hatótávolságú ballisztikus rakéta kilövésére készül.[37][38] Ezt június 1-jén Robert Gates amerikai hadügyminiszter is megerősítette. Egy rövid manilai látogatásán a Fülöp-szigeteki kollégájának egy sajtókonferencián ezt mondta: "Olyan jeleket láttunk, melyek szerint egy másik Taepodong-2 rakétával akarnak kezdeni valamit, de most nem világos, pontosan mire készülnek."[39]

A dél-koreai Yonhap hírügynökség június 2-i jelentései szerint Pfenjamtól a fővárostól északra Anbjeioon régióban egy rakétabázison összesen három közepes hatótávolságú rakéta előkészítése van folyamatban. Ezek egyes elemzők szerint Rodong típusú rakéták.[40] Válaszképp Dél-Korea az Észak-Koreával közös tengeri határra olyan nagysebességű haditengerészeti hajókat küldött ki, melyek hajórakéta-elhárítóval vannak felszerelve.[41][42][43] Ezeken felül egy dél-koreai védelmi minisztériumnál dolgozó szóvivő bejelentette, hogy olyan jeleket észleltek, melyek szerint Észak-Korea interkontinentális ballisztikus rakéta kilövésére készül.[44] Az északnyugati partoknál fekvő Dongcsangriban az ország egy nagy hatótávolságú rakétát szállított el, és egy-két héten belül ezt ki is lőhetik. Ezt mind amerikai védelmi tisztviselők, mind Robert M. Gates védelmi miniszter is megerősítette.[45][46]

Nemzetközi reakciók[szerkesztés]

Nemzetközi Szervezetek[szerkesztés]

CTBTO: Az Átfogó Atomcsendegyezmény Szervezete Előkészítő Bizottság (CTBTO) Nemzetközi Monitoring Rendszere világszerte 38 földrengésmérő helyen észlelte Észak-Korea nukleáris kísérletét. Az észlelést követően 24 órán belül Tóth Tibor, a CTBOT végrehajtó titkára mind a tagállamokat, mind a sajtót közleményen keresztül értesítette arról, miket vettek észre.[47]

  • Délkelet-ázsiai Nemzetek Szervezete: Az ESEAN államainak vezetői és Dél-Korea elnöke, Lí Mjungbak a ASEAN–Dél-Koreai Emlékülés végén közös nyilatkozatot adott ki, melyben elítélték a nukleáris kísérletet, és a legutóbbi rakétakísérleteket az ENSZ BT határozatainak valamint a hatoldalú tárgyalásokon tető alá hozott megállapodások nyílt megsértéseként értékelte. Azt mondták, a régió békéje szempontjából elengedhetetlen, hogy atommentessé tegyék a Koreai-félszigetet, és biztosítottak mindenkit, hogy támogatják a hatoldalú tárgyalások folytatását. "Észak-Korea földalatti kísérlete súlyosan veszélyezteti a békét Délkelet-Ázsiában és annak határain túl is. Lí a záró sajtókonferencián beszélt, ahol az ASEAN vezetőit megdícsárte, mivel ilyen nyilatkozatot tettek közzé.[48]

Egyesült Nemzetek Szervezete: Az ENSZ BT egyhangúlag elutasította a kísérletet és az idézetek szerint azt nyilatkozta, hogy "A Biztonsági Tanács tagjai erőteljes ellenérzésüknek adtak hangot és ellenzik a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság által 2009. május 25-én végrehajtott nukleáris kísérletet, mellyel nyiltan megsértették az 1718. számú határozatot," és a tanács tagjai "úgy határoztak, haladéktalanul elkezdenek kidolgozni egy határozatot az üggyel kapcsolatban."[49]

Európai Unió: Az Európai Unió külügyeiért felelős biztosa, Javier Solana egy írásos nyilatkozatban így kommentálta a kísérletet: „Észak-Koreának ezek a felelőtlen lépései mindenképpen indokolttá teszik, hogy a nemzetközi közösség határozottan válaszoljon. Az Európai Unió a megfelelő válasz kialakítása érdekében kapcsolatban marad partnereivel.”.[50]

NATO: "Phenjannak ez a felelőtlen magatartása nagymértékben megingatja a békét, a stabilitást és a biztonságot Ázsia csendes-óceáni területén, és egyetemlegesen elítéli a nemzetközi közösség." A NATO egyik közleményében ezt írta: "Felszólítjuk Phenjant, hogy tartózkodjék minden olyan további akciótól, mely további feszültséget szít, és térjen vissza a hatoldalú tárgyalásokhoz. A Szövetség a továbbiakban is óvatosan és alaposan vizsgálja majd a fejleményeket."[51]

A hatoldalú megbeszélések résztvevői[szerkesztés]

 Amerikai Egyesült Államok: „A Fehér Ház elítélte a kísérletet, s azt mondta: „Észak-Korea közvetlenül és vakmerően szembe megy a nemzetközi közösséggel. Azok a veszélyek, melyeket Észak-Korea fenyegetései előidéztek, választ igényelnek a nemzetközi közösség részéről.”[50] Barack Obama azt is hozzátette, hogy az ország tette nagy veszélyt jelent a világbékére és a stabilitásra.[52] Susan Rice, az Egyesült Államok ENSZ-be delegált nagykövete hozzátette, hogy "Észak-Koreának meg kell értenie, cselekedeteinek következményei vannak", és későbbi szankciók formájában "meg kell majd fizetnie cselekedeteinek az árát".[53] Robert Gates amerikai hadügyminiszter május 30-án nyíltan megfenyegette Észak-Koreát. "Az Egyesült Államok politikája nem változott. Célunk, hogy teljesen és igazolhatóan atommentes övezetté tegyük a koreai-félszigetet, és nem fogadjuk el, hogy Észak-Korea atomhatalom legyen."[54]

 Dél-Korea elnöke, Li Mjungbak válságtanácskozásra rögtön a robbantásokat követően összehívta minisztereit.[55] Ennek eredményeképp döntött úgy Dél-Korea, hogy csatlakozik a tömegpusztító fegyverek elterjedését megakadályozó biztonsági kezdeményezéshez, s ezt Észak háborús oknak tekintette.[56] Az Egyesült Nemzetek Szervezetének koreai parancsnoksága a megfigyelési szintet a WATCHCON 3 („fenyegetés fontos előjelzése”) fokozatról WATCHCON 2 („életszerű veszélyhelyzet”) fokozatra emelte.[57][58][59][60] Lí Mjungbak elnök az ASEAN–Koreai Köztársaság Emlékülés elején egy másik nyilatkozatot is tett, mely szerint "Tovább dolgozunk annak érdekében, hogy Észak-Korea betartsa a Biztonsági Tanács határozatát."[61]

 Észak-Korea Az észak-koreai Koreai Központi Hírügynökség a robbantások tényét megerősítette, és sikeresnek minősítette. A hírügynökség azt is hozzátette, hogy ez a kísérlet minden értelemben segít a nukleáris védelem elrettentő erejét növelni.[1] Május 27-én az észak-déli közös ellenőrzésű területre küldött állandó észak-koreai katonai misszió olyan közleményt adott ki, mely szerint Dél-Koreának a tömegpusztító fegyverek elterjedését megakadályozó biztonsági kezdeményezéshez történő csatlakozásával érvényét vesztette a koreai fegyverszünet, és minden, a hajói átvizsgálására irányuló külföldi lépést katonai úton fog megtorolni.[62] A központi koreai hírszolgálat május 29-én jelentette, hogy a koreai külügyminisztérium álláspontja abban az esetben, ha az ENSZ újabb szankciókat vezet be, a következő: “Ha az ENSZ BT provokál minket, újabb védelmi intézkedéseket léptetünk életbe.”[63]

 Japán: Japán szerint a kísérlet elfogadhatatlan, és az ENSZ BT közbenjárását kérte a probléma megoldásához. Válaszul a szankciók szigorítását helyezte kilátásba.[55][64]

 Kína: A külügyminiszter kiadott egy nyilatkozatot, mely szerint: „A Kínai Népköztársaság elutasít minden, a nemzetközi közösség ellen irányuló cselekedetet, és ismételten elítéli a nukleáris kísérletet. Tehát a kínai kormány ezt is ellenzi.” A közleményben benne van, Kína határozottan követeli Észak-Koreától, hogy térjen vissza a hatoldalú tárgyalásokhoz.[65]

 Oroszország: Az Orosz Külügyminisztérium azt állította, hogy „A KNDK legutóbbi lépései elmélyítették a Délkelet-Ázsiában tapasztalható feszültséget, s veszélyeztetik a térség biztonságát és stabilitását,” s ezzel megsértette az ENSZ BT 1718. számú határozatát, de hozzátették, hogy „Továbbra is úgy gondoljuk, hogy a Koreai-félsziget problémáit a hatoldalú tárgyalások keretei között kell rendezni.”[66] Az elnöki szóvivő, Natalia Timakova azt mondta, Oroszország nagyon aggódik Észak-Korea atomkísérletei miatt, és az illetékes orosz hatóságok sajnálatukat fejezték ki és súlyos aggodalmaikat hangsúlyozták Észak-Koreának az Oroszországi Föderáció közelében végrehajtott atomkísérletei miatt.[67]

Az ENSZ BT állandó tagjai[szerkesztés]

  • Megjegyzés: Amely országok ebben a listában nem szerepelnek (Amerikai Egyesült Államok, Kína, Oroszország), azok a hatoldalú tárgyalás részes államai.

 Egyesült Királyság: Gordon Brown brit miniszterelnök ezt mondta: „A leghatározottabban elítélem Észak-Korea kísérletét. Ez a cselekedet aláaknázza azokat a reményeket, melyek szerint béke lesz a koreai félszigeten, és semmilyen hatása nincs Észak-Korea biztonságára. A nemzetközi közösség Észak-Koreát akkor fogja partnernek tekinteni, ha az felelősen viselkedik. Ha nem így lesz, csak ismételt elszigetelésre számíthat.”[50] A nemzetközi hadügyekért és biztonságért felelős brit miniszter, Ann Taylor május 31-én olyan nyilatkozatot tett, melyben elítélte az ENSZ BT közeljövőben hozandó határozatát, melynek értelmében újabb szankciókkal sújtanák Észak-Koreát. "Általános aggodalom van világszerte, és remélhetőleg ebből létrejön majd egy konszenzus. Ez a cselekvéseknek egy olyan összessége, mely meglátásom szerint itt most fontos. Mert Észak-Korea rezsimje csak akkor fogja megérteni érzésünket, ha egységesen lépünk fel. Csak ekkor fogja figyelembe venni megjegyzéseinket. "[68]

 Franciaország: Eric Chevallier, a Francia Külügyminisztérium szóvivője azt mondta, Franciaország nagymértékben elítéli a rakétakísérleteket, és felszólította Észak-Koreát, hogy tartózkodjon az új provokálásoktól.[69]

Más országok[szerkesztés]

 Argentína: Az argentin külügyminiszter, Jorge Taiana elítélte a kísérleteket, s azt mondta, hogy "Észak-Korea figyelmen kívül hagyta a nemzetközi közösség felszólításait, mikor ismét ballisztikus rakétákat lőtt ki"[70]

 Ausztrália: Ausztrália teljes elítélésről tett nyilatkozatot.[71]

 Brazília: Brazília elítélte a kísérletet.[72]

 Bulgária:A Bolgár Külügyminisztérium elítéli a kísérleteket, s azt mondta: "Mélységes aggodalommal tölt el a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság által május 25-én végrehajtott nukleáris kísérlet. A kísérlet az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának 1718. határozatával ellentétes, s felszólítjuk az országot, hogy haladéktalanul, feltétel nélkül térjen vissza a hatoldalú megbeszélésekhez"[73]

 Dél-afrikai Köztársaság: Dél-Afrika azt mondta, a kísérlet elfogadhatatlan volt, és arra figyelmeztetett, hogy a nukleáris fegyverekkel nem békét lehet csinálni, hanem meg lehet félemlíteni az emberiséget.[74]

 Görögország: Az EBESZ soros elnöke, Görögország külügyminisztere, Dora Bakojannisz elítélte Észak-Korea nukleáris kísérletét, azt mondta, ez a régió stabilitásának megingatására alkalmas. „Határozottan elítélem Észak-Korea bejelentett nukleáris kísérletét. Mély aggodalommal tölt el az, ahogy ez a regionális és globális stabilitásra hatással van." "Ahelyett, hogy nukleáris képességei miatt embargóval sújtanánk, Észak-Koreának azonnal vissza kellene térnie a hatoldalú tárgyalásokhoz, és el kellene kerülnie a jövőben minden olyan cselekedetet, mely feszültséget szül.”[75]

 India: India Észak-Korea nukleáris kísérletét az egész világot veszélyeztető tényezőnek jellemezte, és India ellenzi a nukleáris dúsítást.[76]

 Indonézia: Indonézia sajnálja a kísérletet, azt mondja „új feszültségeket kelt a régióban, főleg Kelet-Ázsiában.”[77]

 Irán: Hasszán Kaskavi, az iráni külügyminisztérium szóvivője visszautasította, hogy elítélné a kísérletet, azt mondta, ez Észak-Korea belügye.[78]

 Izland: Ossur Skarphedinsson izlandi külügyminiszter „határozottan ellenzi Észak-Korea nukleáris kísérletét.”[79]

 Izrael: Egy az izraeli külügyminisztérium által kiadott közlemény szerint a kísérletet nagy komolysággal figyeli, s azt mondta, ennek súlyos következményei lesznek a régió tekintetében. Felszólította a nemzetközi közösséget, hogy elszántan cselekedjék, s ezzel küldjenek üzenetet a többi országnak.[80]

 Kanada: Stephen Harper, Kanada miniszterelnöke elítélte a kísérletet, és azt mondta: "Észak-Korea nukleáris fegyverkezése hatalmas veszélyt jelent a nemzetközi közösségnek, a biztonságnak, és különösen felborítja az északkelet-ázsiai stabilitást.[81]

 Kenya: "Álláspontunk szerint a tanács válaszának határozottnak és következetesnek kell lennie."[82]

 Kolumbia: A kolumbiai kormány a következő szavakkal ítélte el a kísérletet: "Kolumbia határozottan elítéli Észak-Korea föld alatti nukleáris kísérletét."[83]

 Lengyelország: A lengyel külügyminisztérium a kísérletet elítélte, és egy közleményében ezt írta: “A nukleáris kísérlet a Biztonsági Tanács 1718. számú határozatának nyílt megsértését jelenti, és negatív következményei lesznek a Koreai-félsziget és az egész észak-ázsiai régió biztonsága tekintetében."[84]

 Lettország: A külügyminiszter felszólította Észak-Koreát, hogy vegye figyelembe az ENSZ BT összes rá vonatkozó határozatát, melyek többek között megtiltják a nukleáris fegyverek elhalmozását és a hozzájuk kapcsolódó programokat.[85]

 Malajzia: Najib Tun Razak maláj miniszterelnök azt mondta, aggasztja, hogy Észak-Korea nukleáris képességeket fejleszt ki, s ez tovább növeli a Koreai-félszigeten meglévő feszültséget, s kihat az egész kelet-ázsiai régióra. Abbéli reményének adott hangot, hogy a helyzetet a hatoldalú tárgyalásokon és az ENSZ Biztonsági Tanácsán keresztül tudják majd rendezni.[86]

 Mexikó: A külügyminisztérium általi kiadott sajtóközleményben a következő olvasható: Mexikó erőteljesen elítéli a május 25-i nukleáris kísérletet és a három rakéta kilövését, melyeket a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság is megerősített. Ezek a cselekmények a nemzetközi jogba ütköznek, és ellentétesek a nukleáris dúsítás megszüntetésére irányuló törekvésekkel. Mindezen felül tovább erősítik a Koreai félszigeten meglévő feszültséget és kockáztatja a régió stabilitását.[87]

 Németország: Németország elítélte a kísérletet.[71]

 Norvégia: A Norvég Külügyminisztérium egy sajtóközleményt adott ki, mely alapján „Norvégia határozottan elítéli Észak-Korea nukleáris kísérletét,” és azt állítja, a nukleáris kísérlet nyíltan ellentétben áll azzal a céllal, hogy politikai megoldást találjanak Észak-Korea nukleáris fegyverkezési programjára. A sajtóközlemény azt állította, hogy továbbra is küldenek majd norvég humanitárius és gyógyászati segélycsomagokat Észak-Koreának, de hozzátették, hogy ez nem egy hosszú távú ígéret.[88]

 Svédország: Carl Bildt svéd külügyminiszter egy következő tartalmú nyilatkozatot adott ki: „Riasztó, hogy Észak-Korea vezetése továbbra is provokálja a nemzetközi közösséget.”[89]

 Törökország: A külügyminisztérium egyik közleménye elítéli az incidenst, s azt mondja, "ez egy olyan cselekmény, mely messze áll a nemzetközi közösség által támasztott igényektől, melyek a régióban a béke és a stabilitás fennállását irányozzák elő."[90]

 Új-Zéland: Új-Zéland aggodalmának adott hangot a kísérletekkel kapcsolatban.[71]

 Vatikán: A L’Osservatore Romano című újságukban megjelent közlemény szerint a Vatikán elítéli a nukleáris kísérletet, s arra figyelmeztetett, hogy az ehhez hasonló megfélemlítő cselekedetek az ország lakosságának túlélését veszélyeztetik, mert így tovább nő az ország elszigeteltsége.[91]

 Vietnám: Vietnam külügyminisztériuma kiadott, egy a kísérletet elutasító közleményt, melyben arról tudósít, hogy Hanoi nagyon aggódik, és hogy hozzátette, hogy a nukleáris kísérlet csak bonyolítja a helyzetet, és nem a régió békéjét és stabilitását szolgálja.[92]

Következményei[szerkesztés]

A kísérletek rögtön hatást gyakoroltak a dél-koreai piacokra, melynek következtében a fő részvényindex, a KOSPI 4, míg a dél-koreai won a dollárral szemben 1%-ot gyengült.[55]

Május 26-án Észak-Korea további rakétakísérleteket hajtott végre.[93] Ekkor három föld-víz rakétát s egy föld-levegő rakétát lőttek ki.[3][94][95] Egy nappal később, május 27-én újabb kísérletet hajtottak végre.[96]

Észak-Korea május 28-án azzal fenyegetőzött, hogy véget vet a koreai háború fegyverszünetének, s kijelentette, a koreai félszigeten ismét háború lesz.,[97] s erre válaszul a Dél-Korea és az USA közös hadereje készültségben áll. Dél-Korea a hadsereg megfigyelési intenzitását WATCHCON3-ról WATCHCON2-re, a második legmagasabb készültségi fokra emelte, míg az ötfokozatú riasztási szint DEFDCON4, a második legalacsonyabb fokozat maradt.[98][99] Az Oroszországi Föderáció biztonsági intézkedéseket foganatosít, amennyiben a koreai félszigeten kirobbanó háború atomháborúhoz vezetne.[100]

Észak-Korea megfenyegette a partjai közelébe merészkedő dél-koreai és amerikai hadihajókat is, mindezt arra válaszul, hogy egy május 29-i figyelmeztetésben kilátásba helyezték a nemzetközi szankciók fokozását.[101] Ezalatt Japánban olyan hírek terjednek, melyek szerint az ország növelni akarja a térségben a jelenlétét vagy fejleszteni kívánja nukleáris fegyverkészletét, hogy így vegye erejét mindenféle észak-koreai fenyegetésnek.[102][103]

Május 30-án az Egyesült Királyság hadügyminisztériuma megerősítette, hogy egy VC-10-et, légi utántöltésre alkalmas repülőgépet küldtek a japán Kadena légibázisra, hogy segítsék azt az amerikai haderő által indított vizsgálatot, melynek célja a nukleáris robbantás erejének és a használt eszköz típusának a megállapítása. A minisztérium egyik szóvívője a következőket mondta: “A legfrissebb észak-koreai események és a vágy miatt, hogy egy ilyen, politikailag feszült időben segítsük a nemzetközi közösség munkáját, meg tudjuk erősíteni, hogy az Egyesült Királyság támogatja ezt a megerősítő műveleteket. ".[104] Ugyanezen a napon a 12 amerikai F-22 harci repülő egyike megérkezett a Japán déli részéhez tartozó Okinavára, ahol az amerikai hadseregnek 1945 óta van bázisa. Ide még további körülbelúl 280, a 94. repülőszázad Langely-i bázisán dolgozó ember és a virginiai légi nemzeti őrség 192. harci szárnyának tagjaival közösen érkeztek meg, akik a 2009. június 1-jén kezdődő héten lettek hadrendbe állítva, s ezzel is az USA azon szándékát erősítik, hogy biztosítsa a békét a Csendes-Óceán teljes nyugati partvonalán.[105][106][107]

Jim Steinberg amerikai külügyminiszter-helyettes Stephen Bosworth speciális észak-koreai kiküldöttel közösen ázsiai diplomáciai körútra ment a 2009. június 1-jén kezdődő héten. A körút célja az, hogy tisztázzák, milyen erőbevetéssel válaszoljanak Észak-Korea legutóbbi nukleáris kísérletére. A küldöttségnek tagja lesz Stuart Levy, a pénzügyminisztérium terrorizmussal foglalkozó államtitkár-helyettese és James Winnefeld admirális, az Egyesített vezérkar képviselője is.[68]

Az észak-.koreai kísérletet követően az USA betiltotta több hadi rendszernek az országba történő értékesítését. Ilyen a GBU-28 "bunkertörő bombázó", az SM-2 Standard föld–levegő rakéta, az F-16 32-es részének felfejlesztésére szolgáló eszközök, melyek segítségével fel lehetne szerelni úgy a gépeket, hogy a dél-koreai légierő pontosan – a legmagasabb szinten – tudja alkalmazni az F–16 hadirendszerét.[108][109][110]

A dél-koreai hadsereg terveket készít arra az esetre, ha Észak-Korea első támadádssa esetén ellenlépéseket kell tennie.[111]

Az ENSZ BT 1874. határozata[szerkesztés]

Bővebben: Az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának 1874. számú határozata

2009. június 10-én az ENSZ BT öt állandó tagja, Japán és Dél-Korea megállapodtak egy Észak-koreát elítélő előzetes szövegtervezetről. A határozat a leghatározottabban elítéli Észak-Korea májusi nukleáris kísérletét, és arra szólítja fel az országot, hogy több nukleáris robbantást vagy más, ballisztikus rakétát alkalmazó robbantást ne hajtson végre..[112]

Az ENSZ BT a kísérletre adott válaszképp egyhangúlag fogadta el az 1874. számú határozatot, mely további gazdasági szankciókkal sújtja az országot, és felhatalmazza az ENSZ tagállamait, hogy átvizsgálják az Észak-Koreát érintő teherszállítmányokat, s megsemmisítsenek minden olyat, mely kapcsolatba hozható az ország nukleáris fegyverkezési programjával.[113] A megszorításokra válaszul az észak-koreai külügyminisztérium egy meg nem határozott szóvivője egy közleményt hozott a Központi koreai Hírügynökségen keresztül nyilvánosságra, mely szerint az ország elkezdi felfegyverezni plutónium készletét.[114] A szóvivő hozzátette, hogy országa nekilát az urándúsításnak, és minden olyan cselekedetet, melyet az Egyesült Államok vezetésével tett bármely blokád alá vonó kísérletet háborús oknak fog tekinteni.[115] Ezt megelőzően Észak-Korea csak nukleáris fűtőanyag alapanyagaként használta a plutóniumot.[114] Azt mondják, a közleményből hiiányzott a legtöbb észak-koreai közleményre jellemző keserű hangvétel.[114]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b North Korea conducts nuclear test. BBC. 25 May 2009.
  2. ↑ Kim, Sam. N. Korea appears to have conducted nuclear test: source. Yonhap New Agency. 2009/05/25.
  3. ↑ a b c „Defiant N Korea fires sixth missile”, Al Jazeera English, 2009. május 26. (Hozzáférés: 2009. május 26.) 
  4. ↑ a b c Powell, Bill. „North Korea: The Coldest War”, [[Time (magazin)|]], 2009. június 22.. [2009. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. június 17.) 
  5. ↑ Snyder, Scott: Second Nuclear Test: North Korea Does What It Says, 2009. május 25. (Hozzáférés: 2009. október 3.)
  6. ↑ AFP. „North Korea's nuclear tests 'linked to succession plans'”, The Independent, 2009. június 10. (Hozzáférés: 2009. október 3.) 
  7. ↑ a b Fackler, Martin. „Test Delivers a Message for Domestic Audience”, New York Times, 2009. május 25. (Hozzáférés: 2009. október 3.) 
  8. ↑ Sanger, David E., Mark Mazzetti and Choe Sang-hun. „North Korean Leader Is Said to Pick a Son as Heir”, New York Times, 2009. június 2. (Hozzáférés: 2009. október 3.) 
  9. ↑ a b NKorea nuclear test suspected: Seoul govt. AFP. 24 May 2009.
  10. ↑ Richard Lloyd Parry. „North Korea is fully fledged nuclear power, experts agree”, Times Online, 2009. május 24. (Hozzáférés: 2009. május 29.) 
  11. ↑ North Korean Leader Is Said to Pick a Son as Heir. New York Times, 2009. június 2.
  12. ↑ „U.N. council condemns North Korea nuclear test” (Hozzáférés: 2009. május 25.) 
  13. ↑ Archivált másolat. [2009. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 29.)
  14. ↑ Text of the North Korean Announcement of Nuclear Test, 2009. május 24.
  15. ↑ a b c d e Sang-Hun, Choe. „North Korean Nuclear Claim Draws Global Criticism”, New York Times, 2009. május 25. 
  16. ↑ a b „NKorea says it conducted 2nd nuclear test”, The Associated Press, 2009. május 25. 
  17. ↑ a b Jean H. Lee. „Defying world powers, N. Korea conducts nuke test”, The Associated Press, 2009. május 25.. [2009. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. május 26.) 
  18. ↑ Earthquake shakes North Korea Archiválva 2009. május 28-i dátummal a Wayback Machine-ben. CNN. 24 May 2009.
  19. ↑ a b Peter Alford. „North Korea's nuclear defiance with bomb test”, The Australian, 2009. május 26.. [2009. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. május 26.) 
  20. ↑ Nuclear tests: height/depth of burst vs. yield
  21. ↑ „Russian Defence Ministry confirmed that North Korea conducted a nuclear test”, ITAR-TASS, 2009. május 25.. [2009. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. június 11.) 
  22. ↑ BSKYB. „Russia 'Confirms' North Korea Nuclear Test”, Sky News, 2009. május 25.. [2009. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. június 11.) 
  23. ↑ Experts: North Korea a Fully Fledged Nuclear Power Archiválva 2009. április 27-i dátummal a Wayback Machine-ben, The Times, 24 april 2009
  24. ↑ „朝核试验引发地震致延边部分地区有震感 学校疏散”, Huanqiu.com, 2009. május 25.. [2009. augusztus 2-i dátummal az /470623.html eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. június 11.) 
  25. ↑ „気象庁「北朝鮮・豊渓里でM4．5の人工地震」”, AISE Inc., 2009. május 25.. [2009. augusztus 2-i dátummal az /10057746.html eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. június 11.) (kínai nyelvű) 
  26. ↑ a b „N. Korea conducts 3 missile trials after nuke test - Yonhap”, RIA Novosti, 2009. május 25.. [2009. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. május 26.) 
  27. ↑ a b c d Evan Ramstad, Jay Solomon, Peter Spiegal, "Korean Blast Draws Outrage", Wall Street Journal, May 26, 2009. Accessed 2009-06-11. 2009-08-02.
  28. ↑ „Russia confirms DPRK nuclear test: reports”, People's Daily Online, 2009. május 25. 
  29. ↑ „Diplomatic fallout rains on Pyongyang from a blast that shook the world”, The Times (Hozzáférés: 2009. május 26.) 
  30. ↑ Jungmin Kang; Peter Hayes: Technical Analysis of the DPRK Nuclear Test, 2006. október 20. [2009. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 26.)
  31. ↑ Kalinowski, Martin: Second nuclear test conducted by North Korea on 25 May 2009. Carl Friedrich von Weizsäcker Centre for Science and Peace Research, Universität Hamburg, 2009. május 25. [2009. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 11.)
  32. ↑ The North Korean nuclear test: What the seismic data says BY JEFFREY PARK, 2009-05-26
  33. ↑ U.S. says North Korea test results "inconclusive". Reuters, 2009. május 29. (Hozzáférés: 2009. május 29.)
  34. ↑ Science, vol 324, 19 June 2009, page 1499: ""Verification Experts Puzzled Over North Korea's Nuclear Test" by Daniel Clery
  35. ↑ „N. Korea Monday fired two missiles, not three: ministry”, 2009. május 27. (Hozzáférés: 2009. június 2.) 
  36. ↑ „North Korea follows nuclear test with missile launch”, Reuters AlertNet, 2009. május 25. (Hozzáférés: 2009. május 26.) 
  37. ↑ „Activity spotted at two NKorea missile sites: US officials”, AFP, 2009. május 29.. [2011. március 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. május 29.) 
  38. ↑ „US officials: North Korea may launch new missiles”, Associated Press, 2009. május 29.. [2009. június 3-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. május 29.) 
  39. ↑ „Gates See Evidence of Another Long-Range North Korea Missile”, 2009. június 1. (Hozzáférés: 2009. június 1.) 
  40. ↑ North Korea Prepares Multiple Missiles For Launch, 2009. június 2. [2009. június 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 2.)
  41. ↑ „South Korea Deploys Warship as North Readies Missiles (Update1)”, Bloomberg, 2009. június 2. (Hozzáférés: 2009. június 2.) 
  42. ↑ „NKorea prepares missiles; South beefs up defenses”, Associated Press, 2009. június 2. (Hozzáférés: 2009. június 2.) 
  43. ↑ „S. Korean guided-missile ship deployed”, 2009. június 2. (Hozzáférés: 2009. június 2.) 
  44. ↑ „NKorea seen readying long-range missile test”, AFP, 2009. június 2.. [2009. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. június 2.) 
  45. ↑ Sam Kim. „N. Korea gearing up to test-fire missiles on both coasts”, 2009. június 2. (Hozzáférés: 2009. június 2.) 
  46. ↑ „N. Korea may launch ballistic missile after one or two weeks: official”, 2009. június 1. (Hozzáférés: 2009. június 2.) 
  47. ↑ CTBTO's Initial Findings on the DPRK's 2009 announced nuclear test: CTBTO Preparatory Commission, 2009. május 25. (Hozzáférés: 2009. május 28.)
  48. ↑ „SKorea, ASEAN rap nuke test, sign free trade pact”, AFP, 2009. június 2.. [2010. november 27-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. június 2.) 
  49. ↑ „U.N. Security Council condemns North Korea nuclear test”, Reuters, 2009. május 25. (Hozzáférés: 2009. május 26.) 
  50. ↑ a b c North Korea's second nuclear test stirs outrage. CNN. 25 May 2009. Accessed 25 May 2009.
  51. ↑ FACTBOX-Reaction to North Korea's nuclear test, 2009. május 25. [2009. május 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 25.)
  52. ↑ „Obama: North Korean nuclear test 'a grave threat'”, CNN, 2009. május 25. (Hozzáférés: 2009. május 25.) 
  53. ↑ North Korea 'will pay' over tests BBC. 26 May 2009. Hozzáférés ideje: 26 May 2009.
  54. ↑ „Leaders live in luxury while North Koreans starve to pay for nuclear bomb”, The Telegraph, 2009. május 31. (Hozzáférés: 2009. május 31.) 
  55. ↑ a b c Kim, Jack. North Korea conducts nuclear test: report. Reuters. 24 May 2009.
  56. ↑ „S. Korea to Join US-Led Anti-Proliferation Drill”, The Korea Times, 2009. május 26. (Hozzáférés: 2009. május 27.) 
  57. ↑ Archivált másolat. [2011. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 16.)
  58. ↑ http://news.bbc.co.uk/2/hi/asia-pacific/8071175.stm
  59. ↑ http://www.globalsecurity.org/military/ops/oplan-5027-2.htm
  60. ↑ http://www.nytimes.com/2009/05/29/world/asia/29korea.html?ref=global-home
  61. ↑ „South Korea asks ASEAN for support in nuclear dispute”, Deutsche Presse Agentur, 2009. június 1.. [2012. szeptember 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. június 1.) 
  62. ↑ „S. Korea joins PSI, North irate”, United Press International, 2009. május 27. (Hozzáférés: 2009. május 30.) 
  63. ↑ „Australian PM calls for unity against NKorea”, AFP, 2009. május 29.. [2012. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. május 30.) 
  64. ↑ Ministry of Foreign Affairs of Japan: V4+Japan Foreign Ministers' Meeting: Joint Press Statement, 2009. május 25. (Hozzáférés: 2009. május 28.)
  65. ↑ „Chinese gov't "resolutely opposes" DPRK's nuclear test”, Xinhua, 2009. május 25. (Hozzáférés: 2009. május 25.) 
  66. ↑ „RF seriously concerned about N Korea’s nuke test”, 2009. május 25.. [2009. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. május 28.) 
  67. ↑ Itar TASS-RF seriously concerned about N Korea’s nuke test.
  68. ↑ a b U.S., allies prepare for tougher response to N.Korea. Reuters, 2009. május 31. (Hozzáférés: 2009. május 31.)
  69. ↑ France wants new sanctions for North Korea Archiválva 2011. június 4-i dátummal a Wayback Machine-ben, Taiwan News, May 25, 2009
  70. ↑ La Argentina condenó el nuevo ensayo nuclear de Corea del Norte Archiválva 2009. május 26-i dátummal a Wayback Machine-ben. La Nación. 25 May 2009. Accessed 25 May 2009.
  71. ↑ a b c Cowell, Alan.Governments Urge Security Council Action. NYT. 25 May 2009. Accessed 25 May 2009.
  72. ↑ China, Rússia e EUA condenam teste nuclear norte-coreano. OGlobo. 25 May 2009. Accessed 25 May 2009.
  73. ↑ Official statement. [2009. május 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 27.)
  74. ↑ SAfrica calls NKorea nuclear test 'unacceptable' Archiválva 2009. május 30-i dátummal a Wayback Machine-ben, AFP at IC Publications, May 25, 2009
  75. ↑ Greek FM expresses "deep concern" over DPRK's nuclear test, 2009. május 25. [2012. november 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 25.)
  76. ↑ India denounces North Korea's nuclear test. The Economics Times, 2009. május 25. [2009. május 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 25.)
  77. ↑ RI deplores N. Korea’s second nuclear test Archiválva 2009. május 26-i dátummal a Wayback Machine-ben, The Jakarta Post, May 25, 2009
  78. ↑ North Korea nuclear test - ”internal affair”, says Iran[halott link], Al Babwaba, May 25, 2009
  79. ↑ Ossur Skarphedinsson on North Korea. Iceland Ministry of Foreign Affairs. 25 May 2009. Accessed 25 May 2009.
  80. ↑ Israel views N. Korean nuclear test with 'extreme gravity', The Jerusalem Post, May 25, 2009
  81. ↑ World must 'stand up to' North Korea following nuclear test: Obama
  82. ↑ Kenya Broadcasting Corporation:[halott link]
  83. ↑ Colombia condemns N-Korea nuclear tests. [2009. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 27.)
  84. ↑ Warsaw Business Journal - Online Portal - wbj.pl<. [2009. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 26.)
  85. ↑ Ministry of Foreign Affairs of Latvia - Latvia expresses concern over North Korea's nuclear test. [2009. szeptember 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 5.)
  86. ↑ M'sia concerned over N. Korea's nuclear test Archiválva 2012. október 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, The Star, May 26, 2009
  87. ↑ Mexico condems north korean nuclear test. SRE website. 25 May 2009. Accessed 25 May 2009.
  88. ↑ Norge fordømmer Nord-Koreas prøvesprengning Archiválva 2012. október 9-i dátummal a Wayback Machine-ben. Norwegian Ministry of Foreign Relations. 25 May 2009. Accessed 25 May 2009.(norvégul – bokmål)
  89. ↑ Carl Bildt on North Korea. (svédül) Swedish Government. 25 May 2009. Accessed 25 May 2009.
  90. ↑ Turkey condemns DPRK's nuclear test Archiválva 2009. május 28-i dátummal a Wayback Machine-ben, Xinhua, May 26, 2009
  91. ↑ Vatican condemns North Korean nuclear test, missile launches Archiválva 2009. május 31-i dátummal a Wayback Machine-ben, Catholic News Service 27 May 2009, Accessed 28 May 2009
  92. ↑ Vietnam adds its voice to denunciations of North Korea test Archiválva 2012. augusztus 29-i dátummal a Wayback Machine-ben, Earth Times DPA 25 May 2009, Accessed 28 May 2009
  93. ↑ South Korea and US troops raise alert level over North Korean threat
  94. ↑ Sam Kim. „N. Korea launches missiles amid tension over nuclear test”, 2009. május 26. (Hozzáférés: 2009. június 2.) 
  95. ↑ „N. Korea launches additional missile into East Sea: official”, 2009. május 27. (Hozzáférés: 2009. június 2.) 
  96. ↑ North Korea carries out further missile test
  97. ↑ U.S. and South Korea raise military alert on North - Yahoo!7 News. [2009. május 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 31.)
  98. ↑ Malcolm Moore. „South Korea and US troops raise alert level over North Korean threat”, 'The Daily Telegraph', 2009. május 28. (Hozzáférés: 2009. május 29.) 
  99. ↑ „U.S. and South Korea raise military alert on North”, Yahoo!7 News, 2009. május 28.. [2009. május 31-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. május 20.) 
  100. ↑ „Russia fears Korea conflict could go nuclear”, Ynetnews, 2009. május 27. (Hozzáférés: 2009. május 29.) 
  101. ↑ North Korea threatens to attack U.S. warships - The Globe and Mail
  102. ↑ North Korea threat triggers calls for stronger Japanese military - Taiwan News. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 30.)
  103. ↑ „North Korea Tests Lift Lid on Japan’s Nuclear ‘Taboo’ (Update1)”, Bloomberg, 2009. május 29. (Hozzáférés: 2009. május 29.) 
  104. ↑ „UK military aid Korean nuclear investigation”, the Times Online, 2009. május 30. (Hozzáférés: 2009. május 30.) 
  105. ↑ „Nuclear N.Korea won't change Japan defense: minister”, Reuters, 2009. május 30. (Hozzáférés: 2009. május 30.) 
  106. ↑ „Airmen, F-22s support Pacific presence mission”, af.mil, 2009. május 29.. [2012. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. május 31.) 
  107. ↑ „F-22 deployed to Japan amid tensions”, AsiaOne Singapore Press, 2009. május 31.. [2009. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. június 1.) 
  108. ↑ „US to sell 'bunker-buster' bombs to SKorea: official”, AFP, 2009. június 2.. [2009. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. június 2.) 
  109. ↑ Republic of Korea – F-16 Block 32 Aircraft Upgrades. Defense Security Cooperation Agency, 2009. május 29. [2009. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 2.)
  110. ↑ Republic of Korea – SM-2 Standard Missiles. Defense Security Cooperation Agency, 2009. május 29. [2011. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 2.)
  111. ↑ - S.Korea makes plans to counter North missile - Yahoo!7 News[halott link]
  112. ↑ Kim, Sam. UN power agree to draft sanctions on North Korea[halott link]. Reuters. June 11 2009.
  113. ↑ UN toughens North Korea sanctions, BBC News Online, June 12, 2009
  114. ↑ a b c Fackler, Martin. „North Korea to ‘Weaponize’ Its Plutonium”, NYT, 2009. június 13. (Hozzáférés: 2009. június 13.) 
  115. ↑ „North Korea in plutonium threat”, BBC, 2009. június 13. (Hozzáférés: 2009. június 13.) 

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 2009 North Korean nuclear test című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

Commons:Category:2009 North Korean nuclear test
A Wikimédia Commons tartalmaz 2009-es észak-koreai nukleáris kísérlet témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó cikk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=2009-es_észak-koreai_nukleáris_kísérlet&oldid=26339246”