2009-es észak-koreai nukleáris kísérlet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A 2009-es észak-koreai nukleáris kísérlet föld alatti atomrobbantás volt, melyet Észak-Korea 2009. május 25-én hajtott végre.[1] Ez a 2006. októberi után a második itteni atomrobbantás.[2] Az ország hat kis hatótávolságú föld-levegő rakétát is kipróbált.[3] A nemzetközi közösség Irán kivételével, aki az ország belügyének tekinti a kísérletet, egyhangúlag elítélte a kísérletet.

Sokan úgy gondolják[pontosabban?], hogy a kísérletekre az országban kialakult hatalomöröklési válság miatt került sor.[4][5][6][7] Miután 2008. nyarán Kim Dzsongil agyvérzésen esett át, megállapodtak, hogy tőle harmadik fia, Kim Dzsongun veszi át a hatalmat.[4][8] Úgy gondolják, Észak-Korea azért hajtotta végre a nukleáris kísérletet, hogy bebizonyítsa, az ország még akkor sem hagy fel a tömegpusztító fegyverekről szóló programjával, ha éppen gyengének is tűnik.[4][7]

Háttér[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) az ENSZ BT 2006. október 14-én elfogadott az országot elítélő határozatára válaszul egy második kísérleti robbantással fenyegetőzött.[9]

Észak-Korea azzal fenyegetőzött, hogy egy második nukleáris kísérletet is elvégez, miután az ENSZ BT olyan elnöki határozatot fogadott el, melyben elítélték a 2009. április 5-i űrrakéta-indítás miatt, ami állítólag a Kwangmyŏngsŏng-2 műholdat szállította.[9] Az indítást számos nemzet amiatt ítélte el, mivel úgy gondolták, ez egy interkontinentális ballisztikus rakéta indítása volt.

A kísérletre olyan üzeneteket követően került sor, melyek szerint Észak-Koreának miniatürizált atomtöltete van, amit közepes hatótávolságú rakétáknál tud használni. Az elemzők teljesen felszerelt atomhatalomnak tekintik.[10]

2009. júniusban, azt követően hogy bejelentették, Észak-Korea vezetésében Kim Dzsongun váltja Kim Dzsongilt, amerikai elemzők azon kezdtek el gondolkodni, hogy a nukleáris kísérlet célja az lehetett, hogy még Kim Dzsongil halála előtt atomhatalomnak tekintsék az országot.[11]

Észak-Korea közleményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Washingtoni és pekingi tisztviselők azt mondták, Észak-Korea hétfőn, egy órával a koreai idő szerint 10:00 környékén bekövetkezett robbantást megelőzően figyelmeztette kormányaikat, de Japán nem kapott előzetes értesítést.[12] Az amerikai külügyminisztérium amint észlelte mi történt, rögtön értesítette a hatoldalú megbeszélések másik négy résztvevőjét.[13]

Az állami irányítású Központi Koreai Hírügynökség egy közleményt adott ki, mely a következőt tartalmazta:

A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság egy újabb sikeres föld alatti nukleáris kísérletet hajtott végre május 25-én. Ez egy olyan folyamat része, melynek folyamán mindenféle, a tudósok és a technológia által lehetővé váló módon növeljük védekezőképességünket A jelenlegi nukleáris robbantást biztonságban, a robbanóerő eddig soha nem látott mértékével, ennek ellenőrzésével hajtottuk végre úgy, hogy megbizonyosodjunk afelől, hogy megtaláltuk azokat a technológiai és tudományos problémákat, melyeket a hatóerő további növelése okoz.[14]

Ezt azért hozták nyilvánosságra, hogy reagáljanak a 2006-os kísérlet gyenge hatóerejére.[15]

Szeizmikus aktivitás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dél-Koreában és Japánban koreai idő szerint 09:50-kor (UTC szerint 00:50-kor) szeizmikus aktivitást észlelek.[16] Az Amerikai Egyesült Államok Földtani Kutatóintézete 10 km mélységben 4,7-es magnitúdójú földrengést észlelt.[17] Az USGS véleménye szerint a rengések központja Kimcsektől körülbelül 75 km-re északkeletre és Phenjantól, a fővárostól északkeletre 375 km-re volt. Ez a 2006-os robbantások helyszínétől csupán néhány km-re volt.[18] A Japán Meteorológiai Ügynökség mérései szerint a földrengés erőssége 5,3 volt.[16] A Földtudományok és Ásványi Források Koreai Intézete szerint ugyanott volt a földrengés helye, csak erősebb volt, mint 2006-ban.[19] A kísérletet állítólag 5 kilométerrel a földfelszín alatt hajtották végre,[19] s ezzel talán idáig ez a legmélyebben végrehajtott nukleáris kísérlet.[20]

Az Orosz Hadügyminisztérium megerősítette, hogy Észak-Koreában nukleáris robbantást észlelt, és elemzik a történteket, hogy megállapítsák a következményeket.[21][22]

A tesztre azt követően került sor, hogy üzenetek érkeztek Észak-Korea miniatűr méretű nukleáris robbanófejeinek létezéséről, s hogy ezeket közepes hatótávolságú rakétákra is alkalmazni lehet.[23]

Kínában az Észak-Koreával határos Jambianban lehetett érezni a rengéseket, és néhány helyi iskolában ki kellett menekíteni a tanulókat.[24] Az elképzelések szerint a kísérletre Puingyeri koreaiul 풍계리), körzetében került sor, ugyanott, ahol a 2006-os robbantás volt.[25]

A kísérlet értékelése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Észak-Korea második nukleáris kísérletének sikerességét még nem erősítették meg, de az az általános álláspont, hogy a kísérlet sikeres volt, bár erősségét még nem lehetett kétségkívül meghatározni.[26] 23 szeizmikus megfigyelés alapján az Átfogó Atomcsendegyezmény Szervezete Előkészítő Bizottsága szerint a lökéshullámok erőssége 4,52 volt.[27] Egy név nélkül nyilatkozó amerikai katonai forrás becslése szerint a felrobbantott mennyiség ereje 1,5 kilotonna lehet.[27]

23 szeizmikus mérőállomás adatai alapján a CTBTO szerint a robbanás hulláma 4,52 volt.[27] Eszerint a a robbantás ereje 2.4 kilotonna lehetett. Ez 2006-ban 4,1-es robbantási hullám és 0,8 kilotonna robbantási erő volt.[27]

Az ITAR-TAS idézi az orosz védelmi minisztérium egyik név nélkül nyilatkozó tisztviselőjét, aki azt mondta, a kísérleti nukleáris töltet erőssége 10–20 kilotonna TNT-egyenértékes lehetett.[28][29] Ez nagyjából a Kövér Ember és a Trinity nevű, az Egyesült Államokban a második világháború idején kifejlesztett plutóniumbombák hatásával egyezik meg. Hozzá kell azonban tenni, hogy az néhány orosz becslés még nem ismert, de Oroszország 2006-ban sokkal magasabbra (5–10 kilotonna értékűre) becsülte a robbanás erősségét, mint a többi becslés. Azok 0,5–0,8 kilotonnáról szóltak.[15][30] Li Sanghi dél-koreai védelmi miniszter azt mondta, több adatra lenne szükség, de a hatás valahol 1 és 20 kilotonna között lehetett.[15]

A Hamburgi Egyetem elemzője, Martin Kalinowski szerint a robbantás ereje 3–8 kilotonna között lehet, ami a 2006-os kísérlethez képest még mindig igen eredményes.[15][31] Kalinowski végül megemlíti, hogy a robbanás ereje még mindig kisebb, mint a Hirosimára ledobott „Kisfiúé” (15 kt) és a Nagaszakira ledobott „Kövér Emberé” (21 kt). Az Amerikai Tudósok Szövetségénél dolgozó Hans M. Kristensen azt mondta, több elemzés szükséges ahhoz, hogy a robbanás erejét lehessen tudni, de a médiában a kezdetekben szerepelt Hirosima-méretű robbanás túlzónak tűnik.[15] A Yonhap dél-koreai hírügynökség szerint a robbantás sikeres volt, de az erősségét még nem lehet tudni.[26] A Bulletin of the Atomic Scientists azt állítja, hogy a robbantás sokkal erősebb volt, mint a 2006-ban végrehajtott, de a hatását 2–6 kilotonna TNT-egyenértékesre becsüli. Ez sokkal kisebb, mint egy Hirosima-féle eszköz hatása. A cikk arra a következtetésre jut, hogy a bomba nem pontosan robbant fel, de ebben az esetben a fegyverben rejlő képességeket nem lehet figyelmen kívül hagyni.[32]

Május 29-ig az amerikai kísérletek, melyekkel meg akarták állapítani, hogy Észak-Korea valóban valamilyen nukleáris töltettel ellátott szerkezetet robbantott-e fel, nem vezettek semmilyen eredményre.[33]

A radionukleáris megerősítés hiánya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2009. júniusában az Átfogó Atomcsendegyezmény Előkészítő Szervezete bejelentette, hogy a mérések nem tapasztaltak olyan sugárzásnövekedést, mely kapcsolatba hozható lenne a május 25-i robbantásokkal. A CTBTO a kísérlet idejln egy világszerte 40 ellenőrzőállomásból álló hálózatot tartott fenn. Ráadásul az Amerikai Egyesült Államok jelentése szerint a Japán-tenger fölött repülő repülőgépek nem észleltek sugárzást, és Dél-Koreában sem mértek semmilyen ártalmas kibocsátást. Ezzel ellentétben a 2006-os robbantásokat követően legalább két helyen mértek kibocsátást. A sugárzás hiánya nem jelenti azt, hogy az esemény nem volt nukleáris tartalmú. Ez lehet annak is a jele, hogy a nukleáris kísérletet olyan mélyen hajtották végre, hogy nem bocsátott ki mérhető mennyiségben radioaktív sugárzást.[34]

Rakétatesztek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ugyanazon a napon Észak-Korea tóbb kis hatótávolságú föld–levegő rakétát is kilőtt tesztelés céljából.[3] Az első jelentések három rakétáról szóltak, de később, május 22-én a dél-koreai honvédelmi minisztérium kettőre módosította ezt a számot.[35] Az első rakéta hatótávolsága 130 kilométer volt.[36] Legvalószínűbb, hogy ez egy hosszú hatótávolságú SZ-200 rakéta volt. A Yonhap katonai forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy ezekkel a kilövésekkel az amerikai és japán felderítő gépeket akarták célba venni, hogy azok kerüljék el az ország területét.[17]

2009. május 29-én amerikai illetékesek arról számoltak be, hogy az űrfelvételeken két csapatmozgást lehet kivenni Észak-Koreában, mely arra utalhat, hogy Észak-Korea hadserege nagy hatótávolságú ballisztikus rakéta kilövésére készül.[37][38] Ezt június 1-jén Robert Gates amerikai hadügyminiszter is megerősítette. Egy rövid manilai látogatásán a Fülöp-szigeteki kollégájának egy sajtókonferencián ezt mondta: "Olyan jeleket láttunk, melyek szerint egy másik Taepodong-2 rakétával akarnak kezdeni valamit, de most nem világos, pontosan mire készülnek."[39]

A dél-koreai Yonhap hírügynökség június 2-i jelentései szerint Pfenjamtól a fővárostól északra Anbjeioon régióban egy rakétabázison összesen három közepes hatótávolságú rakéta előkészítése van folyamatban. Ezek egyes elemzők szerint Rodong típusú rakéták.[40] Válaszképp Dél-Korea az Észak-Koreával közös tengeri határra olyan nagysebességű haditengerészeti hajókat küldött ki, melyek hajórakéta-elhárítóval vannak felszerelve.[41][42][43] Ezeken felül egy dél-koreai védelmi minisztériumnál dolgozó szóvivő bejelentette, hogy olyan jeleket észleltek, melyek szerint Észak-Korea interkontinentális ballisztikus rakéta kilövésére készül.[44] Az északnyugati partoknál fekvő Dongcsangriban az ország egy nagy hatótávolságú rakétát szállított el, és egy-két héten belül ezt ki is lőhetik. Ezt mind amerikai védelmi tisztviselők, mind Robert M. Gates védelmi miniszter is megerősítette.[45][46]

Nemzetközi reakciók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetközi Szervezetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

CTBTO: Az Átfogó Atomcsendegyezmény Szervezete Előkészítő Bizottság (CTBTO) Nemzetközi Monitoring Rendszere világszerte 38 földrengésmérő helyen észlelte Észak-Korea nukleáris kísérletét. Az észlelést követően 24 órán belül Tóth Tibor, a CTBOT végrehajtó titkára mind a tagállamokat, mind a sajtót közleményen keresztül értesítette arról, miket vettek észre.[47]

  • Délkelet-ázsiai Nemzetek Szervezete: Az ESEAN államainak vezetői és Dél-Korea elnöke, Lí Mjungbak a ASEAN–Dél-Koreai Emlékülés végén közös nyilatkozatot adott ki, melyben elítélték a nukleáris kísérletet, és a legutóbbi rakétakísérleteket az ENSZ BT határozatainak valamint a hatoldalú tárgyalásokon tető alá hozott megállapodások nyílt megsértéseként értékelte. Azt mondták, a régió békéje szempontjából elengedhetetlen, hogy atommentessé tegyék a Koreai-félszigetet, és biztosítottak mindenkit, hogy támogatják a hatoldalú tárgyalások folytatását. "Észak-Korea földalatti kísérlete súlyosan veszélyezteti a békét Délkelet-Ázsiában és annak határain túl is. Lí a záró sajtókonferencián beszélt, ahol az ASEAN vezetőit megdícsárte, mivel ilyen nyilatkozatot tettek közzé.[48]

Egyesült Nemzetek Szervezete: Az ENSZ BT egyhangúlag elutasította a kísérletet és az idézetek szerint azt nyilatkozta, hogy "A Biztonsági Tanács tagjai erőteljes ellenérzésüknek adtak hangot és ellenzik a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság által 2009. május 25-én végrehajtott nukleáris kísérletet, mellyel nyiltan megsértették az 1718. számú határozatot," és a tanács tagjai "úgy határoztak, haladéktalanul elkezdenek kidolgozni egy határozatot az üggyel kapcsolatban."[49]

Európai Unió: Az Európai Unió külügyeiért felelős biztosa, Javier Solana egy írásos nyilatkozatban így kommentálta a kísérletet: „Észak-Koreának ezek a felelőtlen lépései mindenképpen indokolttá teszik, hogy a nemzetközi közösség határozottan válaszoljon. Az Európai Unió a megfelelő válasz kialakítása érdekében kapcsolatban marad partnereivel.”.[50]

NATO: "Phenjannak ez a felelőtlen magatartása nagymértékben megingatja a békét, a stabilitást és a biztonságot Ázsia csendes-óceáni területén, és egyetemlegesen elítéli a nemzetközi közösség." A NATO egyik közleményében ezt írta: "Felszólítjuk Phenjamot, hogy tartózkodjék minden olyan további akciótól, mely további feszültséget szít, és térjen vissza a hatoldalú tárgyalásokhoz. A Szövetség a továbbiakban is óvatosan és alaposan vizsgálja majd a fejleményeket."[51]

A hatoldalú megbeszélések résztvevői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

 Amerikai Egyesült Államok: „A Fehér Ház elítélte a kísérletet, s azt mondta: „Észak-Korea közvetlenül és vakmerően szembe megy a nemzetközi közösséggel. Azok a veszélyek, melyeket Észak-Korea fenyegetései előidéztek, választ igényelnek a nemzetközi közösség részéről.[50] Barack Obama azt is hozzátette, hogy az ország tette nagy veszélyt jelent a világbékére és a stabilitásra.[52] Susan Rice, az Egyesült Államok ENSZ-be delegált nagykövete hozzátette, hogy "Észak-Koreának meg kell értenie, cselekedeteinek következményei vannak", és későbbi szankciók formájában "meg kell majd fizetnie cselekedeteinek az árát".[53] Robert Gates amerikai hadügyminiszter május 30-án nyíltan megfenyegette Észak-Koreát. "Az Egyesült Államok politikája nem változott. Célunk, hogy teljesen és igazolhatóan atommentes övezetté tegyük a koreai-félszigetet, és nem fogadjuk el, hogy Észak-Korea atomhatalom legyen."[54]

 Dél-Korea elnöke, Li Mjungbak válságtanácskozásra rögtön a robbantásokat követően összehívta minisztereit.[55] Ennek eredményeképp döntött úgy Dél-Korea, hogy csatlakozik a tömegpusztító fegyverek elterjedését megakadályozó biztonsági kezdeményezéshez, s ezt Észak háborús oknak tekintette.[56] Az Egyesült Nemzetek Szervezetének koreai parancsnoksága a megfigyelési szintet a WATCHCON 3 („fenyegetés fontos előjelzése”) fokozatról WATCHCON 2 („életszerű veszélyhelyzet”) fokozatra emelte.[57][58][59][60] Lí Mjungbak elnök az ASEAN–Koreai Köztársaság Emlékülés elején egy másik nyilatkozatot is tett, mely szerint "Tovább dolgozunk annak érdekében, hogy Észak-Korea betartsa a Biztonsági Tanács határozatát."[61]

 Észak-Korea Az észak-koreai Koreai Központi Hírügynökség a robbantások tényét megerősítette, és sikeresnek minősítette. A hírügynökség azt is hozzátette, hogy ez a kísérlet minden értelemben segít a nukleáris védelem elrettentő erejét növelni.[1] Május 27-én az észak-déli közös ellenőrzésű területre küldött állandó észak-koreai katonai misszió olyan közleményt adott ki, mely szerint Dél-Koreának a tömegpusztító fegyverek elterjedését megakadályozó biztonsági kezdeményezéshez történő csatlakozásával érvényét vesztette a koreai fegyverszünet, és minden, a hajói átvizsgálására irányuló külföldi lépést katonai úton fog megtorolni.[62] A központi koreai hírszolgálat május 29-én jelentette, hogy a koreai külügyminisztérium álláspontja abban az esetben, ha az ENSZ újabb szankciókat vezet be, a következő: “Ha az ENSZ BT provokál minket, újabb védelmi intézkedéseket léptetünk életbe.”[63]

 Japán: Japán szerint a kísérlet elfogadhatatlan, és az ENSZ BT közbenjárását kérte a probléma megoldásához. Válaszul a szankciók szigorítását helyezte kilátásba.[55][64]

 Kína: A külügyminiszter kiadott egy nyilatkozatot, mely szerint: „A Kínai Népköztársaság elutasít minden, a nemzetközi közösség ellen irányuló cselekedetet, és ismételten elítéli a nukleáris kísérletet. Tehát a kínai kormány ezt is ellenzi.” A közleményben benne van, Kína határozottan követeli Észak-Koreától, hogy térjen vissza a hatoldalú tárgyalásokhoz.[65]

 Oroszország: Az Orosz Külügyminisztérium azt állította, hogy „A KNDK legutóbbi lépései elmélyítették a Délkelet-Ázsiában tapasztalható feszültséget, s veszélyeztetik a térség biztonságát és stabilitását,” s ezzel megsértette az ENSZ BT 1718. számú határozatát, de hozzátették, hogy „Továbbra is úgy gondoljuk, hogy a Koreai-félsziget problémáit a hatoldalú tárgyalások keretei között kell rendezni.[66] Az elnöki szóvivő, Natalia Timakova azt mondta, Oroszország nagyon aggódik Észak-Korea atomkísérletei miatt, és az illetékes orosz hatóságok sajnálatukat fejezték ki és súlyos aggodalmaikat hangsúlyozták Észak-Koreának az Oroszországi Föderáció közelében végrehajtott atomkísérletei miatt.[67]

Az ENSZ BT állandó tagjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Megjegyzés: Amely országok ebben a listában nem szerepelnek (Amerikai Egyesült Államok, Kína, Oroszország), azok a hatoldalú tárgyalás részes államai.

 Egyesült Királyság: Gordon Brown brit miniszterelnök ezt mondta: „A leghatározottabban elítélem Észak-Korea kísérletét. Ez a cselekedet aláaknázza azokat a reményeket, melyek szerint béke lesz a koreai félszigeten, és semmilyen hatása nincs Észak-Korea biztonságára. A nemzetközi közösség Észak-Koreát akkor fogja partnernek tekinteni, ha az felelősen viselkedik. Ha nem így lesz, csak ismételt elszigetelésre számíthat.[50] A nemzetközi hadügyekért és biztonságért felelős brit miniszter, Ann Taylor május 31-én olyan nyilatkozatot tett, melyben elítélte az ENSZ BT közeljövőben hozandó határozatát, melynek értelmében újabb szankciókkal sújtanák Észak-Koreát. "Általános aggodalom van világszerte, és remélhetőleg ebből létrejön majd egy konszenzus. Ez a cselekvéseknek egy olyan összessége, mely meglátásom szerint itt most fontos. Mert Észak-Korea rezsimje csak akkor fogja megérteni érzésünket, ha egységesen lépünk fel. Csak ekkor fogja figyelembe venni megjegyzéseinket. "[68]

 Franciaország: Eric Chevallier, a Francia Külügyminisztérium szóvivője azt mondta, Franciaország nagymértékben elítéli a rakétakísérleteket, és felszólította Észak-Koreát, hogy tartózkodjon az új provokálásoktól.[69]

Más országok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

 Argentína: Az argentin külügyminiszter, Jorge Taiana elítélte a kísérleteket, s azt mondta, hogy "Észak-Korea figyelmen kívül hagyta a nemzetközi közösség felszólításait, mikor ismét ballisztikus rakétákat lőtt ki"[70]

 Ausztrália: Ausztrália teljes elítélésről tett nyilatkozatot.[71]

 Brazília: Brazília elítélte a kísérletet.[72]

 Bulgária:A Bolgár Külügyminisztérium elítéli a kísérleteket, s azt mondta: "Mélységes aggodalommal tölt el a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság által május 25-én végrehajtott nukleáris kísérlet. A kísérlet az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának 1718. határozatával ellentétes, s felszólítjuk az országot, hogy haladéktalanul, feltétel nélkül térjen vissza a hatoldalú megbeszélésekhez"[73]

 Dél-afrikai Köztársaság: Dél-Afrika azt mondta, a kísérlet elfogadhatatlan volt, és arra figyelmeztetett, hogy a nukleáris fegyverekkel nem békét lehet csinálni, hanem meg lehet félemlíteni az emberiséget.[74]

 Görögország: Az EBESZ soros elnöke, Görögország külügyminisztere, Dora Bakojannisz elítélte Észak-Korea nukleáris kísérletét, azt mondta, ez a régió stabilitásának megingatására alkalmas. „Határozottan elítélem Észak-Korea bejelentett nukleáris kísérletét. Mély aggodalommal tölt el az, ahogy ez a regionális és globális stabilitásra hatással van." "Ahelyett, hogy nukleáris képességei miatt embargóval sújtanánk, Észak-Koreának azonnal vissza kellene térnie a hatoldalú tárgyalásokhoz, és el kellene kerülnie a jövőben minden olyan cselekedetet, mely feszültséget szül.[75]

 India: India Észak-Korea nukleáris kísérletét az egész világot veszélyeztető tényezőnek jellemezte, és India ellenzi a nukleáris dúsítást.[76]

 Indonézia: Indonézia sajnálja a kísérletet, azt mondja „új feszültségeket kelt a régióban, főleg Kelet-Ázsiában.”[77]

 Irán: Hasszán Kaskavi, az iráni külügyminisztérium szóvivője visszautasította, hogy elítélné a kísérletet, azt mondta, ez Észak-Korea belügye.[78]

 Izland: Ossur Skarphedinsson izlandi külügyminiszter „határozottan ellenzi Észak-Korea nukleáris kísérletét.” [79]

 Izrael: Egy az izraeli külügyminisztérium által kiadott közlemény szerint a kísérletet nagy komolysággal figyeli, s azt mondta, ennek súlyos következményei lesznek a régió tekintetében. Felszólította a nemzetközi közösséget, hogy elszántan cselekedjék, s ezzel küldjenek üzenetet a többi országnak.[80]

 Kanada: Stephen Harper, Kanada miniszterelnöke elítélte a kísérletet, és azt mondta: "Észak-Korea nukleáris fegyverkezése hatalmas veszélyt jelent a nemzetközi közösségnek, a biztonságnak, és különösen felborítja az északkelet-ázsiai stabilitást.[81]

 Kenya: "Álláspontunk szerint a tanács válaszának határozottnak és következetesnek kell lennie." [82]

 Kolumbia: A kolumbiaii kormány a következő szavakkal ítélte el a kísérletet: "Kolumbia határozottan elítéli Észak-Korea föld alatti nukleáris kísérletét."[83]

 Lengyelország: A lengyel külügyminisztérium a kísérletet elítélte, és egy közleményében ezt írta: “A nukleáris kísérlet a Biztonsági Tanács 1718. számú határozatának nyílt megsértését jelenti, és negatív következményei lesznek a Koreai-félsziget és az egész észak-ázsiai régió biztonsága tekintetében."[84]

 Lettország: A külügyminiszter felszólította Észak-Koreát, hogy vegye figyelembe az ENSZ BT összes rá vonatkozó határozatát, melyek többek között megtiltják a nukleáris fegyverek elhalmozását és a hozzájuk kapcsolódó programokat.Ministry of Foreign Affairs of Latvia - Latvia expresses concern over North Korea's nuclear test. [2009. szeptember 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 5.)</ref>

 Malajzia: Najib Tun Razak maláj miniszterelnök azt mondta, aggasztja, hogy Észak-Korea nukleáris képességeket fejleszt ki, s ez tovább növeli a Koreai-félszigeten meglévő feszültséget, s kihat az egész kelet-ázsiai régióra. Abbéli reményének adott hangot, hogy a helyzetet a hatoldalú tárgyalásokon és az ENSZ Biztonsági Tanácsán keresztül tudják majd rendezni.[85]

 Mexikó: A külügyminisztérium általi kiadott sajtóközleményben a következő olvasható: Mexikó erőteljesen elítéli a május 25-i nukleáris kísérletet és a három rakéta kilövését, melyeket a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság is megerősített. Ezek a cselekmények a nemzetközi jogba ütköznek, és ellentétesek a nukleáris dúsítás megszüntetésére irányuló törekvésekkel. Mindezen felül tovább erősítik a Koreai félszigeten meglévő feszültséget és kockáztatja a régió stabilitását.[86]

 Németország: Németország elítélte a kísérletet.[71]

 Norvégia: A Norvég Külügyminisztérium egy sajtóközleményt adott ki, mely alapján „Norvégia határozottan elítéli Észak-Korea nukleáris kísérletét,” és azt állítja, a nukleáris kísérlet nyíltan ellentétben áll azzal a céllal, hogy politikai megoldást találjanak Észak-Korea nukleáris fegyverkezési programjára. A sajtóközlemény azt állította, hogy továbbra is küldenek majd norvég humanitárius és gyógyászati segélycsomagokat Észak-Koreának, de hozzátették, hogy ez nem egy hosszú távú ígéret.[87]

 Svédország: Carl Bildt svéd külügyminiszter egy következő tartalmú nyilatkozatot adott ki: „Riasztó, hogy Észak-Korea vezetése továbbra is provokálja a nemzetközi közösséget.”[88]

 Törökország: A külügyminisztérium egyik közleménye elítéli az incidenst, s azt mondja, "ez egy olyan cselekmény, mely messze áll a nemzetközi közösség által támasztott igényektől, melyek a régióban a béke és a stabilitás fennállását irányozzák elő."[89]

 Új-Zéland: Új-Zéland aggodalmának adott hangot a kísérletekkel kapcsolatban.[71]

 Vatikán: A L'Osservatore Romano című újságukban megjelent közlemény szerint a Vatikán elítéli a nukleáris kísérletet, s arra figyelmeztetett, hogy az ehhez hasonló megfélemlítő cselekedetek az ország lakosságának túlélését veszélyeztetik, mert így tovább nő az ország elszigeteltsége.[90]

 Vietnam: Vietnam külügyminisztériuma kiadott, egy a kísérletet elutasító közleményt, melyben arról tudósít, hogy Hanoi nagyon aggódik, és hogy hozzátette, hogy a nukleáris kísérlet csak bonyolítja a helyzetet, és nem a régió békéjét és stabilitását szolgálja.[91]

Következményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kísérletek rögtön hatást gyakoroltak a dél-koreai piacokra, melynek következtében a fő részvényindex, a KOSPI 4, míg a dél-koreai won a dollárral szemben 1%-ot gyengült.[55]

Május 26-án Észak-Korea további rakétakísérleteket hajtott végre.[92] Ekkor három föld-víz rakétát s egy föld-levegő rakétát lőttek ki.[3][93][94] Egy nappal később, május 27-én újabb kísérletet hajtottak végre.[95]

Észak-Korea május 28-án azzal fenyegetőzött, hogy véget vet a koreai háború fegyverszünetének, s kijelentette, a koreai félszigeten ismét háború lesz.,[96] s erre válaszul a Dél-Korea és az USA közös hadereje készültségben áll. Dél-Korea a hadsereg megfigyelési intenzitását WATCHCON3-ról WATCHCON2-re, a második legmagasabb készültségi fokra emelte, míg az ötfokozatú riasztási szint DEFDCON4, a második legalacsonyabb fokozat maradt.[97][98] Az Orosz Föderáció biztonsági intézkedéseket foganatosít, amennyiben a koreai félszigeten kirobbanó háború atomháborúhoz vezetne.[99]

Észak-Korea megfenyegette a partjai közelébe merészkedő dél-koreai és amerikai hadihajókat is, mindezt arra válaszul, hogy egy május 29-i figyelmeztetésben kilátásba helyezték a nemzetközi szankciók fokozását.[100] Ezalatt Japánban olyan hírek terjednek, melyek szerint az ország növelni akarja a térségben a jelenlétét vagy fejleszteni kívánja nukleáris fegyverkészletét, hogy így vegye erejét mindenféle észak-koreai fenyegetésnek.[101][102]

Május 30-án az Egyesült Királyság hadügyminisztériuma megerősítette, hogy egy VC-10-et, légi utántöltésre alkalmas repülőgépet küldtek a japán Kadena légibázisra, hogy segítsék azt az amerikai haderő által indított vizsgálatot, melynek célja a nukleáris robbantás erejének és a használt eszköz típusának a megállapítása. A minisztérium egyik szóvívője a következőket mondta: “A legfrissebb észak-koreai események és a vágy miatt, hogy egy ilyen, politikailag feszült időben segítsük a nemzetközi közösség munkáját, meg tudjuk erősíteni, hogy az Egyesült Királyság támogatja ezt a megerősítő műveleteket. ".[103] Ugyanezen a napon a 12 amerikai F-22 harci repülő egyike megérkezett a Japán déli részéhez tartozó Okinavára, ahol az amerikai hadseregnek 1945 óta van bázisa. Ide még további körülbelúl 280, a 94. repülőszázad Langely-i bázisán dolgozó ember és a virginiai légi nemzeti őrség 192. harci szárnyának tagjaival közösen érkeztek meg, akik a 2009. június 1-jén kezdődő héten lettek hadrendbe állítva, s ezzel is az USA azon szándékát erősítik, hogy biztosítsa a békét a Csendes-Óceán teljes nyugati partvonalán.[104][105][106]

Jim Steinberg amerikai külügyminiszter-helyettes Stephen Bosworth speciális észak-koreai kiküldöttel közösen ázsiai diplomáciai körútra ment a 2009. június 1-jén kezdődő héten. A körút célja az, hogy tisztázzák, milyen erőbevetéssel válaszoljanak Észak-Korea legutóbbi nukleáris kísérletére. A küldöttségnek tagja lesz Stuart Levy, a pénzügyminisztérium terrorizmussal foglalkozó államtitkár-helyettese és James Winnefeld admirális, az Egyesített vezérkar képviselője is.[68]

Az észak-.koreai kísérletet követően az USA betiltotta több hadi rendszernek az országba történő értékesítését. Ilyen a GBU-28 "bunkertörő bombázó", az SM-2 Standard föld–levegő rakéta, az F-16 32-es részének felfejlesztésére szolgáló eszközök, melyek segítségével fel lehetne szerelni úgy a gépeket, hogy a dél-koreai légierő pontosan – a legmagasabb szinten – tudja alkalmazni az F–16 hadirendszerét.[107][108][109]

A dél-koreai hadsereg terveket készít arra az esetre, ha Észak-Korea első támadádssa esetén ellenlépéseket kell tennie.[110]

Az ENSZ BT 1874. határozata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2009. június 10-én az ENSZ BT öt állandó tagja, Japán és Dél-Korea megállapodtak egy Észak-koreát elítélő előzetes szövegtervezetről. A határozat a leghatározottabban elítéli Észak-Korea májusi nukleáris kísérletét, és arra szólítja fel az országot, hogy több nukleáris robbantást vagy más, ballisztikus rakétát alkalmazó robbantást ne hajtson végre..[111]

Az ENSZ BT a kísérltre adott válaszképp egyhangúlag fogadta el az 1874. számú határozatot, mely további gazdasági szankciókkal sújtja az országot, és felhatalmazza az ENSZ tagállamait, hogy átvizsgálják azu Észak-Koreát érintő teherszállítmányokat, s megsemmisítsenek minden olyat, mely kapcsolatba hozható az ország nukleáris fegyverkezési programjával.[112] A megszorításokra válaszul az észak-koreai külügyminisztérium egy meg nem határozott szóvivője egy közleményt hozott a Központi koreai Hírügynökségen keresztül nyilvánosságra, mely szerint az ország elkezdi felfegyverezni plutónium készletét.[113] A szóvivő hozzátette, hogy országa nekilát az urándúsításnak, és minden olyan cselekedetet, melyet az egyesült államok vezetésével tett bármely blokád alá vonó kíséreletet háborús oknak fog tekinteni.[114] Ezt megelőzően Észak-Korea csak nukleáris fűtőanyag alapanyagaként használta a plutóniumot.[113] Azt mondják, a közleményből hiiányzott a legtöbb észak-koreai közleményre jellemző keserű hangvétel.[113]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 2009 North Korean nuclear test című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. ^ a b North Korea conducts nuclear test. BBC. 25 May 2009.
  2. Kim, Sam. N. Korea appears to have conducted nuclear test: source. Yonhap New Agency. 2009/05/25.
  3. ^ a b c Defiant N Korea fires sixth missile”, Al Jazeera English, 2009. május 26. (Hozzáférés ideje: 2009. május 26.) 
  4. ^ a b c Powell, Bill. „North Korea: The Coldest War”, TIME, 2009. június 22. (Hozzáférés ideje: 2009. június 17.) 
  5. Snyder, Scott: Second Nuclear Test: North Korea Does What It Says, 2009. május 25. (Hozzáférés: 2009. október 3.)
  6. AFP. „North Korea's nuclear tests 'linked to succession plans'”, The Independent, 2009. június 10. (Hozzáférés ideje: 2009. október 3.) 
  7. ^ a b Fackler, Martin. „Test Delivers a Message for Domestic Audience”, New York Times, 2009. május 25. (Hozzáférés ideje: 2009. október 3.) 
  8. Sanger, David E., Mark Mazzetti and Choe Sang-hun. „North Korean Leader Is Said to Pick a Son as Heir”, New York Times, 2009. június 2. (Hozzáférés ideje: 2009. október 3.) 
  9. ^ a b NKorea nuclear test suspected: Seoul govt. AFP. 24 May 2009.
  10. Richard Lloyd Parry. „North Korea is fully fledged nuclear power, experts agree”, Times Online, 2009. május 24. (Hozzáférés ideje: 2009. május 29.) 
  11. North Korean Leader Is Said to Pick a Son as Heir. New York Times, 2009. június 2
  12. U.N. council condemns North Korea nuclear test” (Hozzáférés ideje: 2009. május 25.) 
  13. http://www.state.gov/r/pa/prs/ps/2009/05/124051.htm
  14. Text of the North Korean Announcement of Nuclear Test, 2009. május 24
  15. ^ a b c d e Sang-Hun, Choe. „North Korean Nuclear Claim Draws Global Criticism”, New York Times, 2009. május 25. 
  16. ^ a b NKorea says it conducted 2nd nuclear test”, The Associated Press, 2009. május 25. 
  17. ^ a b NKorea says it conducted nuclear test. Yahoo! News 25 May 2009.
  18. Earthquake shakes North Korea. CNN. 24 May 2009.
  19. ^ a b Peter Alford. „North Korea's nuclear defiance with bomb test”, The Australian, 2009. május 26. (Hozzáférés ideje: 2009. május 26.) 
  20. Nuclear tests: height/depth of burst vs. yield
  21. Russian Defence Ministry confirmed that North Korea conducted a nuclear test”, ITAR-TASS, 2009. május 25.. [2009. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2009. június 11.) 
  22. BSKYB. „Russia 'Confirms' North Korea Nuclear Test”, Sky News, 2009. május 25.. [2009. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2009. június 11.) 
  23. Experts: North Korea a Fully Fledged Nuclear Power, The Times, 24 april 2009
  24. 朝核试验引发地震致延边部分地区有震感 学校疏散”, Huanqiu.com, 2009. május 25.. [2009. augusztus 2-i dátummal az /470623.html eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2009. június 11.) 
  25. 気象庁「北朝鮮・豊渓里でM4.5の人工地震」”, AISE Inc., 2009. május 25.. [2009. augusztus 2-i dátummal az /10057746.html eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2009. június 11.) (Chinese nyelvű) 
  26. ^ a b N. Korea conducts 3 missile trials after nuke test - Yonhap”, RIA Novosti, 2009. május 25.. [2009. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2009. május 26.) 
  27. ^ a b c d Evan Ramstad, Jay Solomon, Peter Spiegal, "Korean Blast Draws Outrage", Wall Street Journal, May 26, 2009. Accessed 2009-06-11. Archived 2009-08-02.
  28. Russia confirms DPRK nuclear test: reports”, People's Daily Online, 2009. május 25. 
  29. Diplomatic fallout rains on Pyongyang from a blast that shook the world”, The Times (Hozzáférés ideje: 2009. május 26.) 
  30. Jungmin Kang; Peter Hayes: Technical Analysis of the DPRK Nuclear Test, 2006. október 20. [2009. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 26.)
  31. Kalinowski, Martin: Second nuclear test conducted by North Korea on 25 May 2009. Carl Friedrich von Weizsäcker Centre for Science and Peace Research, Universität Hamburg, 2009. május 25. [2009. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 11.)
  32. The North Korean nuclear test: What the seismic data says BY JEFFREY PARK, 2009-05-26
  33. U.S. says North Korea test results "inconclusive". Reuters, 2009. május 29. (Hozzáférés: 2009. május 29.)
  34. Science, vol 324, 19 June 2009, page 1499: ""Verification Experts Puzzled Over North Korea's Nuclear Test" by Daniel Clery
  35. N. Korea Monday fired two missiles, not three: ministry”, 2009. május 27. (Hozzáférés ideje: 2009. június 2.) 
  36. North Korea follows nuclear test with missile launch”, Reuters AlertNet, 2009. május 25. (Hozzáférés ideje: 2009. május 26.) 
  37. Activity spotted at two NKorea missile sites: US officials”, AFP, 2009. május 29.. [2011. március 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2009. május 29.) 
  38. US officials: North Korea may launch new missiles”, Associated Press, 2009. május 29.. [2009. június 3-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2009. május 29.) 
  39. Gates See Evidence of Another Long-Range North Korea Missile”, 2009. június 1. (Hozzáférés ideje: 2009. június 1.) 
  40. North Korea Prepares Multiple Missiles For Launch, 2009. június 2. (Hozzáférés: 2009. június 2.)
  41. South Korea Deploys Warship as North Readies Missiles (Update1)”, Bloomberg, 2009. június 2. (Hozzáférés ideje: 2009. június 2.) 
  42. NKorea prepares missiles; South beefs up defenses”, Associated Press, 2009. június 2. (Hozzáférés ideje: 2009. június 2.) 
  43. S. Korean guided-missile ship deployed”, 2009. június 2. (Hozzáférés ideje: 2009. június 2.) 
  44. NKorea seen readying long-range missile test”, AFP, 2009. június 2.. [2009. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2009. június 2.) 
  45. Sam Kim. „N. Korea gearing up to test-fire missiles on both coasts”, 2009. június 2. (Hozzáférés ideje: 2009. június 2.) 
  46. N. Korea may launch ballistic missile after one or two weeks: official”, 2009. június 1. (Hozzáférés ideje: 2009. június 2.) 
  47. CTBTO's Initial Findings on the DPRK's 2009 announced nuclear test: CTBTO Preparatory Commission, 2009. május 25. (Hozzáférés: 2009. május 28.)
  48. SKorea, ASEAN rap nuke test, sign free trade pact”, AFP, 2009. június 2.. [2010. november 27-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2009. június 2.) 
  49. U.N. Security Council condemns North Korea nuclear test”, Reuters, 2009. május 25. (Hozzáférés ideje: 2009. május 26.) 
  50. ^ a b c North Korea's second nuclear test stirs outrage. CNN. 25 May 2009. Accessed 25 May 2009.
  51. FACTBOX-Reaction to North Korea's nuclear test, 2009. május 25. [2009. május 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 25.)
  52. Obama: North Korean nuclear test 'a grave threat'”, CNN, 2009. május 25. (Hozzáférés ideje: 2009. május 25.) 
  53. North Korea 'will pay' over tests BBC. 26 May 2009. Retrieved on 26 May 2009.
  54. Leaders live in luxury while North Koreans starve to pay for nuclear bomb”, The Telegraph, 2009. május 31. (Hozzáférés ideje: 2009. május 31.) 
  55. ^ a b c Kim, Jack. North Korea conducts nuclear test: report. Reuters. 24 May 2009.
  56. S. Korea to Join US-Led Anti-Proliferation Drill”, The Korea Times, 2009. május 26. (Hozzáférés ideje: 2009. május 27.) 
  57. http://www.ieas.or.kr/vol11_4/yoontaeyoung.htm
  58. http://news.bbc.co.uk/2/hi/asia-pacific/8071175.stm
  59. http://www.globalsecurity.org/military/ops/oplan-5027-2.htm
  60. http://www.nytimes.com/2009/05/29/world/asia/29korea.html?ref=global-home
  61. South Korea asks ASEAN for support in nuclear dispute”, Deutsche Presse Agentur, 2009. június 1.. [2012. szeptember 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2009. június 1.) 
  62. S. Korea joins PSI, North irate”, United Press International, 2009. május 27. (Hozzáférés ideje: 2009. május 30.) 
  63. Australian PM calls for unity against NKorea”, AFP, 2009. május 29.. [2012. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2009. május 30.) 
  64. Ministry of Foreign Affairs of Japan: V4+Japan Foreign Ministers' Meeting: Joint Press Statement, 2009. május 25. (Hozzáférés: 2009. május 28.)
  65. Chinese gov't "resolutely opposes" DPRK's nuclear test”, Xinhua, 2009. május 25. (Hozzáférés ideje: 2009. május 25.) 
  66. RF seriously concerned about N Korea’s nuke test”, 2009. május 25.. [2009. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2009. május 28.) 
  67. Itar TASS-RF seriously concerned about N Korea’s nuke test.
  68. ^ a b U.S., allies prepare for tougher response to N.Korea. Reuters, 2009. május 31. (Hozzáférés: 2009. május 31.)
  69. France wants new sanctions for North Korea, Taiwan News, May 25, 2009
  70. La Argentina condenó el nuevo ensayo nuclear de Corea del Norte. La Nación. 25 May 2009. Accessed 25 May 2009.
  71. ^ a b c Cowell, Alan.Governments Urge Security Council Action. NYT. 25 May 2009. Accessed 25 May 2009.
  72. China, Rússia e EUA condenam teste nuclear norte-coreano. OGlobo. 25 May 2009. Accessed 25 May 2009.
  73. Official statement
  74. SAfrica calls NKorea nuclear test 'unacceptable' , AFP at IC Publications, May 25, 2009
  75. Greek FM expresses "deep concern" over DPRK's nuclear test, 2009. május 25. (Hozzáférés: 2009. május 25.)
  76. India denounces North Korea's nuclear test. The Economics Times, 2009. május 25. (Hozzáférés: 2009. május 25.)
  77. RI deplores N. Korea’s second nuclear test, The Jakarta Post, May 25, 2009
  78. North Korea nuclear test - ”internal affair”, says Iran, Al Babwaba, May 25, 2009
  79. Ossur Skarphedinsson on North Korea. Iceland Ministry of Foreign Affairs. 25 May 2009. Accessed 25 May 2009.
  80. Israel views N. Korean nuclear test with 'extreme gravity', The Jerusalem Post, May 25, 2009
  81. World must 'stand up to' North Korea following nuclear test: Obama
  82. Kenya Broadcasting Corporation:
  83. Colombia condemns N-Korea nuclear tests
  84. Warsaw Business Journal - Online Portal - wbj.pl<
  85. M'sia concerned over N. Korea's nuclear test, The Star, May 26, 2009
  86. Mexico condems north korean nuclear test. SRE website. 25 May 2009. Accessed 25 May 2009.
  87. Norge fordømmer Nord-Koreas prøvesprengning. Norwegian Ministry of Foreign Relations. 25 May 2009. Accessed 25 May 2009.(norvégul – bokmål)
  88. Carl Bildt on North Korea. (svédül) Swedish Government. 25 May 2009. Accessed 25 May 2009.
  89. Turkey condemns DPRK's nuclear test, Xinhua, May 26, 2009
  90. Vatican condemns North Korean nuclear test, missile launches, Catholic News Service 27 May 2009, Accessed 28 May 2009
  91. Vietnam adds its voice to denunciations of North Korea test, Earth Times DPA 25 May 2009, Accessed 28 May 2009
  92. South Korea and US troops raise alert level over North Korean threat
  93. Sam Kim. „N. Korea launches missiles amid tension over nuclear test”, 2009. május 26. (Hozzáférés ideje: 2009. június 2.) 
  94. N. Korea launches additional missile into East Sea: official”, 2009. május 27. (Hozzáférés ideje: 2009. június 2.) 
  95. North Korea carries out further missile test
  96. U.S. and South Korea raise military alert on North - Yahoo!7 News
  97. Malcolm Moore. „South Korea and US troops raise alert level over North Korean threat”, 'The Daily Telegraph', 2009. május 28. (Hozzáférés ideje: 2009. május 29.) 
  98. U.S. and South Korea raise military alert on North”, Yahoo!7 News, 2009. május 28.. [2009. május 31-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2009. május 20.) 
  99. Russia fears Korea conflict could go nuclear”, Ynetnews, 2009. május 27. (Hozzáférés ideje: 2009. május 29.) 
  100. North Korea threatens to attack U.S. warships - The Globe and Mail
  101. North Korea threat triggers calls for stronger Japanese military - Taiwan News
  102. North Korea Tests Lift Lid on Japan’s Nuclear ‘Taboo’ (Update1)”, Bloomberg, 2009. május 29. (Hozzáférés ideje: 2009. május 29.) 
  103. UK military aid Korean nuclear investigation”, the Times Online, 2009. május 30. (Hozzáférés ideje: 2009. május 30.) 
  104. Nuclear N.Korea won't change Japan defense: minister”, Reuters, 2009. május 30. (Hozzáférés ideje: 2009. május 30.) 
  105. Airmen, F-22s support Pacific presence mission”, af.mil, 2009. május 29.. [2012. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2009. május 31.) 
  106. F-22 deployed to Japan amid tensions”, AsiaOne Singapore Press, 2009. május 31. (Hozzáférés ideje: 2009. június 1.) 
  107. US to sell 'bunker-buster' bombs to SKorea: official”, AFP, 2009. június 2.. [2009. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2009. június 2.) 
  108. Republic of Korea – F-16 Block 32 Aircraft Upgrades. Defense Security Cooperation Agency, 2009. május 29. (Hozzáférés: 2009. június 2.)
  109. Republic of Korea – SM-2 Standard Missiles. Defense Security Cooperation Agency, 2009. május 29. (Hozzáférés: 2009. június 2.)
  110. - S.Korea makes plans to counter North missile - Yahoo!7 News
  111. Kim, Sam. UN power agree to draft sanctions on North Korea. Reuters. June 11 2009.
  112. UN toughens North Korea sanctions, BBC News Online, June 12, 2009
  113. ^ a b c Fackler, Martin. „North Korea to ‘Weaponize’ Its Plutonium”, NYT, 2009. június 13. (Hozzáférés ideje: 2009. június 13.) 
  114. North Korea in plutonium threat”, BBC, 2009. június 13. (Hozzáférés ideje: 2009. június 13.) 

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 2009-es észak-koreai nukleáris kísérlet témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó cikk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]