Zolta magyar fejedelem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Zolta magyar nagyfejedelem szócikkből átirányítva)
Zolta
Moritz von Schwind festménye Josef Kriehuber litográfiája nyomán
Moritz von Schwind festménye Josef Kriehuber litográfiája nyomán

Magyar nagyfejedelem
Uralkodási ideje
907. július eleje947
Elődje Árpád
Utódja Falicsi (?)
Életrajzi adatok
Uralkodóház Árpád-ház
Született 896
Elhunyt 949 (53 évesen)
Házastársa Menumorut
Gyermekei Taksony (?)
Édesapja Árpád
Édesanyja Abacil (?)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zolta témájú médiaállományokat.
Zolta szobra a Bács-Kiskun megyei Solton

Zolta vagy Solt, Zsolt (896949) Árpád legkisebb fia volt azok közül, akiknek nevét a krónikák megőrizték. A későbbi krónikák szerint nagyfejedelemként ő volt Árpád utóda, azonban ez egyesek szerint nem igaz. A név nem keverendő a Zoltánnal, ami a szultánból eredeztetett. Zolta ugyanis főleg Zsolt alakjából érezhetően a "sárga" jelentésű orosz szóval lehet összefüggésben. Ezt támasztja alá az orosz "Zoloto", ami aranyat jelent, ami leginkább sárga színnel írható le. Ráadásul oroszul a nap írva "Szolnce", ugye azonos a latin Sol-lal. Egyértelmű, hogy az arany és a nap a nyelvalkotók számára fogalmilag szorosan összetartoznak. Tehát Zolta eredete a nap/arany fogalomkörből fakad. A "szláv" kapcsolat teljesen logikusan adódik, hiszen a Turul ház szoros kapcsolatban állt a Kijevi russzal a "honfogalalás előtt".

Nagyfejedelem volt-e Zolta?[szerkesztés]

Az újabb kutatások (Kristó Gyula) szerint Zolta fejedelemsége csak Anonymus találmánya, és Árpádot egy másik fia követte az uralkodásban. Kristó szerint a tévedés arra vezethető vissza, hogy mivel Zolta fia fejedelem lett, Anonymus a primogenitúra szabálya szerint feltételezte, hogy apjának, Zoltának is fejedelemnek kellett lennie.

Hasonlót állít Györffy György is, de szerinte Árpád utóda a nagyfejedelmi méltóságban nem egy fia, hanem Szabolcs, egy oldalági rokona volt. De a fejedelmi partvonalak vizsgálata a helynevek alapján azt mutatja, hogy Zolta nem birtokolt akkora partvonalat, amekkorát egy fejedelem.[1]

Szállásterülete[szerkesztés]

Györffy György a magyar helynevek vizsgálata alapján arra a következtetésre jutott, hogy Árpád életében, Pannónia elfoglalása (900[2]) után, Zolta szállásterülete a Duna bal partja volt, a mai Solttól délre a későbbi Bodrog vármegye területéig. Ő azt feltételezi, hogy ekkor a négy, még élő Árpád-fi nyári szállásai a Duna két partján, KalocsaTolna környékén voltak, Zoltáé a mai Solton. Zolta téli szállása pedig délen, a mai Vajdaság területén.[1]

Utódai[szerkesztés]

Zolta fia a későbbi Taksony fejedelem volt, akinek fia volt Géza nagyfejedelem, az ő fia pedig Vajk, a későbbi I. István király. Mivel István 997 körül lépett érett ifjúkorba, Györffy György szerint – aki 28 évet számol egy generációra – Géza 969 körül, Taksony 941 körül, Zolta pedig 913. körül lehetett érett ifjú, ezután házasodhattak meg, majd születhetett az első utóduk.[1]

Taksony valószínűleg 955, az augsburgi csata után került a fejedelmi székbe, s ezután valamennyi Árpád-házi fejedelem és király az ő utóda volt.[1]

Erdőelvi Zoltán[szerkesztés]

Ákos mester krónikájában Zoltát összetévesztette Erdőelvi Zoltánnal, akit I. István 1003-ban ültetett az erdélyi vajda székébe a megdöntött Gyula helyett. Ákos mester ezért Erdőelvi Zoltánról, mint István ősapjáról beszél, így viszont Zoltának ekkor már el kellett volna múlnia százévesnek, ami ebben a korban az adott életmód mellett teljesen valószínűtlen, és az is, hogy ekkor aktív vajdai tevékenységet tudott volna folytatni. Az erdélyi Zoltán és az alföldi Zolta helynevek is mutatják, hogy két különböző személyről van szó.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d e Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> tag; nincs megadva szöveg a(z) gygy nevű ref-eknek
  2. Csorba Csaba. Árpád népe, Tudomány – Egyetem, Kulturtrade Kiadó. Budapest, 1997. ISBN 963 9069 20 5 
Előző
Árpád
Magyarország uralkodója
907 – 947
Következő
Falicsi (?)