Merseburgi csata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Henrik csatája a magyarokkal, ilusztráció, Sächsische Weltchronik

A merseburgi csatát Merseburg mellett vívták, 933. március 15-én. Az osztrák-német oldalon I. Madarász Henrik ellen Lehel és Bulcsú magyar hadvezérek seregei álltak fel. A portyázó magyarok vereséget szenvedtek. A csata következményeképpen megszűnt a német birodalom adófizetői jogállása, ugyanis addig Madarász Henrik a magyarok adófizetője volt.[1]

Leírása[szerkesztés]

Liutprand cremonai püspök emíti, hogy a pogány magyarok „huj, huj” csatakiáltással vetették rá magukat a „Kyrie eleison” (Uram, irgalmazz) fohászát éneklő németekre. De a németek vezetője nagy taktikai érettségről tett tanúbizonyságot az összecsapás előtti utolsó eligazítás során: Henrik király a csata megkezdése előtt a következő tanácsot adta: „Amikor elkezditek a harcot, senki ne próbálja előzni a bajtársát, … , hanem egyik oldalról a pajzsoktól védve a pajzsokon fogjátok fel az első nyíllövéseket, azután … rohanjatok rájuk, hogy másodszor ne tudják kilőni rátok a nyilaikat mindaddig, amíg nem érzik a fegyvereitek által ütött sebeiket” (Győrrfy: 1958, Liudprand: Antapodosius II/31) Ez az ütközet volt, mely bebizonyította, hogy a magyarokkal szemben is fel lehet venni a siker reményében a harcot.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Gembloux-i Sigebert, X. századi krónikás: Ungari tributum a Saxonibus repetentes, ab exercitu Heinrici regis occiduntur aut capiantur; eisque ad internecionem deletis, tributum quod repetabatur, Deo pro gratiarum actione in aecclesiis et pauperibus exsolvitur." Mon. Germ. Hist. SS. VI. p. 347.