Ugrás a tartalomhoz

Waldorf-pedagógia

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rudolf Steiner iskola, Michael Park, Auckland
A Waldorf-intézmények számának növekedése
(1919–2005)

A Waldorf-pedagógia emberközpontú pedagógiai megközelítés, mely az antropozófia nevű szellemi mozgalom alapítójának, az osztrák Rudolf Steinernek az oktatási filozófiáján alapul.

A módszer három fő szakaszt különböztet meg a gyermekek fejlődésében. A nevelés a gyermek korai éveiben a praktikus, gyakorlati tevékenységekre és a kreatív játékot támogató környezet biztosítására fókuszál. Az általános iskolában a hangsúly a tanulók művészi kifejezőképességének és szociális képességének fejlesztésére tolódik, fejlesztve a megértés analitikus és kreatív módjait. A középiskolában a kritikai gondolkodásra és az idealizmus elősegítésére koncentrálnak. Az egész megközelítés hangsúlyozza a fantázia szerepét a tanulásban, és fontosságot tulajdonít a szellemi, gyakorlati és művészeti elemek integrálásának.

Alapelvek

[szerkesztés]

Ez a pedagógiai felfogás hangsúlyozottan tiszteletben tartja a gyermekek, a diákok és szülők vallásos és egyéb meggyőződését, valamint az eltérő nemzeti kultúrák sajátosságait. Emellett minden gyermek számára igyekszik megteremteni azokat a feltételeket, amelyek az érzelmi biztonságukat és a szellemi szabadságukat biztosítják.

Rudolf Steiner

Rudolf Steiner az emberközpontú nevelés művészetét kívánta megvalósítani. Szerinte az oktatásnak, így az óvodának és az iskolának is a szabad szellemi élet követelményeinek megfelelően, politikai és gazdasági kényszertől mentesen kell működnie. A Waldorf-intézményeket világszerte a szülők igénye hívja életre, megegyezően az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával és az Európa Parlament határozatában megfogalmazott alapelvekkel.

A Waldorf-pedagógia célja, hogy módszerével és neveléselméletével a gyermekek egészséges fejlődését támogassa. Ennek érdekében teljes mértékben tekintetbe veszi az életkori sajátosságokat és az adott korhoz tartozó fejlődési törvényszerűségeket. A testi, lelki és szellemi adottságok fejlesztésére egyformán hangsúlyt fektet az egységes művészeti, gyakorlati és intellektuális képzés útján, így az oktatásban „a szív, a kéz és a fej” egyidejű nevelése jelenik meg.

A Waldorf-intézmények száma (iskolák és óvodák együtt) 1080, ebből Európában 730 működik, a legtöbb Németországban (200 felett). (2007-es felmérés.)

A Waldorf-intézmények több országban – főként Ausztráliában és Új-Zélandon – Rudolf Steiner nevét viselik.

Története

[szerkesztés]

Az első Waldorf-iskola 1919. szeptember 7-én tartotta ünnepélyes megnyitóját a németországi Stuttgartban, a Waldorf Astoria cigarettagyár vezetője, Emil Molt (1876–1936) támogatásával, elsősorban munkásainak a gyermekei számára. Az első tanítási nap szeptember 15-én volt. Ezután a Waldorf-óvodák és -iskolák száma világszerte rohamosan nőtt.

Az első tanárok között volt Emil Molt felesége, Berta Molt, valamint Eugen Kolisko és Walter Johannes Stein is; utóbbi felesége, Baditz Nóra euritmiát tanított.

Sokat publikáló tanár volt Skóciában Charles Kovacs.

Magyarország

[szerkesztés]

1926–1933

[szerkesztés]

Magyarországon az első Waldorf-iskola 1926 szeptemberében kezdte meg működését, Nagy Emilné dr. Göllner Mária inspirációjára, saját házukban, Budán, a Kissvábhegyi út 21. szám alatt (ma Gaál József utca 21/a). Gróf Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyezte az első magyarországi kétnyelvű magániskola létesítését, így jöhetett létre a Kissvábhegyi Waldorf Iskola és Internátus (hivatalos nevén: Kissvábhegyi Waldorf módszerű nyilvános jogú elemi iskola); ugyanis bentlakó diákok is voltak. Nagy Emil saját ingatlanának egy részét bocsátotta a növendékek rendelkezésére. Nagyobbik fiuk, Nagy István – Stuttgart után – itt folytatta tanulmányait.

Az iskola 2 osztállyal indult, első Waldorf-tanárként a német Werner Lamartine érkezett a Kis-Svábhegyre, őt követte az erdélyi születésű Carl Brestowsky [1] Archiválva 2007. június 26-i dátummal a Wayback Machine-ben, majd Kathe Eisenmenger, Eugen Huhne, Marianne Kollondorfer, Lissy Lederer, Erika Mayer, Hildegard Obstner, Margarethe Poch, Hans Reipert, Minna Schuster, Hanna Steiner, Willy Schulz, Maria Waldbauer. A későbbi magyar tanárok: Andor Lenke, Binét Klára, Hadnagy Sára, Hock Erzsébet, Homola Adél, Papp-Kovách Elvira, Potondy János.

Az iskola egy új melléképülettel bővült, ezt 1929. november 13-án adták át, ekkor tették le az intézmény Alapkövét. Az oktatás azonban csak 1933-ig folyhatott, ekkor – Hitler hatalomátvétele után –, a külföldön tartózkodó német állampolgárokat hazahívták, így az intézmény megfelelő számú tanár nélkül maradt.

A volt Kissvábhegyi Waldorf Iskola épülete

A Waldorf-oktatás elterjedését súlyosan visszavetették a diktatórikus rendszerek, melyek az antropozófia művelőit, alkalmazóit is üldözték, börtönbe vetették, száműzték, néhány esetben halálra ítélték. Így történt ez 1945 után a szocialista országokban, köztük Magyarországon is. Nagy Emilt kitelepítették, az iskolának otthont adó épületet államosították, azóta lakóépület – romos állapotban.

1989 után

[szerkesztés]

Ezt követően a volt szocialista országok közül elsőként hazánkban, 1994-ben, Solymáron[1] nyílt újra Waldorf-óvoda és iskola. Magyarországon a hagyományos iskolai nevelés is egyre több olyan pedagógiai-módszertani elemet vett át, amelyek kezdetben a Waldorf-pedagógia sajátjai voltak, így korábban a koedukált osztályközösség, napjainkban a szöveges értékelés, a képességfejlesztés, az osztályismétlés mellőzése és részben az epochális tanítási rendszer került be a közoktatásba.

A 2008-2009-es iskolaév meghozta a világ 1000. és Magyarország 25. Waldorf iskolájának megalakulását. Ez a magyarországi győrsövényházi Vadrózsa Waldorf Iskola, amely nyíltan vállalva antropozófiai szellemiségű tanárok közösségével alakult meg. Törekszik a Waldorf iskolák alapvető feltételére, a szociálisan hármas tagozódásra és egy demokratikusan, illetve önkormányzóan működő szervezeti felépítésre. Az iskola fenntartója a Wadrózsa Pedagógiai Műhely Egyesület.[2]


Szinte egyedülálló kísérlet indult 2010 tavaszán, amikor is iskolarendszeren kívüli foglalkozások indultak mélyszegénységben élő cigány gyerekek számára egy borsodi kis faluban, a Waldorf pedagógia alkalmazásával, egy képzett és gyakorlott Waldorf pedagógus vezetésével.[3]

Irodalom

[szerkesztés]

Rudolf Steiner művei

[szerkesztés]

A Magyar Antropozófiai Társaság és a Magyar Waldorf Szövetség Waldorf-sorozata

  • Emberismereten alapuló nevelés és oktatás
  • Nevelésművészet az ember lényének megismeréséből
  • A nevelés művészete (Szemináriumi beszélgetések és tantervi előadások)
  • A nevelés művészete - Metodika-didaktika
  • A nevelés művészetének szellemi-lelki alapjai

Az első magyar intézmény

[szerkesztés]
  • Vámosi Nagy István: A kissvábhegyi Waldorf-iskola I – II. (In: Országépítő, 1991/2. és 1991/3.)
  • Michaeliták (Arkánum Szellemi Iskola, 2000) Nagy Emilné dr. Göllner Mária és Vámosi Nagy István írásaival.

Oktatás

[szerkesztés]
  • Mezei Ottóné: Járjak-e a Waldorf-úton? Előadások Rudolf Steiner pedagógiájáról (magánkiadás, 1998)
  • Ekler Ágnes: A Waldorf-pedagógia és a korproblémák (Natura-Budapest Kft., 2004)
  • Kulcsár Gábor: Az írás-olvasás tanítása a Waldorf-iskolában (Közoktatás, 2004)
  • Lindenberg, Christoph: Waldorf-iskolák: szorongás nélkül tanulni, tudatosan cselekedni (SuliNova, 2004)
  • Brüll, Dieter: Waldorf Iskola és hármas tagozódás (Ita Wegman Alapítvány, é. n.)
  • Francis Edmunds: A Waldorf-pedagógia dióhéjban (SuliNova, é. n.)
  • Tolnai Antal: Angoltanítás a Waldorf-iskola első nyolc évében (SuliNova, é. n.)
  • Jakob Streit: Nevelés, iskola, szülői ház és a Steiner pedagógia (Idahegyi, 1995)
Rudolf-Steiner-Schule, Loheland, Németország
Nagyítás
Rudolf-Steiner-Schule, Loheland, Németország

Magyarországi intézmények

[szerkesztés]

Óvodák

[szerkesztés]

Budapest

[szerkesztés]

Közép-Dunántúl

[szerkesztés]

Pest megye

[szerkesztés]

Nyugat-Dunántúl

[szerkesztés]
  • Csipkebogyó Waldorf Óvoda (Győr)
  • Tündérkert Kisdedóvoda és Waldorf Óvoda (Győr)
  • Őrségi Tarkarét Waldorf Óvoda (Őriszentpéter)
  • Héthatár Waldorf Óvoda (Sormás)
  • Perintparti Szó-Fogadó Waldorf Óvoda (Szombathely)
  • Napravár Waldorf Óvoda (Zalaegerszeg)
  • Csillagrét Waldorf Óvoda Általános Iskola és AMI (Sopron)

Dél-Dunántúl

[szerkesztés]
  • Kisdedóvó (Kaposvár)
  • Aranyhal Waldorf Óvoda és Iskola (Dunakömlőd)[4]
  • Tettye Völgye Waldorf Óvoda (Pécs)
  • Szekszárdi Waldorf Óvoda (Szekszárd)
  • Tamási Waldorf Óvoda (Tamási)
  • Tamási Aranyalma Waldorf Általános Iskola (Tamási)

Észak-Magyarország

[szerkesztés]

Észak-Alföld

[szerkesztés]
  • Kikelet Waldorf Óvoda (Debrecen)
  • Harmatcsepp Waldorf Óvoda és Családi Napközi (Jászivány)
  • Szolnoki Waldorf Óvoda (Szolnok)

Dél-Alföld

[szerkesztés]
  • Csillagbölcső Waldorf Óvoda (Kecskemét)
  • Mihály Kertje Waldorf Óvoda (Kecskemét)
  • Szegedi Waldorf Irányba Tevékenykedő Óvoda (Szeged)

Iskolák

[szerkesztés]

Budapest

[szerkesztés]

Közép-Dunántúl

  • Pentelei Waldorf Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (Dunaújváros)

Pest-megye

[szerkesztés]

Nyugat-Dunántúl

[szerkesztés]
  • Forrás Waldorf Általános Iskola és Gimnázium (Győr)
  • Vadrózsa Waldorf Iskola (Győrsövényház)
  • Apáczai Waldorf Iskola (Szombathely)
  • Perintparti Szó-Fogadó Waldorf Általános Iskola és Gimnázium (Szombathely)
  • Madárfa Waldorf Iskola (Zalaegerszeg)
  • Csillagrét Waldorf Óvoda Általános Iskola és AMI (Sopron)

Dél-Dunántúl

[szerkesztés]
  • Mandulafa Általános Iskola (Pécs)
  • Szekszárdi Waldorf Iskola (Szekszárd)
  • Világfa Waldorf Iskola (Bálványos)

Észak-Magyarország

[szerkesztés]

Észak-Alföld

[szerkesztés]
  • Napraforgó Waldorf Általános Iskola (Debrecen)
  • Napsugár Általános Iskola (Jászszentandrás)
  • Szolnoki Waldorf Általános Iskola és Gimnázium (Szolnok)
  • Nyíregyházi Waldorf Általános Iskola és Gimnázium (Nyíregyháza)

Dél-Alföld

[szerkesztés]
Csillagászati előadás a Borostyán Waldorf Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben

Egyéb Intézmények

[szerkesztés]

Külföldi magyar tannyelvű intézmények

[szerkesztés]

Erdély[6]

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Fészek Waldorf Iskola Gimnázium
  2. ↑ Az iskola bemutatása. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  3. ↑ Add a két kezed! (magyar nyelven). addaketkezed.wordpress.com. (Hozzáférés: 2011. augusztus 21.)
  4. ↑ Aranyhal Waldorf Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. [2019. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 10.)
  5. ↑ Gyermekliget Alternatív Óvoda és Iskola. gyermekligetkecskemet.hu. (Hozzáférés: 2019. október 27.)
  6. ↑ Waldorf iskolahálózat Romániában (román nyelven). (Hozzáférés: 2024. július 25.)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Waldorf-pedagógia&oldid=27354102”