Ugrás a tartalomhoz

Vámosi Nagy István

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vámosi Nagy István
Életrajzi adatok
Született1919. október 23.
Budapest
Elhunyt1992. október 12. (72 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
SzüleiGöllner Mária
Nagy Emil
Tevékenységzenetörténész, bölcsész, pedagógus, író, antropozófus
SablonWikidataSegítség

Nagy István (Budapest, 1919. október 23. – Budapest, 1992. október 12.) zenetörténész, bölcsész, tanár, író, antropozófus.

Élete

[szerkesztés]

Szülei Nagy Emil politikus, igazságügy-miniszter és Göllner Mária, a magyarországi Waldorf-pedagógia megteremtője voltak. Még két édes testvére volt, Sándor (sz. 1926) és Kristóf (1930–1973), valamint apja előző házasságaiból összesen hét féltestvére.

A Nagy család régi előneve volt Vámosi, innen vette írói nevét: Vámosi Nagy István.

Felesége Tibay Krisztina (19342006) opera-énekesnő volt.

A stuttgarti, majd a kis-svábhegyi Waldorf-iskolában tanult. Az akkori Zenedében folytatta tanulmányait, közben bölcsészkaron esztétikából, filozófiából és művészettörténetből doktorált.

1943-tól publikált, zenekritikákat is írt.

1945-1949 között a Közoktatási Minisztérium zenei és színházi előadója volt, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskola könyvtárosa.

1951-től a Zeneműkiadó Vállalat külső munkatársa volt.

1955-től a Szegedi Zeneművészeti Szakiskola és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára.

A szegedi József Attila Tudományegyetemen 15 éven át tartotta előadásait.

Kémkedés vádja miatt 6 és fél év börtönre ítélték.

Művei

[szerkesztés]

Könyv

[szerkesztés]
  • Az opera születése a dráma szelleméből (Budapest, 1943, Rózsavölgyi)
  • A holnap drámája (Budapest, 1946, Genius)
  • Magyar szerzők zenekari műveinek jegyzéke (Budapest, 1953, Zeneműkiadó)
  • Vámosi Nagy István– Várnai Péter: Bánk bán az operaszínpadon. Operadramaturgiai tanulmány Erkel Ferenc operájáról (Budapest, 1960, Zeneműkiadó)
  • Die letzte Schaffensperiode von Béla Bartók (Das Goetheanum, Basel, 1969)
  • Zenetörténeti párhuzamok. 33 év válogatott tanulmányai, zenekritikái, előadásai. 1943-1976 / (Budapest, 1982, magánkiadás)
  • Merlin, a bárd és Wagner, a zeneköltő. A Grál-legenda útja az évszázadok kultúrájában (Budapest, 1984, 1985, magánkiadás)
  • Száműzött és bebörtönzött géniuszok – Dantétól Bartókig (Szeged, 1991, Universum)

Írások

[szerkesztés]

Fordításai

[szerkesztés]
  • Schumann levelei (Budapest, 1958)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]