H5-ös HÉV

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Szentendrei HÉV szócikkből átirányítva)
H5-ös HÉV
Budapest H5 HÉV.svg
Strecke der H5-ös HÉV
 Vonalszám: 250 (H5)
 Vonal: Budapest–Szentendre
 Hossz: 21 km
 Nyomtávolság: 1435 mm
 Feszültség: 1000 V =
 Maximális sebesség: 60 km/h
BSicon utKBHFa.svg 0,0 Budapest, Batthyány tér
BSicon utHST.svg 0,9 Margit híd
BSicon uKHSTa.svgBSicon uTUNNELe.svgBSicon .svg Margit híd felszíni mh.[J 1]
BSicon uSTRlf.svgBSicon uABZlg.svgBSicon .svg 1,6 Komjádi elágazás
BSicon uÜST.svg Margit híd felszín forgalmi kitérő
BSicon uHST.svg 2,3 Szépvölgyi út
BSicon uHST.svg 3,1 Tímár utca
BSicon uSBRÜCKE.svg Árpád híd
BSicon uHST.svg 3,8 Szentlélek tér
BSicon uÜST.svg 4,4 Szeszgyár forgalmi kitérő
BSicon uHST.svg 5,3 Filatorigát
BSicon uSBRÜCKE.svg Szentendrei út, 11-es főút
BSicon uHST.svg 5,8 Kaszásdűlő (régen Köles utca)
BSicon .svgBSicon uABZg2.svgBSicon uSTRc3.svg 6,5 Aquincum elágazás
BSicon .svgBSicon HSTq.svgBSicon umKRZu.svgBSicon ABZq+4.svgBSicon BHFq.svg Budapest–Esztergom-vasútvonal
BSicon uSTR.svg (Aquincum felső mh. és Óbuda áll.)
BSicon uHST.svg 7,2 Aquincum
BSicon uBUE.svg Zsófia utca
BSicon uHST.svg 8,0 Rómaifürdő
BSicon uÜST.svg 8,5 Csillaghegyi forgalmi kitérő
BSicon uHST.svg 9,2 Csillaghegy
BSicon uBUE.svg 9,9 Szentendrei út
BSicon uBUE.svg 10,4 Pünkösdfürdő utca
BSicon uBHF.svg 10,8 Békásmegyer
BSicon ueGRENZE.svg Budapest közigazgatási határa
BSicon uBHF.svg 13,0 Budakalász
BSicon uBUE.svg Sport utca
BSicon uWBRÜCKE1.svg 13,5 Barát-patak
BSicon uHST.svg 13,9 Budakalász, Lenfonó
BSicon uBUE.svg Szentendrei út
BSicon uHST.svg 14,7 Szent István-telep
BSicon uBHF.svg 16,5 Pomáz
BSicon uWBRÜCKE1.svg Dera-patak
BSicon uBUE.svg Szentendrei út
BSicon ueABZrf.svg megszűnt iparvágány kiágazás
BSicon uHST.svg 19,7 Pannóniatelep
BSicon uBUE.svg Rózsa utca
BSicon uKBHFe.svg 20,9 Szentendre
HÉV szerelvények a szentendrei végállomáson

A H5-ös HÉV (250-es vasútvonal; 2011-ig szentendrei HÉV) Budapest legforgalmasabb elővárosi vasútvonala, amelyet a Budapesti Közlekedési Zrt. közlekedtet a Budapesti Közlekedési Központ megrendelésére a Batthyány tér és Szentendre, illetve betétjáratként Békásmegyer között. A H5-ös számot 2011. május 1-étől viseli[1].

A vonalat a szentendrei kocsiszín szolgálja ki.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (röviden BKVT) által épített szentendrei helyiérdekű vasútvonal budai végállomása – üzemének első éveiben – az azóta felszámolt Filatorigát állomás volt. (Óbudán, a mai Bogdáni úti buszvégállomás és a Szentendrei út között). A Filatorigát állomástól Szentendréig tartó 16,3 km hosszú vasútvonalat 1888. augusztus 17-én nyitották meg.[2] A gőzüzemű vasútvonal felépítményét 20,0 kg/fm tömegű sínekből építették, 9,0 tonna tengelyterhelést engedélyeztek rajta.

Az 1880-as évek végén a MÁV megkezdte a budapesti pályaudvarok összekapcsolását az úgynevezett körvasutakkal. A Duna jobb partján végighúzódó jobbparti körvasutat a Déli Vasút budai végállomásától, az egykori Császárfürdő állomáson keresztül kezdték megépíteni. Az ideiglenesen a Filatorigát mellett létesült Grünwald és Társa Szeszgyárig tartó, 6 km hosszan kiépült körvasutat 1892. szeptember 1-jén vették használatba.[2]

Filatorigát állomás és a jobbparti körvasút közötti viszonylag rövid összekötővágány 1895-ben épült ki. (A mai Bogdáni út Duna és Szentendrei út közötti szakaszán.) Az összekötővágány átadásával, valamint a jobbparti körvasút budai szakaszának igénybevételével a helyiérdekű vasút szerelvényei az akkoriban komoly tömegközlekedési csomópontnak számító Pálffy térig (a mai Bem József térig) közlekedhettek.

A Margit híd 1935-ös felújítása és szélesítése után, 1937-től a szentendrei vasút új, tágasabb végállomást kapott a híd budai hídfőjétől északra, a mai alagútba vezető rámpa helyén. A Margit híd alatt átvezetett vágányokat nem bontották el, a jobbparti körvasút teherforgalmát tovább szolgálta. A 2-es metró építésével összefüggő vízivárosi felszíni átrendezés miatt a jobbparti körvasút Bem József utcai szakasza az 1970-es években szűnt meg.[3]

1952. december 26-án Császárfürdőnél súlyos baleset történt, az állomáson álló esztregomi vonatba egy érkező HÉV-szerelvény ütközött. A balesetben 26-an meghaltak és 57 sérült volt.[4][5] A balesetet okozó váltókezelőt statáriálisan kivégezték, az ítéletet másnap hajtották végre.[6][7]

A 2-es metró második szakaszának építésével párhuzamosan, a helyiérdekű vasutat kéregvezetésű megoldással meghosszabbították a Bem rakpart alatt. Az ekkor megszűnő Császárfürdő állomástól induló alagútban, a Margit híd hídfőjében új megállóhelyet, a Batthyány tér alatt pedig egy háromvágányú végállomást alakítottak ki. A Batthyány téri metróállomásig tartó 1,2 km[8] vonalszakaszt 1972. december 23-án nyitották meg.[9]

Az 1970-es évek végén a kis sugarú ívekből álló Bogdáni úti pályaszakasz kiváltására nyomvonal korrekciót végeztek. Az 1978 decemberében elkészült [10] nagy sugarú, hosszú ívekkel kialakított új nyomvonalon létesítették a mai Filatorigát megállóhelyet, továbbá megszüntették az egykori Benedek Elek utcai megállóhelyet, helyette épült meg a mai Kaszásdűlő megállóhely a Köles utcai útátjárónál.

Az egykori Filatorigát állomást az új nyomvonal elkerülte és ekkortól már csak üzemi-, illetve teherpályaudvarként üzemelt, egészen az 1990-es évekbeli megszüntetéséig. A hajdani állomás területén barkácsáruház épült, de a régi felvételi épület a mai napig áll.

Békásmegyeren az 1970-es évektől jelentős lakótelep építések zajlottak, az ugrásszerűen megnövekedett utazási igények miatt betétjáratok indítása vált szükségessé. Az egymástól kis távolságra fekvő régi Békásmegyer-Pünkösdfürdő állomást és Békásmegyer felső megállóhelyet megszüntették, helyettük létesült a betétjáratok félreállítását lehetővé tevő, 1981 decemberében átadott mai Békásmegyer állomás. Békásmegyer-Pünkösdfürdő a Pünkösdfürdő utcai átjárótól délre terült el, egykori felvételi épülete ma is megtekinthető, Békásmegyer felső megállóhely pedig a mai állomástól északra, a Budakalász fölötti dombot megkerülő ív után szolgálta az utazóközönséget.

Aquincum megállóhely régebben az elágazásnál volt, közelebb az esztergomi vasútvonal felüljárójához. Közvetlenül az Aquincumi Múzeum romkertjével szemben helyezkedett el.

A végállomás felújítása után 1992-ben nyilt meg Szentendrén a Városi Tömegközlekedési Múzeum.

Az 1980-as években elvégzett, általában részleges felújítások óta a vonal műszaki állapota jelentősen leromlott, a legsúlyosabb problémát a biztosítóberendezés műszaki helyzete jelentette. A Batthyány tér–Békásmegyer közötti vonalszakaszon a biztosítóberendezés teljes rekonstrukciójára 20062007 között került sor.[11] A rekonstrukciós munkákat részleges pálya- és felsővezeték felújítás, valamint az energiaellátási rendszer felújítása előzte meg, amelyeket a 2005. június 25-től augusztus 4-éig[12] tartó vágányzárban végeztek el.

Megállóhelyei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapest H5 HÉV.svg  ( Batthyány tér Budapest metro symbol.svg – Szentendre )
Menetidő
(perc)
Megállóhely Menetidő
(perc)
Átszállási lehetőségek Intézmények
0 Batthyány tér Budapest metro symbol.svg  39 Budapest M2 Metro.svg 
BKV villamos symbol.svg 19, 41
BKV busz symbol.svg 11, 39, 86, 111, 160, 260, 260A
BKV hajo symbol.svg D11, D12, D13
Vásárcsarnok
2 Margit híd, budai hídfő 36 BKV villamos symbol.svg 4, 6, 17
BKV busz symbol.svg 9, 26, 86, 91, 160, 191, 226, 260, 260A, 291
ORFI, Szent Lukács Gyógyfürdő
5 Szépvölgyi út 34 BKV villamos symbol.svg 17
BKV busz symbol.svg 9, 29, 65, 111, 160, 165, 260, 260A
Piac
6 Tímár utca 32 BKV busz symbol.svg 29 Árpád Gimnázium
8 Szentlélek tér
(Árpád híd)
31 BKV villamos symbol.svg 1, 1A
BKV busz symbol.svg 29, 34, 106, 118, 134, 137, 218, 226, 237
Zichy-kastély, Óbudai Gimnázium
10 Filatorigát 29
12 Kaszásdűlő 27 BKV busz symbol.svg 34, 106, 134, 226
14 Aquincum BSicon MAV.svg  25 BKV busz symbol.svg 34, 106, 134
BSicon MAV.svg Budapest–Esztergom
Aquincumi Múzeum, Amfiteátrum
16 Rómaifürdő 23 BKV busz symbol.svg 34, 134 Rómaifürdő
18 Csillaghegy 21 BKV busz symbol.svg 134, 160, 219 Csillaghegyi strand
21 Békásmegyer 18 BKV busz symbol.svg 34, 134, 143, 160, 186, 204, 243
BKV busz.svg 869
Békásmegyeri Közösségi Ház, Veres Péter Gimnázium
25 Budakalász 14
27 Budakalász, Lenfonó 12
29 Szentistvántelep 10
32 Pomáz 7 BKV busz.svg 851, 855, 856, 857, 860, 861
37 Pannóniatelep 2
39 Szentendre 0 BKV busz.svg 869, 870, 872, 873, 874, 876, 878, 879, 882, 884, 889, 890, 893, 895, 898 Tömegközlekedési múzeum

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Felszíni, peronnal rendelkező csonkavágány a Margit-híd előtt. A HÉV szerelvények itt nem állnak meg, csak különleges esetekben használják, például az Újpesti vasúti híd felújításakor a MÁV esztergomi vonalán közlekedő motorvonatok kiinduló állomása volt, mivel dízel üzemű motorvonatok nem mehetnek le az alagútba.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. BKV Zrt.: A budapesti közösségi közlekedés paraméterkönyve, 2011. május 1-jétől (PDF), 2011. 03
  2. ^ a b Tisza István.szerk.: Kovács László: A magyar állami, magán- és helyiérdekű vasúttársaságok fejlődése 1876–1900 között, Magyar Vasúttörténet 2. kötet. Budapest: Közlekedési Dokumentációs Kft., 58–59, 83–84. o. ISBN 9635523130 (1996) 
  3. Varga Ákos Endre: A Margit híd budai hídfőjének környéke II. (magyar nyelven) (html). (Hozzáférés: 2010. augusztus 13.)
  4. A BHÉV M I - M II - M III-as motorkocsitípusa. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2012. október 15.)
  5. Baleset a Császárfürdőnél - 1. rész - Az ördög karácsonya”, magyarnarancs.hu (Hozzáférés ideje: 2012. október 15.) 
  6. Baleset a Császárfürdőnél - 2. rész - Statárium”, magyarnarancs.hu (Hozzáférés ideje: 2012. október 15.) 
  7. Baleset a Császárfürdőnél - 3. rész - Az utolsó pillanatig”, magyarnarancs.hu (Hozzáférés ideje: 2012. október 15.) 
  8. Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (magyar nyelven) (html). (Hozzáférés: 2010. augusztus 13.)
  9. Horváth János: Budapesti gyorsvasúti tervek 2. (magyar nyelven) (html). (Hozzáférés: 2010. augusztus 13.)
  10. Várnagy Zoltán, Lovász István: A budapesti helyiérdekű vasutak története (1887-1987). Budapesti Közlekedési Vállalat 1987
  11. Balogh László: Szentendrei HÉV megújulása 2. (Befejezés előtt az első ütem) (magyar nyelven) (html). (Hozzáférés: 2010. augusztus 23.)
  12. Szombaton kezdődik a szentendrei HÉV felújítása (magyar nyelven) (html). (Hozzáférés: 2010. augusztus 23.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]