„Bulat Salvovics Okudzsava” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Kötetei: link |
a weblinkfix |
||
64. sor: | 64. sor: | ||
* [http://bard-cafe.komkon.org/Audio/Okudzhava/ Hangfelvételek] |
* [http://bard-cafe.komkon.org/Audio/Okudzhava/ Hangfelvételek] |
||
* [http://bard-cafe.komkon.org/bae/okudjava.htm Hangfelvételek] |
* [http://bard-cafe.komkon.org/bae/okudjava.htm Hangfelvételek] |
||
* [http:// |
* [http://moscowwriters.ru/TVOR-P/o/okudzava/okudz-tv.htm Életrajz oroszul] |
||
* [http://home.versatel.nl/gurvits/arbat/ Lap Okudzsava tiszteletére] |
* [http://home.versatel.nl/gurvits/arbat/ Lap Okudzsava tiszteletére] |
||
* [http://bard-cafe.komkon.org/Bulat/ Bárd-café] |
* [http://bard-cafe.komkon.org/Bulat/ Bárd-café] |
A lap 2011. április 13., 17:59-kori változata
Bulat Okudzsava (Булат Шалвович Окуджава) (Moszkva, 1924. május 9. – Párizs, 1997. június 12.) orosz költő, író, dalénekes (bárd)
A szovjet városi kultúrában minden valószínűség szerint a francia sanzon (chanson) hatására született, és gyorsan rendkívül népszerűvé vált a szerzői dal műfaja. Ennek egyik első, és legjelentősebb művelője volt Okudzsava. A többieknél (például Viszockij) idősebb dalnok munkássága erkölcsi, politikai és szakmai értelemben egyaránt mércévé vált és maradt a fiatalabbak számára. A brezsnyevi szovjet hivatal legföljebb tűrte, de nemigen támogatta ezt a műfajt és a képviselőit. A dalok többnyire alkalmi koncerteken tűntek fel, és amatőr magnetofon-felvételeken terjedtek. Okudzsava első nagylemezét egy kis lemezkiadó bocsátotta ki Párizsban (Le Chant du Mond; 1968).
Okudzsava mintegy kétszáz dalt írt saját verseire.
Élete
Bulat Okudzsava pártiskolára és pártmunkára Tbilisziből Moszkvába költözött kommunista családban született. Apja grúz anyja örmény. A szülei letartóztatása után (apját hamis vádak alapján főbelőtték 1937-ben, anyját 18 évre lágerekbe küldték) 1940-ben Tbiliszibe költözött. 1942-ben önkéntesként a frontra ment. A háború után felvették a Tbiliszi Állami Egyetemre. 1950-ben diplomázott, és ezután tanárként kezdett dolgozni, először egy falusi iskolában, később Kalugában.
1956-ban visszatért Moszkvába. A Molodaja Gvárgyija (Ifjú Gárda) kiadónál szerkesztőként kezdett dolgozni, később a Lityeraturnaja Gazéta vers-szerkesztőségének vezetője lett. Ugyanakkor – az 1950-es évek közepén – kezdett dalokat írni, és saját gitárkíséretével előadni. Hamarosan koncerteken lépett fel. Dacára annak, hogy hivatalos kiadás dalaiból nem készült, gyorsan népszerűvé vált és felvételei terjedni kezdtek. Népszerűsége – először az értelmiség körében – nőttön nőtt, és hamarosan külföldön is ismertté vált.
Ő teremtette meg a szovjet bárdok mozgalmát. Ezek a költők, énekesek, diákotthonokban, munkásszálláson nyári táborokban önmagukat gitárral kísérve énekelték verseiket. Okudzsava követői között olyan híres szovjet költők (bárdok) is kikerültek és tettek népszerűségre mint: A Galics vagy Viszockij.
1997-ben halt meg Párizsban, de Oroszországban temették el.
Egykori lakása, az Arbat 47. sz. ház előtt emlékművet emeltek a tiszteletére.
1991-ben szovjet Állami díjat kapott.
Kötetei
Versek
- Март великодушный (1967)
- Арбат, мой Арбат (1976)
- Посвящается вам (1988)
- Милости судьбы (1993)
Elbeszélés
- Будь здоров, школяр! (1961)
Regények
- Sok szerencsét, pajtás!; Európa Könyvkiadó, 1968.
- Szegény Avroszimov; (Бедный Авросимов) Európa Könyvkiadó, 1983.
- Merszi, avagy Sipov kalandjai; (Мерси или похождения Шипова) Magvető Könyvkiadó, 1975.
- Sipov, egy silány titkosrendőr egy szép napon váratlanul kényes megbízást kap: Tolsztoj grófot és a gróf Jasznaja Poljana-i lakhelyén zajló összeesküvést kell szemmel tartania. El is kezdi küldözgetni kiagyalt jelentéseit a gróf üzelmeiről. Légből kapott beszámolói hitelesnek tűnnek. Megbízói ugyanis hinni akarnak Tolsztoj gróf bűnösségében. Így működik a világ összes titkosrendőrsége ( – Okudzsava szerint).
- Dilettánsok utazása; (Путешествие дилетантов) Európa Könyvkiadó, 1982.
- Találkozás Bonapartéval; (Свидание с Бонапартом) Magvető Kiadó, 1985. ISBN 963-14-0503-6
- A boldog írnok gyermekei; (Упразднённый театр) Magvető, 1996.
Külső hivatkozások
- Dal az Arbátról
- Hangfelvételek
- Hangfelvételek
- Életrajz oroszul
- Lap Okudzsava tiszteletére
- Bárd-café
- Szegény Avroszimov magyarul és oroszul Bábelmátrix
- ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Окуджава Булат Шалвович, 2015. szeptember 28.
- ↑ Bulat S. Okudzhava, 73, Dies; Poet of Dissent in 50's Russia (angol nyelven), 1997. június 14. (Hozzáférés: 2021. március 9.)
- ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 13.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia
- ↑ Москва. Арбат. Памятник Окуджаве, 2009. július 23.
- ↑ The Midnight Trolley Bus - Poem by Bulat Okudzhava
- ↑ Babelio (francia nyelven)
- ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ The Legends of Russian Popular Music, 2011. június 23.