„Körös Volán” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
→Cégtörténet: Bővítés, javítás, járműves részek a járműparkba áttéve. |
→Cégtörténet: Kezdetek egyértelműsítve, forrás megadva |
||
| 23. sor: | 23. sor: | ||
== Cégtörténet == |
== Cégtörténet == |
||
A vállalat jogelődje a |
A vállalat jogelődje a 13. sz. ([[Szeged]]i) Autóközlekedési Vállalat [[békéscsaba]]i és [[orosháza]]i főnökségeiből, a [[Szolnok]]i [[MÁVAUT]] Autóközlekedési Vállalat [[Békéscsaba]]i Kirendeltségéből, és továbbá az akkori 17. Sz. Autóközlekedési Vállalat Taxi Kirendeltségéből jött létre [[1953]]. [[december 1.|december 1-jén]], 81. számú Autóközlekedési Vállalat néven. A vállalat profiljába a teherautó-fuvarozás, a távolsági autóbusz-közlekedés és a taxiközlekedés tartozott. A vállalat egy átszervezés következtében [[1954]]. [[november 1.|november 1-jével]] [[Békéscsaba]]i 41. sz. Autóbuszközlekedési Vállalat néven folytatta tovább működését. [[1955]] januárjában megalakult a [[Szarvas (település)|szarvasi]], majd [[1957]] júliusában a [[Gyula (város)|gyula]]i szolgálati hely.<ref>http://www.korosvolan.hu/cegismerteto/a_koros_volan_zrt_tortenete.html</ref> [[1964]]-ben átadják Békéscsabán a Hunyadi téri, majd [[1969]]-ben a gyulai autóbusz állomást. [[1973]]-ban indultak a vállalat első külföldi járatai [[Temesvár]]ra és [[Nagyvárad]]ra. A Tröszt megszűnésével [[1986]]-ban alakult meg a Körös Volán Vállalat, amely ekkor még az autóbusz-közlekedés mellett teherszállítással is foglalkozott. Az [[1986]]-os menetrend tartóssá nem vált újdonsága volt, hogy az egri járatot a nyári időszakban [[Szilvásvárad]]ig, a [[miskolc]]i járatot bizonyos napokon [[Kassa|Kassáig]] meghosszabbították. A szűkössé vált Hunyadi téri autóbusz állomás helyett [[1988]]. [[augusztus 20.|augusztus 20-án]] átadták az aluljáróval ellátott, barna-sárgásbarna színűre festett új békéscsabai autóbusz-állomást, amely a vasútállomás előtt került felépítésre. |
||
[[Kép:Bcs.aut.jpg|thumb|left|300px|A békéscsabai autóbusz-állomás]] |
[[Kép:Bcs.aut.jpg|thumb|left|300px|A békéscsabai autóbusz-állomás]] |
||
A távolsági járatok körében változás volt, hogy [[1988]]-ban beindult a [[Békéscsaba]]-[[Szeghalom]]-[[Bucsa]]-[[Karcag]]-[[Berekfürdő]] járat, amely csak 2 évig élt. Megszűnt az egri járat [[Szilvásvárad]]ig történő közlekedése. [[1989]]. [[szeptember 30.|szeptember 30-ától]] a [[budapest]]i járatok az [[M5-ös autópálya (Magyarország)|M5]]-ös autópályán át közlekednek. [[1991]]-ben indult be a máig sikeres [[Békéscsaba]]-[[Pécs]], illetve [[Békéscsaba]]-[[Dunaújváros]] járat. [[1992]]-ben indult először [[Magyarország]] leghosszabb belföldi járata, a [[Békéscsaba]]-[[Szentes]]-[[Dunaföldvár]]-[[Siófok]]-[[Zalaegerszeg]]-[[Lenti]] járat, egyik nap Körös Volán, másik nap [[Zala Volán]] autóbusszal, azonban a vonal [[2002]]-ben megszűnt. |
A távolsági járatok körében változás volt, hogy [[1988]]-ban beindult a [[Békéscsaba]]-[[Szeghalom]]-[[Bucsa]]-[[Karcag]]-[[Berekfürdő]] járat, amely csak 2 évig élt. Megszűnt az egri járat [[Szilvásvárad]]ig történő közlekedése. [[1989]]. [[szeptember 30.|szeptember 30-ától]] a [[budapest]]i járatok az [[M5-ös autópálya (Magyarország)|M5]]-ös autópályán át közlekednek. [[1991]]-ben indult be a máig sikeres [[Békéscsaba]]-[[Pécs]], illetve [[Békéscsaba]]-[[Dunaújváros]] járat. [[1992]]-ben indult először [[Magyarország]] leghosszabb belföldi járata, a [[Békéscsaba]]-[[Szentes]]-[[Dunaföldvár]]-[[Siófok]]-[[Zalaegerszeg]]-[[Lenti]] járat, egyik nap Körös Volán, másik nap [[Zala Volán]] autóbusszal, azonban a vonal [[2002]]-ben megszűnt. |
||
A lap 2011. január 24., 04:01-kori változata
é. sz. 46,6847°, k. h. 21,0560°
| Körös Volán | |
| [[Fájl:Fájl:Körösvolán.jpg|150px]] | |
| Típus | Zártkörűen Működő Közlekedési Részvénytársaság |
| Alapítva | 1953 |
| Névadó | Körösök |
| Jogutód | DAKK Dél-alföldi Közlekedési Központ |
| Székhely |  Magyarország Békéscsaba, Szarvasi út 103. |
| Vezetők | Szarvas Péter, Vezérigazgató Szarvasy István, vezérigazgató-helyettes Gémes Tibor, személyszállítási igazgató Göbölös András, műszaki és járműfenntartási igazgató Such Mihályné, gazdasági igazgató Fazekasné dr. Magda Erzsébet, humánpolitikai igazgató |
| Iparág | belföldi helyi, helyközi menetrend szerinti autóbusszal végzett személyszállítás |
| Árbevétel | Nettó árbevétel: 4 372 025 Ft (2007.) |
| A Körös Volán weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Körös Volán témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Körös Volán Autóbuszközlekedési Zrt. egy magyarországi közlekedési vállalat, székhelye Békéscsaba. Több mint 200 járművével Békés megyében helyközi autóbuszközlekedést üzemeltet, ellátja több város helyi járati forgalmát, távolsági járatokat közlekedtet többek között Budapestre, Dunaújvárosba, Egerbe, Miskolcra, és Pécsre. Szerződéses és különjárati szolgáltatást is végez.
Cégtörténet
A vállalat jogelődje a 13. sz. (Szegedi) Autóközlekedési Vállalat békéscsabai és orosházai főnökségeiből, a Szolnoki MÁVAUT Autóközlekedési Vállalat Békéscsabai Kirendeltségéből, és továbbá az akkori 17. Sz. Autóközlekedési Vállalat Taxi Kirendeltségéből jött létre 1953. december 1-jén, 81. számú Autóközlekedési Vállalat néven. A vállalat profiljába a teherautó-fuvarozás, a távolsági autóbusz-közlekedés és a taxiközlekedés tartozott. A vállalat egy átszervezés következtében 1954. november 1-jével Békéscsabai 41. sz. Autóbuszközlekedési Vállalat néven folytatta tovább működését. 1955 januárjában megalakult a szarvasi, majd 1957 júliusában a gyulai szolgálati hely.[1] 1964-ben átadják Békéscsabán a Hunyadi téri, majd 1969-ben a gyulai autóbusz állomást. 1973-ban indultak a vállalat első külföldi járatai Temesvárra és Nagyváradra. A Tröszt megszűnésével 1986-ban alakult meg a Körös Volán Vállalat, amely ekkor még az autóbusz-közlekedés mellett teherszállítással is foglalkozott. Az 1986-os menetrend tartóssá nem vált újdonsága volt, hogy az egri járatot a nyári időszakban Szilvásváradig, a miskolci járatot bizonyos napokon Kassáig meghosszabbították. A szűkössé vált Hunyadi téri autóbusz állomás helyett 1988. augusztus 20-án átadták az aluljáróval ellátott, barna-sárgásbarna színűre festett új békéscsabai autóbusz-állomást, amely a vasútállomás előtt került felépítésre.
A távolsági járatok körében változás volt, hogy 1988-ban beindult a Békéscsaba-Szeghalom-Bucsa-Karcag-Berekfürdő járat, amely csak 2 évig élt. Megszűnt az egri járat Szilvásváradig történő közlekedése. 1989. szeptember 30-ától a budapesti járatok az M5-ös autópályán át közlekednek. 1991-ben indult be a máig sikeres Békéscsaba-Pécs, illetve Békéscsaba-Dunaújváros járat. 1992-ben indult először Magyarország leghosszabb belföldi járata, a Békéscsaba-Szentes-Dunaföldvár-Siófok-Zalaegerszeg-Lenti járat, egyik nap Körös Volán, másik nap Zala Volán autóbusszal, azonban a vonal 2002-ben megszűnt.
A rendszerváltás környékére a Körös Volán nehéz anyagi helyzetbe került. A nyolcvanas évek végétől az új járművek beszerzése visszaesett, járműállományát kényszerűségből használt buszokkal pótolta. A kilencvenes évek elején mind a helyi, mind a helyközi közlekedésben jelentős teljesítménycsökkentésre (járatritkításra) került sor, ideiglenesen megszünt a mezőberényi, sarkadi, gyomaendrődi helyi járat. Bezárásra kerültek a békési, eleki, gyomai, mezőberényi, mezőkovácsházi, szeghalmi telephelyek. A cég 1992-től, a teherszállítási profil megszüntetése után tisztán személyszállító vállalatként működik tovább. A vállalat általános jogutódaként 1993. január 1-jén létrejött a Körös Volán Autóbuszközlekedési Részvénytársaság. A kilencvenes évek közepétől a helyközi járatokon az ALMEX jegykiadó gépeket elektronikusak váltják fel, és a megyében utolsóként, a Békéscsaba - Békés vonalon is megszűnik a kalauzos közlekedés. 2000-ben Körösújfalu bekapcsolásával az összes Békés megyei település elérhetővé vált a Körös Volán járataival. A vállalat 2005-ban zártkörűen működő közlekedési részvénytársasággá alakult. Habár a 2008-as első negyedévben az ország Volán társaságai közül egyedül a Körös Volán zárt pozitív mérleggel, ennek ellenére a vezérigazgatót több politikai támadás is érte, le kívánták váltani.[2][3] Ez nem sikerült, maradhatott a posztján. 2009-ben a Békéscsaba - Szabadka járat Szegedig történő rövidítésével megszünt a cég utolsó nemzetközi járata is. A társaság a 2000-es évek elejétől kezdve immáron évi 37 milliós utaslétszámmal büszkélkedhetett, tehát minden Békés megyei nagyjából 100-szor vette igénybe a Volán szolgáltatását, ami igen jó arány.[4]
Járműpark
A vállalat jelenleg 211 darab autóbusszal rendelkezik. Az 1950-es években ÁMG 407, 408-as, illetve Rába típusokkal rendelkezett. Később megkezdődött az Ikarus 630-as, ezt követően Ikarus 55, Ikarus 66 típusok beszerzése. Az 1970-as évek elején elindult az Ikarus 200-as típuscsalád sorozatgyártása, ekkor főleg Ikarus 255, 260, 266, 280, és kisebb számban Ikarus 211 típusú autóbuszok kerültek a vállalathoz. 1978-tól az Ikarus 255 helyett a korszerűbb Ikarus 256-osok kerültek beszerzésre, 1984-től pedig az Ikarus 266-osról tértek át az Ikarus 260 helyközi változatára. 1994-től megérkezett az Ikarus 300-as, 400-as, és az Ikarus EAG típuscsalád is Körös Volán járműparkjába. 1999-től Rába típusokkal bővítették a járműállományt. 2002-ben újra feltüntek a megye útjain a MAN típuscsalád autóbuszai, illetve megjelentek a Credo márkájú autóbuszok, ezek beszerzése azóta is folyamatos. 2006-ban két darab MB Contecto típusú autóbusszal, 2007-ben egy darab csuklós helyközi kivitelű Volvo 7700A-val 2008-ban pedig két új alacsony padlós MBConecto(O545) és 6 új MAN Lion's Regio típusú autóbusszal gazdagodott a társaság. 2009-ben 8, 2010 év végén pedig 5 darab új Credo EC 12 állt forgalomba. Szintén 2010 végén 3 új MAN Lion's Regio autóbusszal gyarapodott a járműpark.
Helyi járatok
Helyi járatok az alábbi városokban közlekednek
Lásd még
Források
Lábjegyzetek
- ↑ http://www.korosvolan.hu/cegismerteto/a_koros_volan_zrt_tortenete.html
- ↑ Felzúdultak a Volán-dolgozók vezetőjük tervezett eltávolítása miatt, BEOL.hu, 2008. május 8.
- ↑ Kiállnak a Volán-vezér mellett a dolgozók, BEOL, 2008. május 20.
- ↑ Csabai Mérleg, XIII. évfolyam, 16. szám Nap-Szám, 2003. szeptember 23.
