„Kövér László” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Idézetek: Ezek az ad hoc, innen-onnan összeszedett, koncepció nélkül betett idézetek semmit nem adnak a szócikkhez (lásd még Wikipédia:Mi nem való a Wikipédiába?#Mire nem valók a Wikipédia-szócikkek? 12. pontját).
Anyaszomorító
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
63. sor: 63. sor:
|választókerület =
|választókerület =
}}}}
}}}}
'''Kövér László''' ([[Pápa (település)|Pápa]], [[1959]]. [[december 29.]] –) magyar [[jogász]], politikus. 1988-ban a [[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]] [[A Fidesz alapítóinak listája|alapító tagja]]. 1990-től országgyűlési képviselő, 2010-től az [[Országgyűlés]] elnöke, 2012-ben rövid ideig ügyvezető államfőként látta el a köztársasági elnöki teendőket. [[Szigetszentmiklós]]on lakik.<ref>{{hiv-web |url=https://444.hu/2017/03/03/kover-laszlo-szerint-majd-akkor-mehetunk-vissza-a-parlamentbe-ha-mar-normalisan-viselkedunk-a-parlamentben |cím=Kövér László szerint majd akkor mehetünk vissza a Parlamentbe, ha már normálisan viselkedünk a Parlamentben |elérés=2017-03-03 |szerző=Botos Tamás |szerzőhiv=Botos Tamás |társszerzők=[[Herczeg Márk]] |dátum=2017-03-03 |formátum=HTML |kiadó=[[444.hu]] }}</ref>
'''Kövér László''' ([[Pápa (település)|Pápa]], [[1959]]. [[december 29.]] –) magyar [[jogász]], politikus. 1988-ban a [[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]] [[A Fidesz alapítóinak listája|alapító tagja]]. 1990-től országgyűlési képviselő, 2010-től az [[Országgyűlés]] elnöke, 2012-ben rövid ideig ügyvezető államfőként látta el a köztársasági elnöki teendőket. [[Szigetszentmiklós]]on lakik.<ref>{{hiv-web |url=https://444.hu/2017/03/03/kover-laszlo-szerint-majd-akkor-mehetunk-vissza-a-parlamentbe-ha-mar-normalisan-viselkedunk-a-parlamentben |cím=Kövér László szerint majd akkor mehetünk vissza a Parlamentbe, ha már normálisan viselkedünk a Parlamentben |elérés=2017-03-03 |szerző=Botos Tamás |szerzőhiv=Botos Tamás |társszerzők=[[Herczeg Márk]] |dátum=2017-03-03 |formátum=HTML |kiadó=[[444.hu]] }}</ref>Anyaszomorito


==Származása==
==Származása==

A lap 2019. augusztus 11., 06:51-kori változata

Kövér László
Kövér László 2011-ben
Kövér László 2011-ben
Született1959. december 29. (64 éves)
Pápa
Állampolgárságamagyar
HázastársaBekk Mária
Gyermekeihárom gyermek
Foglalkozásapolitikus
Iskolái
Kitüntetései
  • a Lengyel Köztársasági Érdemrend nagykeresztje
  • a Lengyel Köztársasági Érdemrend parancsnoki keresztje
    • A Harmadik Magyar Köztársaság 1. köztársasági elnököt helyettesítő Országgyűlési elnöke
    Hivatali idő
    2012. április 2. – 2012. május 9.
    ElődSchmitt Pál
    UtódÁder János
    A Harmadik Magyar Köztársaság Országgyűlésének 9. elnöke
    Hivatalban
    Hivatalba lépés: 2010. augusztus 6.
    Köztársasági elnök
    ElődSchmitt Pál
    A Harmadik Magyar Köztársaság 7. polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztere
    Hivatali idő
    1998. július 8. – 2000. május 2.
    Köztársasági elnökGöncz Árpád
    ElődNikolits István
    UtódDemeter Ervin
    Politikai pályafutása
    PártFidesz – Magyar Polgári Szövetség (1988–)
  • weboldal
  • IMDb
  • Parlament.hu
    • A Wikimédia Commons tartalmaz Kövér László témájú médiaállományokat.
    Sablon • Wikidata • Segítség

    Kövér László (Pápa, 1959. december 29. –) magyar jogász, politikus. 1988-ban a Fidesz alapító tagja. 1990-től országgyűlési képviselő, 2010-től az Országgyűlés elnöke, 2012-ben rövid ideig ügyvezető államfőként látta el a köztársasági elnöki teendőket. Szigetszentmiklóson lakik.[1]Anyaszomorito

    Származása

    Édesapja, Kövér László (1933-1993) lakatos, édesanyja, Ábrahám Erzsébet (1939) adminisztrátor. Apai nagyapja asztalosmesterként dolgozott. Az 1930-as évektől tagja volt a Szociáldemokrata Pártnak, majd az MSZMP-nek. Anyai felmenői a középosztályhoz tartoztak. Testvére, Kövér Szilárd (1964) jogász.

    Pályafutása

    Tanulmányai

    Az általános és a középiskolát szülővárosában végezte el, 1978-ban érettségizett a pápai Türr István Gimnázium és Kollégiumban, majd 1986-ban szerzett diplomát a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karán.

    A rendszerváltás előtt

    1978-1979-ben sorkatonai szolgálatot teljesített. 1983-tól a szakkollégiumi mozgalom tagja, 1984-ben a Bibó István Szakkollégium tagja, majd nevelőtanára, emellett a Századvég című folyóirat alapító szerkesztője volt. 1986. február-szeptember között az Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottsága Társadalomtudományi Intézete ifjúságkutató csoportjának segédmunkatársa volt.[2] 1987 és 1988 között Soros-ösztöndíjasként a közép-európai társadalmi mozgalmak kutatásával foglalkozott.

    1988 novemberében a frissen alakult Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa (MISZOT) alelnöke lett a FIDESZ részéről, (a másik két alelnök a szintén fideszes Langmár Ferenc, a Kommunista Ifjúsági Szövetség részéről pedig Gyurcsány Ferenc volt). A szervezetben nem választottak elnököt, a kollektív vezetést a választmány látta el.[3]

    Egyike volt 1988-ban a Fidesz harminchét alapító tagjának, az egyes számú tagkönyv birtokosa. Vitavezető volt 1988. március 30-án a Bibó István Szakkollégiumban a Fidesz megalakítását eldöntő tanácskozáson. 1988 októberében, a Fidesz I. kongresszusán megválasztották az országos választmány tagjává, ezt a tisztségét 1989. október 15-én erősítették meg a Fidesz II. kongresszusán.

    1990-ig az országos választmány tagja is. Részt vett az Ellenzéki, ill. Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon.

    1989 októberétől 1990 júliusáig volt a Magyar Narancs felelős kiadója. (A lap ezután függetlenné vált.)

    A rendszerváltás után

    Az 1990-es országgyűlési választásokon pártja és az Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) közös jelöltjeként egyéni mandátumot szerzett a pápai választókerületben.

    1990 júniusától vezetőségi tagja volt a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat magyar egyesületnek, 1994 végétől pedig az elnöki tisztet is betöltötte.

    1990. december 4-től 1993. április 26-ig a nemzetbiztonsági különbizottság elnökeként dolgozott, 1993-ig annak elnöke volt. Megbízatásáról frakcióvezetővé történő megválasztása miatt lemondott és mint tag munkálkodott tovább a bizottságban.

    1992 februárjában, a párt IV. kongresszusán újra a Fidesz Országos Választmányának a tagjává választották, majd 1993 novemberében, az V. kongresszuson pedig alelnökké nevezték ki.

    1993-ban beválasztották pártja elnökségébe. Egyik kidolgozója volt párt működési szabályzatának, amely 1993 tavaszán egyebek mellett a felső korhatárt is feloldotta.

    1994-ben rövid ideig a Fidesz-frakció vezetője volt. Az 1994. évi országgyűlési választások alkalmával újfent Veszprém megye 3. sz., Pápa központú választókerületében indult, az első fordulóban a negyedik helyen végzett, 13,36%-os eredményt elérve.

    1994-ben Veszprém megyében listavezető volt, pártja országos listájának harmadik helyéről szerzett újra mandátumot. Ekkor megválasztották a párt egyik alelnökévé. Ismét a nemzetbiztonsági bizottság tagjává választották.

    1994. augusztus 30. és 1995. szeptember 4. között, majd 1995. december 1-jétől újból a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló állandó bizottság tagja lett. A bizottságon belül az Európai Unióhoz való csatlakozással foglalkozó albizottság munkájában is részt vett. 1995. szeptember 5. és november 30. között az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi állandó bizottságnak volt a tagja.

    1996 óta a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökségi tagja. 1997 és 1999 között a Fidesz ügyvezető alelnöke.

    Kövér László a Fidesz kongresszusán 2000-ben

    1998-ban pártja Veszprém megyei listájáról szerzett országgyűlési mandátumot. Orbán Viktor akkori miniszterelnök a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszteri posztjára jelölte, július 8-án tette le a hivatali esküjét. Pozícióját 2000-ig viselte, amikor pártja elnökévé választották.

    2001-ben lemondott pártelnöki pozíciójáról, újra a nemzetbiztonsági bizottság tagja lett, a ciklus végéig pedig annak alelnöke. Ugyanezen időszak alatt pártja alelnöke.

    A 2002-es országgyűlési választásokon újra pártja országos listájáról szerez mandátumot, a nemzetbiztonsági bizottság elnökévé nevezték ki, frakciójának helyettes vezetője lett. Ugyanebben az évben a Fidesz országos választmányának elnökévé választották, a Fidesz 2003-as átszervezésekor újraválasztották.

    Kövér László 2007-ben

    A 2006-os országgyűlési választásokon pártja Veszprém megyei listájának éléről jutott be az Országgyűlésbe, ahol a nemzetbiztonsági bizottság tagja és a pártfrakció helyettes vezetője volt. A 2010-es választásokon pártja Zala megyei területi listájáról jutott a törvényhozásba, ahol újfent a nemzetbiztonsági bizottság tagja lett, valamint a Fidesz ajánlása alapján beválasztották a honvédelmi és rendészeti bizottságba is.

    Az Országgyűlés elnöke

    2010 júliusában, miután Schmitt Pált, az Országgyűlés elnökét, államfővé választották, az országgyűlésben 2/3-os többséggel rendelkező Fidesz őt jelölte a távozó Schmitt helyére, házelnöknek, amely tisztségre nagy többséggel választották meg.

    2012. április 2-ától, miután a plágiumbotrányba keveredett Schmitt Pál lemondott köztársasági elnöki posztjáról, mint házelnök ügyvezetőként ő látta el az elnöki feladatokat május 10-ig, az új államfő, Áder János megválasztásáig.[4]

    A 2014-es Befolyás-barométer szerint ő volt Magyarország 13. legbefolyásosabb személye.

    Rendszeresen tiltott ki újságírókat a Parlamentből. Egy ízben például valószínűleg azért, mert azok a kormányszóvivőt (akinek éppen a közvélemény tájékoztatása lenne a feladata) kérdezték valamilyen üggyel kapcsolatban.[5] 2017 áprilisában minden indoklás és törvényi felhatalmazás nélkül örökre kitiltotta a Parlament épületéből Tordai Bencét, A Párbeszéd Magyarországért párt szóvivőjét.[6]

    Családja

    Nős, felesége 1987 óta Bekk Mária néprajz–történelem szakos középiskolai tanár, jogász, 2004-től Tököl jegyzője, 2013-tól a szigetszentmiklósi járási hivatal vezetője.[7] Gyermekeik: Vajk (1988), Botond (1989), Csenge (1994).

    Irodalom

    • Elek István: Rendszerváltoztatók húsz év után, Magyar Rádió Zrt. és Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft., 2009. (Interjú, p. 304–313.)

    Források

    Jegyzetek

    1. ↑ Botos Tamás; Herczeg Márk: Kövér László szerint majd akkor mehetünk vissza a Parlamentbe, ha már normálisan viselkedünk a Parlamentben (HTML). 444.hu, 2017. március 3. (Hozzáférés: 2017. március 3.)
    2. ↑ Életrajza az Országgyűlés honlapján. Parlament.hu. (Hozzáférés: 2012. április 2.)
    3. ↑ Egy generáció útja a hatalomba Archiválva 2007. augusztus 18-i dátummal a Wayback Machine-ben, Hetek, VIII. évf. 48. szám, 2003. november 28.
    4. ↑ HVG: Hivatalos: elfogadták Schmitt lemondását (magyar nyelven), 2012. április 2. (Hozzáférés: 2012. április 8.)
    5. ↑ https://444.hu/2016/10/19/az-egesz-444-et-kitiltottak-a-parlamentbol
    6. ↑ https://444.hu/2017/04/14/kover-laszlo-orokre-kitiltotta-a-parlamentbol-a-parbeszed-szovivojet-orokre
    7. ↑ Kinevezték a járási hivatalok vezetőit, Kormányhivatal.hu, 2012. december 18.

    További információk

    Fájl:Wikiquote-logo.svg
    A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Kövér László témában.


    Elődje:
    Schmitt Pál
    A magyar Országgyűlés elnöke
    2010–
    		 Utódja:
    -
    Elődje:
    Orbán Viktor
    A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke
    2000 – 2001    		A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség logója
    		 Utódja:
    Pokorni Zoltán
    Elődje:
    Schmitt Pál
    A Magyar Köztársaság köztársasági elnöke
    2012    		A III. Magyar Népköztársaság címere (1990–)
    		 Utódja:
    Áder János
    A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kövér_László&oldid=21595864”