„Zalaháshágy” változatai közötti eltérés

	Zalaháshágy
; Zalaháshágy címere	; Zalaháshágy zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Zala
Járás	Zalaegerszegi
Jogállás	község
Polgármester	Büki József
Irányítószám	8997
Körzethívószám	92
	Népesség
Teljes népesség	362 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	30,01 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	12,13 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 53′ 13″, k. h. 16° 37′ 49″Koordináták: é. sz. 46° 53′ 13″, k. h. 16° 37′ 49″
	Zalaháshágy Pozíció Zala vármegye térképén
	Zalaháshágy weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Zalaháshágy témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2019. július 11., 20:34-kori változata

Zalaháshágy község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban.

Fekvése

A község a Zalai-dombságban található, Zalaegerszegtől 21 km-re északnyugatra. A zalai dombvidéket a földtörténeti újkorban szabdalták föl az észak-dél irányú folyóvölgyek.

Megközelíthető a 86-os főútról Rimánynál körülbelül 2 km-es délkeleti letéréssel.
Korábban vasúton is megközelíthető volt, a Körmend–Zalalövő-vasútvonalon (Zalaháshágy–Szőce vasútállomás), de itt 2009 végén megszűnt a forgalom.

Története

Nevét 1296-ban említették először, majd 1328-ban „villa-Hasagh" alakban fordult elő. A falu egyes vélemények szerint a környéken levő sok hársfákról kapta elnevezését. A más vélemények szerint nevét a Hashagyi családról is nyerhette.

A település már az Árpád-korban központi hely volt, melyre bizonyság az ebben a korban épült temploma is, melyet az idők során többször átépítettek és renováltak. Árpád-kori temploma egy ideig a protestánsoké volt, de később visszavették tőlük. 1736-ban restaurálni kellett. A templom 400 személyes, kórusa fából van, harangja külön haranglábon áll.

A török időkben is lakott hely maradt, annak ellenére, hogy a török katonai mozgások útjába esett. A falu a Perneszy család birtoka volt. 1790-ben a Bessenyei család birtoka lett. A falu előbb a salomvári anyakönyvi kerülethez tartozott, majd 1924 után a vaspöri kerülethez került.

Vályi András az 1700-as évek végén írta a településről:

"Magyar falu Zala Vármegyében. Földes Ura Báró Senyéi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Lövőhöz 1 mértföldnyire, határja homokos, és a vízmosások között sovány".

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	371	379	365	339	361	362
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 99,1%. A lakosok 84,7%-a római katolikusnak, 2,26% reformátusnak, 2,8% evangélikusnak, 1,13% felekezeten kívülinek vallotta magát (7% nem nyilatkozott).^[3]

Nevezetességei

Rajz a sárkányok küzdelméről, állatalakokkal körülvéve, a zalaháshágyi templomban látható nevezetes timpanonról

A falu nevezetessége a 12. századi templom, illetve abban egy honfoglalás utáni időkből származó, sárkányos-állatfigurás félköríves timpanon, mely egykor a déli kaput díszíthette. Ilyen sárkányküzdelmes kőfaragást nagyon keveset ismerünk Nyugat-Eurázsiában. Szemben álló sárkányok viadalát láthatjuk a Bécsben őrzött honfoglalás kori szablyán is. Két sárkányfigura áll az életfa alatt, egymással szemközt Sopron Szent Jakab kápolnájának nyugati kapuja fölött is.

Híres emberek

Itt élt Stevanecz Antal író

Irodalom

Adorján Imre: Hold és sárkány. Adalékok Árpád.kori állatalakos faragványaink közel-keleti párhuzamaihoz. Művészet, XXVI. 8. sz. 24-29. old.
Aradi N. (főszerk.) (ész. n.): A művészet története Magyarországon, Gondolat Kiadó, Budapest
Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin: Román kori templomkapuk: régi és új műveltség egymásrarétegződése a román kori templomok épületszobrászatában, kapukon és oszlopokon, TKTE, Piremon, 1997.
Dercsényi D. (1972): Román kori építészet Magyarországon. Corvina, Budapest
Henszlmann Imre: Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1876.

Jegyzetek

↑ Zalaháshágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Zalaháshágy témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

Sablon:Zala megye helységei

Földrajzportál
Magyarország-portál

[1] Zalaháshágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)

[04bd67d03cbc8887a96374571504d618eabac038-2] Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)

[3] Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

[1]

[2]

[3]

@@ 30. sor: / 30. sor: @@
 == Története ==
 Nevét 1296-ban említették először, majd 1328-ban „villa-Hasagh" alakban fordult elő. A falu egyes vélemények szerint a környéken levő sok hársfákról kapta elnevezését. A más vélemények szerint nevét a Hashagyi családról is nyerhette.
 A település már az [[Árpád-kor]]ban központi hely volt, melyre bizonyság az ebben a korban épült temploma is, melyet az idők során többször átépítettek és renováltak. Árpád-kori temploma egy ideig a protestánsoké volt, de később visszavették tőlük. 1736-ban restaurálni kellett. A templom 400 személyes, kórusa fából van, harangja külön haranglábon áll.
@@ 49. sor: / 49. sor: @@
 == Nevezetességei ==
 [[Fájl:ZALAHASHAGY.jpg|200px|bélyegkép|balra|Rajz a sárkányok küzdelméről, állatalakokkal körülvéve, a zalaháshágyi templomban látható nevezetes timpanonról]]
-A falu nevezetessége a [[12. század]]i templom, illetve abban egy honfoglalás utáni időkből származó, sárkányos-állatfigurás félköríves [[timpanon]], mely egykor a déli kaput díszíthette. Ilyen sárkányküzdelmes kőfaragást nagyon keveset ismerünk Nyugat-[[Eurázsia|Eurázsiában]]. Szemben álló [[sárkány]]ok viadalát láthatjuk a [[Bécs]]ben őrzött [[honfoglalás]] kori szablyán is. Két sárkányfigura áll az [[Életfa (népnyelv)|életfa]] alatt, egymással szemközt [[Sopron]] Szent Jakab kápolnájának nyugati kapuja fölött is.
+A falu nevezetessége a [[12. század]]i templom, illetve abban egy honfoglalás utáni időkből származó, sárkányos-állatfigurás félköríves [[timpanon]], mely egykor a déli kaput díszíthette. Ilyen sárkányküzdelmes kőfaragást nagyon keveset ismerünk Nyugat-[[Eurázsia|Eurázsiában]]. Szemben álló [[Sárkányok|sárkány]]ok viadalát láthatjuk a [[Bécs]]ben őrzött [[honfoglalás]] kori szablyán is. Két sárkányfigura áll az [[Életfa (népnyelv)|életfa]] alatt, egymással szemközt [[Sopron]] Szent Jakab kápolnájának nyugati kapuja fölött is.
 == Híres emberek ==