Sárkány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Disambig.svg  Ez a szócikk a mitikus lényről szól. Hasonló címmel lásd még: Sárkány (egyértelműsítő lap).
Sárkány
Liber Floridus page scan A, ca. 1460.jpg
Jellem gyakran gonosz, de szerencsehozó vagy segítő is lehet
Méret általában hatalmas
Specialitás tüzet tud okádni és repülni is képes, gyakran több feje van

A sárkány egy mitikus lény, jellemzően nagy és hatalmas hüllő, mágikus vagy spirituális tulajdonságokkal.

Áttekintés[szerkesztés]

A különféle lények, amelyeket ma sárkánynak hívunk, valószínűleg nem azonos eredetűek, de mégis egymással párhuzamosan jöttek létre különböző kultúrákban a világon, talán fosszilizálódott dinoszaurusz- és ősemlős csontmaradványokra született magyarázatképpen.

A kínai sárkányok (többek között) általában jóságos lények, míg az európai sárkányok és a perzsa mitológia sárkányai ellenségesek. A kígyószerű mágikus lények már a mezopotámiai mitológiában is jelen voltak. Tiámat, aki megszülte Lahmu és Lahamu víziszörnyeket, sárkányszerű vízikígyó. Az akkád mitológiában szárnyas kígyók, kígyótestű kimérák jelentek meg, mint Mushussu, Tiámat gyermeke, Marduk „háziállata”. Ez a hettita mitológiában fejlődött tovább önálló, isteni szintű lénnyé, aki a Mardukkal azonos Viharistent is legyőzte.

A keresztény vallás sárkányai jellemzően mint a Sátán (ördög) vagy annak szolgái jelennek meg. Szent György vértanút a sárkány legyőzőjének tekintik. A magyar sárkány[1] a honfoglalás idején még egy törzsi tisztséget jelölt, s csak később vált elválaszthatatlanná a nyugati-keresztény mitológiákban szereplő bestia képétől. A magyar mitológia hagyományos sárkány-képe nem hüllő, hanem humanoid figura, akinek adott esetben több feje lehet, ami lelkeket szimbolizál. A 'sárkány' szó jelentése valószínűleg "fehér kán".

A 15. század elején, Magyarországon is működött egy magát Szent György védelme alá helyező világi lovagrend, a Sárkány Lovagrend. A Rend jelképe egy sárkány, pontosabban egy ouroborosz volt. Tagja volt Vlad havasalföldi fejedelem is, akit a sárkány latin neve után Vlad Draculnak neveztek el. Az ő fia volt a későbbi Vlad Ţepeş (Karóbahúzó Vlád), röviden Drakula.

Fantasy[szerkesztés]

A fantasy műfaj terjedésének hála a sárkányok nagyon népszerűek manapság (többen a fantasy szimbólumának tekintik őket). Már a műfajt meghatározó J. R. R. Tolkien „A hobbit” regényében is megjelenik. Megtalálhatjuk őket a szerepjáték szempontjából meghatározó Dragonlance (Sárkánydárda) regényekben. Lehetnek kiemelkedően jóságos, vagy kegyetlenül gonosz lények is (angyali-ördögi kettősség).[2][3] Többnyire epikus mellék- vagy főszereplők minden esetben, akik a történetet túlvilági szinten képesek befolyásolni. Alakváltóként a humán szereplők érzelmi szálaiba is gyakran belefolynak. Szerepjátékokban, mint a klasszikus asztali Dungeons and Dragons és az erre a szabályrendszerre épülő számítógépes játékban, a Neverwinter Nightsban[4] „ki is játszható” karakterek, ahol így a játékosok akár sárkánybőrbe bújva is alakíthatják a játék menetét. Mangàkban is vissza térnek a sárkànyok pl. a Magi-the labyrinth of magic, Mahou Sensei Negima.

A sárkány a heraldikában[szerkesztés]

Flag of Wales 2.svg

A sárkány [fr, en: dragon] a címertanban mindig négylábú állat. Heraldikai eredete valószínűleg a nílusi krokodilra megy vissza. Pikkelyes oroszlánteste van, (az angol heraldikában) hosszú (villás) farokkal (a francia heraldikában ez néha pikkelyes, csavart halszerű farok), denevérszárnnyal, krokodil- vagy gyíkfejjel, rajta fülekkel, villás nyelvvel (miáltal a sárkányfej jól elkülöníthető a gyík- és kígyófejektől) és a testén – eltérően a sárkánykígyóktól – négy pikkelyes lábbal, úszóhártyás karmokkal, gyakran sarkantyúval. Szokványos helyzete ágaskodó. Néha szárnyak nélkül [en: 'sans' wings] is ábrázolják. A szájából nem törnek elő lángnyelvek, mint a párducnál. A kínai sárkány teste hosszú, kígyószerű. A tengeri sárkány [en: sea-Dragon] alsó teste uszonyos haltestben végződik. Az oroszlánsárkány [en: Lion-Dragon] teste nagyrészt az oroszláné, de hátsó teste a sárkányé. vö. baziliszkusz, opinikusz, griff, tengeri kígyó

Lackfi pecsetk.png

A címertanban a négylábú sárkánytól megkülönböztetik a kétlábú, sárkányszerű képzeletbeli lényeket, melyeket tágabb, összefoglaló névvel sárkánykígyónak lehet nevezni. Ide tartozik a baziliszkusz, a heraldikai hidra, valamint a szűkebb értelemben vett sárkánykígyó [en: wyvern, szász: wivere ’kígyó’, cs: saň]. Ez olyan sárkány, melynek denevérszárnya, hosszú farka, egyetlen kígyófeje, pikkelyes teste és csak két (sas)lába (és azokon saskarom) van. A kinyújtott nyelve villás. A szájából általában nem tör elő tűz. Vö. párduc, hidra

Sárkány

Sárkány a magyar folklórban[szerkesztés]

A magyar népmesék visszatérő negatív szereplője a többfejű sárkány. A sárkány szó Erdélyben forgószelet is jelent és a magyar mesékben a sárkány gyakran forgószélben érkezik. Ez a jelentésbeli átfedés más népeknél is megfigyelhető, a török nyelvek egy részében „sárkány, vízisikló” jelentésű sazagan szó a dobrudzsai kipcsak Cetsan törzsnél vihar és zápor előtti forgószelet jelent.[5] Az időjárás és a sárkány közti kapcsolatot a hettita mitológiában Illujankasz mutatja először, a Viharisten legyőzője. A korábbi sárkányok és sárkányszerű lények inkább a bölcsesség vagy az őskáosz megszemélyesítői voltak.

Híres sárkányok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárkány témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sárkány&oldid=19125592”