„Turóc vármegye” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Történelem: egyértelm. |
|||
| 36. sor: | 36. sor: | ||
==Történelem== |
==Történelem== |
||
Turóc megye területén a [[népvándorlás]] |
Turóc megye területén a [[népvándorláskor|népvándorlás korából]] öt földvárat ismerünk: [[Visegrád]], [[Prékopa]], [[Jeszen]], [[Szkalbina]] és [[Blatnica]] környékén. Ezek a földvárak voltak az itt élő [[szláv népek|szláv]] lakosság központjai. A magyar [[honfoglalás]] a szláv központok életében nem hozott változást, a lakosság falvai nevét megőrizte és átvitte a [[Magyar Királyság]] korába. A medence déli részére telepedett le a magyarság legelőször. A Divék nemzetség alapította meg Turócban az első [[kereszténység|keresztény]] [[egyház]]at, a szentmáriait ([[Kisszocóc]]). Turóc a [[zólyom]]i uradalom része. Visegrád vára a [[13. század]]ban elveszítette jelentőségét, neve a környező hatalmas erdőség nevévé vált. Szkalbina első említése [[1309]]-ből származik. |
||
A vármegye a [[15. század]]ban alakult. [[1918]]-tól gyakorlatilag, [[1920]]-tól pedig hivatalosan is [[Csehszlovákia]] területéhez tartozott. Az [[bécsi döntések|I. bécsi döntés]] nem érintette a vármegye területét. [[1993]]-tól [[Szlovákia]] része. |
A vármegye a [[15. század]]ban alakult. [[1918]]-tól gyakorlatilag, [[1920]]-tól pedig hivatalosan is [[Csehszlovákia]] területéhez tartozott. Az [[bécsi döntések|I. bécsi döntés]] nem érintette a vármegye területét. [[1993]]-tól [[Szlovákia]] része. |
||
A lap 2013. február 2., 19:31-kori változata
| Turóc vármegye | |||
| |||
| Ország | Magyar Királyság | ||
| Központ | Turócszentmárton | ||
| Népesség | |||
| Népesség | ismeretlen | ||
| Népsűrűség | 49,6 fő/km² | ||
| Nemzetiségek | szlovákok, németek, magyarok | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 1123 km² | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Pozíció a Magyar Királyság térképén | |||
 | |||
| Domborzati térkép | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Turóc vármegye témájú médiaállományokat. | |||
Turóc vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén, utolsó székhelye Turócszentmárton volt. Területe jelenleg Szlovákia része.
Földrajz
A vármegye területe tulajdonképpen a Turóci-medence, amelyet mindenhol a Kis-Fátra hegység csoportjai vesznek körül. Legfontosabb folyói a Vág és a Turóc. A vármegye a Magyar Királyság legkisebb vármegyéi közé tartozott.
Északról Trencsén és Árva, keletről Zólyom, Liptó és Árva vármegyék, délről Bars, nyugatról pedig Trencsén vármegye határolta.
Történelem
Turóc megye területén a népvándorlás korából öt földvárat ismerünk: Visegrád, Prékopa, Jeszen, Szkalbina és Blatnica környékén. Ezek a földvárak voltak az itt élő szláv lakosság központjai. A magyar honfoglalás a szláv központok életében nem hozott változást, a lakosság falvai nevét megőrizte és átvitte a Magyar Királyság korába. A medence déli részére telepedett le a magyarság legelőször. A Divék nemzetség alapította meg Turócban az első keresztény egyházat, a szentmáriait (Kisszocóc). Turóc a zólyomi uradalom része. Visegrád vára a 13. században elveszítette jelentőségét, neve a környező hatalmas erdőség nevévé vált. Szkalbina első említése 1309-ből származik.
A vármegye a 15. században alakult. 1918-tól gyakorlatilag, 1920-tól pedig hivatalosan is Csehszlovákia területéhez tartozott. Az I. bécsi döntés nem érintette a vármegye területét. 1993-tól Szlovákia része.
Lakosság
A vármegye összlakossága 1910-ben 55 700 személy volt, ebből:
Közigazgatás
A vármegye két járásra volt felosztva:
- Stubnyafürdői járás, székhelye Stubnyafürdő
- Turócszentmártoni járás, székhelye Turócszentmárton
Irodalom
- Visegrádi János 1911: Turócz vármegye egyházi műemlékei. Arch. Ért. 31, 97-107.
- Mályusz Elemér: Turóc megye kialakulása, Historia Incognita, Attraktor Kiadó, Máriabesnyő-Gödöllő, 2005, ISBN 9639580406
- Mályusz Elemér: Turóc megye kialakulása, Budavári Tudományos Társaság, Budapest, 1922.
