Stubnyafürdő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Stubnyafürdő (Turčianske Teplice)
A Kék fürdő épülete Stubnyafürdőn.
A Kék fürdő épülete Stubnyafürdőn.
Stubnyafürdő zászlaja
Stubnyafürdő zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásStubnyafürdői
Turisztikai régióTuróc
Rang város
Első írásos említés 1281
Polgármester Igor Hus
Irányítószám 039 01
Körzethívószám 043
Forgalmi rendszám TR
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 6390 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség200 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság504 m
Terület33,48 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Stubnyafürdő (Szlovákia)
Stubnyafürdő
Stubnyafürdő
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 51′ 45″, k. h. 18° 51′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 51′ 45″, k. h. 18° 51′ 30″
Stubnyafürdő weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Stubnyafürdő témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Stubnyafürdő (szlovákul Turčianske Teplice, németül: Bad Stuben) város Szlovákiában, a Zsolnai kerület Stubnyafürdői járásának székhelye. Alsóstubnya, Turócdivék, Turóckisfalu és Turócszentmihály tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Turócszentmártontól 28 km-re délre fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Eredeti neve Lehota volt, amely kiváltságot, az adózás alól egy időre felmentett települést jelent. Később fürdőhellyé vált és előbb Teplica (= hévíz), majd a közeli Alsóstubnyáról Stubnyafürdő lett a neve. A stubnya név a középfelnémet stube (= fűthető helyiség) főnévből ered. 1946 óta Turčianske Teplice (= Túróchévíz) a hivatalos szlovák neve.

Története[szerkesztés]

Területén már a kőkorszakban is éltek emberek, a vonaldíszes kultúra maradványait találták itt meg. A bronzkorban a lausitzi kultúra, a vaskorban a hallstatti és La Tène-kultúra népe, majd a kelták lakták ezt a vidéket.

A mai település a 14. században keletkezett a háji uradalom területén, de melegvizeit már a 13. században is használták. A melevízű forrásokat először 1281-ben említik abban az oklevélben, melyben IV. László király a háji uradalmat benne a mai város területével Péter grófnak adományozza. 1351-ben "Thopolcha" néven emíltik oklevél. 1399-ben "Tepliche", 1402-ben "Therme Thurocienses", 1502-ben "Thermae Stubnenses", 1773-ban "Teplicza" alakban említik e korabeli források. 1340-ben Károly Róbert szolgálataiért a háji uradalmat a Mocskói grófoknak adta. 1390-ben birtokosa Péter gróf a települést két részre osztva megalapította Felsőstubnyát. 1412-ben Luxemburgi Zsigmond is itt gyógyította betegségét. A 15. század végén Mátyás király a birtokot Majthényi Mihálynak adományozta. A Majthényiek 1502-ben épületet emeltek a hőforrások fölé. A mohácsi csata után Szapolyai János Kóvári Péternek adta a birtokot. 1532-ben Körmöcbánya város fennhatósága alá került, ekkor épült fel első vendégháza. 1549 és 1552 között felépültek a fürdő első épületei, melyet 1573-ban Miksa csaszár is meglátogatott. a fürdő a 17. században a magyar főurak kedvelt pihenőhelye volt. 1666. április 5-én itt kötött titkos egyezséget Wesselényi Ferenc és Zrínyi Péter a Habsburgok ellen. 1784-ben 41 lakosa volt. 1828-ban 13 házában 109 lakos élt. Lakói főként kézművesek és kereskedők voltak. 1872-ben befejeződött a Zólyom-Ruttka vasútvonal építése, mely nagyot lendített a település fejlődésén. 1885-ben felépült az első nagyobb szálloda, az Erzsébet-szálló.

1908-ban Kisfalut csatolták hozzá. 1911-ben felépült a pedagógiai intézet épülete. A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásának székhelye volt.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 288 lakosából 120 magyar, 113 szlovák és 52 német volt.

2011-ben 6694 lakosából 6177 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Stubnyafürdő temploma
Park Stubnyafürdőn

Neves személyek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017

További információk[szerkesztés]