Mosóc
| Mosóc (Mošovce) | |||
 | |||
| Mosóc eredeti építőművészete | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Stubnyafürdői | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1252 | ||
| Polgármester | Peter Košík | ||
| Irányítószám | 038 21 | ||
| Körzethívószám | 043 | ||
| Forgalmi rendszám | TR | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1342 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 23 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 484 m | ||
| Terület | 58,09 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 54′ 34″, k. h. 18° 53′ 15″48.909500°N 18.887600°EKoordináták: é. sz. 48° 54′ 34″, k. h. 18° 53′ 15″48.909500°N 18.887600°E | |||
| Mosóc weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mosóc témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Mosóc (szlovákul Mošovce) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Stubnyafürdői járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Turócszentmártontól 23 km-re délre fekszik.
Történelme és nevének eredete
[szerkesztés]Mosóc (szlovákul Mošovce) a volt Turóc vármegye legnagyobb községei közé tartozik. A község gazdag történelmét nem csak a számos nevezetesség igazolja, hanem az a tény is, hogy a község történelme már csaknem 800 éve íródik. Az első írásbeli említés Mosóc községéről II. András király 1233. évi adományozási oklevele, a „Majos comes”.
Mosóc eredetileg két településből tevődött össze: az első, „Machyuch”, a mai Régi sor helyén terült el; a második, „Terra Moys”, amely a helység mai nevét adta, a mai „Vidrmoch” helyén állt. Ebből a második elnevezésből – amelynek jelentése „Mois” földje – arra lehet következtetni, hogy a község egy bizonyos Mois tulajdona volt a régi időkben. A Mois név a Mojtech összetett szláv név rövidítésének felelhetett meg, hasonlóan a Vojtech vagy a Mojmír névhez; egy másik teória szerint a Mózes név régi változata lehetett. A települést 1264-ben említik „villa Mayus” alakban, 1293-ban „Mois” néven szerepel. Így tehát történelmileg az elnevezés többféle változatban jelent meg: Mossovych, Mosocz, Mossowecz, villa regia Mayos alio nomine Mossovych, oppidioum Mayus sue Mosocz, Mosocz olim Mayus, egészen a mai Mosóc elnevezésig.
Mosóc ősrégi része az egykori Chornukov település, amely a mai Čerňakov formában őrizte meg a nevét.
Mosóc először királyi településként szabad önkormányzattal, a 14. századtól kiváltságos városkaként a királyi Blatnica várának alárendelve fejlődött. 1527-től Mosóc a Révayak kezébe került, akik csaknem 400 évig nyomták el a mosóci városi jogokat.
A múltban Mosóc a turóci kézművesség fontos központja volt. A kézművesség rendkívüli virágzást ért el, a városkában 15 céh működött, legtovább a csizmadia és a szűcs céh maradt fenn. A falu gyógyolaj-árusai messze földre is eljutottak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MOSÓCZ. Mosovcze. Tót mező Város Túrócz Várm. lakosai többfélék, fekszik Szent Mártonhoz 2 1/4 órányira, Országos, és héti vásárjai is vannak, földgye jó, réttye is, fája van mind a’ két féle, legelője elég.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Mosócz, privilegiált tót m.-v., Thurócz vmegyében, a Csernakov patakja mellett, Sz.-Mártonhoz délre 2 1/2 mfdnyire. Számlál 385 kath., 1224 evang. lak. Van benne kath. és evang. anyaszentegyház, 3 kastély. Határa nagy kiterjedésü; erdeje derék; hegyein jó legelővel bir; népes országos vásárokat tart. F. u. Révay család.”[3]
A trianoni diktátumig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 1340 | 1359 | 1328 | 1342 |
| Különbség | +1,41 % | -2,28 % | +1,05 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 1351 | 1342 |
| Eltérés | -0,66 % |
1910-ben 1856, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2011-ben 1311 lakosából 1279 szlovák volt.
Nevezetességek
[szerkesztés]Az építészeti emlékművekből a 18. század második feléből származó rokokó-klasszicista kastély és nagy méretű angol parkja érdemel figyelmet. További érdekességek közé tartozik:
- Ján Kollár szülőháza,
- a régi templom helyén épített neogótikus katolikus templom, értékes oltárral,
- az 1784-ből származó evangélikus templom,
- mauzóleum (sírkápolna, melyet Révay Ferenc építtetett a 19. század második felében) a kézművesek múzeumával,
- a szecessziós üvegház, és
- a pavilon 1800-ból.
Természet
[szerkesztés]Mosócnak valóban egyedüli környezete van. A történelmi fasorok és a zöldövezet egyvelege esztétikus mozaikba felosztott tájat alkot, érzékenyen kapcsolódva a Magas-Fátra erdőségéhez. Ez a hegység Szlovákia egyik legvonzóbb turisztikai célpontja. Fantasztikus formájú mészkövek és dolomitok, a leírhatatlan szépségű Gáderi-, Blatnicai- és egyéb völgyek messzi tájakról vonzzák a természeti szépségek csodálóit.
Híres emberek
[szerkesztés]Mosóc sok híres szemelyiséggel ajándékozta meg a szlovák nemzetet, akik közül a legismertebbek Frico Kafenda (1883–1963) zeneszerző, Anna Lacková-Zora (1899–1988) írónő, Štefan Krčméry (1892–1955) irodalomkritikus, történész és költő, Júr Tesák Mošovský barokk drámaíró, valamint Miloslav Schmidt, az önkéntes tűzoltótestület alapítója Szlovákián.
A városka legismertebb szülöttje Ján Kollár (1793–1852) evangélikus lelkész, a szlávok nagy költője, filozófus, aki a Slávy dcera művével legalább két nemzeti irodalom halhatatlanjai körébe lépett. A Slávy dcera hatást gyakorolt az akkori és a későbbi hazafiakra kiút és indokként egyaránt. Ez a mű az eredeti és a fordított változatokban bejárta a szélesebb szláv és nem-szláv világot és mindörökre híressé tette az alkotóját.
Itt szolgált Schulek János (1774-1837) evangélikus lelkész 1801-1805 között, mint tanító. Tót könyvtárt alapított; tanítványa volt Ján Kollár, a tót költő.
Továbbá:
- itt született Institoris János lelkész;
- itt született 1886-ban Matej Miškóci szlovák pedagógus, iskolafelügyelő;
- itt született 1898-ban Ján Šikura szlovák történész, középiskolai tanár.
Testvértelepülése
[szerkesztés]
További információk
[szerkesztés]
- www.mosovce.sk
- Községinfó
- Információ – Mošovce
- Mosóc a térképen
- E-obce Archiválva 2023. április 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
Galéria
[szerkesztés]-
A mosóci rokokó-klasszicista stílusú kastély -
A mosóci evangelikus templom -
A mosóci katolikus templom -
A mosóci kápolna, mauzóleum és múzeum -
Mosóc zászlója -
Mosóc címere -
Mosóc
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. április 21.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. április 21.)
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
Források
[szerkesztés]- Karol Pieta - Miroslav Kurpel 2024: Das frühgeschichtliche Ballungsgebiet mit Münzhorten in Mošovce, Nordslowakei. Slov. arch. LXXII/2
- Beňovský Jozef a kol. 1984: Mošovce v premenách času
- Miloš Lipan: Mošovce
- Jozef Tatár: Štvrtá Kniha o Mošovciach
A Stubnyafürdői járás települései | ||
|---|---|---|
Stubnyafürdő (Turčianske Teplice) | ||
|  | |
