Mosóc
Mosóc (Mošovce) | |||
![]() | |||
Mosóc eredeti építőművészete | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Kerület | Zsolnai | ||
Járás | Stubnyafürdői | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1252 | ||
Polgármester | Peter Košík | ||
Irányítószám | 038 21 | ||
Körzethívószám | 043 | ||
Forgalmi rendszám | TR | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1345 fő (2017. dec. 31.)[1] +/- | ||
Népsűrűség | 23 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 484 m | ||
Terület | 58,09 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 54′ 30″, k. h. 18° 53′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 54′ 30″, k. h. 18° 53′ 00″ | |||
Mosóc weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Mosóc témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Mosóc (szlovákul Mošovce) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Stubnyafürdői járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Turócszentmártontól 23 km-re délre fekszik.
Történelme és nevének eredete[szerkesztés]
Mosóc (szlovákul Mošovce) a volt Turóc vármegye legnagyobb községei közé tartozik. A község gazdag történelmét nem csak a számos nevezetesség igazolja, hanem az a tény is, hogy a község történelme már csaknem 800 éve íródik. Az első írásbeli említés Mosóc községéről II. András király 1233. évi adományozási oklevele, a "Majos comes."
Mosóc eredetileg két településből tevődött össze: az első, "Machyuch," a mai Régi sor helyén terült el, a második, "Terra Moys," amely a helység mai nevét adta, a mai "Vidrmoch" helyén állt. Ebből a második elnevezésből, amelynek jelentése "Mois" földje, arra lehet következtetni, hogy a község egy bizonyos Mois tulajdona volt a régi időkben. A Mois név a Mojtech összetett szláv név rövidítésének felelhetett meg, hasonlóan a Vojtech vagy a Mojmír névhez; egy másik teória szerint a Mózes név régi változata lehetett. A települést 1264-ben említik villa Mayus alakban, 1293-ban Mois néven szerepel. Így tehát történelmileg az elnevezés többféle változatban jelent meg, Mossovych-tól, Mosocz, Mossowecz, villa regia Mayos alio nomine Mossovych, oppidioum Mayus sue Mosocz, Mosocz olim Mayus a mai Mosóc-ig.
Mosóc ősrégi része az egykori Chornukov település, amely a mai Čerňakov formában őrizte meg a nevét.
Mosóc először királyi településként szabad önkormányzattal, a 14. századtól kiváltságos városkaként a királyi Blatnica várának alárendelve fejlődött. 1527-től Mosóc a Révayak kezébe került, akik csaknem 400 évig nyomták el a mosóci városi jogokat.
A múltban Mosóc a turóci kézművesség fontos központja volt. A kézművesség rendkívüli virágzást ért el, a városkában 15 céh működött, legtovább a csizmadia és a szűcs céh maradt fenn. A falu gyógyolaj-árusai messze földre is eljutottak.
A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 1856, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2011-ben 1311 lakosából 1279 szlovák volt.
Nevezetességek[szerkesztés]
Az építészeti emlékművekből a 18. század második feléből származó rokokó-klasszicista kastély és nagyméretű angol parkja érdemel figyelmet. További érdekességek közé tartozik:
- Ján Kollár szülőháza,
- a régi templom helyén épített neogótikus katolikus templom, értékes oltárral,
- az 1784-ből származó evangélikus templom,
- mauzóleum (sírkápolna, melyet Révay Ferenc építtetett a 19. század második felében) a kézművesek múzeumával,
- a szecessziós üvegház, és
- a pavilon, 1800-ból.
Természet[szerkesztés]
Mosócnak valóban egyedüli környezete van. A történelmi fasorok és a zöldövezet egyvelege esztétikus mozaikba felosztott tájat alkot, érzékenyen kapcsolódva a Magas-Fátra erdőségéhez. Ez a hegység Szlovákia egyik legvonzóbb turisztikai célpontja. Fantasztikus formájú mészkövek és dolomitok, a leírhatatlan szépségű Gáderi-, Blatnicai- és egyéb völgyek messzi tájakról vonzzák a természeti szépségek csodálóit.
Híres emberek[szerkesztés]
Mosóc sok híres szemelyiséggel ajándékozta meg a szlovák nemzetet, akik közül a legismertebbek Frico Kafenda (1883–1963) zeneszerző, Anna Lacková-Zora (1899–1988) írónő, Štefan Krčméry (1892–1955) irodalomkritikus, történész és költő, Júr Tesák Mošovský barokk drámaíró, valamint Miloslav Schmidt az önkéntes tűzoltótestület alapítója Szlovákián.
A városka legismertebb szülöttje Ján Kollár (1793–1852) evangélikus lelkész, a szlávok nagy költője, filozófus, aki a Slávy dcera művével legalább két nemzeti irodalom halhatatlanjai körébe lépett. A Slávy dcera hatást gyakorolt az akkori és a későbbi hazafiakra kiút és indokként egyaránt. Ez a mű az eredeti és a fordított változatokban bejárta a szélesebb szláv és nem-szláv világot és mindörökre híressé tette az alkotóját. Itt szolgált Schulek János (1774-1837) evangélikus lelkész 1801-1805 között, mint tanító. Tót könyvtárt alapított; tanítványa volt Ján Kollár a tót költő.
- Itt született Institoris János lelkész
- Itt született 1886-ban Matej Miškóci szlovák pedagógus, iskolafelügyelő
- Itt született 1898-ban Ján Šikura szlovák történész, középiskolai tanár.
Testvértelepülése[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
Galéria[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- Beňovský Jozef a kol. 1984: Mošovce v premenách času.
- Miloš Lipan: Mošovce.
- Jozef Tatár: Štvrtá Kniha o Mošovciach.
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019