Mosóc

	Mosóc (Mošovce)
	Mosóc eredeti építőművészete
; Mosóc címere	; Mosóc zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Stubnyafürdői
Turisztikai régió	Turóc
Rang	község
Első írásos említés	1252
Polgármester	Peter Košík
Irányítószám	038 21
Körzethívószám	043
	Népesség
Teljes népesség	1311 fő (2011) +/-
Népsűrűség	23 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	484 m
Terület	58,09 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Térkép
	Elhelyezkedése
	Mosóc Pozíció Szlovákia térképén
	é. sz. 48° 54′ 30″, k. h. 18° 53′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 54′ 30″, k. h. 18° 53′ 00″
	Mosóc weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Mosóc témájú médiaállományokat.
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Mosóc (szlovákul Mošovce) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Stubnyafürdői járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Turócszentmártontól 23 km-re délre fekszik.

Történelme és nevének eredete[szerkesztés]

Mosóc (szlovákul Mošovce) a volt Turóc vármegye legnagyobb községei közé tartozik. A község gazdag történelmét nem csak a számos nevezetesség igazolja, hanem az a tény is, hogy a község történelme már csaknem 800 éve íródik. Az első írásbeli említés Mosóc községéről II. András király 1233. évi adományozási oklevele, a "Majos comes."

Mosóc eredetileg két településből tevődött össze: az első, "Machyuch," a mai Régi sor helyén terült el, a második, "Terra Moys," amely a helység mai nevét adta, a mai "Vidrmoch" helyén állt. Ebből a második elnevezésből, amelynek jelentése "Mois" földje, arra lehet következtetni, hogy a község egy bizonyos Mois tulajdona volt a régi időkben. A Mois név a Mojtech összetett szláv név rövidítésének felelhetett meg, hasonlóan a Vojtech vagy a Mojmír névhez; egy másik teória szerint a Mózes név régi változata lehetett. A települést 1264-ben említik villa Mayus alakban, 1293-ban Mois néven szerepel. Így tehát történelmileg az elnevezés többféle változatban jelent meg, Mossovych-tól, Mosocz, Mossowecz, villa regia Mayos alio nomine Mossovych, oppidioum Mayus sue Mosocz, Mosocz olim Mayus a mai Mosóc-ig.

Mosóc ősrégi része az egykori Chornukov település, amely a mai Čerňakov formában őrizte meg a nevét.

Mosóc először királyi településként szabad önkormányzattal, a 14. századtól kiváltságos városkaként a királyi Blatnica várának alárendelve fejlődött. 1527-től Mosóc a Révayak kezébe került, akik csaknem 400 évig nyomták el a mosóci városi jogokat.

A múltban Mosóc a turóci kézművesség fontos központja volt. A kézművesség rendkívüli virágzást ért el, a városkában 15 céh műkodött, legtovább a csizmadia és a szűcs céh maradt fenn. A falu gyógyolaj-árusai messze földre is eljutottak.

A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1856, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2011-ben 1311 lakosából 1279 szlovák volt.

Nevezetességek[szerkesztés]

Az építészeti emlékművekből a 18. század második feléből származó rokokó-klasszicista kastély és nagyméretű angol parkja érdemel figyelmet. További érdekességek közé tartozik:

Ján Kollár szülőháza,
a régi templom helyén épített neogótikus katolikus templom, értékes oltárral,
az 1784-ből származó evangélikus templom,
mauzóleum a kézművesek múzeumával,
a szecessziós üvegház, és
a pavilon, 1800-ból.

Természet[szerkesztés]

Mosócnak valóban egyedüli környezete van. A történelmi fasorok és a zöldövezet egyvelege esztétikus mozaikba felosztott tájat alkot, érzékenyen kapcsolódva a Magas-Fátra erdőségéhez. Ez a hegység Szlovákia egyik legvonzóbb turisztikai célpontja. Fantasztikus formájú mészkövek és dolomitok, a leírhatatlan szépségű Gáderi-, Blatnicai- és egyéb völgyek messzi tájakról vonzzák a természeti szépségek csodálóit.

Híres emberek[szerkesztés]

Mosóc sok híres szemelyiséggel ajándékozta meg a szlovák nemzetet, akik közül a legismertebbek Frico Kafenda (1883–1963) zeneszerző, Anna Lacková-Zora (1899–1988) írónő, Štefan Krčméry (1892–1955) irodalomkritikus, történész és költő, Júr Tesák Mošovský barokk drámaíró, valamint Miloslav Schmidt az önkéntes tűzoltó testület alpítója Szlovákián.

A városka legismertebb szülöttje Ján Kollár (1793–1852) evangélikus lelkész, a szlávok nagy költője, filozófus, aki a Slávy dcera művével legalább két nemzeti irodalom halhatatlanjai körébe lépett. A Slávy dcera hatást gyakorolt az akkori és a későbbi hazafiakra kiút és indokként egyaránt. Ez a mű az eredeti és a fordított változatokban bejárta a szélesebb szláv és nem-szláv világot és mindörökre híressé tette az alkotóját.