Turócjeszenő
| Turócjeszenő (Jasenovo) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Stubnyafürdői | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1495 | ||
| Polgármester | Ján Škorvánek | ||
| Irányítószám | 038 22 | ||
| Körzethívószám | 043 | ||
| Forgalmi rendszám | TR | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 125 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 18 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 503 m | ||
| Terület | 8,34 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 52′ 43″, k. h. 18° 43′ 28″48.878611°N 18.724444°EKoordináták: é. sz. 48° 52′ 43″, k. h. 18° 43′ 28″48.878611°N 18.724444°E | |||
| Turócjeszenő weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Turócjeszenő témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Turócjeszenő (1899-ig Jaszenova, szlovákul Jasenovo, németül Jassenhay) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Stubnyafürdői járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Turócszentmártontól 32 km-re délnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek szerint a község területén a késő bronzkorban a lausitzi kultúra települése állt.
A mai települést a német jog alapján alapították a 14. század második felében, Próna határában. 1495-ben még „Kenenfeld” alakban említik először. Mai neve a szláv jaszeny (= kőrisfa) főnévből származik. 1715-ben 19 háztartása volt. 1720-ban malom is működött a településen. 1785-ben 46 házában 336 lakos élt. A 16.-17. században a Kereskényi, majd a 18.-19. században a Prónay család birtoka.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JESZENOVA. Tót falu Túrócz Várm. földes Ura Prónay Uraság, lakosai evangelikusok, fekszik Tót Pronához nem meszsze, és annak filiája.”[2]
1828-ban 38 háza és 337 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak. A községben hagyományai vannak a zsindely készítésnek is.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jeszenő, tót falu, Thurócz vmegyében, Nyitra vmegye szélén: 247 kath., 90 evang. lak. Kath. paroch. templom; sovány, hegyes határ; sok erdő; jó legelő. F. u. Jeszenszky család.”[3]
A trianoni diktátumig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 187 | 169 | 144 | 125 |
| Különbség | -9,62 % | -14,79 % | -13,19 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 126 | 125 |
| Eltérés | -0,79 % |
1910-ben 355, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 169 lakosából 165 szlovák volt.
2011-ben 153 lakosából 148 szlovák.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
Források
[szerkesztés]- Ján Hunka 1996: Počítacie žetóny objavené počas archeologických výskumov na Slovensku. Študijné zvesti 32.
További információk
[szerkesztés]- Községinfó
- Turócjeszenő Szlovákia térképén
- E-obce.sk Archiválva 2008. szeptember 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
A Stubnyafürdői járás települései | ||
|---|---|---|
Stubnyafürdő (Turčianske Teplice) | ||
|  | |
