Turócliget
| Turócliget (Háj) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Stubnyafürdői | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1264 | ||
| Polgármester | Erika Herčúthová | ||
| Irányítószám | 039 01 | ||
| Körzethívószám | 043 | ||
| Forgalmi rendszám | TR | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 455 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 50 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 509 m | ||
| Terület | 9,33 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Turócliget weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Turócliget témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Turócliget (1899-ig Háj, szlovákul Háj) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Stubnyafürdői járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Turócszentmártontól 29 km-re délre, Stubnyafürdőtől 1 km-re keletre fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A mai község területén már a hallstatt-korban is éltek emberek. Hamvasztásos temetőjüket és a későbbi időből a puhói kultúra településének nyomait találták itt meg.
A mai települést 1264-ben „Hai” alakban említik először. Magyar neve a szlovák háj (= liget) főnév tükörfordítása. 1277-ben „Gay”, „Goy”, 1281-ben „Gay”, 1340-ben „Gay alias Hay” néven említik, ekkor a birtokot Mocsko comes szerezte meg. 1489-ben „Gay a. n. Hay” megnevezéssel találjuk. A település uradalmi központ, a Háji család birtoka, melyhez még három másik falu tartozott. A birtokos Háji család 1493-ban kihalt. 1496-ban a falu határában halastó volt és később sörfőzde is működött itt. Az uradalom 1532-ben Körmöcbánya város tulajdona lett. A falu bíráját 1544-ben említik; ebben az évben a falu 11 háztartással rendelkezett. 1715-ben 22 volt a háztartások száma. 1785-ben 83 házában 464 lakos élt. 1786-ban „Haj” néven szerepel a korabeli forrásokban.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HAJ. Tót falu Túrócz Várm. földes Ura Körmöcz Bánya Városa, lakosai lutheránusok, és kevés katolikusok, fekszik Mosótzhoz 1 órányira, mint hogy igen tavas a’ környéke egésségtelen is, van mésznek való köve, határbéli földgye termékeny, és más javai is vagynak.”[2]
1828-ban 92 háza és 637 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, fuvarozással, kőműves és ácsmunkákkal foglalkoztak. Határában mészkövet bányásztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Háj, tót falu, Thurócz vmegyében: 124 kath., 513 evang. lak., kath. és evang. paroch. templomokkal. A beszterczebányai és körmöczi országutak itt jőnek öszve. Határja nagy; erdeje szép; legelője, mészégetése van; az urasági tehenészet nevezetes: a Szomolicza patakjában pedig, melly itt malmokat hajt, pisztrángokat halásznak. F. u. Körmöcz városa. Ut. p. Rudno.”[3]
A trianoni diktátumig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 440 | 484 | 454 | 455 |
| Különbség | +10 % | -6,19 % | +0,22 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 469 | 455 |
| Eltérés | -2,98 % |
1910-ben 588, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 485 lakosából 481 szlovák volt.
2011-ben 464 lakosából 449 szlovák.
Neves személyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt született Antoni Dániel evangélikus lelkész.
- Itt született 1736-ban Wernischek János Jakab orvos, botanikus.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Római katolikus temploma 1454-ben épült, eredetileg gótikus stílusú volt. A 17. század elején, majd 1671-ben és 1720-ban átépítették. Berendezése 17.–18. századi. Egy késő gótikus Madonna szobra a Turócszentmártoni múzeumba került.
- A plébánia épülete 1764-ben épült barokk stílusban.
- Evangélikus temploma 1819 és 1821 között épült barokk-klasszicista stílusban.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- E-obce.sk Archiválva 2009. május 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Turócliget Szlovákia térképén

