Turócliget

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Turócliget (Háj)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásStubnyafürdői
Rangközség
Első írásos említés1264
PolgármesterErika Herčúthová
Irányítószám039 01
Körzethívószám043
Forgalmi rendszámTR
Népesség
Teljes népesség462 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség50 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság509 m
Terület9,33 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 51′ 49″, k. h. 18° 53′ 11″Koordináták: é. sz. 48° 51′ 49″, k. h. 18° 53′ 11″
Turócliget weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Turócliget témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Turócliget (1899-ig Háj, szlovákul Háj) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Stubnyafürdői járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Turócszentmártontól 29 km-re délre, Stubnyafürdőtől 1 km-re keletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A mai község területén már a hallstatt-korban is éltek emberek. Hamvasztásos temetőjüket és a későbbi időből a puhói kultúra településének nyomait találták itt meg.

A mai települést 1264-ben „Hai” alakban említik először. Magyar neve a szlovák háj (= liget) főnév tükörfordítása. 1277-ben „Gay”, „Goy”, 1281-ben „Gay”, 1340-ben „Gay alias Hay” néven említik, ekkor a birtokot Mocsko comes szerezte meg. 1489-ben „Gay a. n. Hay” megnevezéssel találjuk. A település uradalmi központ, a Háji család birtoka, melyhez még három másik falu tartozott. A birtokos Háji család 1493-ban kihalt. 1496-ban a falu határában halastó volt és később sörfőzde is működött itt. Az uradalom 1532-ben Körmöcbánya város tulajdona lett. A falu bíráját 1544-ben említik; ebben az évben a falu 11 háztartással rendelkezett. 1715-ben 22 volt a háztartások száma. 1785-ben 83 házában 464 lakos élt. 1786-ban „Haj” néven szerepel a korabeli forrásokban.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HAJ. Tót falu Túrócz Várm. földes Ura Körmöcz Bánya Városa, lakosai lutheránusok, és kevés katolikusok, fekszik Mosótzhoz 1 órányira, mint hogy igen tavas a’ környéke egésségtelen is, van mésznek való köve, határbéli földgye termékeny, és más javai is vagynak.[2]

1828-ban 92 háza és 637 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, fuvarozással, kőműves és ácsmunkákkal foglalkoztak. Határában mészkövet bányásztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Háj, tót falu, Thurócz vmegyében: 124 kath., 513 evang. lak., kath. és evang. paroch. templomokkal. A beszterczebányai és körmöczi országutak itt jőnek öszve. Határja nagy; erdeje szép; legelője, mészégetése van; az urasági tehenészet nevezetes: a Szomolicza patakjában pedig, melly itt malmokat hajt, pisztrángokat halásznak. F. u. Körmöcz városa. Ut. p. Rudno.[3]

A trianoni diktátumig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 588, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 485 lakosából 481 szlovák volt.

2011-ben 464 lakosából 449 szlovák.

Neves személyek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1454-ben épült, eredetileg gótikus stílusú volt. A 17. század elején, majd 1671-ben és 1720-ban átépítették. Berendezése 17.–18. századi. Egy késő gótikus Madonna szobra a Turócszentmártoni múzeumba került.
  • A plébánia épülete 1764-ben épült barokk stílusban.
  • Evangélikus temploma 1819 és 1821 között épült barokk-klasszicista stílusban.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]