Berestyénfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Berestyénfalva
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásStubnyafürdői
Turisztikai régióFelső-Turóc
Rang község
Polgármester Žaneta Lichnerová
Irányítószám 038 22 (pošta Slovenské Pravno)
Körzethívószám 043
Forgalmi rendszám TR
Népesség
Teljes népesség132 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség13 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság580 m
Terület11,17 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Berestyénfalva (Szlovákia)
Berestyénfalva
Berestyénfalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 55′, k. h. 18° 44′Koordináták: é. sz. 48° 55′, k. h. 18° 44′
Berestyénfalva weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Berestyénfalva (1899-ig Brjesztya, szlovákul Brieštie, németül Brestenhau) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Stubnyafürdői járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Turócszentmártontól 32 km-re délnyugatra.

Története[szerkesztés]

A falut a német jog alapján alapították a 14. században, 1392-ben "Beryssth" alakban említik először. 1493-ban "Bryesthe", 1534-ben "Bryzesthe", 1554-ben "Brestia" alakban szerepel az írott forrásokban. A prónai uradalomhoz tartozott, később a Prónay és Kereskényi család birtoka volt. 1594-ben 7 és fél portával adózott. 1715-ben 14 háztartása volt. 1720-ban malma is volt. 1785-ben 30 házában 217 lakos élt. 1828-ban 40 háza és 271 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek.

Vályi András szerint "BRISZTA. vagy Brisztya, Bris. Tót, és német falu Turócz Vármegyében, birtokosai kölömbféle Urak, lakosai leg inkább németek, ’s katolikusok, a’ Tót Prónai Uradalomhoz tartozik, mellyhez közel van helyheztetve. Határja hegyes helyen lévén soványas, réttye szűk, legelője elég, fája mind a’ két féle, harmadik Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Briesztye, tót falu, Thurócz vármegyében, Nyitra vármegye szélén: 81 kath., 190 evang. lak. Földje sovány, hegyes, erdeje sok; legelője jó. F. u. báró Prónay, Nyáry sat. " [3]

A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. Lakói erdei munkákkal foglalkoztak. 1945 után német lakosságát erőszakkal kitelepítették, ingatlanaikat elvették.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 352, túlnyomórészt német lakosa volt.

2001-ben 170 lakosából 142 szlovák és 25 német volt.

2011-ben 146 lakosából 134 szlovák és 5 német volt.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]