Kisraksa
| Kisraksa (Rakša) | |||
.jpg) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Stubnyafürdői | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1277 | ||
| Polgármester | Ján Grauzeľ | ||
| Irányítószám | 039 01 | ||
| Körzethívószám | 043 | ||
| Forgalmi rendszám | TR | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 219 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 18 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 502 m | ||
| Terület | 11,73 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 52′ 54″, k. h. 18° 52′ 57″48.881697°N 18.882575°EKoordináták: é. sz. 48° 52′ 54″, k. h. 18° 52′ 57″48.881697°N 18.882575°E | |||
| Kisraksa weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kisraksa témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Kisraksa (szlovákul Rakša) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Stubnyafürdői járásban. Turócnádasér tartozik hozzá.
Fekvése
[szerkesztés]Turócszentmártontól 27 km-re délre fekszik.
Története
[szerkesztés]A község területén ősidők óta élnek emberek, a falutól délre a puhói kultúra településének maradványait tárták fel.
1277-ben „Roxa” néven említik először. 1280-ban Mikcs bán fiaié, majd története során különböző nemesi családok birtoka. 1503-ban két faluból: Felső- és Alsóraksából állott. 1714-ben az egész falu leégett. 1785-ben 32 házában 222 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RAKSA. Tót falu Túrócz Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és többen evangelikusok, fekszik Mosóczhoz fél órányira, egy kies vőlgyben, ’s Lotarnicza, és Macsa vizek nedvesítik; kisded tava soha bé nem fagy; erdejében lévő nagy kősziklája Hollókősziklának neveztetik; hajdani erőssége felől lásd Bél Mátyást pag. 344. Hradek név alatt. Határja a’ természetnek szép javaival megáldatott, gyümöltse is elég terem, első osztálybéli.”[2]
1828-ban 36 háza volt 254 lakossal. A 19. század közepéig a Raksánszky család birtoka. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Raksa, tót falu, Thurócz vmegyében, Mosóczhoz egy fertálynyira: 67 kath., 182 evang. lak., a beszterczebányai országutban. Erdeje, legelője, bőven; gyümölcse is sok. F. u. többen. Ut. p. Rudnó.”[3]
A trianoni diktátumig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 200 | 219 | 222 | 219 |
| Különbség | +9,5 % | +1,36 % | -1,35 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 215 | 219 |
| Eltérés | +1,86 % |
1910-ben 167, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 207 lakosából 203 szlovák volt.
2011-ben 214 lakosából 206 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- 1820-ban épített harangláb
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1811. szeptember 22-én Michal Miloslav Hodža szlovák költő, a szlovák nemzeti mozgalom egyik harcosa.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. október 25.)
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Lásd még
[szerkesztés]A Stubnyafürdői járás települései | ||
|---|---|---|
Stubnyafürdő (Turčianske Teplice) | ||
|  | |
