„Rendszerváltás Magyarországon” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a (a komplett DVD fent van a neten)
{{Lásd|Németh-kormány}}
 
A magyarországi rendszerváltásra (a térség többi kommunista államához hasonlóan) válsághelyzetben – elsősorban az [[Keleti blokk|államszocialista geopolitikai rendszert]] fenntartó [[Szovjetunió]] strukturális (katonai és gazdasági) válságának következtében – kerülhetett sor, a társadalom egy kis részének, elsősorban az [[értelmiség]] egyes, politika iránt érdeklődő csoportjainak aktív részvételével. A kialakult politikai formák megértéséhez tudni kell, hogy az átalakulás részben az államszocialista időszak végén uralmon levő politikai vezetők egy csoportja (a [[reformkommunisták]]) kezdeményezésre indult meg. A külső befolyásoló körülmények között figyelembe kell venni egyrészt a szovjet katonai megszállás tényét, másrészt az európai biztonságpolitika adottságait, azaz Magyarország "kettős függőségét".<ref>Erről részletesen ld. Böröcz József, [http://www.mtapti.hu/mszt/19923/borocz.htm 'Kettős függőség és tulajdonvákuum: Társadalmi átalakulás az államszocialista félperiférán', ''Szociológia'', 1992,3:3-20.]</ref> Mindezek következtében az új rendszer kompromisszumok, politikai alkuk eredménye volt, s az átalakulás az új elitek megteremtése mellett az államszocialista politikai és gazdasági elitek ([[MSZMP]]-[[nómenklatúra]]) társadalmi előnyeinek részleges - bár jobbára átmeneti és korlátozott - átmentését is eredményezte. (E kompromisszumban a főbb mai magyarországi politikai erők mindegyike, illetve ezek közvetlen elődje részt vett, s e 'békés' megoldás élvezte a 'rendszerváltó' társadalom nagy többségének hallgatólagos támogatását is.)
 
A kialakult politikai formák megértéséhez tudni kell, hogy az átalakulás részben az államszocialista időszak végén uralmon levő politikai vezetők egy csoportja (a [[reformkommunisták]]) kezdeményezésre indult meg. A külső befolyásoló körülmények között figyelembe kell venni egyrészt a szovjet katonai megszállás tényét, másrészt az európai biztonságpolitika adottságait, azaz Magyarország "kettős függőségét".<ref>Erről részletesen ld. Böröcz József, [http://www.mtapti.hu/mszt/19923/borocz.htm 'Kettős függőség és tulajdonvákuum: Társadalmi átalakulás az államszocialista félperiférán', ''Szociológia'', 1992,3:3-20.]</ref> Mindezek következtében az új rendszer kompromisszumok, politikai alkuk eredménye volt, s az átalakulás az új elitek megteremtése mellett az államszocialista politikai és gazdasági elitek ([[MSZMP]]-[[nómenklatúra]]) társadalmi előnyeinek részleges - bár jobbára átmeneti és korlátozott - átmentését is eredményezte. (E kompromisszumban a főbb mai magyarországi politikai erők mindegyike, illetve ezek közvetlen elődje részt vett, s e 'békés' megoldás élvezte a „rendszerváltó” társadalom nagy többségének hallgatólagos támogatását is.) A magyar rendszerváltás közjogi jellegű volt, az ország intézményeinek átalakulását az [[Országgyűlés]] által jóváhagyott törvények szabályozták. Az események az [[A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága|Alkotmánybíróság]] [[1990]] januári létrejötte után kizárólag [[jogállam]]i keretek között zajlottak.
 
[[Ralf Dahrendorf]] mondása szerint ''„Egy politikai rendszert hat hónap alatt le lehet váltani, egy gazdasági rendszert hat év alatt át lehet alakítani, a társadalmihoz hatvan év kell.”'' Ennek értelmében [[Magyarország]] legutóbbi rendszerváltása nem szűkíthető le a politikai [[pluralizmus]], a többpártrendszer és a szabad választások bevezetésére. Olyan komplex folyamat, amely teljesen átalakítja a társadalom intézményeit: régiek szűnnek meg, újak jönnek létre, illetve a fennmaradók működése nagyrészt átalakul. A változások kézzelfoghatóak az egyes emberek hétköznapi együttélésében vagy a családokban épp úgy, mint országos szinten vagy a szimbólumok világában. Az intézményi változások különböző időhorizontjaik miatt gyorsíthatják, de akadályozhatják is egymást. Így hanyatló [[Kádár János|Kádár]]-kor jelenségeinek többsége már az átmenethez tartozik, és jóval [[1989]] után is zajlanak átalakulási folyamatok.
 
Azt is figyelembe kell venni, hogy a magyar rendszerváltás a világpolitika átalakulásába illeszkedett, így a nemzetközi vonatkozások nélkül nem érthető meg a menete. Elsősorban a [[Mihail Gorbacsov]] által kezdeményezett politikai nyitás és gazdasági átépítés, a szovjet-amerikai viszony (a [[hidegháború]]s fegyverkezési verseny), a lengyelországi események, valamint a nyugatnémet külpolitikai törekvések, [[Németország]] újraegyesítése]] gyakorolt jelentős hatást Magyarországon.
 
A rendszerváltás megítélése vitatott. A polgári szabadságjogok és a [[kapitalizmus]] sikeres bevezetése után az életszínvonal nem emelkedett a lakosság által elvárt mértékben, a társadalmi egyenlőtlenségek jelentősen megnőttek. Az elégedetlenség előbb csalódottsághoz, majd fásultsághoz vezetett. Az új politikai intézmények nagy részének a népszerűsége 20 év alatt erősen lecsökkent, a beléjük vetett társadalmi bizalom 2009-ben minimális. A társadalom széles rétegeiben nosztalgia él a [[Kádár-rendszer]] iránt.
A magyar rendszerváltás közjogi jellegű volt, az ország intézményeinek átalakulását az [[Országgyűlés]] által jóváhagyott törvények szabályozták. Az események az [[A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága|Alkotmánybíróság]] [[1990]] januári létrejötte után kizárólag [[jogállam]]i keretek között zajlottak.
 
==Politikai eseménytörténet==
Névtelen felhasználó

Navigációs menü