„Szászhermány” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Bot: feleslegessé vált paraméterek eltávolítása |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor: | 3. sor: | ||
| kép = Szaszhermany kint.JPG |
| kép = Szaszhermany kint.JPG |
||
| képaláírás = Az erődtemplom |
| képaláírás = Az erődtemplom |
||
| címer = StemaHarman.png |
|||
| megye = Brassó |
| megye = Brassó |
||
| polgármester = Dişor Mihai |
| polgármester = Dişor Mihai |
A lap 2008. július 3., 23:31-kori változata
Szászhermány | |||
Az erődtemplom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Románia | ||
Megye | Brassó | ||
Község | Szászhermány | ||
Polgármester | Dişor Mihai | ||
Irányítószám | 507085 | ||
SIRUTA-kód | 41097 | ||
Népesség | |||
Népesség | 6263 fő (2021. dec. 1.) | ||
Népsűrűség | 118,64 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 530 m | ||
Terület | 52,79 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 42′ 24″, k. h. 25° 41′ 08″Koordináták: é. sz. 45° 42′ 24″, k. h. 25° 41′ 08″ | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szászhermány témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szászhermány (románul Hărman, németül Honigsberg): falu a mai Romániában Brassó megyében.
Fekvése
Brassótól 12 km-re északkeletre fekszik, Vámoshíd tartozik hozzá.
Nevének eredete
Nevét egyesek szerint az alapító szász Hermannról, mások szerint a székely Hermán nemzetségről, Benkő szerint egy közeli forrásról az Érmányról kapta.
Története
1240-ben Mons Mellis, 1427-ben Hermanfalua néven említik. Templomát a 12. században emelték, majd a 15. században a török ellen kettős védőfallal vették körül. 1377-ben I. Lajos Brassó fennhatósága alá rendelte. 1421-ben a betörő török, 1532-ben Stefan moldvai vajda dúlta fel. 1552-ben Petru Rareş moldvai vajda felgyújtotta, 1599-ben Mihály vajda, 1602-ben Basta csapatai dúlták fel. 1612-ben Bethlen Gábor két hétig ostromolta eredménytelenül. 1658-ban a moldvaiak is hiába ostromolták. A kurucok is megostromolták, de bevenni nem tudták 1848 decemberében a székelyek foglalták el. Külső védőfala jórészt megsemmisült. 1970-ben restaurálták. Belső védőfala kör alakú, nyolc tornya van. 1910-ben 2339, többségben német lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Brassó vármegye Alvidéki járásához tartozott. 1992-ben társközségével együtt 4280 lakosából 3815 román, 241 német, 140 magyar és 82 cigány volt.