„Wenckheim Béla” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
97. sor: 97. sor:
| évek = [[1860]]. [[november 18.]] – [[1862]]. [[október 26.]]
| évek = [[1860]]. [[november 18.]] – [[1862]]. [[október 26.]]
| következő = Keresztessy József
| következő = Keresztessy József
}}
{{Békési főispán
| előző = Bonyhády Gyula
| évek = [[1865]]. [[augusztus 23.]] – [[1867]].
| következő = Tomcsányi József
}}
}}



A lap 2018. október 28., 15:20-kori változata

Wenckheim Béla
Magyarország miniszterelnöke
Hivatali idő
1875. március 2. – 1875. október 20.
UralkodóI. Ferenc József
ElődBittó István
UtódTisza Kálmán
Magyarország belügyminisztere
Hivatali idő
1867. február 20. – 1869. október 21.
Elődnem volt
UtódRajner Pál
Magyarország király személye körüli minisztere
Hivatali idő
1871. május 19. – 1879. július 7.
ElődFestetics György
UtódTisza Kálmán

Születési névwenckheimi báró Wenckheim Béla
Született1811. február 16.
Pest
Elhunyt1879. július 7.
Budapest
SírhelyKörösladány
PártDeák-párt (1867-1875), Szabadelvű Párt (1875-1879)

SzüleiWenckheim József (1778–1830), Orczy Terézia (1790–1875)
Foglalkozás

Wenckheim Béla aláírása
Wenckheim Béla aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Wenckheim Béla témájú médiaállományokat.

Wenckheimi báró Wenckheim Béla (Pest,[1] 1811. február 16.Budapest, 1879. július 7.) magyar politikus, miniszterelnök.

Életpályája

Fadrusz János: Wenckheim Béla mellszobra (tanulmány) 1901

Báró Wenckheim József (1778–1830) és második felesége, báró Orczy Terézia (1790–1875) gyermeke. Fiatalon vármegyei szolgálatban képezte magát a közpályára. Békés vármegye jegyzőkönyveiben sűrűn megtalálhatóak az ő jegyzései. Már 21 éves korában táblabíróvá választották és még harmincéves sem volt, mikor első alispánja lett Békés vármegyének. Két év múlva, 1839-ben követül küldték az országgyűlésre, ahol a reformpártban jó nevű szónoknak ismerték.

1848-ban az új magyar kormány Békés vármegye főispánjává nevezte ki és ugyanezen időben István főherceg nádornak is udvarmestere lett. A szabadságharcban részt vett és emiatt menekülnie kellett és amikor amnesztia útján hazakerült, 1860-ban kezdett újra szerepelni. 1865-ben megint békési főispán lett, majd a kiegyezés után, 1867. február 20-tól 1869. október 21-ig gróf Andrássy Gyula kormányában belügyminiszter. Vesebaja miatt két év múltán visszavonult, és csak 1871. május 19-től vállalta el a király személye körüli miniszterséget, amelyet a Lónyay-, Szlávy- és Bittó-kormányokban is megtartott, egészen 1879. június 7-ig. 1875. március 2. és október 20. között, a fúzió ideje alatt miniszterelnöki tisztséget is betöltött. Kormányában Tisza Kálmán volt a belügyminiszter. 1878. október 11. és 1878. december 5. között belügyminiszter volt.

Emlékezete

A család síremléke, kriptája a szülőföldjükön, Körösladányban, vadászkastélya Bélmegyeren található.

Jegyzetek

  1. Markó (2006), 212.

Források

További információk


Elődje:
Bittó István
Magyarország miniszterelnöke
1875
A magyar miniszterelnöki pecsét 1848-ból
Utódja:
Tisza Kálmán
Elődje:
gr. Károlyi György
Békés vármegye főispánja
1848. április 21.1849.
Békés vármegye címere
Utódja:
Szűcs Sámuel


Elődje:
Torkos Kálmán
Békés vármegye főispánja
1860. november 18.1862. október 26.
Békés vármegye címere
Utódja:
Keresztessy József


Elődje:
Bonyhády Gyula
Békés vármegye főispánja
1865. augusztus 23.1867.
Békés vármegye címere
Utódja:
Tomcsányi József