Kannabisz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Virágzó Cannabis sativa növény

A kannabisz, más néven marihuána vagy „fű” a kender növény (főként az indiai kender, Cannabis indica vagy a hasznos kender, Cannabis sativa) szárított, megtermékenyítetlen (termős) kendervirágzata, melyet a múltban, időnként, (tévesen) neveztek vadkendernek is, annak ellenére, hogy azzal nem azonos.[1] [megj. 1] A növény virágzatán és a kísérőleveleken nagy számban található mirigyek által termelt gyantát elválasztva a többi növényi résztől „kief”-nek nevezik.

Farmakológiai szempontból a marihuána fő pszichoaktív összetevője a tetrahidrokannabinol (THC), ami az egyik az összesen 483 ismert vegyület közül, amelyek a marihuánában találhatók.[2] A kannabinoidok főleg a kender gyantájában vannak jelen. A legtöbbet vizsgált kannabinoid a THC, melyen kívül a marihuána még legalább 113 különböző kannabinoidot tartalmaz,[3] ilyenek például a kannabidiol (CBD), a kannabinol (CBN), a tetrahidrokannabivarin (THCV), valamint a kannabigerol (CBG).

A marihuána használatával kapcsolatos legkorábbi feljegyzések az időszámítás előtti 3. évezredre tehetők.[4] Az 1800-as évek közepétől az 1940-es évek közepéig Amerikában, és Európában is gyógyszerként és gyógynövényként tartották számon. Mivel a 20. század elején kezdődő és az 1970-es évekig tartó folyamat során a világ számos országában jogilag korlátozták a marihuána birtoklását, kikapcsolódási célú, vagy orvosi kísérletek során történő használatát, a pszichoaktív kannabinoidokat tartalmazó készítmények a világ számos országában illegálissá váltak, majd a 90-es évektől kezdődő folyamat során néhány országban a gyógyászati célú használatát újra engedélyezték, használatának üldözését felfüggesztették, vagy a kikapcsolódási célra történő használatát is engedélyezték.

Bár a gyógyhatásait modern korban vizsgáló kutatók, az 1970-es években is mutattak fel eredményeket, a törvényi szigorítások miatt a kísérletek megfeneklettek, és érdemben csak a 2000-es évekre kialakuló marihuánával kapcsolatos politikai szigorítás enyhülését követően folytatódtak. Hatóanyagainak állatkísérletekben megfigyelt, rákellenes hatását Munson és munkatársai már 1974-ben felfedezték,[5][6] ezt más kutatók [megj. 2] legkorábban csak az 1990-es évek során,[7][8] rákbeteg emberek esetében pedig legkorábban csak 2006-ban vizsgálták tovább, és erősítették meg.[9][megj. 3] Ennek ellenére, kellőképpen nagy beteglétszámú vizsgálatokkal a kannabisz rákellenes hatását sohasem vizsgálták klinikai körülmények között, ugyanakkor azt, hogy a Kannabisz, különféle betegségek esetén gyógyhatással rendelkezik, a klinikai próbák igazolták.[10] Az orvosi marihuána vagy orvosi kannabisz elnevezés arra utal, hogy a kender növény virágzatát, vagy annak kivonatát, orvosok által előírt gyógyszer, vagy gyógynövény-terápia részeként használják többek között Kanadában, Hollandiában, valamint az Európai Unió és az Egyesült Államok több államában, főként a sclerosis multiplex betegség tüneti kezelésére, mely esetén hatásosnak bizonyult, a görcsösség, a remegés, az alvászavar, a rendellenes hólyagműködés esetében, valamint a betegség progressziójának lassításában, rákos betegek esetében fájdalom csillapító, állapotjavító, támogató kezelésében, valamint a kemoterápia mellékhatásainak enyhítésére, Ausztráliában az epilepsziás gyermekek gyógykezelésére.[11] [megj. 4]

Mára a kannabiszt a világ számos országában használják illegális szabadidős drogként, néhány országában legális élvezeti szerként, több országában gyógynövényként, gyógyszerként vagy gyógyszeralapanyagként, néhány országban pedig vallási vagy spirituális szertartások részeként. A marihuánát, használói gyakran a pszichoaktív és élettani hatásai miatt használják, amelyek közül a legfőbbek a hangulatjavító, a nyugtató, szorongásoldó, és a kellemetlen emlékek hatását csökkentő, valamint az étvágyfokozó hatás. A világszerte használt pszichoaktív szerek között a kannabisz népszerűségét tekintve az ötödik helyen áll a dohány, a koffein, az alkohol és a bételpálma után. Az illegális drogok között Európában[12] és Magyarországon[13] is a leggyakrabban használt pszichoaktív szer. Az ENSZ 1997-es adatai szerint világszerte megközelítőleg 141 millióra tehető a rendszeres kannabiszhasználók száma (ez a világ népességének 2,45%-a). Indiában ma is élő szokás a kannabisz különböző preparátumainak használata.

Tartalomjegyzék

Használatának története[szerkesztés]

A (麻) kínai karakter jelentése: két kendernövény fedett helyen [14]

A marihuána népgyógyászati felhasználása időszámításunk előtt 3000-íg vezethető vissza. Közép-és Dél-Ázsiába, régészeti leletekben bizonyítékokat találtak melyek a marihuána belélegzéssel történő alkalmazására utalnak.[15][16][17][18] [19][20] Alkalmazására vonatkozó bizonyítékokat, az egyiptomi múmiák esetében is találtak i. e. 950-ből,[21] a nyugati orvoslás területén való megjelenése az 1840-es évekre datálható, miután William Brooke O'Shaughnessy ír sebész és igazságügyi orvos szakértő indiai munkája során tanulmányozta a növény hatásait miközben a Brit Kelet-indiai Társaságnál dolgozott.

Cannabis sativa, Dioszkoridész, Codex medicus, 512

Kriminalizáció[szerkesztés]

Használatának jogi eszközökkel való korlátozása a 20. század elején kezdődő és az 1970-es évekig tartó folyamat során zajlott le. A marihuána kriminalizálási folyamatában leginkább meghatározó négy esemény:

  • 1942-ben törölték az amerikai gyógyszerkönyvből
  • 1951-ben nevezték először jogi rendelkezésben kábítószernek[megj. 5]
  • 1961-ben a világ 160 országa által aláírt államközi megállapodáson [megj. 6] keresztül a marihuánaellenes amerikai drogpolitikát az egész világra kiterjesztették
  • egy 1970-ben született törvény[megj. 7] az orvosi kísérletek során történő használatot is korlátozta. Ez utóbbi törvényi szabályozás az Egyesült Államokban főként a hippimozgalom kialakulásában és működésben játszott feltételezett szerepével és a mozgalom megszüntetésére irányuló politikai törekvésekkel hozható összefüggésbe.[megj. 8] Ezt követően az Egyesült Államokban csak a 90-es évektől kezdődően enyhültek a marihuánával kapcsolatos politikai viszonyok illetve a törvényi szabályozás szigora.
Észak amerikai, kannabisz ellenes propagandaanyag, 1935-ből.

1800-as évek[szerkesztés]

Az 1840-es évektől O’Shaughnessy írásait követően a marihuánát, mint fájdalomcsillapító, nyugtató, gyulladáscsökkentő, görcsoldó hatású gyógynövényként tartották számon.[22] A 19. században az orvosi folyóiratokban több mint 100 cikket közöltek, a marihuána terápiás felhasználásának módjairól. Akkoriban gyakran Cannabis Indicának vagy indiai kendernek nevezték. Az 1800-as évektől egészen az 1900-as évek elejéig a marihuána szabadidős célra való felhasználása nem volt szokás, sőt a szabadidős célra való felhasználásának lehetősége sem volt közismert a fejlett nyugati társadalmakban.

1900-1950-es évek[szerkesztés]

A Cannabis indica alkoholos kivonat gyógyszerkészítmény üvege, 1937 előtt
  • A 20. század elején gyakori volt a marihuána orvosi célra való használata. Leggyakrabban a szülési fájdalmak csillapítására, asztma ellen, reumatikus panaszok, idegrendszeri betegségek kezelésére, valamint nyugtatóként használták. Viktória királynő állítása szerint ez volt az egyetlen szer, ami hatékonyan tudta csillapítani menstruációs fájdalmait.
  • 1900-as évek elején nagy számban érkeztek az USA-ba mexikói vendégmunkások, akik körében népszerű volt a marihuána kikapcsolódási célra való használata.[23]
  • Az 1930-as évektől kezdődően a mexikói vendégmunkások hatására a marihuánahasználat először az amerikai lakosságnak csak szűk rétegeiben kezdett divatossá válni. Mivel az amerikaiak többsége nyugtalanítónak találta az egyre népszerűbbé váló marihuánahasználati szokásokat, ezért megalkották az első marihuánaellenes törvényeket. Harry J. Anslinger aki a szövetségi kábítószer ellenes hivatal első vezetője volt, valamint a Herbert Hoover elnök által felügyelt FBI-csoport több mint három évtizedig tartó "keresztes hadjáratot" indított a marihuána ellen. Anslinger, az államokat és a helyi hatóságokat is bevonta a marihuána elleni harcba.
  • 1935-re már összesen 12 amerikai államban nyilvánították bűncselekménynek a marihuána kikapcsolódási célra való használatát.[23]
  • 1936-tól kezdődően Anslinger a filmipart is bevontat a marihuánaellenes hadjáratába. Ehhez különféle propagandafilmeket készítettek. Az ilyen jellegű filmek egyike a "Spangliőrület" című alkotás volt, amelyet eredetileg a marihuánahasználattól való elrettentésnek szántak. E filmben, valamint a rövid előzetes reklámfilmjében olyan alaptalan állítások hangoztak el, mint például az, hogy a marihuána erőszakosságot eredményez, gyilkosságba vagy öngyilkosságba hajszolhat, használata "remény nélküli elmebajhoz" vezet.[24] Később még 20, ehhez hasonló, majd a következő 60 évben még számos különféle propaganda- és reklámfilm készült, amelyekben még több olyan állítást terjesztettek, melyek később nem igazolódtak be, többek között azt, hogy a marihuána használata növeli az egészségtelen ételek fogyasztásának esélyét, hippivé és homoszexuálissá tesz, felgyorsítja az öregedési folyamatot, valamint reménytelen (gyógyíthatatlan) függőséghez vezet.[25]
Egy képkocka a kannabiszellenes, "Spangliőrület" című propagandafilmből, Dorothy Short színésznő, Mary Lane szerepében. 1936
  • 1937-ben Anslinger marihuánaellenes tevékenységének egyik eredményeként az amerikai pénzügyminisztérium bevezette a marihuánaadó törvényét. Ez a törvény 1 dollár illetéket szabott ki unciánként a gyógyászati kannabisz használatára, és 100 dollárt unciánként a szabadidős használat esetén. Ezen felül a törvény előírta, hogy a marihuánát kizárólag zárjeggyel volt szabad szállítani.[23] Ezt követően az Egyesült Államok orvosai a törvény legfőbb ellenzőivé váltak. Az amerikai orvosok szövetsége (AMA) is ellenezte a törvényt, mert az orvosoknak kellett befizetniük a különadót az orvosi marihuána felírása miatt, és ezzel kapcsolatos adminisztrációs kötelezettségek is teljesíteniük kellett, ezen felül az AMA véleménye szerint a törvényi szigorításoknak nem volt megalapozott szakmai alapja, ugyanis nem volt objektív bizonyíték a marihuána káros hatására, valamint úgy gondolták, hogy a törvény megdrágítja és nehezíti a további marihuánával kapcsolatos orvosi kutatásokat. Az Anslinger tevékenységét kritizálók közül néhányan azt állítják, hogy Anslinger marihuánaellenes kampánya mögött rejtett önös érdekek húzódtak meg, amik összefüggésbe hozhatók Anslingernek William Randolph Hearsttel való ismeretségével. Az elmélet szerint a DuPont vegyipari nagyvállalat érdekei álltak a marihuánaellenes kampány mögött, melynek célja a kenderből készült versenytermékek kiiktatása volt. A kenderből készült termékek piacát szerették volna megszerezni, és a kenderből készült termékeket műanyagtermékekkel lecserélni.[26] A DuPont cég, valamint számos ipartörténész vitatja a nylonfejlesztés és a megváltoztatott kender és marihuánatörvények közötti kapcsolatra vonatkozó állításokat.[27] Ennek ellentmondani látszik, hogy annak ellenére, hogy Anslinger nyilatkozatai szerint nem gondolta, hogy a marihuána komoly veszélyt jelent az amerikai társadalomra, mégis belevette a marihuánát is a szabadidős drogok használatát korlátozó kampányába.[28]
  • Mivel a tudatmódosító szerek, használóik számára jóval nyitottabb gondolkodást eredményeznek, az 1940-es évek elejétől kezdődően az amerikai kormány köreiben elterjedt volt az arra vonatkozó aggodalom, hogy a tudatmódosító szereket használó egyének, köztük a marihuánás cigarettát szívók is, hajlamosabbá válhatnak a szocialista eszmék befogadására, és reális veszélyt láttak abban, hogy ez esetleg hozzájárulhat az amerikai kormány hatalmának megdöntéséhez is.[23] 1942-ben a marihuána káros hatásai miatti aggodalmakra hivatkozva törölték az amerikai gyógyszerkönyvből.[17][29]
  • 1951-ben az amerikai kongresszus elfogadta a Boggs törvényt, amelyben első alkalommal nevezték a marihuánát kábítószernek.

1960-1970-es évek[szerkesztés]

  • 1961-ben Harry J. Anslinger „munkásságának csúcspontjaként”, létrehozott egy, a világ 160 országa által aláírt államközi szerződést, amit nemzetközi kábítószer-ellenőrzési egyezménynek hívtak. Ezzel az egyezménnyel Anslingernek sikerült elérnie azt, hogy az amerikai drogpolitika az egész világra „ki lett terjesztve”.[23]
  • Miután az 1950-es évek józan és megfontolt szellemiségben nevelkedett amerikai fiatalok tömegei utasították el a konzervatív viszonyokat az 1960-as években, a hippi mozgalomba tömörülve a vietnami háború elleni tiltakozások és a polgárjogi harcok keretén belül a kormány és a társadalom erkölcsének felülbírálatát sürgették. A beatnemzedékhez hasonlóan a hippik között is sokan használtak marihuánát és számos tudatmódosító anyagot is, például LSD-t, pszilocibin gombát és DMT-t. A hippi mozgalmat az USA keleti partján olyan karizmatikus vezetők fémjelezték, mint Timothy Leary, a Harvard Egyetem pszichológiaprofesszora, Ralph Metzner író és Richard Alpert pszichológus, valamint Allen Ginsberg költő. Ők támogatták az alternatív pszichoaktív szerek alkalmazását a pszichoterápiában, az önismeret fokozásának céljából, a vallási célra történő használat esetében, valamint a lelki értelemben vett fejlődés előmozdítása érdekében.[30] Például Allen Ginsberg a tudatmódosító anyagokat a társadalom hasznos katalizátorának tartotta.
  • A '60-as években az Egyesült Államok nyugati partján Ken Keseynek fontos szerepe volt a pszichotróp szerek, kikapcsolódási célra történő használatának előmozdításában, illetve annak népszerűsítésében. Bejárta Amerikát, Merry Pranksters nevű csoportjával. Kesey mágnesként vonzotta a média figyelmét az által, hogy a fiatal felnőttek tömegeire volt hatással.[30] Bár pozitívum, hogy a hippik kevesebb alkoholt fogyasztottak a korábbi évtizedek fiataljaihoz viszonyítva, és maguk között lenézték azokat, akik keményebb drogokat is használtak, mint például a kokaint, az amfetamint és a heroint. Belátták, hogy a kemény drogok használata káros és függőséget okoz, de ennek ellenére időnként közülük néhányan használtak kemény drogokat is.[31] A hippik a marihuánahasználatot az alternatív gondolkodási képesség eszközének tekintették.[23] A hippi mozgalomhoz köthető az a '60-as években lezajló változás, amelytől kezdődően a marihuánahasználat már nem csak a szubkultúrás rétegcsoportokat érintette. Ez volt az első alkalom, hogy a középosztálybeli fiatalok nagy számban használtak marihuánát, ezért a füvezés ekkor már nem számított, lázadó különcök, szűk rétegeire korlátozódó devianciának.[23][32] A hippi mozgalomhoz köthető tudatmódosítók népszerűsítése is aggodalmakra adott okot az amerikai kormány számára, a tüntetések, és a kapitalizmus ellenesnek tűnő, hippi életvitelt folytató kommunális csoportosulások létrejötte, megerősítette az amerikai kormány azon, a '40-es évekre visszavezethető aggodalmait, mely szerint a tudatmódosító szereket használó egyének nyitottabbá válhatnak a kommunista eszmék befogadására. Történésznek, például Ronald Creagh szerint a hippi mozgalom sok hasonlóságot mutatott az utópista szocializmussal, és úgy is lehet tekinteni rá, mint az utópista szocializmus utolsó látványos újjáéledésére.[33] Creagh szerint a hippi mozgalomnak egy fontos jellemzője volt az arra vonatkozó vágy, hogy a társadalom átalakulása, ideális, (sok szempontból) szocialista jellegű közösségek létrejöttén keresztül valósuljon meg.[33] Ráadásul a hippi mozgalom tagjai közül, a "vissza a földhöz" filozófia követőiként több százezren hagyták el a nagyvárosokat, és vidéki településekre költöztek, ahol kommunális életmód kialakítása érdekében alternatív, egalitárius (egyenlőségen alapuló) gazdaságokat és tanyákat hoztak létre Észak-Kaliforniában, Coloradóban, Új-Mexikóban, New Yorkban és Tennesseeben, valamint az USA számos egyéb pontján is.[34] Az így kialakult helyzet az amerikai kormány számára egyre kezelhetetlenebbé vált, és ez radikális, hippimozgalom-ellenes valamint marihuánaellenes fellépést indukált.
  • A vietnami háborúban az amerikai katonák tömegei kezdték használni a marihuánát alkohol helyett, ugyanis a marihuána Vietnamban olcsó volt és legális, könnyű volt hozzájutni, a katonáknak nem kellett semmilyen törvényt sem megszegniük ahhoz, hogy kipróbálhassák a marihuánát.[23] Mivel a hippik és a Vietnamban harcoló amerikai katonák körében egyre gyakoribbá vált a marihuána használata, ez hozzájárult ahhoz, hogy egyre nőtt a marihuánahasználók száma az Egyesült Államokban, hiszen a Vietnamból hazatérő katonák, hazatérve az USA-ban sem tettek le a marihuána használatáról,[23] ráadásul az LSD-hez hasonlóan orvosok, kutatók is kísérleteket végeztek vele, és bizonyos értelmiségi rétegek (például orvosok, pszichológusok) támogatták a marihuánahasználatot, ezért 1970-ben létrejött az amerikai ellenőrzött anyagokról szóló törvény, mely a marihuánát Schedule I-es kategóriába sorolta. E törvény kimondja, hogy a Schedule I-es kategóriába tartozó szerek semmilyen gyógyhatással sem rendelkeznek, kizárólag káros hatásaik vannak, és szigorú engedélyezési feltételekhez kötik még a tudományos célra való felhasználásukat is, annak ellenére, hogy a marihuánával kapcsolatos ezen kijelentések tudománytalan megállapítások, ugyanis a marihuána gyógyhatásának megkérdőjelezését, és károsnak ítélését semmilyen hitelt érdemlő bizonyítékkal sem tudták alátámasztani.[35] Ekkor kerületek az USA-ban károsnak nyilvánított, betiltott anyagok közé a heroin, az LSD, a meszkalin és a Metakvalon is.
  • Bár Richard Nixon 1971-ben kijelentette: "a kábítószerrel való visszaélés az első számú közellenség" ennek ellenére a marihuánával kapcsolatos büntetőtörvények enyhítését rendelte el, például a Nixon-kormány hatályon kívül helyezte azt a törvényt, ami a marihuána birtoklásáért 2-10 éves kötelező minimális szabadságvesztést írt elő.
Fiatal amerikai hippik marihuánát szívnak Thaiföldön, 1973-ban
  • 1974-ben elsőként a Washington Postban megjelent cikk számolt be arról, hogy a Virginia Orvosi Egyetem kutatói laboratóriumi körülmények között, kísérleti egerekben a THC és a CBN lelassította a tüdő-, a mellrák, valamint a vírus indukálta leukémiás sejteket tartalmazó daganatok növekedési ütemét, és 36%-kal meghosszabbította a rákbeteg egerek életét.[5][6] Ezt követően az Amerikai Drogellenes Ügynökség tisztségviselői leállították ezt a kísérletet, és szigorú tiltó, illetve korlátozó, engedélyeztetési eljárást vezettek be a jövőbeni marihuánára kísérletekben való használatára és a kísérletek állami finanszírozására vonatkozólag az Egyesült Államokban.[5]
  • 1976-ban Hollandiában legalizálták a marihuána élvezeti cikként való használatát, miután az 1969-ben és a '70-es években készült, droghelyzetet vizsgáló bizottsági jelentésekben felmerülő problémák megoldását, kezelhetőbbé tételét látták a legalizálás lehetőségében.

1978-1990-es évek[szerkesztés]

  • Annak ellenére, hogy korábban az amerikai kormány a marihuána gyógyászati hatásának tagadását törvénybe iktatta,[megj. 9] 1978-ban indított egy programot, melyben engedélyezte a marihuána, könyörületességből történő használatát, olyan súlyos betegek, például utolsó stádiumú rákbetegek számára, akik olyan nagymértékű fájdalmaktól szenvedtek, melyeket a hagyományos fájdalomcsillapítók nem tudtak hatásosan megszüntetni. Ez a program eredeti formájában 1992-ig tartott.[15][19]
  • Az 1990-es években az amerikai kormány egy kétmillió dolláros költségvetésű, titokban zajló kísérletsorozatot indított, amelynek célja a marihuána hatóanyagainak toxikus hatásának igazolása volt. Ezen eredmények egy része kiszivárgott, és a 90-es években, szaklapokban is megjelentek. Ezek között volt többek között az amerikai Nemzeti Toxikológiai Program keretén belül lezajló, 2 éven keresztül tartó kísérletsorozat során végzett kísérlet, melyben nagy dózisú THC-t adtak egereknek és patkányoknak. A kísérlet során a nagy dózisú THC, jelentős egészségkárosító hatását nem sikerült igazolni, viszont a THC-vel kezelt egerekben a rosszindulatú tumorok előfordulásának csökkenését figyelték meg.[7] Ezeket a kísérletek a 90-es évek végéig finanszírozták, majd azt követően leállították.
  • Évekig tartó vitákat követően 1996-ban Kaliforniában a kaliforniai polgárok által elsöprő többségben megszavazott 215. indítvány alapján legalizálták a marihuána orvosi célú használatát, annak érdekében, hogy "a betegek számára biztonságos és megbízható orvosi marihuánát, betegtájékoztatást és támogatást tudjanak ez által biztosítani". Ezt a törvényt az indokolt marihuána-használatot szabályozó törvénynek nevezik. E törvény megszületését követően 1996 óta Kaliforniában, érvényes orvosi recept alapján, szabadon termeszthető, használható és árusítható a marihuána.[36]

2000-2016[szerkesztés]

2014-re már az USA 28 államában alkottak olyan marihuánára vonatkozó törvényeket, melyek megszüntették a kis mennyiségű marihuána birtoklása miatti börtönbüntetést, és 2014-re a kannabisz összesen 4,[37] 2016-ra összesen 8 államban vállt felnőttek számára kikapcsolódási célra, élvezeti cikként legálisan használhatóvá, 28 államában pedig szakgyógyszertárakban gyógyászati célra forgalmazhatóvá és értékesíthetővé.[38] Az amerikai törvények több mint 100 betegség kezeléséhez engedélyezik a marihuána használatát, ezek közül a leggyakoribbak a cukorbetegség, az Alzheimer-kór, a zöldhályog, valamint a rákos megbetegedéssekkel járó fájdalmak csökkentésére, és a kemoterápia mellékhatásainak enyhítésére. A főbb szempontok, melyek e változáshoz vezettek:

  • Az orvosi szakmai közösségek támogatták a marihuána legalizálását.[37]
  • Az alkoholfogyasztást szabályozó modell (a törvényi keretek és azok betartása), hatékonynak, és működőképesnek bizonyult az elmúlt évtizedek során, ezért úgy gondolták, hogy ez a modell a marihuána használatának törvényi szabályozása esetében is jobban működne, mint az addigi rendszer.[39]
  • Az igazságszolgáltatási rendszerben létrejövő költségcsökkentés és a növekvő adóbevételek reménye.[40]

Hatása[szerkesztés]

A marihuána egyik fő hatóanyaga a tetrahidrokannabinol, röviden THC

A marihuána összetétele (kémiai alkotóinak részaránya) jelentősen befolyásolhatja a hatását. Az eltérő hatóanyag-összetételű fajták némileg eltérő hatást eredményezhetnek. A marihuánával kapcsolatos szigorú törvényi szabályozás miatt számos országban sok, előítéletekben gazdag propagandaanyagot és kevés tényszerű információt fogalmaznak meg a marihuána hatásaival kapcsolatban, sok esetben a drogellenes programok, a médiában megjelenő szerzők, valamint a legalizálás támogatói és ellenzői egyaránt.

Fiziológiai hatás[szerkesztés]

A marihuánahasználat egyik jellemző hatása a megnövekedett éhségérzet, melynek hatására a használó gyakrabban és többet étkezik a szokásosnál. Bonsor és Gerbis szerint ennek az az oka, hogy a kannabinoidok a hipotalamuszban olyan receptorokat aktiválnak, amelyek az élelmiszer-bevitelért felelősek.[41]

A marihuánahasználat rövid távú fizikai hatásai közé tartozik továbbá a

  • szapora szívverés (főként túladagolás esetén)
  • a szájszárazság
  • a kivörösödött szemek (főként túladagolás esetén)
  • a csökkent szemen belüli nyomás
  • az izomlazító hatás, valamint
  • a hideg vagy melegség érzet a végtagokban.[42]

Túladagolás[szerkesztés]

Túladagolása jellemzően nem szokott halállal végződni. Például 2014-ben az Amerikai Drogügyi Intézet statisztikája szerint az Egyesült Államokban marihuána-túladagolásban nem halt meg senki.[43] A Merck Index szerint a THC LD50 értéke (szezámolajban oldva) szájon át 1270 mg/kg hím patkányoknál és 730 mg/kg nőstény patkányok esetében.[44] Ezen adatok egy 68 kg testtömegű emberre skálázva 1-1,8 kilogramm kendervirágzat elfogyasztásával egyenértékű 5%-os, átlagos THC-tartalommal számolva. Mivel mérgezést csak a nagy mennyiségű THC-bevitel okozhat, ezért a THC-mérgezéses emberi halálesetek rendkívül ritkán fordulnak elő, Calabria és munkatársainak kutatási eredményei szerint nincs bizonyíték arra, hogy a kannabiszhasználat közvetlen, vagy közvetett módon, növelné a használói esetében a halálozás kockázatát.[45]

A kannabisz túladagolása (Thomas szerint nem gyakran[46]) egy úgynevezett akut (ideiglenes) pszichotikus epizódot okozhat [megj. 10] mely közé sorolható a tiszta tudatállapot mellett megjelenő akut (ideiglenes) zavart állapot.[46]

Pszichológiai hatása[szerkesztés]

A pszichológiai hatását a köznyelvben idegen szóval high, magyarul beszívottság állapotának jellemzőivel írják le. Jellegzetességei egyénenként, valamint eltérő hatóanyag-mennyiség összetételű[megj. 11] marihuánafajtánként némileg eltérő lehet. Például a magasabb THC-tartalmú[megj. 12] kannabiszfajták használatát követően megfigyeltek ideiglenes szorongásfokozódást és zavartságot is.[46]

Használatának ideje alatt jelentkező, főbb hatások:

  • Tudat: a tudatállapot a használat ideje alatt tiszta marad. A minták és színek érzékelése fokozott.
  • Hangulat: nyugodtság, enyhe eufória; elégedettség és ellazultság érzés. Magas THC-tartalom esetén szorongás.
  • Kognitív képességek
- gondolkodás: emelkedett művészi, zenei és humorérzék; kreatív és filozofikus gondolkodás, metakogníció.
- észlelés: az észlelés gyorsasága lassul, pontossága csökken.[47] Így az autóvezetési képességet negatívan befolyásolhatja.[48] Magas THC-tartalom esetén bizalmatlan/gyanakvó gondolkodási minták is jelentkezhetnek.
- emlékezet: az epizódikus, és a tanulási memóriateljesítmény ideiglenes csökkenése.
- beszéd: a szóbeli kifejezőképesség ideiglenes romlása. Nehézség abban, hogy egyértelműen és világosan beszéljen a szerhasználó személy. (főleg túladagolás esetén)
  • Ösztön-késztetések: megnövekedő szexuális vágy, megnövekedett étvágy.

Elvonási tünetek[szerkesztés]

A drogok veszélyességi skálája [49]

Bár egészségügyi szempontból nem okoz komoly tünetekkel járó függőséget, rendszeres napi használatot követően elvonási tünetek jelentkezhetnek. A kannabisz elhagyáskor jelentkező tünetegyüttes 2013-ban[50] bekerült a DSM-V. diagnosztikai rendszerbe is,[51] az antidepresszánsok elvonási tünetegyütteséhez hasonló, azzal közel megegyező erősségű, és ahhoz hasonló időtartamú. A függőség kialakulásának feltétele a DSM-V. kritériumai szerint a legalább néhány hónapig tartó, napi rendszerességű marihuánahasználat. A leggyakoribb elvonási tünetek a következőek:[52]

  • Gyakori elvonási tünetek:
  • szorongás, ingerlékenység, hangulatingadozás, nyugtalanság
  • étvágycsökkenés ésvagy súlycsökkenés
  • alvászavarok (elalvási nehézség, rémálmok)
  • Kevésbé gyakori elvonási tünetek:
  • hidegrázás (fázás)
  • kellemetlen, nyomott hangulat
  • gyomor-bélrendszeri tünetek (fájdalom, diszkomfort-érzés, hányinger)
  • bizonytalanság
  • fokozott izzadás

Hosszú távú, napi rendszerességű marihuánahasználatot követő hirtelen elhagyáskor megfigyeltek agresszivitást is elvonási tünetként.[53] A legtöbb elvonási tünet az elvonás első hetében jelenik meg, majd az elvonási tünetek minimum 1, maximum 6 hét közötti időszak alatt fokozatosan csökkennek, majd elmúlnak. Az elvonási tünetek főként a hirtelen marihuána-elhagyás esetén jelentkeznek. A fokozatos adagcsökkentés esetén az elvonási tünetek erőssége is csökkenthető. A tünetek minimalizálhatóak 120 mg/nap kezdő dózisú szájon át szedett THC-tartalmú gyógyszer, például dronabinol[54] fokozatosan csökkenő dózisú adagolásával.[55] Bár az elvonási tünetek viszonylag enyhék, jellemzően kezelés nélkül, maguktól elmúlnak, de gyógyszeres kezeléssel is csökkenthetőek (például Buspirone-nal), amennyiben nincs lehetőség fokozatos elvonásra.[56] Egy 2003-as kutatás során a kutatók azt találták, hogy egy antidepresszáns, a Nefazodone is képes csökkenteni a marihuána elvonási tüneteit.[57]

Gyógyászati használata[szerkesztés]

Ebers-papirusz, egy ókori egyiptomi recept az orvosi marihuána felhasználására vonatkozó instrukciókról, gyulladás ellen

A kannabisz hatóanyagait tartalmazó gyógyszerek többek között Kanadában, Hollandiában, valamint az Európai Unió és az Egyesült Államok több államában, főként a sclerosis multiplex betegség tüneti kezelésére (a remegés, a görcsök, a fájdalom enyhítésére, az alvásminőség javítása céljából), rákos betegek esetében fájdalom csillapító, állapotjavító, támogató kezelésében, valamint a kemoterápia mellékhatásainak enyhítésére használják. Ausztráliában az epilepsziás gyermekek kezelésének részeként is engedélyezték.[11]

A sclerosis multiplex betegség kezelése[szerkesztés]

2016-ig, összesen 27 országban hagyták jóvá spray formájában, vényköteles gyógyszerként, Sativex néven, mely a kannabisz két fő hatóanyagát tartalmazza (THC és CBD),[58] mely hatásosnak bizonyult a Sclerosis multiplex esetén a görcsösség, a fájdalom, a remegés, az alvászavar, a rendellenes hólyagműködés esetében, valamint a betegség súlyosbodásának lassításában. Szendrei véleménye szerint, fájdalomcsillapításra főként olyan betegek esetében ajánlott, akik a hagyományos, opioid típusú fájdalomcsillapítókra rosszul reagálnak.[59]

Görcsösség, fájdalomcsillapítás[szerkesztés]

A marihuána, sclerosis multiplex betegségre gyakorolt hatásának kutatása úgy indult, hogy a marihuánával való hatásos alternatív gyógyászati (ön)kezelések eredményeiől szóló anekdoták mögött rejlő potenciális terápiás hatások ellenőrzése végett 2000-ben Baker és munkatársai a marihuána hatóanyagainak hatásait vizsgálták olyan egereken, melyekben korábban, mesterségesen, sclerosis multiplex betegséget idéztek elő. A kísérletekről a Nature magazinban megjelent cikkben, a remegés és izommerevség enyhüléséről számoltak be.[60] Bár Zajicek és munkatársai már 2003-ban mutattak fel eredményeket a görcsösség és egyéb tünetek esetében,[61] de komolyabb klinikai próba csak 1 évvel később 2004-ben történt, amikor Wade és munkatársai egy kettős vakon értékelt, randomizált, placebo-kontrollált vizsgálat során, melyben 160 páciens vett részt, azt az eredményt kapták, hogy a marihuána hatóanyagait tartalmazó Sativex nevű gyógyszer hatásos a sclerosis multiplex betegség bizonyos tüneteinek kezelésében: jelentős mértékben csökkentette a betegek görcsösségét.[62] Ezt később mások is megerősítették, például Zajicek és munkatársai és 2005-ben,[63] és Novotna és munkatársai 2011-ben,[64] majd Koppel és munkatársai 2014-ben főként a fájdalomcsillapításban, és az izommerevség okozta fájdalmas görcs kezelése esetében.[65] Iskedjian, 2007-ben meta analízissel vizsgálta a kannabisz alapú terápiákat és megállapította, hogy a kannabidiolt és THC-t tartalmazó spray, hatásos a sclerosis multiplex betegség során jelentkező neuropátiás fájdalom terápiás kezelésében.[66]

Alvászavar kezelése[szerkesztés]

Rog és munkatársai randomizált, kontrollált klinikai próba során igazolta, hogy egy kannabisz hatóanyagú gyógyszer alkalmas a fájdalom és az alvászavar hatásos terápiás kezelésére, a sclerosis multiplex betegség esetén.[67] Majd 2007-ben szintén Rog és munkatársai egy nem kontrollált, 2-év időtartamú klinikai próba során, arra az eredményre jutottak, hogy a THC és a kannabidiol hatásos, a sclerosis multiplex betegséggel összefüggésbe hozható neuropátiás fájdalom enyhítésében, valamint a 2-év során nem találtak bizonyítékot függőség kialakulására.

A betegek enyhének, illetve közepesen súlyosnak ítélték a mellékhatások erősségét, mely főként a szédülés és a hányinger volt.[68] A kedvező eredményeket Serpell és munkatársai is megerősítették, (kontrollált, klinikai próba során). Eredményeik szerint a gyógyszer hosszú távú szedése sem okozott függőséget, viszont akik hosszabb ideig maradtak a kísérletbe azok esetében a kezelés hatására több eredményt tudtak felmutatni.[69]

2016-ban Haupts és munkatársai, egy nagy egyedszámú klinikai próba során vizsgálták a Kannabidiolt-és THC-t is tartalmazó Sativex gyógyszer, esetleges mellékhatásait, a betegek által való elviselhetőségét. Ők e gyógyszert, a vizsgálati eredmények alapján a betegek által jól tolerálhatónak értékelték, valamint megállapították, hogy a sclerosis multiplexben szenvedő betegek görcsösséggel kapcsolatos alvásproblémáin is képes volt javítani.[70]

A progresszió lassítása[szerkesztés]

2003-ban Pryce, és munkatársai megállapították, hogy a kannabinoidok gátolni tudják a neurodegenerációt a sclerosis multiplex modellben, így felvetették annak lehetőségét, hogy a kannabisz alkalmas lehet a neurodegeneratív folyamatok lassítására.[71] 2015-ben Pryce és munkatársai egy tanulmányban beszámoltak arról, hogy egy három év hosszúságú, III. klinikai fázisban lévő vizsgálat során a szájon át adagolt Δ9-THC, a progresszív SM-ben szenvedő betegek esetében, (a placeboval történő kezelés eredményeihez viszonyítva) jelentős mértékben lelassította a betegség súlyosbodását.[72]

Hólyagdiszfunkció[szerkesztés]

Brady és munkatársai, 2004-ben hatásosnak találták a marihuána kivonatokat a hólyag diszfunkció kezelésében, előrehaladott sclerosis multiplexben szenvedő betegek esetében.[73] Ezt később mások is megerősítették, bár Kavia és munkatársai szerint az ő kísérletük eredménye statisztikailag nem minősült jelentősnek, ennek ellenére úgy találták, hogy a marihuána hatóanyagokat tartalmazó sativex kezelés eredményez némi javulát a hólyag diszfunkció esetében.[74]

Gyulladáscsökkentés[szerkesztés]

A nem kizárólag tüneti kezelésre összpontosító kutatás területén is történtek előrelépések. Mecha és munkatársai 2013-ban felhívták a figyelmet a kannabidiol, gyulladáscsökkentő hatásában rejlő lehetőségekre az olyan gyulladással járó kóros állapotok esetében mint a sclerosis multiplex betegség.[75]

A kannabidiolon kívül egyéb hasonló vegyületek is felkeltették a kutatók érdeklődését, például a kannabigerol. Granja és munkatársai a kannabigerol kinon, sclerosis multiplex esetén a krónikus ideggyulladás enyhítő hatását figyelték meg, mely arra utal, hogy a kannabigerol és más fitokannabinoidok, nem csak a tünetekre hatnak közvetlenül, hanem szerepük lehet a kóroki folyamatok befolyásolásában is, például a betegséggel járó gyulladás csökkentésében.[76] 2015-ben Giacoppo és munkatársai az önmagában alkalmazott tisztított kannabidiol hatását vizsgálva kimutatták, hogy neuronális apoptózis ellenes tulajdonsággal rendelkezik a sclerosis multiplex betegségben szerepet játszó neurodegeneratív folyamatok esetében.[77]

Az epilepszia kezelése[szerkesztés]

Bár a marihuána görcsoldó hatását már az 1800-as évek végén megfigyelték (Reynolds és Gowers),[78] sokáig nem vizsgálták, ennek ellenére számos anekdotikus beszámoló szólt arról, hogy a betegek népgyógyászati, „otthoni gyógynövény-terápia” keretén belül epilepszia ellen sikeresen alkalmazták. Egy 2003-ban végzett felmérés alapján kiderült, hogy az epilepsziás betegek bizonyos köre használ marihuánát a tünetei enyhítése céljából, valamint ezek közül a betegek közül sokan számoltak be állapotjavulásról a marihuánahasználatot követően.[79]

213 epilepsziás betegen, 2015-ben végzett kísérletsorozat során a kutatók azt az eredményt kapták, hogy az orvosi marihuána kivonat 54%-kal csökkentette az epilepsziás rohamok gyakoriságát.[80] [81] Más kutatók ennél jelentősen nagyobb mértékű gyógyhatást is tapasztaltak. Azt találták, hogy napi 50 roham helyett mindössze havi 2-3 rohamra csökkent a betegek rohamainak száma a marihuánából kivont kannabidiol adagolásának hatására.[82] 2015-ben a kaliforniai UCLA Orvosi Oktatókórházban, Hussain és munkatársai, egy nem kontrollált vizsgálat keretén belül 117 kiskorú epilepsziás beteg esetébe vizsgálták a kannabidiolal dúsított marihuána-kivonatot tartalmazó készítmények hatásosságát, adagolását, és tolerálhatóságát, a szülőkkel együttműködve. Eredményként azt kapták, hogy a szülők 99%-a számoltak be valamilyen jellegű állapotjavulásról, 85%-a rohamok gyakoriságának csökkenéséről, illetve 14% számolt be teljes rohammentességről. A jelentett mellékhatások között volt a fokozott étvágy (30%) alvásminőség javulás (53%), a nappali éberség javulás (71%), a hangulat javulása (63%). Bár e tanulmány eredményei figyelemreméltóak, de módszertani okok miatt, nem kellő mértékben bizonyító erejűek a kannabidiol hatékonysága és biztonságossága tekintetében, mert a kísérlet során nem szűrték ki a vizsgálatban résztvevők elfogultságának torzító hatását. A tanulmányban további, megfelelően kontrollált klinikai vizsgálatok elvégzését javasolják.[83] Bár a kannabidiol görcsgátló hatását 2015-ben patkánykísérletekkel is igazolták,[84] egyelőre emberek esetében a mellett, hogy azt lehet tudni, hogy a kannabidiol egy kedvező mellékhatásprofillal rendelkező, jól tolerálható szer[85] de nem áll rendelkezésre elegendő információ például a biztonságosság, és a várható hatásossági arányt illetően. Ennek ellenére egy 2014-ben végzett felmérés alapján melyben 776 orvost kérdeztek meg, a hatásosságot, és a biztonságosságot is figyelembe véve a neurológusok 48%-a, az általános orvosok 83%-a ajánlja az orvosi marihuánát az epilepszia kezelésére.[86] (Olyan országokban ahol orvosi célra legálisan elérhető.) Egyes kutatók pedig terápiás potenciált látnak a marihuána hatóanyagainak alkalmazásában.[87] Egy 2015-ben végzett nagy egyedszámú, nem placebo kontrollált vizsgálat során Devinsky és munkatársai nagyon hatékonynak találta a kannabidiolt az epilepszia kezelésében, bár azt találták, hogy nem mindenkinél hatott egyforma mértékben de sokan rohammentessé váltak. Mellékhatás a betegek kis számában (10%) jelentkezett, ezek az aluszékonyság, a csökkent étvágy, a hasmenés, és a fáradtság voltak.[88] 2016-ban Bazelot és Whalley a kannabidiol, GPR55 jelátvitelre gyakorolt hatását vizsgálta és az eredményeik azt mutatják, hogy a kannabidiol hatása a GPR55 közvetített jelátvitelre, összhangban vannak a kannabidiol görcsoldó képességével. Bazelot és Whalley szerint a kannabidiol kedvezően hat az epilepsziával összefüggésbe hozható kóros folyamatokra.[89]

Egy 2016-ban nyilvánosságra hozott klinikai próba során, melyben 81 epilepsziával küzdő páciens (42 gyerek, és 39 felnőtt) vett részt, Szaflarski és munkatársai meghatározták a kannabidiol optimális dózisát, mely 20 és 25 mg/kg/nap. Megállapították továbbá azt is, hogy a kannabidiol kezeléssel, gyermekek esetében nagyobb mértékű állapotjavulás volt megfigyelhető mint a felnőttek esetében.[90][91]

Hatóanyagai[szerkesztés]

A marihuána hatóanyagokat tartalmazó gyógyszerek két fő hatóanyagot tartalmaznak. Ezek a

Gyógyszerkészítmények[szerkesztés]

Készítmény neve Gyártó Hatóanyag Alkalmazásának fő területe Kezelt tünetek Engedélyezve
Epidiolex GW Pharmaceuticals Kannabidiol (CBD) Terápiarezisztens epilepszia (főként Dravet- és Lennox-Gastaut szindróma) Epilepsziás görcsrohamok csökkentése és a hagyományos antiepileptikumok hatásának fokozása [92][93] Egyesült Államok mint "kísérleti új gyógyszer"[94], teljes engedélyeztetés várhatóan 2017-ben az USA-ban és 2018-ban Európában[95]
Sativex GW Pharmaceuticals Kannabidiol, THC Sclerosis multiplex görcsösség, fájdalom, remegés, alvászavar Kanadában, Új-Zélandon és 9 európai országban. Többek között Hollandiában, és Olaszországban
Cesamet Valeant Canada THC a kemoterápia tüneteinek enyhítésére hányinger, hányás, étvágytalanság USA, Kanada, Egyesült Királyság, Mexikó
Marinol Solvay Pharma THC a kemoterápia miatti étvágytalanság és egyéb kemoterápia okozta tünetek enyhítésére, AIDS hányinger és hányás, olyanok esetében, akik nem reagáltak megfelelően a hagyományos kezelésekre; valamint még AIDS-betegek esetén az étvágytalansággal járó fogyás kezelésére USA és Kanada[96]
Nabilone Valeant Pharma THC a kemoterápia miatti étvágytalanság, valamint anorexia nervosa és AIDS-betegség esetén étvágyfokozónak, illetve a testsúly növelés elősegítése végett USA és Kanada[97]
Dronabinol Valeant Pharma THC rákbetegség, drogfüggőség a fájdalom csillapítására és a drogelvonási tünetek csökkentésére az Egyesült Államokban

Készítési módok[szerkesztés]

Marihuána csak a kender (cannabis sativa) haszonnövényként termesztett változatából (cannabis sativa var. sativa) készíthető, vadkenderből nem készíthető, mert a vadkender legfeljeb 0,5 százalék THC-t tartalmaz.

  • Hasisolaj
Hasisolaj

A hasisolaj a gyantamirigyek kivonásával állítható elő, ez többnyire etil-alkohollal vagy PB gázzal történhet. A kender gyantája összegyűjtve, préselve nevezhető hasisnak, színe az egészen zöldtől az aranybarnán keresztül a majdnem feketéig változhat, tisztaságától és az előállítás módszerétől függően. Előállításának egyik hagyományos módja a szitálás és préselés. A szárított növényi törmeléket egy sűrű szövésű szöveten átszitálva, a szövet sűrűségétől függően különböző minőségű hasis állítható elő. Minél sűrűbb a szita, annál jobb minőségű lesz a hasis, mivel annál kevesebb növényi törmelék jut a gyantamirigyek közé. Ez a hasis színén is kitűnik: minél sárgább, annál tisztább.

  • Tinktúra

A marihuána alkoholos oldata.

  • Kief

A kief a marihuána szárított leveleink és virágainak rostált, porított állagú változata.

Használati módok[szerkesztés]

Pipa, kiseru (Japán)
"Joint" összegöngyölés előtt

A leginkább elterjedt használati módja a cigarettába sodrás, a jobban éghetőség kedvéért gyakran dohánnyal keverve. Ez az úgynevezett „joint”.

A használók körében gyakori a vízipipa („bong”) használata is. Ennek előnye, hogy a benne lévő víz kiszűri a füstben lévő káros anyagok egy részét, és le is hűti füstöt, így csökkentve a használó tüdejére nehezedő terhet.

  • Párologtató berendezés (vaporizer)

A vízipipától eltérően az úgynevezett párologtató berendezés (vaporizer) használata esetén csak minimális mennyiségű káros égéstermék keletkezik az által,[98] hogy a kannabiszt csak 185-210 °C-ra hevíti, így az aktív hatóanyagok már elpárolognak, de mérgező égéstermékek gyakorlatilag nem keletkeznek, így nem kerül a kelleténél több káros anyag a használó tüdejébe, és természetesen dohányt sem kell használni a jobb éghetőség kedvéért, mint az előbbi módszereknél; bár ha a marihuána jó minőségű, akkor rendesen ég dohány hozzáadása nélkül is.

  • Sütemény
"Space cake"

A kender sokféle fogyasztási formái közé sorolható még a „space cake”, vagyis a kenderes sütemény, ami többnyire olyan vajjal készült, amin kendervirágokat vagy -leveleket futtattak meg, és a „zöld sárkány”, ami olyan alkoholos ital, amiben kendert áztattak huzamosabb időn keresztül. A pszichoaktív főalkotó minden esetben a THC (tetrahidrokannabinol). A THC, valamint a növényben kisebb-nagyobb mennyiségben előforduló más kannabinoidok - például a kannabidiol - aránya jelentősen módosíthatja a hasisolaj hatását.

A marihuánatea viszonylag kis koncentrációban tartalmaz THC-t, mert a THC csak kis mértékben oldódik vízben (2,8 mg literenként). A marihuánateát ezért zsiradéktartalmú folyadékokban szoktak készíteni, például tejszínt öntenek forró vízbe, majd egy kis mennyiségű marihuánát áztatnak bele.

Kombinációk[szerkesztés]

Az illegális forrásból származó marihuána használatának hátrányos oldala, hogy a marihuánát gyakran más anyagokkal, például dohánnyal és alkohollal egyidejűleg viszik be a szervezetbe.[99] A marihuána, légszennyezett helyeken termesztve tartalmazhat nehézfémeket és más szennyező anyagokat, melyeket az élő növény vesz fel a környezetéből.[100] A természetes szennyeződés mellett a forgalmazók esetenként szándékosan is szennyezik a marihuánát homokkal, üvegporral vagy cukorral, esetleg különböző fűszerekkel, például oregánóval és majorannával, hogy növeljék az értékesítésre szánt termék súlyát, mennyiségét. Ezek az adalékanyagok hasonlóan csillognak, mint a kannabiszban természetes módon megtalálható gyantakristályok, viszont sokkal nehezebbek, így számottevően növelik az anyag súlyát, és utcai értékét, de rontják a minőségét. Az ilyen jellegű kereskedői magatartást a fogyasztóvédelmi törvények hivatottak kezelni, azokban az országokban, melyekben a marihuána, orvosi vagy kikapcsolódási célú használatra legálisan árusítható, de azokban az országokban, melyekben a marihuánakereskedést törvény tiltja, a fogyasztói érdekek védelme jogszabályi keretekkel nem biztosítható.

Interakciók[szerkesztés]

Különféle pszichoaktív anyagok, marihuánával való kombinálása sok esetben okozhat interakciókat.[101] A marihuána interakcióba léphet többek között:

Kutatási eredmények[szerkesztés]

A kannabiszt az elmúlt évszázadok során többféle betegség kezelésével kapcsolatba hozták, felmerült, hogy gyógyhatással rendelkezhet többek között a rák, az epilepszia, a csonttörés, valamint a reumatikus ízületi gyulladás esetén.[103] Bár számos tanulmány látott napvilágot a marihuána egészségügyi hatásairól, a marihuánával vagy hatóanyagaival kapcsolatos orvosi kutatások sok esetben kis egyedszámú kísérletek során történtek, ezért bár figyelemre méltóak, nem bizonyító erejűek. Ezek számos esetben utaltak a marihuánának esetleges káros hatásaival kapcsolatos aggodalmakra és jótékony hatásaira egyaránt, de jellemzően a vizsgálatban részvevő alanyok kis száma miatt, további vizsgálatok szükségességét javasolják. Ugyanakkor az igazán bizonyító erejű, nagy egyedszámú, placebo kontrollált kísérletek megvalósítása a legtöbb országban meglévő (marihuánára vonatkozó) jogi korlátozások, valamint az anyagi források hiánya miatt nem lehetséges.

Egy 1986-ban lefolytatott vizsgálat során kutatók megvizsgálták az 1986-ig készült szakmai irodalom eredményeit és megállapították, hogy a szakmai cikkek eredményei alapján a marihuána káros hatásai nem bizonyítottak.[104]

Endokannabinoid rendszer[szerkesztés]

Az emberi test előállít olyan anyagokat melyeket endokannabinoidoknak nevezünk, ezek különféle receptorokhoz kapcsolódnak az endokannabinoid rendszerben. Az endokannabinoidok mindennap hatást gyakorolnak az emberi test fiziológiájára. Az endokannabinoid rendszer részt vesz többek között az étvágy, a táplálékfelvétel, a hormonális folyamatok, a szexuális viselkedés, valamint a test hőszabályozásában is.[105][106] A kannabisz növényben lévő több mint száz különféle kannabinoid kémiailag hasonló az emberi szervezetben megtalálható endokanabinoidokhoz, ezért képesek hatni az endokannabinoid rendszerre. Ez az oka annak, hogy a kannabinoidok számos betegségre képesek hatást gyakorolni az endokannabinoid rendszeren keresztül. Ez a felfedezés vezetett a marihuánával kapcsolatos farmakológiai tanulmányok megszaporodásához,[106] és ahhoz, hogy a 2000-es években, az endokannabinoid rendszer nagyon fontos témává vált a tudományos közösségben.[105]

Gyógyszeripari, népegészségügyi vonatkozások[szerkesztés]

A tudományos kutatásra a marihuána hatóanyagait tartalmazó gyógyszerfejlesztés területén (amellett, hogy a jövőben számos, ma még nem gyógyítható betegségeket gyógyíthat, vagy tüneteit enyhítheti) azért volna szükség, mert a marihuána hatóanyagai nagy mértékben biztonságosabbak sok mai vényköteles gyógyszernél. A nem biztonságos vényköteles gyógyszerek használatából fakadó véletlen halálesetek száma (például az Egyesült Államokban) messze meghaladja az illegális kábítószerek okozta halálesetek számát. Például 2008-ban az Egyesült Államokban az opioid fájdalomcsillapítókkal összefüggésbe hozható halálesetek száma 15 000 volt, míg a kokain okozta halálesetek száma 5100, a heroin pedig 3000 halálesetben játszott szerepet. Tehát a legálisan használt, receptre adott opioid fájdalomcsillapítók összességében közel kétszer annyi halálesetért voltak felelősek 2008-ban az Egyesült Államokban, mint a heroin és a kokain használat együttvéve.[107] A benzodieazepin tipusu nyugtatók szedése pedig különösen a középkorúaknál jár fokozott halálozási kockázattal.[108] Mivel a receptre kapható gyógyszerek (különösen a fájdalomcsillapítók, és nyugtatók) véletlen túladagolása miatt bekövetkező halálesetek száma évről évre nő, illetve a miatt mert az opioid fájdalomcsillapítók miatt bekövetkező halálozás növekvő trendjének mérséklődését az Egyesült Államokban a marihuána legalizálás hatásaival hozták összefüggésbe[109][110] valamint a miatt, mert a marihuána hatóanyagai biztonságosak,[111] ezért a marihuána hatóanyagokat tartalmazó gyógyszerek idővel számos ma használt, nem biztonságos gyógyszert válthatnak fel a jövőben.[112][113][114] [115]

Onkológia[szerkesztés]

Bár laboratóriumi körülmények között a fitokannabinoidok esetében korábban megfigyeltek rák ellenes hatásokat, például a kutatók azt tapasztalták, hogy az üveg edényben a fitokannabinoidok képesek voltak csökkenteni a leukémiás sejtek életképességét,[116] [117] és egerek esetében a rákos daganatok méretét, ennek ellenére rákbeteg emberek esetében kevés kísérlet történt.[118] A laboratóriumi vizsgálatok alapján, kutatók javasolják a marihuána és a fitokannabinoidok rákellenes és daganatellenes hatásainak további vizsgálatát,[119] főként a glioma,[120] [121] a mell és a tüdőrák esetében.[122] Más kutatók (például Abrams),[123] a már meglévő kutatási eredményekből származó, nagy mennyiségű, rákellenes hatásra vonatkozó bizonyítékot[124][125] elegendőnek tartják ahhoz, hogy ezek alapján javasolják a marihuána hatóanyagainak integrálását a klinikai rákterápiában.[123] A preklinikai adatok szerint a marihuána THC, a CBN valamint a kannabidiol nevű hatóanyagai tűnnek a leginkább ígéretesnek a tumorméret, a tumornövekedés csökkentésében valamint az áttétképződés gátlásában,[121][123][126][127] és a tumorsejtek apoptózisának előidézésében,[128][128] a kannabigerol pedig a vastag és végbélrák gyógyításában és megelőzésében.[129]

Tumorellenes hatás[szerkesztés]

Egy amerikai nemzeti toxikológiai program keretén belül, 1996-ban lezajló kísérlet során, hosszú távon, nagy dózisú THC-t adtak egereknek és patkányoknak. E kísérlet során, Chan és munkatársai a THC-val kezelt egerekben a rosszindulatú tumorok ritkább előfordulását figyelték meg, azokhoz az egerekhez képeset, melyek nem kaptak THC-t.[7] Egy 2015-ben nyilvánosságra hozott preklinikai adatok szerint a marihuána kannabidiol nevű hatóanyagáról kimutatták, hogy rendkívül hatékonyan gátolja a tumor növekedését, nem csak az in vitro, hanem az élő szervezetekkel végzett tesztek esetében is, meghatározó mértékben csökkentette a tumornövekedés gyorsaságát, és bizonyos esetekben kedvezően befolyásolta az áttétképződés mértékét is.[126] Az üveg edényben megfigyelhető, rákellenes hatást többen is megerősítették, például 2016-ban Motadi és munkatársai a méhnyakrák esetében, kísérletük során a kannabisz növényi kivonatából izolált kannabidiol, gátolta a méhnyakrákot tartalmazó daganatból származó sejtek osztódását, valamint a programozott sejthalál bekövetkezését eredményezte a rákos sejtek esetében.[130]

Tüdőrák, mellrák és leukémia[szerkesztés]

1974-ben a Virginiai Orvosi Egyetem kutatói, Munson és munkatársai azt figyelték meg, hogy laboratóriumi körülmények között, kísérleti egerekben a THC és a CBN lelassította a tüdő- és a mellrák, valamint a vírus indukálta leukémia-sejteket tartalmazó daganatok növekedési ütemét, és megfigyelték, hogy azok közül az egerek közül, melyekben mesterségesen rákot idéztek elő, az a csoport amely a betegség kialakulása után a marihuána hatóanyagait kapta, az egerek 36%-kal hosszabb ideig éltek, mint a kontroll csoportban rákos egerei.[5][6]

Glioma, glioblastoma, neuroblasztóma[szerkesztés]

1998-ban Sánchez és munkatársai a madridi Complutense Egyetemen felfedezte, hogy a THC, üveg edényben képes szelektíven programozott sejthalált előidézni, gliomás (agytumoros) sejtek esetében, a nélkül, hogy negatív hatást gyakorolna az egészséges sejtekre.[8] Majd 2000-ben Galve-Roperh és munkatársai, egy kísérlet során szintetikus THC-t injekcióztak gliomás patkányok agydaganatába, ennek következtében e patkányok hosszabb ideig éltek, mint azok a gliomás patkányok, melyek a kísérlet során nem kaptak THC-t.[131] E hatását a kannabioidok esetében később mások is megerősítették például 2003-ban Paola Massi és a milánói egyetem kutatói azt az eredményt kapták, hogy a kannabidiol, 0,5 mg/egér dózisban, bőr alá injekciózva, jelentős mértékben gátolta az egerekben, (a kísérleti céllal) bőr alá beültetett, emberi glioma szövetek növekedését.[121]

Emberek esetében a rákellenes hatásokkal kapcsolatban ugyanakkor az amerikai National Cancer Institute (Nemzeti Rákkutató Intézet) jelentése szerint (2013 novemberéig) csak egy kis egyedszámú kísérlet történt 2006-ban, melyben Guzmán és munkatársai delta-9-THC-t használtak, 9, végstádiumú rosszindulatú agydaganatban (glioblastoma multiforme) szenvedő beteg esetében, sikertelen műtéti és sugárkezelést követően,[megj. 13] melynek eredményeként potenciális tumorellenes aktivitásáról, és bizonyos klinikai tünetek (a fejfájás és a hallucináció) eltűnéséről, valamint (a korlátozott beszédképesség, és a féloldali bénulás) enyhüléséről számoltak be.[9][132] 2013-ban volt néhány folyamatban lévő kutatás, melyekről beszámoló cikkek főként a közösségi oldalakon jelentek meg, ezekben azt állították, hogy a marihuána korábban bizonyos esetekben, bizonyítottan képes volt meggyógyítani a rákban szenvedő betegeket. Az Egyesült Királyság Rákkutatási Intézete 2013-ban megjelent véleménye szerint azonban ezek közül két cikk nem szaklapokban jelent meg, főként a közösségi oldalakon terjedt, és "nagymértékben félrevezető" cikkek.[133] Bár rákbeteg embereken végzett kísérletekre továbbra is nagy szükség volna a rákellenes hatás ellenőrzése érdekében,[134] ennek ellenére ilyen kísérletek továbbra sem történnek, viszont olyan laboratóriumi (üvegedényben végzett) kutatások, és állatkísérletek továbbra is történnek, melyek ígéretes eredményekről számolnak be. Például egy 2014-ben végzett kísérlet során Scott és munkatársai THC-t és a kannabidiolt sugárterápiával kombinálva alkalmazták gliomás egerek esetében. Eredményeik szerint az MRI-felvételeken láthatóan, jelentős mértékben csökkent a tumor mérete azoknak az egereknek az esetében, melyek a THC, a kannabidiol és a sugárterápia kombinációját kapták.[127] Az eljárást, melynek során a fitokannabinoidokat, azon belül is THC-t és kannabidiolt alkalmaznak, agytumoros betegek sugárkezelése esetén, Liu és munkatársai szabadalmaztatták az Egyesült Államokban, 2016-ban. Az eljárás eredményként a kezelt agytumoros betegek sugárkezelését megelőzően adagolt THC ésvagy kannabidiol növeli a ráksejtek sugárérzékenységét.[135] 2015-ben Meiri és munkatársai a marihuána hatóanyagainak hatására a daganatos agysejtek esetén e sejtek programozott sejthalálát idézték elő, a rákos sejtek pusztulását figyelték meg.[136] Egy 2016-ban megjelent cikk szerint Fisher és munkatársai a vizsgálatuk során azt az eredményt kapták, hogy in vitro és élő szervezetekkel végzett tesztek esetében is hatásosnak és mellékhatásoktól mentesnek találták a kannabidiolt a neuroblasztóma (gyermekkori idegrendszeri daganat) esetében.[137] Hashemi és munkatársai 2016-ban a kannabinoidok, glioblasztómára gyakorolt hatásmechanizmusát vizsgálták, eredményeik alapján felhívták a figyelmet a kannabinoidok gyógyszerként való elfogadásának, valamint gyógyászati célú bevezetésének lehetőségére a glioblasztóma elleni küzdelemben.[138]

Vastagbélrák[szerkesztés]

Ugyanebben az évben még egy fitokanabinoid esetében is beszámoltak rákellenes hatásról: Borrelli és munkatársai által publikált eredmények szerint a kannabigerol esetében bizonyosodott be, hogy élő szervezetekben gátolja az átültetéssel, valamint a kísérleti állatok szervezetében, korábban vegyi anyagokkal előidézett vastagbélrák további osztódását.[129]

Ewing-szarkóma[szerkesztés]

2016-ban Quilao és munkatársai a kannabinoidok, Ewing-szarkóma tumor érhálózatára gyakorolt hatását vizsgálták és azt találták, hogy állatkísérletekben, átültetett rákszövetek esetében a kannabidiol és az ajulemic sav, injekció formájában történő beadását követő harminc perc elmúltával jelentős mértékben csökkentette a megnövekedett szövetközi folyadék nyomást. Ennek azért van jelentősége, mert bizonyos tumorok megnövekedett szövetközi folyadék nyomással rendelkeznek, ami a rákellenes gyógyszerek felszívódásának gátlásával csökkenti a kezelések hatékonyságát. Mivel ez a folyamat kannabinoidokkal kedvezően befolyásolható ezért ez felveti annak lehetőségét, hogy a kannabinoidok képesek fokozni bizonyos rákgyógyszerek hatékonyságát, gyógyítóképességét.[139]

Melanoma[szerkesztés]

2016-ban Simmerman és munkatársai cisplatin és kannabidiol injekciókkal kezeltek rosszindulatú melanómás egereket, és azt az eredményt kapták, hogy a kezelt szövetekben, a kannabidiol jelentős mértékben csökkentette az LC3 antitestek mennyiségét. Amennyiben a kannabidiol hatására valóban csökken az autofág aktivitás, akkor egy alkalmas eszköz lehet a rosszindulatú melanoma ellenni kezelések során.[140]

Állapotjavító kezelés[szerkesztés]

Rákbetegek esetében a nem gyógyítási, hanem csak az állapotjavítást célzó terápiával kapcsolatban, 2015-ben a Tel-avivi Orvosi Központ és Rákkezelési Intézet az intézményi tapasztalatok összegzéséből álló cikke szerint a marihuána rendkívül hatékony bizonyos előrehaladott rákbetegségben szenvedő betegek állapotjavító, támogató kezelésében.[141] A fájdalomcsillapításon túl, javítja a betegek életminőségét, valamint csökkenti a levertséget és a lelki szenvedést is.[142]

A cachexia kezelése[szerkesztés]

Brierley és munkatársai a Kannabigerol étvágynövelő hatását vizsgálták patkányokon, és azt az eredményt kapták, hogy a Kannabigerol olyan, jól tolerálható, mellékhatások nélküli hatást eredményezett, mely képes volt megnövelni az étvágyat, valamint az étkezések gyakoriságát is. Az eredményeket látva, terápiás lehetőséget látnak a használatában a tumor okozta rossz erőnlét és sorvadás (cachexia) esetében.[143]

Neurológia, pszichiátria[szerkesztés]

A marihuána kutatás újabb eredményei az endokannabinoidok szervezetre gyakorolt élettani hatásai farmakológiai és kémiai tulajdonságok ismeretében, elsősorban a kannabigerol, a Δ9-tetrahidrokannabinol, és a kannabidiol nyitották meg új terápiás stratégiák lehetőségét a neurológiai és pszichiátriai betegségek esetében. A kannabinoid receptor agonisták lehetséges terápiás felhasználása közé tartoznak a sclerosis multiplexhez, vagy a gerincvelő sérülésekhez társuló görcsösség, remegés, és fájdalom kezelése. A CB1 receptor antagonisták terápiásan hasznosíthatók lehetnek a Parkinson-kór esetében.[144][145] A kannabidiol a függőségeket csökkentő, az alvásminőség javító, az antipszichotikus, valamint epilepsziás görcsgátló,[82] továbbá olyan zavarok esetében gyakorolt pozitív hatása, mint a szorongás, és a depresszió[146][147] a kannabigerol pedig az antipszichotikus (elmezavart gyógyító) hatása miatt,[148] valamint Valdeolivas, Navarrete és munkatársai (2015) szerint a Huntington-kórral kapcsolatos terápiás lehetőségek esetében tűnik ígéretesnek.[149] Mint általánosan a kannabinoidok, úgy a fitokanabinoidok is, Capasso és munkatársainak eredményei szerint gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatással rendelkeznek.[150] Singh és munkatársainak kutatási eredményeiről szóló beszámoló szerint ez a gyulladáscsökkentő hatás a neurodegeneratív zavarok esetén is érvényesül.[151] 2016-ban Brzozowska és munkatársai a kannabidiol biokémiai hatásait vizsgálva egereken, a kannabidiol hatóanyagra alapozott terápiás fejlesztés szempontjából kedvező bizonyítékokat találtak, melyek alátámasszák a feltevést, miszerint a kannabidiol alkalmas lehet különféle központi idegrendszeri rendellenességek kezelésére.[152]

Dementia és neurodegeneratív betegségek[szerkesztés]

2016-ban Garay és munkatársai, 3 év, II., és III. fázisban lévő klinikai vizsgálatok eredményeit áttekintő cikkben, beszámolt a fitokannabinoidokat tartalmazó nabilone nevű gyógyszerről is, melyet a szellemi leépülés során fellépő agitáció kezelésére vizsgálnak, új gyógymódok lehetséges eszközeként.[153] Új kezelési lehetőségek kutatása annál is inkább szükségessé vált, mivel a benzodiazepinek és az antipszichotikumok használata az utóbbi időben visszaszorult, ugyanis gyorsították a kognitív hanyatlást, és növelték az elhalálozás gyakoriságát is a demenciában szenvedők körében.[154]

Parkinson-kór[szerkesztés]

A kutatásokkal igazolták, hogy a kannabisz, és hatóanyagai képesek javítani a parkinson-kór, motoros és nem motoros tüneteit is. A motoros tünetek közül például a kézremegést, az izomfeszülést valamint a meglassult akaratlagos mozgási képességet.[155] (Az akaratlagos mozgások lassúsága esetén nem csak a lelassulás, hanem a mozgások elindítása, és lefékezése is nehézkes. A páciens tartása görnyedt, a meglassulás és a merevség miatt válik instabillá. Ezért lesz járása csoszogó, apró léptű. A mozgásproblémák leginkább az indulás, fordulás és felállás esetén a leginkább feltűnőek.) A Parkinson-kór esetében 2012-ben egy kis egyedszámú kísérlet során Parkinson-kórban szenvedő betegeket kezeltek marihuánával. Az eredmények alapján javulást tapasztaltak a kézremegés, a merevség, valamint a belassult mozgás esetében.[156][157] Egy másik 2014-ben publikált, Parkinson-kórban szenvedő betegekkel végzett, kis egyedszámú kísérlet eredménye szerint a marihuána javított a Parkinson-kórban szenvedő betegek alvásminőségén is valamint a fájdalomcsillapító hatása is javította a betegek állapotát. Ezért e vizsgálatot végző kutatók javasolják a marihuána, gyógyszerként való használatát a Parkinson-kór elleni küzdelemben.[158] Kutatásokban során bizonyították, hogy a kannabisz képes javítani az olyan, úgynevezett nem motoros tüneteket is, mint például a fájdalom, az alvászavar, vagy a szorongás.[155]

Alzheimer-kór[szerkesztés]

2016-ban Schuber, Currais és munkatársaik, Alzheimer-kórral kapcsolatos kutatásaik eredményeit összefoglaló cikkben arról számoltak be, hogy gyulladás esetén a THC-val kezelt sejtekben csökkent az amyloid béta fehérje szintje, valamint megfigyelték azt is, hogy a THC megszüntette az amyloid béta fehérje okozta gyulladásos választ az idegsejtekben, ami lehetővé tette az idegsejtek túlélését. Ennek azért van jelentősége mert (Currais szerint) "az agyban létrejövő gyulladás az egyik fő komponense az Alzheimer-kóral járó károsodásnak." [159][160] Garner és Cheng véleménye szerint, olyan egyéb fitokannabinoidok mint például a kannabidiol is hasznos lehet az Alzheimer-kór kezelésében,[161] Libro, Diomede és munkatársai saját kutatáson alapuló véleményük szerint (2016) pedig a kannabidiol konkrétan a betegség korai szakaszában, a betegség súlyosbodásának megelőzésében játszhat szerepet, az által, hogy kimutathatóan módosítja az Alzheimer-kórral összefüggésbe hozható gének, mezenchymális őssejtekben történő aktiválódását.[162] Garner és Cheng a kannabidiol jelentőségét más szempontból is ki kiemelte, ugyanis a THC-van szemben, a kannabidiol nem befolyásolja negatívan a kognitív képességeket.[161]

Huntington-szindróma[szerkesztés]

Sagredo, Fernández-Ruiz és munkatársainak (2011),[163] valamint Valdeolivas és munkatársainak (2015)[149] véleménye szerint a preklinikai vizsgálatokra alapuló bizonyítékok alátámasztják azokat a feltételezéseket melyek olyan, a kannabisz hatóanyagai, valamint az azokat tartalmazó tartalmazó gyógyszerek mint például a Sativex, neuroprotektív szerként való jótékony hatására vonatkoznak. A kutatók megállapították, hogy a Sativex késleltetni tudja a Huntington-kór ban szenvedő betegek állapotromlását, tüneteinek rosszabbodását, illetve a betegség előrehaladását.[163]

Antipszichotikus hatása[szerkesztés]

Bár egy kutatás azt bizonyítja, hogy a marihuána THC hatóanyaga önmagában, intravénás formában adva ideiglenesen növelheti a kórosan bizalmatlan, gyanakvó gondolkodást,[164] a marihuána kannabidiol nevű hatóanyaga Di Forti és munkatársai szerint teljes mértékben képes ellensúlyozni ezt a hatást.[165] Ez felvetette annak a lehetőségét, hogy a kannabidiol antipszichotikus hatással rendelkezik. 2016-ban Tsopelas és munkatársai összefoglaló tanulmányukban állítják, hogy több kísérlet igazolja, hogy a kannabidiol "egy hatékony antipszichotikus [hatású] vegyület".[166] De további vizsgálatát javasolták. Ami Gururajan és Malone véleménye szerint azért szükséges, mert a hagyományos kezelés, valamint a hagyományos gyógyszerek a betegek egy része esetében nem hatnak.[167] Zuardi és munkatársai szerint az 1995-ben és 2006-ban publikált vizsgálati eredmények alapján a kannabidiol, klinikai antipszichotikus hatással rendelkezik a hagyományos terápiákra rezisztens skizofrénia esetében,[168] melynek eléréséhez vizsgálatuk szerint, viszonylag magas (1 gramm/nap) dózis szükséges, és nem minden beteg esetén volt hatásos.[169][170] 2012-ben Leweke és munkatársai, egy nagyszabású kettős vak, randomizált kísérletsorozat során vizsgálták a kannabidiol hatását a skizofréniás betegek állapotára, valamint mérték az anandamid szintjét is, amivel kapcsolatban korábban beszámoltak arról, hogy az anandamid bizonyos magas szintje a liquorban fordítottan arányos a pszichotikus tünetekkel. Az eredményeket értékelve megállapították, hogy a kezelés biztonságos volt és jelentős klinikai javulást eredményezett, kedvezőbb mellékhatás-profillal. (Az amiszulprid kezeléshez viszonyítva, amit a kontrollcsoport kapott.) Ezenkívül megállapították, hogy a 800 mg/nap dózisú kannabidiolkezelést a szérum anandamid-szint jelentős mértékű növekedése kísérte, ami az adatok matematikai-statisztikai elemzésének eredményei szerint szignifikánsan összefüggött a klinikai tünetek javulásával.[171] Egy 2013-ban megjelent tanulmány szerint a marihuána egy másik, nem pszichoaktív hatóanyaga a kannabigerol (CBG) is bizonyítottan antipszichotikus hatással rendelkezik. A cikk beszámol arról is, hogy a kannabigerol farmakológiai profilja hasonló az új generációs (atípusos) antipszichotikumokéhoz, valamint a tanulmány hivatkozik egy másik klinikai vizsgálat eredményére is, mely szerint a kannabigerol csökkenti a skizofrénia pozitív tüneteit melyek például a hallucinációk, a téveszmék, a bizarr viselkedés és beszéd, továbbá csökkenti a skizofrénia negatív tüneteit is. (Ezek például a depresszió, az érzelmek és a kommunikációs képességek elszegényedése.) A mellett, hogy a kannabigerol egy, a skizofrén betegek által jól tolerált szer, kedvezőbb mellékhatásprofillal rendelkezik, mint a jelenlegi, skizofrénia kezelésére használt, sok esetben nem kielégítő hatékonyságú és a fizikai egészséget károsító gyógyszerek többsége. Használata a cikk megállapítása szerint alternatív szerként javasolt a skizofrénia kezelésében.[148] Az olyan mellékhatások melyek a neuroleptikumok esetén jelentkezhetnek például elhízás, az idegrendszeri eredetű mozgászavarok, és ritkán a kóma, a halál, vagy a neuroleptikus malignus szindróma,[172] a kannabidiol alkalmazása esetében nem fordulnak elő, illetve alkalmazása kevesebb extrapiramidális mellékhatással jár együtt.[173] Sőt, egy Sonego és munkatársai által végzett egérkísérletekben a kannabidiolnak az antipszichotikumok mellékhatását csökkentő hatását is megfigyelték: a kannabidiol képes volt csökkenteni a haloperidol okozta merevséget és katalepsziát.[174]

A poszttraumás stressz szindróma kezelése[szerkesztés]

Egy 2012-ben publikált tanulmányban a hannoveri orvosi egyetem kutatói, Passie és munkatársai, egy 19 éves férfibeteg esetét ismertetik, mely esetben azt vizsgálták, hogy a poszttraumás stressz szindróma tüneteire milyen hatással van a marihuána. Ennek a betegnek olyan súlyos poszttraumás stressz szindrómával betegséghez társuló tünetei voltak, mint például az átélt kriminális élmények rémképeinek intenzív "bevillanása", pánikrohamok, önkárosító viselkedés. E beteg a marihuánahasználatot követően a tüneteinek javulásáról számolt be.[175] E kutatás ezen az eseten kívül utal, az ebben a témában készült legfrissebb független kutatásokra is, melyek bizonyítékot szolgáltatottak arról, hogy a PTSD betegek a marihuána segítségével képesek megbirkózni a poszttraumás stressz szindróma tüneteivel. A kannabisz ugyanis képes visszafogni a traumatikus emlékek erejét, vagy csökkenteni azok érzelmi hatását, így megkönnyítik a PTSD-vel küzdő emberek pihenési képességét, javítja az alvásuk minőségét, megnyugtatja őket és arról számolnak be, hogy a kriminális élmények rémképeinek "bevillanásai" az úgynevezett "flashback" emlékek kisebb mértékben hatnak rájuk. Az egyre halmozódó bizonyítékok a tanulmány szerint arra utalnak, hogy a kannabinoidok szerepet játszhatnak a traumatikus élmények okozta félelem megszűnésében. Mivel a poszttraumás stressz szindróma kezelése esetén a benzodiazepin típusú szorongáscsökkentők hatástalannak bizonyultak,[176] ez új, hatásosabb gyógyszerek kutatását teszi szükségessé. Bár van néhány meggyőző bizonyíték melyek azt sugallják, hogy az orvosi marihuána hatásosan csökkenti a poszttraumás stressz szindróma tüneteit, de 2016-ig, nagyszabású kísérletek hiánya miatt, nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték a hatékonysága mellett.[177] Ugyanakkor Grant és munkatársai amerikai katonák esetében kapcsolatot találtak a marihuánahasználat és a kikérdezett egyének katonaviselt múltja között. Az adatok logisztikus regresszió analízissel történő elemzése során arra az eredményre jutottak, hogy a volt katonák jelentős része használ marihuánát, (61,8%, az adatfelvételt megelőző hónapban) valamint kimutatták, hogy legalább egy havi marihuánahasználat esetén valószínű a poszttraumás stressz szindrómával küzdők esetén az állapotjavulás kialakulása. Egy hónapot követően a marihuána képes javítani a pihenésre való képességet valamint a feszültség csökkentését eredményezi.[178] A kutatók a poszt-traumás stressz szindróma esetében a fitokannabinoidok felhasználásában rejlő terápiás lehetőségek további vizsgálatát javasolják.[175]

Nyugtató, altató, pánik és depresszióellenes hatás[szerkesztés]

Új altató gyógyszerek kifejlesztésére azért volna szükség, mert a manapság leggyakrabban alkalmazott altatók a benzodiazepinek, gyorsan okoznak függőséget, és elhagyásuk esetén az eredetinél nagy mértékben súlyosabb alvászavart okoznak, valamint olyan minimum fél évig tartó elvonási szindrómát, ami memóriazavarral, szétszórtsággal, zavartsággal és koncentráció[179] zavarokkal jár.[180][181][182] 2007-ben egy nagy egyedszámú kísérlet során vizsgálták a THC és a kannabidiol hatásait, többek között az alvászavar kezelésének esetében. Eredményeik szerint a vizsgálatban résztvevők 40-50%-ánál tudtak elérni jó vagy nagyon jó alvásminőséget a marihuána hatóanyagainak adagolásával.[183] Soares és munkatársai emberek és állatok esetében is megfigyelték a kannabidiol nyugtató hatását, ami a pánikbetegség esetén való hasznosíthatóságára hívja fel a figyelmet. Mivel a jelenlegi SSRI-kezelések kedvezőtlen mellékhatás-profilja miatti gyakori mellékhatásokat (és az erre visszavezethető gyógyszerelhagyást) nevezi meg a pánikbetegek visszaesésének lehetséges okaként.[184] 2009-ben Zanelati és munkatársai, hím egereken, kényszerített úszásteszttel vizsgálták a (3–100 mg/kg) kannabidiol antidepresszáns hatását, 30 mg/kg imipramine hatásával összehasonlítva, és a tesztek során, a kannabidiol esetében, az imipramine-hoz hasonló antidepresszáns-szerű hatást figyeltek meg.[185] Egy 2010-es vizsgálat során a kutatók a THC és más kannabinoidok hangulatjavító hatását vizsgálták. Megállapították, hogy a marihuána hangulatjavító és antidepresszáns-szerű hatását feltehetőleg a THC és más kannabinoid jellegű hatóanyagok együttes hatása idézi elő.[186]

Gyermekneurológia[szerkesztés]

Kuhlen és munkatársai 2016-ban, 16, olyan 1 és 26-év közötti, komplex neurológiai tünetekkel rendelkező gyermek esetében vizsgálták a kis dózisú THC (0.08 - 1.0 mg/kg/nap) tartalmú Dronabinol hatását, akik nem reagáltak megfelelően a hagyományos kezelésekre, és megállapították, hogy a Dronabinollal ígéretes terápiás eredményeket sikerült elérni a terápia rezisztens görcsösség esetén.[187]

Addiktológia[szerkesztés]

Az addiktológia területén főként a marihuána kannabidiol nevű hatóanyaga kecsegtet ígéretes terápiás lehetőségekkel, függőségek (például nikotinfüggőség) esetén, az elvonási tüneteket csökkentő hatása miatt.[144][188][189][190][191]

Opioid-elvonás kezelése[szerkesztés]

1998-ban Budney és munkatársai 107 opioidfüggő adatainak statisztikai elemzésével megállapították, hogy a nem volt kimutatható jelentős mértékű kedvezőtlen kapcsolat a marihuána használata és az opioid-elvonókúra kimenetelét illetően, olyan drogfüggők esetén, akiknek engedélyezték az opioid-elvonás ideje alatt a marihuána használatot. E kísérlet eredménye szerint a marihuána, a hiedelmekkel ellentétben nem fokozta az opioid típusú, vagy egyéb "keményebb" kábítószerek használati hajlandóságát, sőt a kutatók hasznosnak találták a marihuána használatot az opioidfüggőség kezelésében.[144] Más kutatók (Kral és munkatársai), 2015-ben publikált eredményekkel megerősítették ezeket az opioidhasználat csökkenés és a marihuánahasználattal kapcsolatos összefüggéseket. Ők 2011 és 2013 között gyűjtött adatok statisztikai módszerekkel való elemzésével azt találták, hogy a marihuána használók között kevesebb az opioidfüggő.[188]

Nikotinfüggőség kezelése[szerkesztés]

Egy 2013-ban végzett kis egyedszámú kísérlet során, Celia és munkatársai azt figyelték meg, hogy a marihuána, kannabidiol nevű hatóanyaga csökkenti a nikotin függőségben szenvedők nikotin utáni sóvárgását. A dohányzó egyének így képesek voltak 40%-kal csökkenteni az elszívott cigaretták számát. A kutatók megállapították, hogy a kannabidiol hasznos lehet a nikotinfüggőség kezelésére.[189][190][191]

Belgyógyászat, gasztroenterológia[szerkesztés]

Az endogén kannabinoid rendszer farmakológiai modulációja számos új terápiás kezelésre nyújthatna lehetőséget, páldául a gyomor-bélrendszeri betegségek és tüneteik, beleértve a hányingert és hányást, gyomorfekélyt, az irritábilis bél szindrómát, a Crohn-betegséget, a bélnedv termeléssel kapcsolatos betegségek, a paralitikus ileus valamint a reflux betegséget, a hasi fájdalmat és hasmenést. Néhány kannabinoid már használatban van klinikailag, például a THC hatóanyagú Nabilon márkanevű gyógyszer mint hányáscsillapító.[192][193]

Bélbetegségekre gyakorolt hatása[szerkesztés]

Egy kis egyedszámú kísérlet során, 21, olyan Crohn-betegnek adtak marihuánás cigarettát, akik a hagyományos terápiákra, a szteroiddal valamint az immunomodulátorral való kezelésre sem reagáltak jól. Bár a teljes tünetmentességet nem minden beteg esetében sikerült elérni, a betegek 45%-a vált tünetmentessé a marihuána füstjének belélegzéséből álló terápiának köszönhetően, a veszélyes és ártalmas szteroidkezelés nélkül. [194] Más kutatók a Crohn-betegség esetén a 8-hetes kezelés során létrejövő hatásként a Crohn-betegség aktivitási indexének (CDAI) jelentős mértékű csökkenését mutatták ki, bár megállapították, hogy a CDAI, a kezelés befejezését követően később visszaállt a kezelést megelőző szintre.[195] 2013-ban Borrelli és munkatársai, egérkísérletek során a gyulladásos bélbetegség esetében a kannabigerolt találták jótékony hatásúnak.[196]

A cukorbetegségre gyakorolt hatása[szerkesztés]

2009-ben Comelli és munkatársai a cukorbetegség okozta neuropátiás fájdalom csökkentésében is hatásosnak találták a marihuánából készült kivonatot.[197] Ezt az eredményt mások is megerősítették, például Harris és munkatársai 2016-ban, egérkísérletekben, a ciszplatin neuropátia okozta fájdalom esetén alkalmazták eredményesen a marihuána hatóanyagait tartalmazó, Sativex nevű gyógyszerkészítményt.[198] Egy 2012-ben végzett vizsgálat során azt találták, hogy a rendszeres marihuána használók körében ritkábban alakul ki cukorbetegség.[199] Ezt később más kutatók is megerősítették.[200] A GW Pharmaceutical gyógyszercég munkatársai vizsgálják a marihuána hatását a cukorbetegségre. A marihuána ugyanis kedvezően hat a 2-es típusú cukorbetegségre, valamint a cukorbetegséggel összefüggő folyamatokra.[201]

Elhízás, metabolikus szindróma[szerkesztés]

Egy 2014-ben publikált tanulmány szerint, mely 768 felnőtt adatainak elemzésén alapult, a marihuána használat alacsonyabb testtömeg-indexet eredményez. Megállapították, hogy a marihuánahasználat befolyásolja a testsúlyt.[202] Más kutatók arra az ellentmondásra hívják fel a figyelmet, hogy a marihuánahasználók esetén még annak ellenére is kedvezőbb a testtömeg-index alakulása, hogy a marihuána fokozza az étvágyat. Ezt, ennek egyik lehetséges okaként a marihuána, metabolikus szabályozásra gyakorolt hatásával hozzák összefüggésbe.[203] Bár a metabolikus szindrómát és testsúlyt kedvezően befolyásoló hatásának mehanizmusa nem ismert, de erre léteznek elméleti magyarázatok, melyeket összefüggésbe hoznak a kedvező hatással, például Kleiner és Ditrói szerint a kannabidiol csökkenti az inzulinérzékenységet, valamint elméletileg mérsékelheti a túlzott étvágyat, segítheti a tápanyag raktározó sejtek differenciálódását, és mérsékelheti a magas glükózszint indukálta érelmeszesedés progresszióját. Ezért véleményük szerint a kannabidiol hasznos lehet a metabolikus szindróma kezelése során, a kiegészítő terápia eszközeként.[204][205]

Endokrinológia[szerkesztés]

Modi és munkatársainak kutatási eredménye szerint, a hipofízis mikroadenóma esetén a kannabidiol képes csökkenteni az adenómával összefüggésbe hozható magas hormonszintet. Ezzel magyarázták egy beteg esetében azt, hogy normalizálódott a kortizol szintje.[128]

Bőrgyógyászat[szerkesztés]

A Kupczyk és munkatársai által kimutatott eredményeken alapuló véleménye szerint, a bőrgyulladás (pattanásos arcbőr, akne) és a bőrrák, cannabinoidokkal való kezelésében ígéretes terápiás lehetőségek rejlenek.[206] Ezen eredmények egy részét más kutatók (Oláh és munkatársai) is megerősítették, kiegészítve azzal, hogy a fitokanabinoidok alkalmazása, nem csak hatékony de biztonságos is. Eredményeik szerint a CBG és a cannabigerovarin (CBN) használatában rejlik nagy lehetőség a száraz bőr szindróma, míg a THCV pedig az acne kezelése esetén mutatkozik nagy mértékben hatékonynak.[207]

Egyéb kutatások[szerkesztés]

A zöldhályog kezelése[szerkesztés]

Egy 2008-ban publikált kutatás foglalkozott a marihuána idegvédő hatásával.[208] Később számos tanulmány igazolta, hogy a marihuána lokális (nem szájon át történő) alkalmazását vagy rendszeres fogyasztását követően alkalmas az intraocularis nyomás csökkentésére az egészséges alanyok és a glaukómás betegek esetében is, de használatát nem javasolják, mert hatása nem végleges, csak a hozzászokás kialakulásáig tart.[209] Az Amerikai Glaucoma Társaság 2009-ben megfogalmazott álláspontja szerint, bár a marihuána segíthet a szemnyomás csökkentésében, de használatát nem javasolják.[210] Egy marihuána cigaretta elszívása 3-4 órán át csökkenti a szemben a folyadéknyomást (amely létfontosságú a zöldhályog kezelésében). Cigarettázás formájában történő alkalmazás esetén napi 6-8 (24/4-3) marihuána cigarettát elszívása szükséges ahhoz, hogy hatásos legyen, de lokálisan is alkalmazható kivonat formájában, ugyanakkor jelenleg léteznek olyan (hagyományos hatóanyagtartalmú) készítmények, melyeket erre a célra használnak.[211] Egy 2016-ban megjelent tanulmányban, Samudre és munkatársainak véleménye szerint a helyileg alkalmazott kannabinoidokkal[megj. 14] való kezelés során a kannabinoidok hatékony, és a kezelés szempontjából "ideális" szernek bizonyultak a szemnyomás csökkentés valamint a neuroprotekció tekintetében.[212] 2017-ben Panahi és munkatársai számoltak be arról, hogy a kannabinoidok, külsőleg, a szemfelületen történő használata a glaukómás retinopátia esetében alkalmazva csökkentette a szemben az intraocularis nyomást.[megj. 15] Ezek az eredmények felkeltették a tudósok érdeklődését a kannabinoidok használatában rejlő terápiás lehetőségek iránt a glaukóma esetében.[213]

Fájdalomcsillapító hatása[szerkesztés]

2004-ben kutatók egy tanulmányban beszámoltak azon kutatásuk eredményéről, melyben 18, szervezett, randomizált vizsgálat eredményét tekintették át. A kutatók megállapították, hogy a kannabinoidok használata a fájdalomcsillapításban mérsékelten hatékony és biztonságos kezelési lehetőség a krónikus (elsősorban a neuropátiás fájdalom) kezelésében.[214] A marihuána, nehezen túladagolható fájdalomcsillapítókét való alkalmazásának szükségességét részben a hagyományos fájdalomcsillapítók egészségkárósító hatásai és veszélyessége, könnyű túladagolhatósága indokolja. Részben a hagyományos fájdalomcsillapítók elégtelen hatékonysága az oka annak, hogy évente, csak az Egyesült Államokban 15 000 nő halálát okozza a hagyományos receptre kapható fájdalomcsillapító gyógyszerek, a fájdalomcsillapító hatás növelése céljából történő túladagolása. 2010-ben az Egyesült Államokban összesen 15 323 nő halt meg fájdalomcsillapító-túladagolásban, ami több, mint ahány nő évente autóbalesetben meghal az Egyesült Államokban.[215] Ezen esetek többségében nem szándékos öngyilkosságról van szó, hanem arról, hogy a betegek többször önkényesen növelik a fájdalomcsillapító-adagjukat a hatás növelése érdekében, és az adagnövelések bizonyos pontján elérik a halálos dózist. Mivel a krónikus fájdalom szindróma gyakori, és kevés a hatékony terápiás beavatkozási lehetőség ezen a területen, ezért égető szükség van olyan további (a jelenleginél hatékonyabb és biztonságosabb) kezelési lehetőségek, fájdalomcsillapítók kutatására, mint amilyenek például a marihuána hatóanyagai.[214]

Vitatott rákkeltő hatás[szerkesztés]

A kémiai analízis szerint a marihuánás cigaretta füstjében legalább másfélszer annyi rákkeltő anyag található, mint a „normál” dohányfüstben. Zhang és munkatársainak kutatása szerint (bár a szerző elismeri, hogy a kutatási eredményeit, a módszertani hiányosságok miatt óvatosan kell értelmezni az ok-okozati kapcsolatra vonatkozólag) a cigarettaként használt marihuána növeli egyes fej-nyakrákok kialakulásának valószínűségét.[99] Ezzel szemben Tashkin eredményei szerint a marihuánahasználat nem növeli a tüdőrák illetve a nyaki és feji tumorok kialakulásának kockázatát.[216][217][218] Állítását egy 2252 résztvevős vizsgálat eredményit összegző tanulmányra[219] alapozta. Ezzel szemben Russell és munkatársai találtak kapcsolatot a tüdőrák kockázatának növekedése és az erős marihuánás dohányzási szokások között.[220] Kutatók (például Kramer) az esetleges kockázatok elkerülése végett gyógyászati célra a párologtató használatát javasolják a cigaretta-használat helyett.[221] A kannabisz hatóanyagainak füstmentes módszerrel, párologtató berendezés segítségével, belélegzés útján történő bejuttatása az emberi szervezetbe, Lanz és munkatársai szerint biztonságos, hatékony, és a jövőre nézve ígéretes alkalmazási módja a kannabisszal történő gyógykezelésnek.[222]

Terhességre gyakorolt hatása[szerkesztés]

Több tanulmány eredményei azt mutatták, hogy a terhesség alatt marihuánát használó anyák gyermekei gyakrabban szenvednek kognitív hiányosságokban, koncentrációzavarban, hiperaktivitásban és szocializációs interakciós problémákkal, mint hasonló korú, hasonló társadalmi háttérrel rendelkező társaik.[223][224][225][226][227] Európai és amerikai tudósok azt az eredményt kapták, hogy a szervezet által termelt természetes kannabinoidok meglepően jelentős szerepet játszanak bizonyos idegsejtek kapcsolódási módjainak kialakulásában. Az idegsejtek kapcsolódásai viszonylag rövid idő alatt alakulnak ki a magzat agyában. A tanulmány megpróbálja jobban megérteni ezt a folyamatot és meghatározni, hogy mikor és hogyan károsíthatja a marihuánahasználat a magzatot. Jamaicai tanulmányok viszont arra a következtetésre vezettek, hogy a várandós anyák marihuána használata nem okoz sem születési rendellenességeket sem alulfejlettséget.[228][229] Egy 1994-es tanulmányban 24 olyan gyermeket vizsgáltak, ahol a kismama használt marihuánát a terhesség alatt és 20 olyan gyermeket, ahol nem. A babákat három napos és egy hónapos korukban vizsgálták meg a Brazelton Neonatal Assessment Scale szerint. Nem találtak szignifikáns különbséget a két csoport fejlettségi szintje között 3 napos korban. Egy hónapos korban a terhesség alatt THC-nak kitett gyermekek jobb fiziológiai stabilitást mutattak társaiknál.[230]

A marihuánával kapcsolatos vitatott elméletek[szerkesztés]

Kapudrog teória[szerkesztés]

Annak ellenére, hogy a marihuánának nincs extrém tünetekkel járó tudatmódosító hatása, és nem okoz komoly függőséget sem, a "kapudrog" elmélet képviselői szerint a marihuánahasználat növeli annak valószínűségét, hogy használója később kipróbálja a "keményebb" drogokat is. Egyes tanulmányok állítása szerint, annak ellenére, hogy a kapudrog hipotézisre semmilyen bizonyíték sincsen,[231] a fiatal marihuánahasználókat úgy kell tekinteni a megelőző kampányok esetében, mint akik kábítószer által veszélyeztetett kockázati csoportba tartoznak.[232] Egy 2015-ben publikált kutatás eredménye szerint, mely során 18 és 38 éves egyének esetén vizsgálták a marihuána legalizálásának hatását, hét amerikai államban 2008 és 2013 között, megállapították, hogy a marihuánahasználat nem volt statisztikailag jelentős hatással a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás alakulására.[233] Rabin és munkatársai 2016-ban kimutatták, hogy a marihuánahasználat nem befolyásolta negatívan a dohányzásról való leszokás képességét sem. Tehát nem lesznek nagyobb mértékben dohányfüggők azok, aki marihuánás cigarettát használnak, mint akik csak dohányt.[234]

Mentális betegségokozó hatás teória[szerkesztés]

Egy közismert teória szerint a marihuána használat pszichózist okozhat. Bár a magasabb THC-tartalmú kannabiszfajták használatát követően megfigyeltek ideiglenes szorongásfokozódást és zavartságot, a szakemberek a marihuána pszichózist okozó hatására nem találtak meggyőző bizonyítékokat, és a "cannabis pszichózis" önálló kórképként való kezelését sem tartják indokoltnak.[46] Egy 2002-ben megjelent tanulmány szerint, ami 1037 egyén adatainak elemzésére épült, azt az eredményt kapták, hogy a marihuánafogyasztók közül a 15 éves kor alatti egyének esetén sem volt kimutatható jelentős kockázat, sem a pszichózisok sem a depresszió kialakulására.[235] Más kutatók (Danielsson és munkatársai) a depresszió, a szorongás és a marihuána használat között nem tudtak kapcsolatot kimutatni, egy hároméves vizsgálat adatainak matematikai-statisztikai módszerekkel való elemzésével.[236] A marihuána mentális betegségokozó hatását azok a vizsgálatok, sem támasszák alá, melyekben a legalizálás során, a marihuánahasználat növekedése és a pszichotikus esetek előfordulásának gyakorisága közötti kapcsolatot vizsgálják, például Degenhardt és Hall kutatásainak eredménye szerint, három évtized alatt, amelyben a kannabisz-használat Ausztráliában nőtt, ez nem növelte a pszichotikus betegségek előfordulásának gyakoriságát,[237] e vizsgálat eredményét más országok esetében készült, hasonló eredmények is megerősítették, például Armentano által publikált tanulmány olyan vizsgálati eredményekre hivatkozik mely szerint 1996 és 2006 között a szkizofréniás megbetegedések előfordulás és az új esetek száma stabil maradt vagy csökkent az Egyesült Államokban, miközben a kannabisz-használat növekvő trendeket mutatott az országban.[238] Bár, egy kísérletsorozat során az intravénásan beadott THC-val elő tudtak idézni pszichotikus tüneteket, azonban, ha a THC-injekció előtt kannabidiolt is adtak az egyénnek, akkor ezek a tünetek nem jelentkeztek.[165] Mivel a marihuána természetes formában tartalmaz kannabidiolt, ezért nem valószínű, hogy egészséges (nem elmezavarban szenvedő) egyének esetén a THC azon pszichotikus tüneteket okozó képessége érvényesülhet,[megj. 16] melyet a THC önmagában történő alkalmazásakor megfigyeltek. Más kutatók (Marconi és munkatársai) meta analízissel azt találták, hogy csak a magas szintű (nagy dózisú, és túl gyakori, Di Forti és munkatársai szerint pedig e mellett a magasabb THC tartalmú) marihuána használat növeli a használók esetében a használat során kialakuló pszichotikus állapotba kerülés kockázatát.[239][240] Ezzel szemben egy 1987-ben publikált kutatás szerint, amely 45 570 marihuána-használó egyén hosszútávú utánkövetésére épült, az adatokat matematikai-statisztikai módszerekkel elemezték, és megállapították, hogy a szkizofrénia kialakulása és a kannabiszhasználat között nem áll fent ok-okozati kapcsolat.[241] Az fenti ellentmondásokat áthidaló vélemény szerint, Degenhardt és Hall, több prospektív epidemiológiai vizsgálat eredményeit áttekintve megállapítja, hogy annak az elméletnek a támogatása nagyobb, mely szerint a marihuána nem okoz pszichotikus megbetegedést, csak kiválthatja, vagy súlyosbíthatja a már meglévő pszichotikus betegséget.[237] Egy hipotézis szerint a "cannabisz pszichózis" azért fordul elő ritkán, mert az egészséges, nem pszichotikus betegek esetében jellemzően, eseti pszichotikus tünetek megjelenését eredményezi, melyek gyorsan elmúlnak és a kannabisz okozta állapotból teljes a felépülés a kannabisz elhagyása és a teljes kannabisz-absztinencia esetén,[242] valamint a tartós pszichotikus megbetegedés a marihuánát használók között csak azok esetében gyakoribb, akik eleve pszichotikus betegek a marihuána használatkor,[237] vagy akik amúgy is hajlamosak a pszichózisra. Kuepper és munkatársainak 10-éves utánkövetéses vizsgálat során olyanokat vizsgált akik nem voltak életük során pszichotikus állapotban,[megj. 17] eredményei szerint a kannabisz használat az eseti pszichotikus tünetek megjelenésére vonatkozólag jelent kockázati tényezőt. Ez alapján Kuepper konklúzióként megállapítja, hogy, bár a kannabisz nem valószínű, hogy pszichózist okoz, azért azt lehetségesnek tartja, hogy használata elméletileg növelheti a tartósan fennálló pszichotikus tünetekkel járó pszichotikus zavar kialakulásának veszélyét.[243]

Egy 2014-ben végzett vizsgálat során, Feingold és munkatársai a marihuánahasználat és a hangulati zavarok közötti esetleges kapcsolatot vizsgálták, megállapították, hogy a marihuánahasználat és a hangulati zavarok között nem tudtak összefüggést kimutatni. Tehát a marihuánahasználat hosszútávon nem befolyásolja negatívan használói hangulatát.[244]

Ksir és Hart, 2016-ban a fellelhető korábbi kutatási eredmények bizonyítékainak áttekintésével arra a következtetésre jutott, hogy a kannabisz önmagában nem okoz pszichózist, vagy pszichotikus rendellenességet. A kutatásokból származó bizonyítékok, véleményük szerint arra utalnak, hogy a kapcsolat nem ok-okozati, hanem arról van szó, hogy mind a korai, mind az erős kannabisz használat nagyobb valószínűséggel fordul elő olyan egyéneknél akik a pszichózis kialakulása szempontjából sebezhetőbbek.[245]

Idegrendszer, mentális képességek[szerkesztés]

A marihuána hatása vélhetően kiterjed a hippokampuszra is, ami főként az emlékezet és a térbeli tájékozódás működésében játszik szerepet. Több szerző feljegyezte a marihuána használat, rövid távú memóriára gyakorolt hatásával kapcsolatos aggodalmakat.[forrás?] Kutatók 1998-ban egy nem bizonyító erejű kis egyedszámú kísérlet során azt az eredményt kapták, hogy a marihuánát nem használó diákok a marihuánát fogyasztókhoz viszonyítva jobban teljesítettek a tanulmányi eredményeikben (bár ez a vizsgálat nem volt tudományos szempontból következetes ugyanis a tanulmányi eredmény nem csak a memóriától, hanem egyéb tényezőktől például a motiváltság mértékétől is függ), ezen eredményeket a kutatók a marihuána szelektív rövid távú memóriára gyakorolt hatásával magyarázták.[246] Feltételezések szerint a szelektiv CB1 agonisták adagolása hatással lehet a hippokampusz-függő tanulási folyamatokra, illetve a hatása alatti időpontban a rövid távú emlékezet gyengülését, pontatlanságának növekedését figyelték meg.[247] Egy 2002-ben végzett kísérlet eredményeként a THC alkalmazását követő két órában az epizódikus és a tanulási memóriateljesítmény (dózistól függő) ideiglenes csökkenését figyelték meg. Ugyanakkor a THC a munkamemóriára nem volt hatással. 24-48 óra elmúltával a memóriára gyakorolt hatás már nem volt kimutatható. Tehát a marihuána THC hatóanyaga önmagában adva (alkalmazása ideje alatt) ideiglenesen növeli a hibázás arányát, rontja a gondolkodási képességeket és a memória teljesítményét.[248] Más források ezzel szemben hosszú távon az epizodikus emlékezet javulásáról számolnak be.[249] 2001-ben Stelt és munkatársai a marihuána neuroprotektív hatását figyelték meg,[250][251] melynek szerint a marihuána alkalmas lehet olyan degeneratív betegségek megelőzésére, mint például az Alzheimer-kór.[252] 2015-ben a Magyar Tudományos Akadémia kutatói arra az eredményre jutottak, hogy a marihuána ideiglenesen megváltoztatja az információátvitelért felelős idegingerület átvivő receptorok működését. Ezen állapot visszafordítható voltát is megállapították. Ennek idejét is megfigyelték. Például megfigyeléseik szerint 6 napi használatot követően két hétig tartott az eredeti állapot teljes regenerálódása.[253] 1988-ban kutatók a marihuána negatív hatásait vizsgálták 26 olyan marihuánahasználó esetében akik gyakran használtak marihuánát. Bár a pszichológiai tesztek feladatai lassabban oldották meg, de a memória és az intelligenciaszint tekintetében nem találtak kimutatható károsodás.[254] Más kutatók az IQ átlagos 4,1-es csökkenését figyelték meg az éppen aktuálisan erős marihuána használók esetében, míg a marihuánát nem használó kontroll csoport 2,6-es csökkenést mutatott.[255] 1998-ban Chan és munkatársai vizsgálatuk során arra az eredményre jutottak, hogy a THC mérgező hatással van a hippokampusz idegsejtjeire, ugyanakkor azt figyelték meg, hogy antioxidánsok, például az E-vitamin, vagy a nem szteroid gyulladáscsökkentők, például az aspirin képesek meggátolni ezt a hatást.[256] Nafea és munkatársai több héten keresztül, nagy dózisban adott egereknek hasis kivonat (92, 184 és 368 mg/kg/nap) tramadollal vagy a nélkül. Ez negatívan befolyásolta az egerek térbeli memória teljesítményét, de antidepresszáns hatással járt együtt, ami az elhagyást követően azonban elmúlt.[257] Egy 2016-ban készült vizsgálat során, a Hall és Lynskey a hosszú távú, napi rendszerességű kannabisz használat hatását 3385 középkorú felnőtt, 25-éven keresztül történő utánkövetésével vizsgálta. Eredményeket csak a szókincsmemória területén tudtak kimutatni, illetve az eredmények arra utalnak, hogy azok, akik a kannabiszt, hosszú távon, napi rendszerességgel használtak, rosszabb verbális (a szóbeli önkifejezéshez szükséges) memóriával, kisebb szókinccsel rendelkeztek, mint azok a középkorú társaik, akik nem szívtak marihuánát rendszeresen.[258] A krónikus marihuánahasználók maradandó memóriazavarait illetően 1998-ban Bernard Condevaux francia egészségügyi államtitkár adott megbízást egy vizsgálat lefolytatására, melyhez szükséges, Roques és munkatársai által végzett kutatás eredménye szerint a modern orvosi képalkotó eszközök (például MRI) nem erősítik meg azokat a korábbi vélekedéseket, melyek szerint anatómiai változás következik be a krónikus marihuánahasználók agyában,[forrás?] szemben az alkohollal és a kokainnal, a marihuána hatóanyaga, a THC nem okoz anatómiai elváltozást az agyban, és nem károsítja az idegrendszert sem. Összehasonlítva például a benzodiazepin típusú, orvosi vényre kapható nyugtatókkal, amelyek hosszú távon Alzheimer-kórt okozhatnak,[259] a marihuána esetében károsodás jelei nem voltak kimutathatóak. Bár az agy és az idegrendszer károsodásának jeleit más kutatók sem tudták kimutatni[260] egy kis egyedszámú vizsgálat során MRI-vel vizsgálták a hosszú távon marihuánát használók agyát, és bár a kis egyedszám miatt a kísérlet eredménye nem bizonyító erejű, de a kutatók a motivációért és döntéshozatalért felelősnek tartott agyterület méretének csökkenését figyelték meg, ugyanakkor azt is kimutatták, hogy ez a változás nem volt hatással a marihuánahasználók intelligenciaszintjére.[261]

Termelési adatok[szerkesztés]

A marihuánát legnagyobb mennyiségben termelő országok:

Jogi szabályozás[szerkesztés]

A kannabisz használatának jogi szabályozása világ szerte eltérő, és rendkívül változatos. Bizonyos országokban teljesen tiltott, és üldözött, máshol csak orvosi célra engedélyezett, bizonyos országokban csak a származékait tartalmazó gyógyszerek hozzáférhetőek, (kizárólag betegek számára például Ausztráliában, epilepsziás gyermekek esetében, de az engedélyezés ellenére is nehezen elérhető),[267] máshol gyógynövényként is engedélyezett. Néhány országban vallási célra, (például Olaszországban) más országokban pedig kikapcsolódási célra is engedélyezett a használata. Például Hollandiában és Uruguayban.

Európai jogi szabályozás[szerkesztés]

Kis mennyiségű marihuána birtoklásának jogi megítélése az európai országokban (2012)
  Illegális
  Illegális, de a hatóságok nem üldözik
  Dekriminalizált
  Legális

Európa nagyobb országait tekintve jellemző, hogy a kikapcsolódási célra való használat néhány európai ország kivételével a legtöbb országban tiltott, ugyanakkor a legtöbb európai országban a Kannabisz-származékokat tartalmazó gyógyszerek, betegek számára elérhetőek, (például Franciaország, Nagy-Britannia esetében)[268][269] vagy a kannabisz virágzata gyógynövényként is engedélyezett a gyógyszertárban, melyet orvos által előírt terápia részeként alkalmaznak. (például Németországban), ahol a külön engedéllyel rendelkezők számára a németországi törvények a kannabisz birtoklásra, az azzal való kereskedésre, a termesztésére, valamint a szállítására is lehetőséget biztosítanak, amennyiben ezekre orvosi célra történő felhasználás végett van szükség.[270] 2016 közepére, Németországban összesen 5000 páciens jutott hozzá kannabisz termékekhez.[271][271][272][273][274][275][276]

Hollandiában, ahol a legális kannabisz használatnak történelmi gyökerei vannak, a 2000-es évek elején, bevezettek néhány szigorítást a coffe shopok esetében, a középiskolák közelében és a holland határhoz közeli területeken.[277][278][279][280]

Olaszországban az ipari, vagy orvosi célra történő engedélyezésére szigorú törvényi szabályozás mellett van lehetőség.[281]

Magyar jogi szabályozás[szerkesztés]

A hatályos magyar törvények tiltják a marihuána terjesztését, kikapcsolódási célú használatát, továbbá az engedély nélküli gyógyászati célú használatát is. Ugyanakkor a jelenlegi törvények lehetőséget biztosítanak a kannabisz hatóanyagait tartalmazó gyógyszerek betegek számára, gyógyászati célra, egyéni elbírálás alapján történő engedélyezésére, illetve beszerzésére. Ilyen gyógyszerek például a Sativex, vagy a Marinol nevű gyógyszerek. E gyógyszerek beszerzését, és engedélyezését a beteg kezelőorvosának kell kérvényeznie.[282] A nem pszichoaktív, leggyakrabban az epilepsziás rohamok megszűntetésére használt kannabidiol nevü hatóanyagot tartalmazó táplálékkiegészítők Magyarországon is külön engedélyeztetés nélkül hozzáférhetőek a betegek számára. Az ilyen hatóanyagot tartalmazó készítmények beszerzését, használatát Magyarországon sem tiltják törvények, használatuk legális, ha a készítmény THC tartalma nem haladja meg a 0,2%-os határértéket.

A Magyar Rendőrség az 1% feletti THC-tartalommal rendelkező készítmények kikapcsolódási, valamint az engedély nélküli gyógyászati célra történő használatát, birtoklását egyaránt üldözi.[283] A büntető törvénykönyv különbséget tesz a kereskedői és a fogyasztói magatartás között, definiálva a csekély és a jelentős mennyiséget. A törvény a csekély mennyiséget 1 gramm hatóanyagban határozza meg, ami 12-100 g marihuánának felel meg 1-8% hatóanyag-tartalommal számolva. A jelentős mennyiség a csekély mennyiség hússzorosa.[284] Bár a 2003 és 2013 közötti időszakban a csekély mennyiség tartása nem volt büntetendő, 2013 júliusa óta a csekély mennyiség tartása miatt akár 8 év, jelentős mennyiség esetén életfogytiglani szabadságvesztéssel is büntethető a marihuánát birtokló, használó, vagy terjesztő személy.[283][285]

A marihuána és származékainak dekriminalizálásáért Magyarországon 2002 és 2011 között tevékenykedett a Kendermag Egyesület.

Elterelés[szerkesztés]

A jogi útról való "elterelés", más néven, hivatalos nevén olyan kábítószer-függőséget gyógyító kezelés, mely a jogilag kábítószernek minősülő szerhasználat esetén a jogi következményekkel való mentességgel jár. Célja, hogy a drogfüggő szenvedélybetegek, börtön helyett, gyógykezelésben tudjanak részesülni. A 283. § (1) bek. (e) és (f) pontjai a kábítószerfüggő személyekre vonatkoznak. Az (e) pont szerint függő személyek akkor nem büntethetőek, ha jelentős mennyiségnél kevesebb mennyiséggel követik el a visszaélést. Az (f) pont szerint pedig akkor nem büntethető egy függő, ha többek között „az első fokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt.[286]

Vallás és spiritualitás[szerkesztés]

A rasztafári mozgalom tagjainak esetében a kannabisz használata spirituális jelentőséggel bír és a vallásgyakorlat fontos részét képezi. A marihuána, bibliaórákon való használatát azért tartják szükségesnek, mert hitük szerint

Bob Marley, fellépés közben
  • a kannabisz egy szentség, amely képes megtisztítani a testet és az elmét, gyógyítja a lelket
  • lehetővé teszi egy magasabb rendű tudatszint elérését, megkönnyíti a békés, nyugodt állapot elérését
  • közelebb visz Istenhez, és úgy vélik akkor érdemes használni, ha szeretnék (átvitt értelemben) Istent látni, és spirituális látásmódot szerezni. Például egy problémás helyzettel kapcsolatban.

Az, hogy a kannabisz vallási használata Jamaicában (ahol a rasztafári mozgalom létrejött) valamint a világ számos más részén is illegális, nagymértékű ellentéthez vezet a „raszták” és a fejlett nyugati társadalmak, konzervatív nézeteit képviselő csoportok között.[287]

Néhány ismert rasztafári hívő

Kannabiszmúzeum Amszterdamban

Kulturális hatása[szerkesztés]

A kannabisz szubkultúra a legelterjedtebb szubkultúrák egyike, azok közül a szubkultúrák közül, melyek tiltott pszichoaktív szerekkel kapcsolatosak. A kannabisz szubkultúrához köthető számos irodalmi, zenei produkció, valamint a vígjáték film műfajba tartozó úgynevezett stoner film [megj. 18] műfaj, melyet a vígjáték műfaj egyik alkategóriájaként van számon tartva.[288] [289] [290][291]

Ilyen vígjáték filmek például a Félbetépve, az Ananász expressz, A nagyi szeme fénye, a Fűre tépni szabad, a Péntek esti gáz, a TED, vagy a Kalandférgek című mozifilmek.[292]

A kannabisz szubkultúrához olyan hírességek köthetők mint Cheech & Chong és Terence McKenna, és olyan folyóiratok mint a Cannabis Culture és a High Times, valamint a saját ünnepnap (az április 20-a), valamint az ehhez kapcsolódó kifejezés a "4/20".[293][294]

 "4:20" címmel rendezett Kannabisz fesztivál a Kolorádó Egyetemen
"4:20" címmel rendezett Kannabisz fesztivál a Kolorádó Egyetemen

Megjegyzés[szerkesztés]

  1. A magyarországi sajtóban gyakran elhangzó állításokkal ellentétben a marihuána nem azonos a vadkenderrel. A vadkender (Cannabis sat. subsp. spontanea) egy gyomnövény melyből nem készíthető marihuána. A vadkender egy olyan „kivadult” kenderfajta, amelynek tulajdonságai a hasznos kender tulajdonságaihoz viszonyítva különböző, ez a változás (a felételezések szerint) úgy jött létre, hogy a hasznos kender, egy másik kenderfajtával, a Cannabis ruderalis-al keveredett.
  2. Az amerikai Toxikológiai Társaság kutatói.
  3. Kis egyedszámú, nem placebo kontrollált vizsgálatokkal.
  4. A 2017. évtől hatályos jogszabályok szerint.
  5. Boggs törvény
  6. Nemzetközi kábítószer-ellenőrzési egyezmény
  7. Az amerikai ellenőrzött anyagokról szóló törvény.
  8. A marihuána orvosi kísérletekben való használatának e törvény általi korlátozása, és a hippi mozgalom elfojtása közötti összefüggés az, hogy ebben a törvényben a marihuána mellett "egy kalap alatt" több szer, többek között az LSD orvosi használatát is korlátozták. Az LSD használatának széleskörűvé válásában ugyanis nagy szerepet játszottak a Sandoz Laboratories által gyártott és "Delysid" néven terjesztett, ingyenes LSD-minták, melyeket részben az ingyenes voltuk és a könnyű hozzáférhetőség miatt sok (körülbelül 1000) orvosi kísérlethez és 4000 páciensen használtak fel, ráadásul ezek a minták időnként "kikerültek" a laboratóriumokból is, és kísérletektől függetlenül is többen hozzáfértek. Az amerikai kormány e törvény által akarta visszaszerezni az irányítást a tudatot, és gondolkodást befolyásoló anyagok hozzáférhetősége felett.
  9. Azzal, hogy a kannabiszt az amerikai ellenőrzött anyagokról szóló törvényben a Schedule I-es kategóriába sorolta.
  10. Ezt hívták korábban kannabisz pszichózisnak, amikor még úgy gondolták, hogy létezik egy ilyen önálló kórkép,
  11. Lényegében véve csak a THC és a kannabidiol, egymáshoz viszonyított aránya számít, mert a magasabb kannabidiol szint csökkenti/módosítja a THC hatásait.
  12. Általában a 20% feletti THC-tartalom számít magasabbnak.
  13. A „Glioblastoma multiforme a gliomák legrosszabb indulatú típusa, igen agresszív, gyorsan növekvő, legkevésbé differenciált, változatos megjelenésű és terápiásan nehezen befolyásolható daganat. Bármely életkorban jelentkezhet, de 35–45 évesekben a leggyakoribb." [...] "Az agyban elhalások, bevérzések láthatók. Sajnos a beteg életkilátásai a leírtakból eredően nem jók. E daganatféleség a jelenleg elérhető onkológiai kezelési módok kombinált alkalmazásával sem igazán befolyásolható.” (Forrás: 2005, dr. Lapis Károly: A központi idegrendszer daganatai, 18. o.)
  14. A kísérlet során az O-1812 és O-2545 nevű anyagokat használták, melyek ugyan nem azonosak a kannabisz hatóanyagaival, de a kémiai szerkezetük és hatásmechanizmusuk tekintetében hasonlóak azokhoz.
  15. A kannabinoidok külsőleg történő alkalmazásához nem kell a páciensnek cigarettát szívnia.
  16. Nem túl magas THC tartalmú kannabisz-fajtából készült marihuána használatot követően.
  17. Bár ez a pszichotikus hajlamot nem feltétlenül zárja ki egyértelműen.
  18. Magyarul: füves film.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vadkender (magyar nyelven). Online növényhatározó. (Hozzáférés: 2017. február 18.)
  2. Ethan B Russo. Cannabis and Cannabinoids: Pharmacology, Toxicology, and Therapeutic Potential. ISBN 978-1-136-61493-4 (2013) 
  3. Aizpurua-Olaizola, O., Soydaner, U., Öztürk, E., Schibano, D., Simsir, Y., Navarro, P., et al. & Usobiaga, A. (2016.). „Evolution of the Cannabinoid and Terpene Content during the Growth of Cannabis sativa Plants from Different Chemotypes” (angol nyelven). Journal of natural products 79 (2), 324–331. o. DOI:10.1021/acs.jnatprod.5b00949. PMID 26836472.  
  4. Martin Booth. Cannabis: A History. ISBN 978-1-4090-8489-1 (2003) 
  5. ^ a b c d Peter Phillips. Censored 2001: Featuring 25 Years of Censored News and the Top Censored Stories of the Year. ISBN 978-1-4090-8489-1 (2001) 
  6. ^ a b c Munson AE, Harris LS, et all. (1975.). „Antineoplastic activity of cannabinoids” (angol nyelven). Journal of the National Cancer Institute 55 (3), 597-602.. o. PMID 1159836.  
  7. ^ a b c Chan PC, Sills RC, Braun AG, Haseman JK, Bucher JR. (1996.). „Toxicity and carcinogenicity of Δ9-tetrahydrocannabinol in Fischer rats and B6C3F1 mice.” (angol nyelven). Toxicological Sciences 30 (1), 109-117. o. PMID 8812248.  
  8. ^ a b Sánchez C, Galve-Roperh I, Canova C, Brachet P, Guzmán M. (1998.). „Delta9-tetrahydrocannabinol induces apoptosis in C6 glioma cells.” (angol nyelven). Journal of the National Cancer Institute 436 (1), 6-10. o. PMID 9771884.  
  9. ^ a b Guzmán M, Duarte MJ, Blázquez C, Ravina J, Rosa MC, Galve-Roperh I, Sánchez C, Velasco G, González-Feria L. (2006.). „A pilot clinical study of Delta9-tetrahydrocannabinol in patients with recurrent glioblastoma multiforme” (angol nyelven). British journal of cancer 95 (2), 197-203. o. DOI:10.1038/sj.bjc.6603236. PMID 16804518.  
  10. Grbic, J., Goddard, P., & Ryder, D. (2017.). „Observations of the role of science in the United States medical cannabis state policies: Lessons learnt” (angol nyelven). International Journal of Drug Policy. DOI:10.1016/j.drugpo.2016.12.019. PMID 28190671.  
  11. ^ a b MTI: Legális az orvosi marihuána Ausztráliában (magyar nyelven). Metropol Napilap, 2016. április 13.
  12. MTI: Egész Európában a fű a legnépszerűbb drog (magyar nyelven). Index. (Hozzáférés: 2016. augusztus 19.)
  13. Nemzeti Kábítószer Adatgyűjtő és Kapcsolattartó Központ: Mennyire elterjedt a drogfogyasztás a fiatalok körében? (magyar nyelven). Nemzeti Drog Fókuszpont. (Hozzáférés: 2016. szeptember 1.)
  14. Alison Matthews, Laurence Matthews. Tuttle Learning Chinese Characters: A Revolutionary New Way to Learn and Remember the 800 Most Basic Chinese Characters. ISBN 978-0-8048-3816-0 (2007) 
  15. ^ a b Abel EL. Marihuana, The First Twelve Thousand Years, Plenum Press. ISBN 978-0-8048-3816-0 (1980) 
  16. Peter G. Stafford; Jeremy Bigwood. Psychedelics Encyclopedia, Ronin Publishing p. 157.. ISBN 978-0-914171-51-5 (1992) 
  17. ^ a b Joy, Janet E., Stanley J. Watson Jr, and John A. Benson Jr, eds.. Marijuana and medicine: assessing the science base., National Academies Press. ISBN 0-309-07155-0 (1999) 
  18. Mack A, Joy J. Marijuana As Medicine? The Science Beyond the Controversy, National Academy Press. ISBN 0-309-06531-3 (2001) 
  19. ^ a b Booth M. Cannabis: A History., St Martin's Press. ISBN 0-312-42494-9 (2003) 
  20. Russo EB, Jiang HE, Li X, et al. (2008.). „Phytochemical and genetic analyses of ancient cannabis from Central Asia” (angol nyelven). Journal of Experimental Botany 59 (15), 4171-82. o. DOI:10.1093/jxb/ern260. PMID 19036842.  
  21. Parsche, Franz; Nerlich, Andreas (1995.). „Presence of drugs in different tissues of an egyptian mummy” (angol nyelven). Fresenius' Journal of Analytical Chemistry 352 (3-4), 380–384. o. DOI:10.1007/BF00322236. PMID 7702279.  
  22. Mack A, Joy J.. Marijuana As Medicine?: The Science Beyond the Controversy. National Academies Press, 15–. o (2000. december 7.). ISBN 978-0-309-06531-3 
  23. ^ a b c d e f g h i Marijuana: A Chronic History. A&E Networks. 88. (angol nyelven)
  24.  (1936). Reefer Madness Original Trailer. United States: YouTube.com.
  25.  (1936-1990s). Funny Anti-Weed Propaganda Adverts/Movies/Clips. United States: YouTube.com.
  26. Herrer, Jack. The Emperor Wears No Clothes, p. 330.. ISBN 0-9524560-0-1 (1985) 
  27. Audra J. Wolfe (2008.). „Nylon: A revolution in textiles” (angol nyelven). Chemical Heritage Magazine 26 (3), 21. o.  
  28. (1935. March) „Roosevelt Asks Narcotic War Aid” (angol nyelven). The New York Times.  
  29. House of Representatives: The Marihuana Tax Act of 1937 (angol nyelven). Druglibrary, 1937 (Hozzáférés: 2016. augusztus 19.)
  30. ^ a b Stolley, Richard B.. Turbulent Years: The 60s (Our American Century). ISBN 0-7835-5503-2 (1998) 
  31. Yablonsky, Lewis. The Hippie Trip. ISBN 0-595-00116-5 (1968) 
  32. Larry Sloman, Michael Simmons. Burroughs Reefer Madness: A History of Marijuana. ISBN 0-312-19523-0 (1998) 
  33. ^ a b Ronald Creagh (1983.). „Laboratoires de l’utopie. Les communautés libertaires aux États-Unis” (francia nyelven). Revue Française d'Etudes Américaines 19 (1), 153-154. o.  
  34. Kanter, Rosabeth Moss. Commitment and Community: Communes and Utopias in Sociological Perspective, Harvard University Press. ISBN 978-0-674-14576-4 (1972) 
  35. Bonnie, Richard J., and Charles H. Whitebread. The marihuana conviction: A history of marihuana prohibition in the United States. ISBN 1-891385-06-2 (1974) 
  36. Hanson, Glen; Venturelli, Peter; Fleckenstein, Annette. Student Study Guide to Accompany Drugs and Society, p. 355.. ISBN 978-0-7637-5932-2 (2008) 
  37. ^ a b Marijuana Policy Project: State Policy (angol nyelven). MPP. (Hozzáférés: 2016. szeptember 1.)
  38. Simon Zoltan: Történelmi voksolás a fűről (magyar nyelven). Népszava online, 2016. december 17. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  39. Pacula, Rosalie Liccardo, et al. (2014.). „Developing public health regulations for marijuana: lessons from alcohol and tobacco” (angol nyelven). Journal Information 104 (6), 1021-8.. o. DOI:10.2105/AJPH.2013.301766. PMID 24825201.  
  40. U.S. Department of Justice: National Drug Threat Assessment Unit. Washington: National Drug Intelligence Center. 2011.  
  41. Kevin Bonsor & Nicholas Gerbis: How marihuana works (angol nyelven). Health HowStuffWorks. (Hozzáférés: 2016. augusztus 19.)
  42. Wendy Moelker: How does Marijuana Affect Your Body? What are the Marijuana Physical Effects? (angol nyelven). Web4Health, 2008. szeptember 19. (Hozzáférés: 2016. augusztus 19.)
  43. Kim Bellware, (ford.: Sarkadi Zsolt): Tavaly sem halt meg egy amerikai sem marihuána-túladagolásban (Eredeti cím: Here’s How Many People Fatally Overdosed On Marijuana Last Year) (magyar nyelven). 444.hu (eredetileg: huffingtonpost.com), 2015. december 29. (Hozzáférés: 2016. augusztus 20.)
  44. Lupica, C. R., Riegel, A. C., & Hoffman, A. F. (2004.). „Marijuana and cannabinoid regulation of brain reward circuits” (angol nyelven). British journal of pharmacology 143 (2), 227-234. o. DOI:10.1038/sj.bjp.0705931. PMID 15313883.  
  45. Calabria, B., Degenhardt, L., Hall, W., & Lynskey, M. (2010.). „Does cannabis use increase the risk of death? Systematic review of epidemiological evidence on adverse effects of cannabis use” (angol nyelven). Drug and alcohol review 29 (3), 318-330. o. DOI:10.1111/j.1465-3362.2009.00149.x. PMID 20565525.  
  46. ^ a b c d Thomas, Hue. (1993.). „Psychiatric symptoms in cannabis users” (angol nyelven). The British Journal of Psychiatry 163 (2), 141-149. o. DOI:10.1192/bjp.163.2.141. PMID 8075903.  
  47. Kurzthaler I, Hummer M, Miller C, Sperner-Unterweger B, Günther V, Wechdorn H, Battista HJ, Fleischhacker WW. (1999.). „Effect of cannabis use on cognitive functions and driving ability” (angol nyelven). Journal of Clinical Psychiatry 60 (6), 395-9. o. PMID 10401919.  
  48. Laumon, B., Gadegbeku, B., Martin, J. L., & Biecheler, M. B. (2005.). „Cannabis intoxication and fatal road crashes in France: population based case-control study” (angol nyelven). Bmj 331 (7529), 1371. o. DOI:10.1136/bmj.38648.617986.1F. PMID 16321993.  
  49. Nutt D., King LA, Saulsbury W., Blakemore C. (2007.). „Development of a rational scale to assess the harm of drugs of potential misuse.” (angol nyelven). The Lancet 369 (9566), 1047-1053. o. DOI:10.1016/S0140-6736(07)60464-4. PMID 17382831.  
  50. Highlights of Changes from DSM-IV-TR to DSM-5 (PDF). American Psychiatric Association, 2013. május 17.
  51. Hesse M., Thylstrup B. (2013.). „Time-course of the DSM-5 cannabis withdrawal symptoms in poly-substance abusers” (angol nyelven). BMC psychiatry 13 (1), 1. o. DOI:10.1186/1471-244X-13-258. PMID 24118963.  
  52. Budney, Alan J., and John R. Hughes (2006.). „The cannabis withdrawal syndrome” (angol nyelven). Current Opinion in Psychiatry 19 (3), 233–238. o. DOI:10.1097/01.yco.0000218592.00689.e5.  
  53. Kouri, Elena M., Harrison G. Pope Jr, and Scott E. Lukas (1999.). „Changes in aggressive behavior during withdrawal from long-term marijuana use” (angol nyelven). Psychopharmacology 143 (3), 302-308. o. PMID 10353434.  
  54. Vandrey R, Stitzer ML, Mintzer MZ, Huestis MA, Murray JA, Lee D. (2013.). „The dose effects of short-term dronabinol (oral THC) maintenance in daily cannabis users” (angol nyelven). Drug and alcohol dependence 128 (1), 64-70. o. DOI:10.1016/j.drugalcdep.2012.08.001. PMID 22921474.  
  55. Jafari, Siavash, and Tom Tang ABAM (2016.). „Diagnosis and treatment of marijuana dependence” (angol nyelven). BCMJ 58 (6), 315-317. o.  
  56. A.M. Weinstein, David A. Gorelick (2011.). „Pharmacological Treatment of Cannabis Dependence” (angol nyelven). Current Pharmaceutical Design 17 (14), 1351–1358.. o. DOI:10.2174/138161211796150846.  
  57. Haney, M., Hart, C. L., Ward, A. S., & Foltin, R. W. (2003.). „Nefazodone decreases anxiety during marijuana withdrawal in humans” (angol nyelven). Psychopharmacology 165 (2), 157-165. o. DOI:10.1007/s00213-002-1210-3. PMID 12439626.  
  58. What is Sativex? http://sativex.co.uk/healthcare-professionals/pharmacists/what-is-sativex/
  59. Szendrei, K. (2004.). „Új típusú analgetikum cannabisból” (magyar nyelven). Ideggyógyászati Szemle 1 (57), 36-40. o.  
  60. Baker, D., Pryce, G., Croxford, J. L., Brown, P., Pertwee, R. G., Huffman, J. W., & Layward, L. (2000.). „Cannabinoids control spasticity and tremor in a multiple sclerosis model.” (angol nyelven). Nature 404 (6773), 84-87.. o. DOI:10.1038/35003583. PMID 10716447.  
  61. Zajicek, J., Fox, P., Sanders, H., Wright, D., Vickery, J., Nunn, A., et al. & UK MS research group. (2003.). „Cannabinoids for treatment of spasticity and other symptoms related to multiple sclerosis (CAMS study): multicentre randomised placebo-controlled trial.” (angol nyelven). Lancet 362 (9395), 1517-1526. o. DOI:10.1016/S0140-6736(03)14738-1. PMID 14615106.  
  62. Makela P, Robson P, House H, Bateman C. (2004.). „Do cannabis-based medicinal extracts have general or specific effects on symptoms in multiple sclerosis? A double-blind, randomized, placebo-controlled study on 160 patients.” (angol nyelven). Multiple Sclerosis 10 (4), 434-441. o. DOI:10.1191/1352458504ms1082oa. PMID 15327042.  
  63. Zajicek JP, Sanders HP, Wright DE, Vickery PJ, Ingram WM, Reilly SM, Nunn AJ, Teare LJ, Fox PJ, Thompson AJ. (2005.). „Cannabinoids in multiple sclerosis (CAMS) study: safety and efficacy data for 12 months follow up.” (angol nyelven). J. Neurol. Neurosurg. Psychiatry 76 (12), 1664--1669. o. DOI:10.1136/jnnp.2005.070136. PMID 16291891.  
  64. Novotna, A., Mares, J., Ratcliffe, S., Novakova, I., Vachova, M., Zapletalova, O., et al. & Rossi, P. (2011.). „A randomized, double‐blind, placebo‐controlled, parallel‐group, enriched‐design study of nabiximols*(Sativex®), as add‐on therapy, in subjects with refractory spasticity caused by multiple sclerosis.” (angol nyelven). European Journal of Neurology 18 (9), 1122–1131. o. DOI:10.1111/j.1468-1331.2010.03328.x. PMID 21362108.  
  65. Koppel, B. S., Brust, J. C., Fife, T., Bronstein, J., Youssof, S., Gronseth, G., & Gloss, D. (2014. April). „Systematic review: Efficacy and safety of medical marijuana in selected neurologic disorders” (angol nyelven). Neurology 82 (17), 1556-1563. o. DOI:10.1212/WNL.0000000000000363.. PMID 24778283.  
  66. Iskedjian, M., Bereza, B., Gordon, A., Piwko, C., & Einarson, T. R. (2007.). „Meta-analysis of cannabis based treatments for neuropathic and multiple sclerosis-related pain.” (angol nyelven). Current medical research and opinion 23 (1), 17-24. o. DOI:10.1185/030079906X158066. PMID 17257464.  
  67. Rog, D. J., Nurmikko, T. J., Friede, T., & Young, C. A. (2005.). „Randomized, controlled trial of cannabis-based medicine in central pain in multiple sclerosis.” (angol nyelven). Neurology 65 (6), 812-819. o. DOI:10.1212/01.wnl.0000176753.45410.8b. PMID 16186518.  
  68. Rog, David J., Turo J. Nurmikko, and Carolyn A. Young. (2007.). „Oromucosal Δ 9-tetrahydrocannabinol/cannabidiol for neuropathic pain associated with multiple sclerosis: an uncontrolled, open-label, 2-year extension trial.” (angol nyelven). Clinical therapeutics 29 (9), 2068-2079. o. DOI:10.1016/j.clinthera.2007.09.013. PMID 18035205.  
  69. Serpell, Michael G., William Notcutt, and Christine Collin. (2013.). „Sativex long-term use: an open-label trial in patients with spasticity due to multiple sclerosis.” (angol nyelven). Journal of neurology 260 (1), 285-295. o. DOI:10.1007/s00415-012-6634-z. PMID 22878432.  
  70. Haupts, M., Vila, C., Jonas, A., Witte, K., & Álvarez-Ossorio, L. (2016.). „Influence of Previous Failed Antispasticity Therapy on the Efficacy and Tolerability of THC: CBD Oromucosal Spray for Multiple Sclerosis Spasticity.” (angol nyelven). European Neurology 75 (5-6), 236-243. o. DOI:10.1159/000445943. PMID 27160412.  
  71. Pryce, G., Ahmed, Z., Hankey, D. J., Jackson, S. J., Croxford, J. L., Pocock, J. M., & Cuzner, M. L. (2003.). „Cannabinoids inhibit neurodegeneration in models of multiple sclerosis.” (angol nyelven). Brain 126 (10), 2191-2202. o. DOI:10.1093/brain/awg224. PMID 12876144.  
  72. Pryce G, Riddall DR, Selwood DL, Giovannoni G, Baker D. (2015.). „Neuroprotection in experimental autoimmune encephalomyelitis and progressive multiple sclerosis by cannabis-based cannabinoids.” (angol nyelven). Journal of Neuroimmune Pharmacology 10 (2), 281-292. o. DOI:10.1007/s11481-014-9575-8. PMID 25537576.  
  73. Brady, C. M., DasGupta, R., Dalton, C., Wiseman, O. J., Berkley, K. J., & Fowler, C. J. (2004.). „An open-label pilot study of cannabis-based extracts for bladder dysfunction in advanced multiple sclerosis.” (angol nyelven). Multiple Sclerosis 10 (4), 425-433. o. DOI:10.1191/1352458504ms1063oa. PMID 15327041.  
  74. Kavia, R. B. C., De Ridder, D., Constantinescu, C. S., Stott, C. G., & Fowler, C. J. (2010.). „Randomized controlled trial of Sativex to treat detrusor overactivity in multiple sclerosis.” (angol nyelven). Multiple Sclerosis 16 (11), 1349-1359. o. DOI:10.1177/1352458510378020. PMID 20829244.  
  75. Mecha, M., Feliú, A., Iñigo, P. M., Mestre, L., Carrillo-Salinas, F. J., & Guaza, C. (2013.). „Cannabidiol provides long-lasting protection against the deleterious effects of inflammation in a viral model of multiple sclerosis: A role for A 2A receptors.” (angol nyelven). Neurobiology of disease (59), 141-150. o. DOI:10.1016/j.nbd.2013.06.016. PMID 23851307.  
  76. Granja, A. G., Carrillo-Salinas, F., Pagani, A., Gómez-Cañas, M., Negri, R., Navarrete, C., Calzado, M. A. (2012.). „A cannabigerol quinone alleviates neuroinflammation in a chronic model of multiple sclerosis.” (angol nyelven). Journal of Neuroimmune Pharmacology 7 (4), 1002-1016.. o. DOI:10.1007/s11481-012-9399-3. PMID 22971837.  
  77. Giacoppo, S., Rajan, T. S., Galuppo, M., Pollastro, F., Grassi, G., Bramanti, P., & Mazzon, E. (2015.). „Purified Cannabidiol, the main non-psychotropic component of Cannabis sativa, alone, counteracts neuronal apoptosis in experimental multiple sclerosis.” (angol nyelven). European review for medical and pharmacological sciences 19 (24), 4906-4919. o. PMID 26744883.  
  78. Devinsky, O., Marsh, E., Friedman, D., Thiele, E., Laux, L., Sullivan, J., & Wong, M. (2016.). „Cannabidiol for Intractable Epilepsy: Results from the Latest Open-Label Trial” (angol nyelven). The Lancet Neurology 15 (3), 270-278.. o. DOI:10.1016/S1474-4422(15)00379-8. PMID 26724101.  
  79. Gross DW, Hamm J, Ashworth NL, Quigley D. (2014.). „Marijuana use and epilepsy Prevalence in patients of a tertiary care epilepsy center” (angol nyelven). Neurology 62 (11), 2095-2097.. o. DOI:10.1212/01.WNL.0000127623.03766.75. PMID 15184622.  
  80. Medical Marijuana Liquid Extract May Bring Hope for Children with Severe Epilepsy (angol nyelven). American Academy of Neurology, 2015. április 13. (Hozzáférés: 2016. augusztus 22.)
  81. Dávid Imre: Marihuánával gyógyítanák az epilepsziát (magyar nyelven). 24HU), 2015. április 15. (Hozzáférés: 2016. augusztus 22.)
  82. ^ a b Medipress: Az epilepszia ellen marihuánát? (magyar nyelven). vital.hu, 2014. június 4. (Hozzáférés: 2016. augusztus 22.)
  83. Hussain, S. A., Zhou, R., Jacobson, C., Weng, J., Cheng, E., Lay, J., & Sankar, R. (2015.). „Perceived efficacy of cannabidiol-enriched cannabis extracts for treatment of pediatric epilepsy: A potential role for infantile spasms and Lennox–Gastaut syndrome.” (angol nyelven). Epilepsy & Behavior 47, 138-41.. o. DOI:10.1016/j.yebeh.2015.04.009. PMID 25935511.  
  84. Mao, K., You, C., Lei, D., & Zhang, H. (2015.). „High dosage of cannabidiol (CBD) alleviates pentylenetetrazole-induced epilepsy in rats by exerting an anticonvulsive effect” (angol nyelven). International journal of clinical and experimental medicine 8, 8820.. o. PMID 26309534.  
  85. Jones, N., Hill, A., Hill, T., Peres, I., Hadid, R., Wright, S., & Whalley, B. (2015.). „Assessment of the Anticonvulsant Effects and Tolerability Profile of Cannabidiol: GW Pharmaceuticals’ Preclinical Program (I6-5A)” (angol nyelven). Neurology 84 (14), Supplement I6-5A. o.  
  86. Mathern GW, Beninsig L, Nehlig A. (2015.). „Fewer specialists support using medical marijuana and CBD in treating epilepsy patients compared with other medical professionals and patients: Result of Epilepsia's survey” (angol nyelven). Epilepsia 56 (1), 1-6. o. DOI:10.1111/epi.12843. PMID 25413126.  
  87. Alexander SP (2016.). „Therapeutic potential of cannabis-related drugs” (angol nyelven). Progress in Neuro-Psychopharmacology and Biological Psychiatry 4 (64), 157-166. o. DOI:10.1016/j.pnpbp.2015.07.001. PMID 26216862.  
  88. Devinsky, O., Marsh, E., Friedman, D., Thiele, E., Laux, L., Sullivan, J., et al. & Wong, M. (2016.). „Cannabidiol in patients with treatment-resistant epilepsy: an open-label interventional trial” (angol nyelven). The Lancet Neurology 15 (3), 270-278. o. DOI:10.1016/S1474-4422(15)00379-8. PMID 26724101.  
  89. Bazelot, M., & Whalley, B. (2016.). „Investigating the Involvement of GPR55 Signaling in the Antiepileptic Effects of Cannabidiol (P5. 244)” (angol nyelven). Neurology 86 (16), Supplement P5-244. o.  
  90. Owens, S.: Open-Label Trial of Cannabidiol Finds Greater Seizure Reduction in Children Than Adults. (angol nyelven). Neurology Today, 2016 (Hozzáférés: 2016. december 20.)
  91. J. Szaflarski, E. Bebin, G. Cutter, J. DeWolfe, L. Dure, T. Gaston, L. Grayson, B. Hansen, K. Harsanyi, J. Houston, P. Kankirawatana, Y. Liu, T. McGrath, R. Singh, A. Thomas, L. Ver Hoef: Response to Pharmaceutical Grade Cannabidiol in a State-Sponsored Treatment Program. Annual Meeting Abstracts: View, (2016)
  92. Devinsky, O., Sullivan, J., Friedman, F., Thiele, E., Marsh, E., Laux, L.,& Cilio, M. et al. (2014.). „Efficacy and safety of Epidiolex (cannabidiol) in children and young adults with treatment-resistant epilepsy: Initial data from an expanded access program.” (angol nyelven). Annual Meeting of the American Epilepsy Society, abstract 2.  
  93. GW Pharmaceuticals plc: GW Pharmaceuticals Announces Positive Phase 3 Pivotal Study Results for Epidiolex® (cannabidiol) (angol nyelven). Nasdaq, 2016. március 14. (Hozzáférés: 2016. szeptember 17.)
  94. About GW (angol nyelven). GW Pharmaceuticals, 2014 (Hozzáférés: 2016. szeptember 17.)
  95. Bradshaw, Julia: GW Pharma shares flying high after stellar results for epilepsy drug (angol nyelven). The Telegraph, 2016. június 27. (Hozzáférés: 2016. szeptember 17.)
  96. MARINOL - Use and important safety informations (angol nyelven). marinol.com, 2012. október 14. (Hozzáférés: 2016. szeptember 4.)
  97. Borgelt LM, Franson KL, Nussbaum AM, Wang GS (2013.). „The pharmacologic and clinical effects of medical cannabis” (angol nyelven). Pharmacotherapy (Review) 33 (2), 195–209. o. DOI:10.1002/phar.1187.. PMID 23386598.  
  98. Gieringer, D., St. Laurent, J., & Goodrich, S. (2004.). „Cannabis vaporizer combines efficient delivery of THC with effective suppression of pyrolytic compounds” (angol nyelven). Journal of Cannabis Therapeutics 4 (1), 7-27. o. DOI:10.1300/J175v04n01_02.  
  99. ^ a b Zhang, Z.-F., Morgenstern, H., Spitz, M. R., Tashkin, D. P., Yu, G.-P., Marshall, J. R., Hsu, T. C., and Schantz, S. P. (1999.). „Marijuana use and increased risk of squamous cell carcinoma of the head and neck” (angol nyelven). Cancer Epidemiology Biomarkers & Prevention 8 (12), 1071-1078. o. PMID 10613339.  
  100. Philippe Lucas: Flin Flon Mine Area Marijuana Contamination (angol nyelven). medicalmarihuana.ca, 2003. október 1. (Hozzáférés: 2009. március 4.)
  101. Cannabis Drug Interactions (angol nyelven). drugs.com. (Hozzáférés: 2016. szeptember 1.)
  102. Find a Vitamin or Supplement, Marijuana Interactions (angol nyelven). WebMD. (Hozzáférés: 2016. szeptember 1.)
  103. Hernandez, F. A., & Chandra, S. B. (2016.). „The current state and potential direction of cannabis research” (angol nyelven). Journal of Experimental and Integrative Medicine 6 (1), 44-48. o. DOI:10.5455/jeim.310316.rw.014.  
  104. Hollister, L. E. (1986}.). „Health aspects of cannabis” (angol nyelven). Pharmacological reviews 38 (1), 1-20. o.  
  105. ^ a b Pagotto, U., Marsicano, G., Cota, D., Lutz, B., & Pasquali, R. (2006.). „The emerging role of the endocannabinoid system in endocrine regulation and energy balance.” (angol nyelven). Endocrine reviews 27 (1), 73-100. o. DOI:10.1210/er.2005-0009. PMID 16306385.  
  106. ^ a b Rasmussen, S., Jarvis, S., & Winters, B: Role of the Endocannabinoid System and Medical Cannabis. Utah: All Student Publications. 2016.  
  107. Warner, M., Chen, L. H., Makuc, D. M., Anderson, R. N., & Miniño, A. M. (2011.). „Drug poisoning deaths in the United States, 1980-2008” (angol nyelven). NCHS data brief 81, 1-8. o. PMID 22617462.  
  108. Charlson, Fiona, et al. (2009.). „A systematic review of research examining benzodiazepine‐related mortality” (angol nyelven). Pharmacoepidemiology and drug safety 18 (2), 93-103.. o. DOI:10.1002/pds.1694. PMID 19125401.  
  109. German Lopez: DEA chief: Medical marijuana is "a joke." Science: No, it's not. (angol nyelven). vox.com, 2015. november 20. (Hozzáférés: 2015. december 12.)
  110. Tóth Ilona (fordító): Vényköteles fájdalomcsillapítók a halál szolgálatában? (magyar nyelven). pharmaonline.hu, 2014. július 25. (Hozzáférés: 2016. szeptember 1.)
  111. Abrams, D. I., & Guzman, M. (2015.). „Cannabis in cancer care” (angol nyelven). Clinical Pharmacology & Therapeutics 97 (6), 575-586. o. DOI:10.3747/co.23.3099.  
  112. Caravati, E. M., et al. (2005.). „Increase in poisoning deaths caused by non-illicit drugs--Utah, 1991-2003.” (angol nyelven). MMWR: Morbidity and mortality weekly report 54 (2), 33-36. o. PMID 15660016.  
  113. Paulozzi, L. J., & Ryan, G. W. (2006.). „Opioid analgesics and rates of fatal drug poisoning in the United States” (angol nyelven). American journal of preventive medicine 31 (6), 506-511. o. DOI:10.1016/j.amepre.2006.08.017.  
  114. Centers for Disease Control and Prevention et al. (2007.). „Unintentional poisoning deaths--United States, 1999-2004” (angol nyelven). MMWR: Morbidity and mortality weekly report 56 (5), 93-96. o. PMID 17287712.  
  115. Robson, Philip. "Therapeutic aspects of cannabis and cannabinoids." The British Journal of Psychiatry 178.2 (2001): 107-115.
  116. Scott, K. A., Shah, S., Dalgleish, A. G., & Liu, W. M. (2013.). „Enhancing the Activity of Cannabidiol and Other Cannabinoids In Vitro Through Modifications to Drug Combinations and Treatment Schedules” (angol nyelven). International Journal of Cancer Research 13 (10), 4373-4380. o.  
  117. Cannabinoids Destroy Leukemia Cells, New Study Finds (angol nyelven). leafscience.com, 2013. október 14. (Hozzáférés: 2016. szeptember 4.)
  118. Bowles, DW (2012. április 24.). „The intersection between cannabis and cancer in the United States”. Critical reviews in oncology/hematology 83 (1), 1–10. o. DOI:10.1016/j.critrevonc.2011.09.008. PMID 22019199.  
  119. Cannabis (marihuana, marijuana) and the cannabinoids. Health Canada, 2013. február 1. (Hozzáférés: 2013. december 2.)
  120. Ma, Chao, et al. Velasco, Guillermo, et al. (2007.). „Cannabinoids and gliomas” (angol nyelven). Molecular neurobiology 36 (1), 60-67. o. DOI:10.1007/s12035-007-0002-5.  
  121. ^ a b c Massi P, Vaccani A, Ceruti S, Colombo A, Abbracchio MP, Parolaro D. (2004.). „Antitumor effects of cannabidiol, a nonpsychoactive cannabinoid, on human glioma cell lines” (angol nyelven). Journal of Pharmacology and Experimental Therapeutics 308 (3), 838-845. o. DOI:10.1124/jpet.103.061002. PMID 14617682.  
  122. Cannabis and Cannabinoids (PDQ®). National Cancer Institute at the National Institutes of Health. National Cancer Institute, 2013. augusztus 2. (Hozzáférés: 2013. augusztus 24.)
  123. ^ a b c Abrams, D. I. (2016.). „Integrating cannabis into clinical cancer care” (angol nyelven). Current Oncology 23 (2), S8. o. DOI:10.3747/co.23.3099. PMID 27022315.  
  124. Velasco, G., C. Sánchez, and M. Guzmán. " (2016.). „Anticancer mechanisms of cannabinoids” (angol nyelven). Current Oncology 23 (2), S23. o.  
  125. Pyszniak, M., Tabarkiewicz, J., & Łuszczki, J. J. (2016.). „Endocannabinoid system as a regulator of tumor cell malignancy–biological pathways and clinical significance” (angol nyelven). OncoTargets and therapy 9, 4323-36. o. DOI:10.2147/OTT.S106944. PMID 27486335.  
  126. ^ a b Solinas, Marta, Valentina Cinquina, and Daniela Parolaro. Molecular Considerations and Evolving Surgical Management Issues in the Treatment of Patients with a Brain Tumor, Chapter 18:Cannabidiol and Cancer—An Overview of the Preclinical Data. ISBN 978-953-51-2031-5 (2015) 
  127. ^ a b Scott, K. A., Dalgleish, A. G., & Liu, W. M. (2014.). „The Combination of Cannabidiol and Δ9-Tetrahydrocannabinol Enhances the Anticancer Effects of Radiation in an Orthotopic Murine Glioma Model” (angol nyelven). Molecular cancer therapeutics 13 (12), 2955-2967. o. DOI:10.1158/1535-7163.MCT-14-0402. PMID 25398831.  
  128. ^ a b c Modi, A., Turtz, A. R., Kubicek, G. J., & Morgan, F. H. (2016.). „SUN-484:Cannabidiol Use Leading to Regression of a Pituitary Macroadenoma!” (angol nyelven). Endocrine Society's 98th Annual Meeting and Expo, April 1–4, 2016.  
  129. ^ a b Borrelli, F., Pagano, E., Romano, B., Panzera, S., Maiello, F., Coppola, D., & Izzo, A. (2014.). „Colon carcinogenesis is inhibited by the TRPM8 antagonist cannabigerol, a Cannabis-derived non-psychotropic cannabinoid” (angol nyelven). Carcinogenesis 35 (12), 2787-97. o. DOI:10.1093/carcin/bgu205. PMID 25269802.  
  130. Motadi, L. R. (2016.). „Isolated cannabidiol from Cannabis sativa plant extracts inhibit growth and induce apoptosis in cervical cancer cells” (angol nyelven). Cancer Research 76 (14 Supplement), 2190-2190. o. DOI:10.1158/1538-7445.AM2016-2190.  
  131. Galve-Roperh I, Sánchez C, Cortés ML, Gómez del Pulgar T, Izquierdo M, Guzmán M. (2000.). „Anti-tumoral action of cannabinoids: involvement of sustained ceramide accumulation and extracellular signal-regulated kinase activation” (angol nyelven). Nature medicine 6 (3), 313-319. o. DOI:10.1038/73171. PMID 10700234.  
  132. Cannabis and Cannabinoids: Human/Clinical Studies. National Cancer Institute, 2013. november 21. (Hozzáférés: 2013. december 2.)
  133. Arney, Kat: Cannabis, cannabinoids and cancer – the evidence so far. Cancer Research UK, 2012. július 25. (Hozzáférés: 2013. december 8.)
  134. Wilkie, Gianna, Bachir Sakr, and Tina Rizack (2016.). „Medical Marijuana Use in Oncology: A Review” (angol nyelven). JAMA oncology 2 (5), 670-675. o. DOI:10.1001/jamaoncol.2016.0155.  
  135. Liu, W., Scott, K., Dalgleish, A., Duncan, M., & Stott, C.: Use of tetrahydrocannabinol and/or cannabidiol for increasing radiosensitivity in the treatment of a brain tumour (angol nyelven). U.S. Patent and Trademark Office, freepatentsonline.com, 2016. május 19. (Hozzáférés: 2016. szeptember 4.)
  136. Efrati, I.: Preliminary Results From Israeli Study: Cannabis Delays Cancer Development (angol nyelven). haaretz.com. (Hozzáférés: 2015. október 13.)
  137. Fisher, T., Golan, H., Schiby, G., PriChen, S., Smoum, R., Moshe, I., & Mechoulam, R. (2016.). „In vitro and in vivo efficacy of non-psychoactive cannabidiol in neuroblastoma” (angol nyelven). Current Oncology 23 (2), S15. o. DOI:10.3747/co.23.2893. PMID 27022310.  
  138. Hashemi, F., Hashemi, M., & Zali, A. R. (2016.). „Cannabinoids as a promising therapeutic approach for the treatment of glioblastoma multiforme: A literature review.” (angol nyelven). International Clinical Neuroscience Journal 3 (3), 138-143. o.  
  139. Webber, J., Quilao, R. J.; Heslep, S., Little, J., (2016. április 28.). „Elucidating cannabinoids’ effects on Ewing’s sarcoma tumor vasculature” (poszter) Scholars Day. Scholars Day. Paper 21. 
  140. Simmerman, E. L., Qin, X., Motamed, K., Jack, C. Y., & Baban, B. (2016.). „Determining autophagic activity following cannabidiol treatment of melanoma: a potential new and novel treatment” (angol nyelven). Cancer Research 76 (14), Supplement 3544-3544. o. DOI:10.1158/1538-7445.AM2016-3544.  
  141. Waissengrin, Barliz, et al. (2015.). „Patterns of use of medical cannabis among Israeli cancer patients: A single institution experience” (angol nyelven). Journal of pain and symptom management 49 (2), 223-230. o. DOI:10.1016/j.jpainsymman.2014.05.018. PMID 24937161.  
  142. Aggarwal, S. K. (2016.). „Use of cannabinoids in cancer care: palliative care” (angol nyelven). Current Oncology 23 (2), S33-6. o. DOI:10.3747/co.23.2962. PMID 27022312.  
  143. Brierley, D. I., Samuels, J., Duncan, M., Whalley, B. J., & Williams, C. M. (2016.). „Cannabigerol is a novel, well-tolerated appetite stimulant in pre-satiated rats” (angol nyelven). Psychopharmacology 233 (19-20), 3603-3613. o. DOI:10.1007/s00213-016-4397-4. PMID 27503475.  
  144. ^ a b c Budney, A. J., Bickel, W. K., & Amass, L. (1998.). „Marijuana use and treatment outcome among opioid‐dependent patients” (angol nyelven). Addiction 93 (4), 493-503. o. DOI:10.1046/j.1360-0443.1998.9344935.x.  
  145. del Valle, Angela Alsasua (2006.). „Implication of cannabinoids in neurological diseases” (angol nyelven). Cellular and molecular neurobiology 26 (4-6), 577-589. o. DOI:10.1007/s10571-006-9070-8.  
  146. Zlebnik, N. E., & Cheer, J. F. (2016.). „Beyond the CB1 Receptor: Is Cannabidiol the Answer for Disorders of Motivation?” (angol nyelven). Annual Review of Neuroscience 39 (1). DOI:10.1146/annurev-neuro-070815-014038. PMID 27023732.  
  147. Santos, R. G., Hallak, J. E. C., Leite, J. P., Zuardi, A. W., & Crippa, J. A. S. (2015.). „Phytocannabinoids and epilepsy” (angol nyelven). Journal of clinical pharmacy and therapeutics 40 (2), 135-143. o. DOI:10.1111/jcpt.12235.  
  148. ^ a b Deiana, S. (2013.). „Medical use of cannabis. Cannabidiol: a new light for schizophrenia?” (angol nyelven). Drug testing and analysis 5 (1), 46-51. o. DOI:10.1002/dta.1425. PMID 23109356.  
  149. ^ a b Valdeolivas, S., Navarrete, C., Cantarero, I., Bellido, M. L., Muñoz, E., & Sagredo, O. (2015.). „Neuroprotective properties of cannabigerol in Huntington’s disease: studies in R6/2 mice and 3-nitropropionate-lesioned mice” (angol nyelven). Neurotherapeutics 12 (1), 185-199. o. DOI:10.1007/s13311-014-0304-z. PMID 25252936.  
  150. Capasso, A., et al. (2016.). „Neuroprotective, non CBS-dependant activities of phytocannabinoids” (angol nyelven). Pharmacology-OnLine 1 (99), 108. o.  
  151. Singh, Chaudhry, et all. (2015.). „Cannabinoids: A potent anti-inflammatory agent against neurodegenerative disorders” (angol nyelven). Journal of Biological and Chemical Sciences 2 (2), 198-207. o.  
  152. Brzozowska, N., Li, K. M., Wang, X. S., Booth, J., Stuart, J., McGregor, I. S., & Arnold, J. C. (2016.). „ABC transporters P-gp and Bcrp do not limit the brain uptake of the novel antipsychotic and anticonvulsant drug cannabidiol in mice” (angol nyelven). PeerJ 4, e2081. o. DOI:10.7717/peerj.2081. PMID 27257556.  
  153. Garay, R. P., Citrome, L., Grossberg, G. T., Cavero, I., & Llorca, P. M. (2016.). „Investigational drugs for treating agitation in persons with dementia” (angol nyelven). Expert opinion on investigational drugs 1, 973-983. o. DOI:10.1080/13543784.2016.1193155. PMID 27232589.  
  154. N. T.: A demenciában jelentkező agitáció kezelése gyógyszerek nélkül (magyar nyelven). Orvos Továbbképző Szemle - OTSZ-Online.hu, 2015. február 2. (Hozzáférés: 2016. szeptember 4.)
  155. ^ a b Babayeva, M., Assefa, H., Basu, P., Chumki, S., & Loewy, Z. (2016.). „Marijuana Compounds: A Nonconventional Approach to Parkinson’s Disease Therapy.” (angol nyelven). Parkinson’s Disease 2016 2016, 19. o. DOI:10.1155/2016/1279042.  
  156. Lotan, I., Treves, T., Roditi, Y., & Djaldetti, R. (2012.). „Cannabis Smoking for Treatment of Parkinson's Disease (PD4. 005)” (angol nyelven). Neurology 78. Meeting Abstracts (1 Supplement), PD4-005. o.  
  157. Ed Susman: Smoking Pot Eases Tremors in Parkinson's (angol nyelven). medpagetoday.com, 2013. június 18. (Hozzáférés: 2016. szeptember 4.)
  158. Lotan, I., Treves, T. A., Roditi, Y., & Djaldetti, R. (2014.). „Cannabis (Medical Marijuana) Treatment for Motor and Non–Motor Symptoms of Parkinson Disease: An Open-Label Observational Study” (angol nyelven). Clinical neuropharmacology 37 (2), 41-44. o. DOI:10.1097/WNF.0000000000000016.  
  159. Currais, A., Quehenberger, O., Armando, A. M., Daugherty, D., Maher, P., & Schubert, D. (2016.). „Amyloid proteotoxicity initiates an inflammatory response blocked by cannabinoids” (angol nyelven). NPJ Aging and Mechanisms of Disease 2, 16012. o. DOI:10.1038/npjamd.2016.12.  
  160. Currais, A., Quehenberger, O., Armando, A. M., Daugherty, D., Maher, P., & Schubert, D.: Cannabinoids remove plaque-forming Alzheimer’s proteins from brain cells Preliminary lab studies at the Salk Institute find THC reduces beta amyloid proteins in human neurons (angol nyelven). salk.edu, 2016. június 27. (Hozzáférés: 2016. szeptember 4.)
  161. ^ a b Karl, T., Garner, B., & Cheng, D. (2016.). „The therapeutic potential of the phytocannabinoid cannabidiol for Alzheimer's disease” (angol nyelven). Behavioural Pharmacology. DOI:10.1097/FBP.0000000000000247. PMID 27471947.  
  162. Libro, R., Diomede, F., Scionti, D., Piattelli, A., Grassi, G., Pollastro, F., Trubiani, O. et al. (2016.). „Cannabidiol Modulates the Expression of Alzheimer’s Disease-Related Genes in Mesenchymal Stem Cells.” (angol nyelven). International Journal of Molecular Sciences 18 (1), 26. o. DOI:10.3390/ijms18010026. PMID 28025562.  
  163. ^ a b Sagredo, O., Pazos, M. R., Satta, V., Ramos, J. A., Pertwee, R. G., & Fernández‐Ruiz, J. (2011.). „Neuroprotective effects of phytocannabinoid‐based medicines in experimental models of Huntington's disease.” (angol nyelven). Journal of neuroscience research 89 (9), 1509-1518. o. DOI:10.1002/jnr.22682. PMID 21674569.  
  164. Freeman, D., Dunn, G., Murray, R. M., Evans, N., Lister, R., Antley, A.,& Di Simplicio, M. (2014.). „How cannabis causes paranoia: using the intravenous administration of∆ 9-tetrahydrocannabinol (THC) to identify key cognitive mechanisms leading to paranoia” (angol nyelven). Schizophrenia bulletin 41 (2), 391-9. o. DOI:10.1093/schbul/sbu098. PMID 25031222.  
  165. ^ a b Di Forti, M., Vassos, E., Lynskey, M., Craig, M., & Murray, R. M. (2015.). „Cannabis and psychosis–Authors' reply” (angol nyelven). The Lancet Psychiatry 2 (5), 382. o. DOI:10.1016/S2215-0366(15)00177-7. PMID 26360275.  
  166. Tsopelas, C., Dimitraka, M., Ntounas, P., Gatos-Gatopoulos, A., Karadima, D., & Charalampos (2016.). „Use of cannabis components in the treatment of mental disorders” (angol nyelven). European Psychiatry 33, S685. o. DOI:10.1016/j.eurpsy.2016.01.2036.  
  167. Gururajan, A., & Malone, D. T. (2016.). „Does cannabidiol have a role in the treatment of schizophrenia?” (angol nyelven). Schizophrenia Research. DOI:10.1016/j.schres.2016.06.022. PMID 27374322.  
  168. Zuardi AW, Hallak JE, Dursun SM, Morais SL, Sanches RF, Musty RE, Crippa JA. (2006.). „Cannabidiol monotherapy for treatment-resistant schizophrenia” (angol nyelven). Journal of Psychopharmacology 20 (5), 683-686. o. DOI:10.1177/0269881106060967. PMID 16401651.  
  169. Zuardi, A. W., Morais, S. L., Guimaraes, F. S., & Mechoulam, R. (1995.). „Antipsychotic effect of cannabidiol” (angol nyelven). Journal of Clinical Psychiatry 56 (10), 485–6. o.  
  170. Breuer A, Haj CG, Fogaça MV, Gomes FV, Silva NR, Pedrazzi JF, Del Bel EA, Hallak JC, Crippa JA, Zuardi AW, Mechoulam R, Guimarães FS. (2016.). „Fluorinated Cannabidiol Derivatives: Enhancement of Activity in Mice Models Predictive of Anxiolytic, Antidepressant and Antipsychotic Effects” (angol nyelven). PLoS One (Public Library of Science) 11 (7), e0158779. o. DOI:10.1371/journal.pone.0158779. PMID 27416026.  
  171. Leweke FM, Piomelli D, Pahlisch F, Muhl D, Gerth CW, Hoyer C, Klosterkötter J, Hellmich M, Koethe D. (2012.). „Cannabidiol enhances anandamide signaling and alleviates psychotic symptoms of schizophrenia” (angol nyelven). Translational psychiatry 2 (3), e94. o. DOI:10.1038/tp.2012.15. PMID 22832859.  
  172. Malignus neuroleptikus szindróma: Betegség leírása (magyar nyelven). Dr. Diag.hu. (Hozzáférés: 2016. szeptember 4.)
  173. Fakhoury M. (2016.). „Could cannabidiol be used as an alternative to antipsychotics?” (angol nyelven). Journal of psychiatric research 80, 14-21. o. DOI:10.1016/j.jpsychires.2016.05.013. PMID 27267317.  
  174. Sonego, A. B., Gomes, F. V., Del Bel, E. A., & Guimaraes, F. S. (2016.). „Cannabidiol attenuates haloperidol-induced catalepsy and c-Fos protein expression in the dorsolateral striatum via 5-HT 1A receptors in mice” (angol nyelven). Behavioural Brain Research 309, 22-28. o. DOI:10.1016/j.bbr.2016.04.042.  
  175. ^ a b Passie, Torsten, et al. (2012.). „Mitigation of post‐traumatic stress symptoms by Cannabis resin: A review of the clinical and neurobiological evidence” (angol nyelven). Drug testing and analysis 4 (7-8), 649-659. o. DOI:10.1002/dta.1377. PMID 22736575.  
  176. Benzodiazepine drugs ineffective for PTSD and trauma treatment (angol nyelven). news-medical.net, Wolters Kluwer Health, 2015. június 15. (Hozzáférés: 2016. szeptember 4.)
  177. Yarnell, S. (2014.). „The Use of Medicinal Marijuana for Posttraumatic Stress Disorder: A Review of the Current Literature.” (angol nyelven). The primary care companion for CNS disorders 17 (3). DOI:10.4088/PCC.15r01786. PMID 26644963.  
  178. Grant, S., Pedersen, E. R., & Neighbors, C. (2016.). „Associations of posttraumatic stress disorder symptoms with marijuana and synthetic cannabis use among young adult US Veterans: a pilot investigation” (angol nyelven). Journal of studies on alcohol and drugs 77 (3), 509-514. o. DOI:10.15288/jsad.2016.77.509.  
  179. Dr. Kovács Anikó: Az altatók és mellékhatásaik (magyar nyelven). WEBBeteg.hu, 2016. augusztus 23. (Hozzáférés: 2016. szeptember 4.)
  180. Verdoux, H., Lagnaoui, R., & Begaud, B. (2005.). „Is benzodiazepine use a risk factor for cognitive decline and dementia? A literature review of epidemiological studies” (angol nyelven). Psychological medicine 35 (03), 307-315. o. DOI:10.1017/S0033291704003897. PMID 15841867.  
  181. Petursson, H., & Lader, M. H. (1981.). „Withdrawal from long-term benzodiazepine treatment” (angol nyelven). Br Med J (Clin Res Ed) 283 (6292), 643-645. o. DOI:10.1136/bmj.283.6292.643.  
  182. Ashton, Heather (1984.). „Benzodiazepine withdrawal: an unfinished story” (angol nyelven). British medical journal (Clinical research ed.) 288 (6424), 1135-1140. o. PMID 6143582.  
  183. Russo, E. B., Guy, G. W., & Robson, P. J. (2007.). „Cannabis, Pain, and Sleep: Lessons from Therapeutic Clinical Trials of Sativex®, a Cannabis‐Based Medicine” (angol nyelven). Chemistry & biodiversity 4 (6), 1729-1743. o. DOI:10.1002/cbdv.200790150.  
  184. Soares VP, Campos AC. (2016.). „Evidences for the anti-panic actions of Cannabidiol” (angol nyelven). Current neuropharmacology. PMID 27157263.  
  185. Zanelati, T. V., Biojone, C., Moreira, F. A., Guimaraes, F. S., & Joca, S. R. L. (2010.). „Antidepressant‐like effects of cannabidiol in mice: possible involvement of 5‐HT1A receptors” (angol nyelven). British journal of pharmacology 159 (1), 122-128. o. DOI:10.1111/j.1476-5381.2009.00521.x. PMID 20002102.  
  186. El-Alfy, A. T., Ivey, K., Robinson, K., Ahmed, S., Radwan, M., Slade, D., & Ross, S. (2010.). „Antidepressant-like effect of Δ 9-tetrahydrocannabinol and other cannabinoids isolated from Cannabis sativa L.” (angol nyelven). Pharmacology Biochemistry and Behavior 95 (4), 434-442. o. DOI:10.1016/j.pbb.2010.03.004.  
  187. Kuhlen, M., Hoell, J. I., Gagnon, G., Balzer, S., Oommen, P. T., Borkhardt, A., & Janßen, G. (2016.). „Effective treatment of spasticity using dronabinol in pediatric palliative care” (angol nyelven). European Journal of Paediatric Neurology 16. DOI:10.1016/j.ejpn.2016.07.021. PMID 27506815.  
  188. ^ a b Kral, A. H., Wenger, L., Novak, S. P., Chu, D., Corsi, K. F., Coffa, D., & Bluthenthal, R. N (2015.). „Is Cannabis use associated with less opioid use among people who inject drugs?” (angol nyelven). Drug and Alcohol Dependence 153, 236-241. o. DOI:10.1016/j.drugalcdep.2015.05.014. PMID 26051162.  
  189. ^ a b Morgan, Celia JA, et al. (2013.). „Cannabidiol reduces cigarette consumption in tobacco smokers: Preliminary findings” (angol nyelven). Addictive behaviors 38 (9), 2433-2436. o. DOI:10.1016/j.addbeh.2013.03.011. PMID 23685330.  
  190. ^ a b leafscience.com: Can Marijuana Help You Quit Cigarettes? Study Says Yes (angol nyelven), 2013. november 1. (Hozzáférés: 2016. szeptember 4.)
  191. ^ a b fordító:Molnár Orsolya: A gyógyászati marihuánával kapcsolatos legnagyobb áttörések 2013-ban (magyar nyelven). drogriporter.hu, eredetileg megjelent:leafscience.com, 2014. január 15. (Hozzáférés: 2016. szeptember 4.)
  192. Carlo, G. D., & Izzo, A. A. (2003.). „Cannabinoids for gastrointestinal diseases: potential therapeutic applications” (angol nyelven). Expert opinion on investigational drugs 12 (1), 39-49. o. DOI:10.1517/13543784.12.1.39.  
  193. Goyal, H., Singla, U., Gupta, U., & May, E. (2016.). „Role of cannabis in digestive disorders.” (angol nyelven). European journal of gastroenterology & hepatology. DOI:10.1097/MEG.0000000000000779. PMID 27792038.  
  194. Naftali T, Bar-Lev Schleider L, Dotan I, Lansky EP, Sklerovsky Benjaminov F, Konikoff FM. (2013.). „Cannabis induces a clinical response in patients with Crohn's disease: a prospective placebo-controlled study” (angol nyelven). Clinical Gastroenterology and Hepatology 11 (10), 1276-1280. o. DOI:10.1016/j.cgh.2013.04.034. PMID 23648372.  
  195. Vu MP, Melmed GY, Targan SR. (2014.). „Weeding Out the Facts: The Reality About Cannabis and Crohn's Disease” (angol nyelven). Clinical Gastroenterology and Hepatology 12 (5), 898-899. o. DOI:10.1016/j.cgh.2013.11.016. PMID 24269921.  
  196. Borrelli, F., Fasolino, I., Romano, B., Capasso, R., Maiello, F., Coppola, D., & Izzo, A. A. (2013.). „Beneficial effect of the non-psychotropic plant cannabinoid cannabigerol on experimental inflammatory bowel disease” (angol nyelven). Biochemical pharmacology 85 (9), 1306-1316. o. DOI:10.1016/j.bcp.2013.01.017. PMID 23415610.  
  197. Comelli F, Bettoni I, Colleoni M, Giagnoni G, Costa B. (2009.). „Beneficial effects of a Cannabis sativa extract treatment on diabetes‐induced neuropathy and oxidative stress” (angol nyelven). Phytotherapy research 23 (12), 1678-1684. o. DOI:10.1002/ptr.2806. PMID 19441010.  
  198. Harris, H. M., Sufka, K. J., Gul, W., & ElSohly, M. A. (2016.). „Effects of Delta-9-Tetrahydrocannabinol and Cannabidiol on Cisplatin-Induced Neuropathy in Mice” (angol nyelven). Planta medica 82 (13), 1169-72. o. DOI:0.1055/s-0042-106303. PMID 27214593.  
  199. Rajavashisth TB, Shaheen M, Norris KC, Pan D, Sinha SK, Ortega J, Friedman TC. (2012.). „Decreased prevalence of diabetes in marijuana users: cross-sectional data from the National Health and Nutrition Examination Survey” (angol nyelven). BMJ open 2 (1). DOI:10.1136/bmjopen-2011-000494. PMID 22368296.  
  200. Alshaarawy, O., & Anthony, J. C (2015.). „Diabetes mellitus outcomes: Is cannabis smoking protective?” (angol nyelven). Drug & Alcohol Dependence 146, e207. o. DOI:10.1016/j.drugalcdep.2014.09.032.  
  201. Potter D.: A kannabisz segíthet a cukorbetegeknek (magyar nyelven). hazipatika.com, 2012. június 23. (Hozzáférés: 2016. szeptember 4.)
  202. Ngueta G, Bélanger RE, Laouan-Sidi EA, Lucas M. (2015.). „Cannabis use in relation to obesity and insulin resistance in the inuit population” (angol nyelven). Obesity 23 (2), 290-295. o. DOI:10.1002/oby.20973.. PMID 25557382.  
  203. Sansone, R. A., & Sansone, L. A. (2014.). „Marijuana and Body Weight” (angol nyelven). Innovations in clinical neuroscience 11 (7/8), 50-54. o.  
  204. Kleiner D, Ditrói K. (2012.). „The potential use of cannabidiol in the therapy of metabolic syndrome” (angol nyelven). Orvosi hetilap 153 (13), 499-504. o. DOI:10.1556/OH.2012.29308.. PMID 22430005.  
  205. Semmelweis Egyetem: Kannabidiol a metabolikus szindróma ellen (magyar nyelven). Semmelweis Figyelő, 2013. június 27. (Hozzáférés: 2016. szeptember 4.)
  206. Kupczyk, Piotr, Adam Reich, and Jacek C. Szepietowski (2009.). „Cannabinoid system in the skin–a possible target for future therapies in dermatology” (angol nyelven). Experimental dermatology 18 (8), 669-679. o. DOI:10.1111/j.1600-0625.2009.00923.x. PMID 19664006.  
  207. Oláh, A., Markovics, A., Szabó‐Papp, J., Szabó, P. T., Stott, C., Zouboulis, C. C., & Bíró, T. (2016.). „Differential effectiveness of selected non‐psychotropic phytocannabinoids on human sebocyte functions implicates their introduction in dry/seborrheic skin and acne treatment” (angol nyelven). Experimental Dermatology. DOI:10.1111/exd.13042.  
  208. Yazulla S. (2008.). „Endocannabinoids in the retina: from marijuana to neuroprotection” (angol nyelven). Progress in retinal and eye research (Review) 27 (5), 501–26. o. DOI:10.1016/j.preteyeres.2008.07.002. PMID 18725316.  
  209. Mathalone, N., A. Wolf, and O. Geyer. (2015.). „Cannabis and claucoma” (angol nyelven). Israel Medical Association "Harefuah" 154 (6), 394-7. o. PMID 26281086.  
  210. Jampel, Henry: Position statement on marijuana and the treatment of glaucoma (angol nyelven). American Glaucoma Society, 2009. augusztus 10. (Hozzáférés: 2013. november 1.)
  211. www.aao.org American Academy of Ophthalmology
  212. Samudre, S., Hosseini, A., & Lattanzio, F. (2014.). „Cannabinoids: a novel treatment for glaucoma” (angol nyelven). Acta Ophthalmologica 92. DOI:10.1111/j.1755-3768.2014.T022.x.  
  213. Panahi, Y., Manayi, A., Nikan, M., & Vazirian, M. (2017.). „The arguments for and against cannabinoids application in glaucomatous retinopathy” (angol nyelven). Biomedicine & Pharmacotherapy 86, 620-627. o. DOI:10.1016/j.biopha.2016.11.106. PMID 28027538.  
  214. ^ a b Lynch ME, Campbell F. (2011.). „Cannabinoids for treatment of chronic non‐cancer pain; a systematic review of randomized trials” (angol nyelven). British journal of clinical pharmacology 72 (5), 735-744. o. DOI:10.1111/j.1365-2125.2011.03970.x. PMID 21426373.  
  215. Vital signs: overdoses of prescription opioid pain relievers and other drugs among women--United States, 1999-2010. Morbidity and mortality weekly report, (2013) 537–42. o.
  216. A. Valley, F. Gardner: Smoking Does Not Cause Lung Cancer (angol nyelven). theava.com, in:mapinc.org, 2005. július 6. (Hozzáférés: 2016. szeptember 4.)
  217. Tashkin, D. P., Simmons, M. S., Sherrill, D. L., and Coulson, A. H. (1997.). „Heavy habitual marijuana smoking does not cause an accelerated decline in FEV1 with age” (angol nyelven). American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine 155 (1), 141-148. o. DOI:10.1164/ajrccm.155.1.9001303.  
  218. Study finds no marijuana-lung cancer link”, Washington Post, 2006. május 26. (Hozzáférés ideje: 2006. július 13.) 
  219. Callaghan, Russell C., Peter Allebeck, and Anna Sidorchuk (2013.). „Marijuana use and risk of lung cancer: a 40-year cohort study” (angol nyelven). Cancer Causes & Control 24 (10), 1811-1820. o. DOI:10.1007/s10552-013-0259-0. PMID 23846283.  
  220. Kramer, Joan L. (2015.). „Medical marijuana for cancer” (angol nyelven). CA: a cancer journal for clinicians 65 (2), 109-122. o. DOI:10.3322/caac.21260.  
  221. Lanz, C., Mattsson, J., Soydaner, U., & Brenneisen, R. (2016.). „Medicinal cannabis: in vitro validation of vaporizers for the smoke-free inhalation of cannabis.” (angol nyelven). PloS one 11 (1). DOI:10.1371/journal.pone.0147286. PMID 26784441.  
  222. Huizink, A.C. and Mulder, E.J. (2006.). „Maternal smoking, drinking or cannabis use during pregnancy and neurobehavioral and cognitive functioning in human offspring” (angol nyelven). Neuroscience & Biobehavioral Reviews 30 (1), 24-41. o. PMID 16095697.  
  223. Fried PA, Watkinson B, Gray R. (2003.). „Differential effects on cognitive functioning in 13- to 16-year-olds prenatally exposed to cigarettes and marihuana” (angol nyelven). Neurotoxicology and teratology 25 (4), 427–436. o. PMID 12798960.  
  224. Paul Berghius, Ann M Rajnicek, Yury M Morozov, Ruth A Ross, Jan Mulder, Gabriella M Urbán, Krisztina Monory, Giovanni Marsicano, Michela Matteoli, Alison Canty, Andrew J Irving, István Katona et al.: Hardwiring the Brain: Endocannabinoids Shape Neuronal Connectivity Science (angol nyelven). sciencedaily.com, 2007. május 25. (Hozzáférés: 2016. szeptember 4.)
  225. Berghuis, P., Dobszay, M. B., Wang, X., Spano, S., Ledda, F., Sousa, K. M., & Hurd, Y. L. (2005.). „Endocannabinoids regulate interneuron migration and morphogenesis by transactivating the TrkB receptor” (angol nyelven). Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 102 (52), 19115-19120. o. PMID 16357196.  
  226. Harkany, T., Guzman, M., Galve-Roperh, I., Berghuis, P., Devi, L. A., & Mackie, K. (2007.). „The emerging functions of endocannabinoid signaling during CNS development” (angol nyelven). Trends in pharmacological sciences 28 (2), 83-92. o. DOI:10.1016/j.tips.2006.12.004.  
  227. J.S. Hayes, R. Lampart, M.C. Dreher, L. Morgan (1991.). „Five-year follow-up of rural Jamaican children whose mothers used marijuana during pregnancy”. West Indian Medical Journal 40 (3), 120-3. o.  
  228. Dreher, M. C., Nugent, K., Hudgins, R. 1994. Prenatal marijuana exposure and neonatal outcomes in Jamaica: an ethnographic study. Pediatrics 93(2): 254-260.
  229. Dreher M. C., Nugent K., & Hudgins R.: Prenatal Marijuana Exposure and Neonatal Outcomes in Jamaica: An Ethnographic Study (angol nyelven). druglibrary.org, 1994. február 1. (Hozzáférés: 2016. szeptember 4.)
  230. Clayton J. Mosher; Scott Akins. Drugs and Drug Policy: The Control of Consciousness Alteration, p. 18.. ISBN 978-0-7619-3007-5. (2007) 
  231. Saitz, Richard (2003.). „Is marijuana a gateway drug?” (angol nyelven). JAMA 218 (1).  
  232. Good, A., & William E.: The effect of marihuana availability On Alcohol Use: Evidence From marihuana Legalisation (angol nyelven). economics.nd.edu, 2015. április 27. (Hozzáférés: 2016. szeptember 4.)
  233. Rabin, R. A., Ashare, R. L., Schnoll, R. A., Cinciripini, P. M., Hawk, L. W., Lerman, C., & George, T. P. et al. (2016.). „Does cannabis use moderate smoking cessation outcomes in treatment‐seeking tobacco smokers? Analysis from a large multi‐center trial” (angol nyelven). The American Journal on Addictions 25 (4), 291-296. o. DOI:10.1111/ajad.12382. PMID 27187893.  
  234. Arseneault, L., Cannon, M., Poulton, R., Murray, R., Caspi, A., & Moffitt, T. E. (2002.). „Cannabis use in adolescence and risk for adult psychosis: longitudinal prospective study” (angol nyelven). BMJ 325 (7374), 1212-1213. o. DOI:10.1136/bmj.325.7374.1212.  
  235. Danielsson, Anna-Karin, et al. (2016.). „Cannabis use, depression and anxiety: A 3-year prospective population-based study” (angol nyelven). Journal of affective disorders 193, 103-108. o. DOI:10.1016/j.jad.2015.12.045. PMID 26773900.  
  236. ^ a b c Hall, W., Degenhardt, L., & Teesson, M. (2004.). „Cannabis use and psychotic disorders: an update” (angol nyelven). Drug and alcohol review 23 (4), 433-443. o. DOI:10.1080/09595230412331324554. PMID 15763748.  
  237. Armentano, Paul: Cannabis, Mental Health and Context. Washington, DC: NORML Foundation. 2007.  
  238. Marconi, A., Di Forti, M., Lewis, C. M., Murray, R. M., & Vassos, E (2016.). „Meta-analysis of the Association Between the Level of Cannabis Use and Risk of Psychosis” (angol nyelven). Schizophrenia bulletin, sbw003. o. DOI:10.1093/schbul/sbw003. PMID 26884547.  
  239. Di Forti, M., Morgan, C., Dazzan, P., Pariante, C., Mondelli, V., Marques, T. R., & Butt, A. et al. (2009.). „High-potency cannabis and the risk of psychosis” (angol nyelven). The British Journal of Psychiatry 195 (6), 488-491. o. DOI:10.1192/bjp.bp.109.064220.  
  240. Andréasson S, Allebeck P, Engström A, Rydberg U. (1987.). „Cannabis and schizophrenia A longitudinal study of swedish conscripts” (angol nyelven). Lancet 330 (8574), 1483-1486. o. DOI:10.1016/S0140-6736(87)92620-1. PMID 2892048.  
  241. Verdoux, H: Castle, D – & Murray, R: Marijuana and madness: psychiatry and neurobiology: Cannabis and psychosis proneness. Cambridge: Cambridge University Press. 2004.  
  242. Kuepper, R., van Os, J., Lieb, R., Wittchen, H. U., Höfler, M., & Henquet, C. (2011.). „Continued cannabis use and risk of incidence and persistence of psychotic symptoms: 10 year follow-up cohort study.” (angol nyelven). Bmj (342), d738. o. DOI:10.1136/bmj.d738. PMID 21363868.  
  243. Feingold D, Weiser M, Rehm J, Lev-Ran S. (2015.). „The association between cannabis use and mood disorders: A longitudinal study” (angol nyelven). Journal of affective disorders 1 (172), 211-218. o. DOI:10.1016/j.jad.2014.10.006. PMID 25451420.  
  244. Ksir, Charles, and Carl L. Hart (2016.). „Cannabis and psychosis: a critical overview of the relationship” (angol nyelven). Current psychiatry reports 18 (2), 1-11). o. DOI:10.1007/s11920-015-0657-y. PMID 26781550.  
  245. Schwartz, R. H., Gruenewald, P. J., Klitzner, M., & Fedio, P. (1989.). „Short-term memory impairment in cannabis-dependent adolescents” (angol nyelven). American Journal of Diseases of Children 143 (10), 1214-1219. o. DOI:10.1001/archpedi.1989.02150220110030.. PMID 2801665.  
  246. Riedel, G., & Davies, S. N.. Handbook of Experimental Pharmacology:Cannabinoid function in learning, memory and plasticity. ISBN 978-3-540-22565-2 (2005) 
  247. Curran, V. H., Brignell, C., Fletcher, S., Middleton, P., & Henry, J. (2002.). „Cognitive and subjective dose-response effects of acute oral Delta 9-tetrahydrocannabinol (THC) in infrequent cannabis users.” (angol nyelven). Psychopharmacology 64 (1), 61-70. o. DOI:10.1007/s00213-002-1169-0. PMID 12373420.  
  248. Iversen, L. 2003. Cannabis and the brain. Brain 126(6): 1252-1270.
  249. M. van der Stelt, W. B. Veldhuis, P. R. Bär, G. A. Veldink1, J. F. G. Vliegenthart, and K. Nicolay (2001.). „Neuroprotection by 9-Tetrahydrocannabinol, the Main Active Compound in Marijuana, against Ouabain-Induced In Vivo Excitotoxicity” (angol nyelven). The Journal of Neuroscience 21 (17), 6475-6479;. o. PMID 11517236.  
  250. Stephanie Webber: Marijuana could prevent Alzheimer's, 2009. január 27. (Hozzáférés: 2009. június 12.)
  251. Iuvone T, Esposito G, Esposito R, Santamaria R, Di Rosa M, Izzo AA. (2004.). „Neuroprotective effect of cannabidiol, a non‐psychoactive component from Cannabis sativa, on β‐amyloid‐induced toxicity in PC12 cells” (angol nyelven). Journal of neurochemistry 89 (1), 134-141. o. DOI:10.1111/j.1471-4159.2003.02327.x. PMID 15030397.  
  252. MTI: Hetekre "elhangolja" az agyat a kannabiszfogyasztás magyar tudósok szerint (magyar nyelven). Havasok.hu, 2015. április 14. (Hozzáférés: 2016. szeptember 4.)
  253. Varma, V. K., Malhotra, A. K., Dang, R., Das, K., & Nehra, R. (1988.). „Cannabis and cognitive functions: a prospective study” (angol nyelven). Drug and Alcohol Dependence 21 (2), 147-152. o. DOI:10.1016/0376-8716(88)90061-0.  
  254. Fried P, Watkinson B, James D, Gray R. (2002.). „Current and former marijuana use: preliminary findings of a longitudinal study of effects on IQ in young adults” (angol nyelven). Canadian Medical Association Journal 166 (7), 887-891. o. PMID 11949984.  
  255. Chan GC, Hinds TR, Impey S, Storm DR. (1998.). „Hippocampal Neurotoxicity of Delta 9-Tetrahydrocannabinol” (angol nyelven). Journal of Neuroscience 18 (14), 5322. o. PMID 9651215.  
  256. Nafea, O. E., ElKhishin, I. A., Awad, O. A., & Mohamed, D. A. (2016.). „A study of the neurotoxic effects of tramadol and cannabis in adolescent male albino rats” (angol nyelven). International Journal of Scientific Reports 2 (7), 143-154. o. DOI:10.18203/issn.2454-2156.IntJSciRep20162164.  
  257. Hall, W., & Lynskey, M. (2016.). „Long-term Marijuana Use and Cognitive Impairment in Middle Age.” (angol nyelven). JAMA internal medicine 176 (3), 362-363. o. DOI:10.1001/jamainternmed.2015.7850. PMID 26830958.  
  258. de Gage, S. B., Moride, Y., Ducruet, T., Kurth, T., Verdoux, H., Tournier, M., & Bégaud, B. et al. (2014.). „Benzodiazepine use and risk of Alzheimer’s disease: case-control study” (angol nyelven). BMJ 349, g5205. o. DOI:10.1136/bmj.g5205.  
  259. Wert, R. C., & Raulin, M. L. (1986.). „The chronic cerebral effects of cannabis use. I. Methodological issues and neurological findings” (angol nyelven). Substance Use & Misuse 21 (6), 605-628. o. PMID 3017872.  
  260. Filbey, F. M., Aslan, S., Calhoun, V. D., Spence, J. S., Damaraju, E., Caprihan, A., & Segall, J (2014.). „Long-term effects of marijuana use on the brain.” (angol nyelven). Proceedings of the National Academy of Sciences 111 (47), 16913-16918. o. DOI:10.1073/pnas.1415297111.  
  261. ^ a b c d e f World Drug Report 2013. The united Nations. (Hozzáférés: 2014. december 13.)
  262. Medical Use of Marijuana. (Hozzáférés: 2015. január 12.)
  263. New Colombia Resources Inc Subsidiary, Sannabis, Produces First Batch of Medical Marijuana Based Products in Colombia to Fill Back Orders.. PR Newswire. (Hozzáférés: 2015. január 12.)
  264. Rana Moussaoui. „Lebanon cannabis trade thrives in shadow of Syrian war”, AFP, 2013. november 25. 
  265. ^ a b Sanie Lopez Garelli. „Mexico, Paraguay top pot producers, U.N. report says”, 2008. november 25. (Hozzáférés ideje: 2013. szeptember 28.) 
  266. ABC News: Medicinal cannabis campaign demands better access to drug (angol nyelven). abc.net, 2017. február 3. (Hozzáférés: 2017. február 19.)
  267. Marie Jamet. „Legalising or decriminalizing cannabis in France: not that easy”, 2013. november 6. (Hozzáférés ideje: 2013. december 15.) 
  268. Ann Törnkvist. „French law on pot-based medicine takes effect”, 2013. június 10. (Hozzáférés ideje: 2013. december 15.) 
  269. 241 Patienten haben bisher eine Ausnahmeerlaubnis zur Verwendung von Cannabisblüten aus der Apotheke erhalten, cannabis-med.org, <http://www.cannabis-med.org/german/acm-mitteilungen/ww_de_db_cannabis_artikel.php?id=145#1>. Hozzáférés ideje: 2015-02-17
  270. ^ a b Ab 2017 gibt es Cannabis auf Kassenrezept. Die Welt. (Hozzáférés: 2016. december 2.)
  271. Germany to legalize medicinal marijuana by 2017. CNN. (Hozzáférés: 2016. december 2.)
  272. Germany to legalise cannabis for medicinal purposes. The Telegraph, 2016. május 3. (Hozzáférés: 2016. december 2.)
  273. Cannabis als Medizin. Bundesministerium für Gesundheit. (Hozzáférés: 2016. december 2.)
  274. Cannabis auf Kassenkosten. Tagesschau. (Hozzáférés: 2016. december 2.)
  275. Medical Cannabis is Now Officially Legal in Germany. Seedsman. (Hozzáférés: 2017. január 20.)
  276. Amszterdam Coffeshoppjairól. iranyamszterdam.hu. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
  277. Many Dutch coffee shops close as liberal policies change, Exaptica. Expatica.com, 2007. november 27. (Hozzáférés: 2010. szeptember 20.)
  278. EMCDDA Cannabis reader: Global issues and local experiences, Perspectives on Cannabis controversies, treatment and regulation in Europe, 2008, p. 157.
  279. "43 Amsterdam coffee shops to close door", Radio Netherlands, Friday 21 November 2008 Archiválva 2008. december 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
  280. linkonline.it. (Hozzáférés: 2015. január 14.)
  281. Népszava: Marihuána, orvosi receptre. NSZO, 2016. június 2. (Hozzáférés: 2017. február 3.)
  282. ^ a b Munkácsy Márton: Így arat a rendőrség a kábítószer-ültetvényeken. vs.hu, 2015. február 9. (Hozzáférés: 2017. február 4.)
  283. Társaság a Szabadságjogokért: Drogjog 1999 (magyar nyelven). daath.hu. (Hozzáférés: 2016. szeptember 3.)
  284. Sárosi Péter: Drogszigor: Mi változik az új Büntető Törvénykönyvben? (magyar nyelven). drogriporter.hu, 2013. július 9. (Hozzáférés: 2016. szeptember 4.)
  285. Hatályban lévő drogtörvények - visszaélés kábítószerrel. (magyar nyelven). kenderforum.org, 2012. november 1.Archiválva 2014. augusztus 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
  286. College of Charleston: Ganja: Its Move from Society to Religion in the 1960s (angol nyelven). cofc.edu, 2008. október 20. (Hozzáférés: 2013. szeptember 9.)
  287. Cannabis Culture: A stable subculture in a changing world (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. szeptember 4.)
  288. Leisure and Innocence: The eternal appeal of the stoner movie (angol nyelven). slate.com, 2007. június 26. (Hozzáférés: 2013. augusztus 17.)
  289. High points in recent pot culture history: A timeline of marijuana's popular culture buzz (angol nyelven). Los Angeles Times, 2009 (Hozzáférés: 2013. augusztus 17.)
  290. Top 10 Stoner Movies (angol nyelven), 2008. augusztus 8. (Hozzáférés: 2013. március 15.)
  291. Füves filmek legjobb jelenetei (magyar nyelven). Offline.hu, 2014. április 17. (Hozzáférés: 2016. szeptember 4.)
  292. Stuckey, Mike: Capitalist buzz builds around stoner ‘holiday’ (angol nyelven), 2008. április 16. (Hozzáférés: 2016. szeptember 5.)
  293. Associated Press: Marijuana rally in trouble at Colorado university (angol nyelven), 2012. április 20. (Hozzáférés: 2016. szeptember 5.)

Ez a szócikk részben vagy egészben a Cannabis (drug) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Marihuána témájú médiaállományokat.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Marihuánás cigaretta témájú médiaállományokat.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cannabis sativa témájú médiaállományokat.