Timothy Leary

Timothy Leary (Timothy Francis Leary)
Született	1920. október 22. Springfield
Elhunyt	1996. május 31. (75 évesen) Beverly Hills
Állampolgársága	amerikai
Házastársa	Nena von Schlebrügge (1964–1965)
Gyermekei	három gyermek
Foglalkozása	pszichológus író színész
Iskolái	Washingtoni Állami Egyetem Kaliforniai Egyetem University of Alabama College of the Holy Cross
Halál oka	prosztatarák
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Timothy Leary témájú médiaállományokat.

Leary (középen) és Allen Ginsberg (balra) John C. Lillynél (jobbra)

Timothy Francis Leary (Springfield, Massachusetts, 1920. október 22. – Beverly Hills, Kalifornia, 1996. május 31.) amerikai pszichológus és író, a hippi mozgalom és a pszichedelikus tudatmódosító szerhasználat nyilvános pártfogója.

Élete és pályafutása

Azokban az időkben amikor még az olyan anyagok mint az LSD és a pszilocibin legálisak voltak, Leary kísérleteket vezetett a Harvard Egyetemen a Harvard Psilocybin Projekt keretében, melyek a későbbi Concord Prison Experiment-et és Marsh Chapel Experiment-et eredményezték. Mindkettő tanulmány hasznos eredményeket produkált, de végül Learyt és munkatársát Richard Alpertet elbocsátották az egyetemről.

Leary hitt abban, hogy az LSD terápiás potenciállal rendelkezik a pszichiátriában. Úttörő felismeréseit tovább erősítette Stanislav Grof és Feldmár András munkássága. Leary olyan szólásokat népszerűsített melyek filozófiáját támogatták, pl.: „turn on, tune in, drop out” ("kapcsolódj be, hangolódj rá, ess ki"), „set and setting” (beállítottság és beállítás), vagy „think for yourself and question authority” (magadként gondolkozz, a tekintélyt kérdőjelezed). Emellett olyan transzhumanista koncepciókról írt és beszélt, melyek űrvándorlásokat, intelligencianövelést és élethosszabbítást foglaltak magukban, és kidolgozta az „eight-circuit model of consciousness”-t (nyolc áramkörös tudat-modell) az Exo-Pscychology (1977) c. könyvében. Modellje azt a komplex tudatfejlődési koncepciót fogalmazza meg, mely utóbb a transzperszonális pszichológia alapvetéseként nyert új megfogalmazást. Tudatmodellje utóbb erősen tükröződik Ken Wilber gondolatvilágában, mely a keleti-nyugati pszichológiát áthidaló, és a tudatfejlődést magyarázó mindmáig talán legátfogóbb fúziós kísérlet.

Az 1960-as és 1970-es években Learyt rendszerességgel tartóztatták le, és tartották fogságban 29 börtönben az egész világon. Richard Nixon elnök az „Amerika legveszélyesebb embere” címmel illette. Ha összevetjük e figyelemreméltó pozíciót, Leary forradalmi meglátásait és zaklatását, akkor jól láthatjuk a politikai-hatalmi gépezet hozzáállását az egyéni tudatfejlődéshez. A folyamatot kitűnően dokumentálja Noam Chomsky munkássága.

Tim Leary szellemi öröksége Robert Anton Wilson gerilla-ontológiájában követhető tovább.

Művei

• The Interpersonal Diagnosis of Personality, 1957
• The Psychedelic Experience, 1964
• The Psychedelic Reader, 1965
• Psychedelic Prayers from the Tao Te Ching, 1967
• High Priest, 1968
• Politics of Ecstasy, 1968
• Jail Notes, 1971
• Confessions of a Hope Fiend, 1973
• Neurologic, 1973
• What Does WoMan Want?, 1976
• Exo-Psychology, 1977
• Intelligence Agents, 1979
• The Game of Life, 1979
• Changing My Mind – Among Others, 1982
• Flashbacks, 1983
• Surfing the Conscious Nets, 1995
• Chaos & Cyberculture, 1995

Magyarul megjelent művei

• Kulcsár Zsuzsanna: Leary teszt Timothy Leary A személyiség interperszonális diagnózisa c. könyve alapján; OPI, Bp., 1981 (Pszichológiai tanácsadás a pályaválasztásban)
• Az eksztázis politikája rog, tudat, vallás; ford. Békési József; Edge 2000–NDI, Bp., 2003 (Drogtörténet klasszikusai)
• Belső utazások. Alapítsd meg a saját vallásodat!; ford. Békési József; Nyitott Könyvműhely–NDI, Bp., 2005

További információk

• www.timothyleary.us