Timothy Leary
| Timothy Leary (Timothy Francis Leary) | |
 | |
| Született |
1920. október 22.[1][2][3][4][5][6] Springfield[7] |
| Elhunyt |
1996. május 31. (75 évesen)[1][8][2][3][4][5][6] Beverly Hills |
| Állampolgársága | amerikai |
| Házastársa | Nena von Schlebrügge (1964–1965) |
| Foglalkozása | |
| Iskolái |
|
| Halál oka | Prosztatarák |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Timothy Leary témájú médiaállományokat. | |
Timothy Francis Leary (1920. október 22. – 1996. május 31.) amerikai pszichológus és író, a hippi mozgalom és a pszichedelikus tudatmódosító szerhasználat nyilvános pártfogója.
Tartalomjegyzék
Élete és pályafutása[szerkesztés]
Azokban az időkben amikor még az olyan anyagok mint az LSD és a pszilocybin legálisak voltak, Leary kísérleteket vezetett a Harvard Egyetemen a Harvard Psilocybin Projekt keretében, melyek a későbbi Concord Prison Experiment-et és Marsh Chapel Experiment-et eredményezték. Mindkettő tanulmány hasznos eredményeket produkált, de végül Learyt és munkatársát Richard Alpertet elbocsátották az egyetemről.
Leary hitt abban, hogy az LSD terápiás potenciállal rendelkezik a pszichiátriában. Úttörő felismeréseit tovább erősítette Stanislav Grof és Feldmár András munkássága. Leary olyan szólásokat népszerűsített melyek filozófiáját támogatták, pl.: „turn on, tune in, drop out” ("kapcsolódj be, hangolódj rá, ess ki"), „set and setting” (beállítottság és beállítás), vagy „think for yourself and question authority” (magadként gondolkozz, a tekintélyt kérdőjelezed). Emellett olyan transzhumanista koncepciókról írt és beszélt, melyek űrvándorlásokat, intelligencianövelést és élethosszabbítást foglaltak magukban, és kidolgozta az „eight-circuit model of consciousness”-t (nyolc áramkörös tudatmodell) az Exo-Pscychology (1977) c. könyvében. Modellje azt a komplex tudatfejlődési koncepciót fogalmazza meg, mely utóbb a transzperszonális pszichológia alapvetéseként nyert új megfogalmazást. Tudatmodellje utóbb erősen tükröződik Ken Wilber gondolatvilágában, mely a keleti-nyugati pszichológiát áthidaló, és a tudatfejlődést magyarázó mindmáig talán legátfogóbb fúziós kísérlet.
Az 1960-as és 1970-es években Learyt rendszerességgel tartóztatták le, és tartották fogságban 29 börtönben az egész világon. Richard Nixon elnök az „Amerika legveszélyesebb embere” címmel illette. Ha összevetjük e figyelemreméltó pozíciót, Leary forradalmi meglátásait és zaklatását, akkor jól láthatjuk a politikai-hatalmi gépezet hozzáállását az egyéni tudatfejlődéshez. A folyamatot kitűnően dokumentálja Noam Chomsky munkássága.
Tim Leary szellemi öröksége Robert Anton Wilson gerilla-ontológiájában követhető tovább.
Művei[szerkesztés]
- The Interpersonal Diagnosis of Personality 1957
- The Psychedelic Experience 1964
- The Psychedelic Reader 1965
- Psychedelic Prayers from the Tao Te Ching 1967
- High Priest 1968
- Politics of Ecstasy 1968
- Jail Notes 1971
- Confessions of a Hope Fiend 1973
- Neurologic 1973
- What Does WoMan Want? 1976
- Exo-Psychology 1977
- Intelligence Agents 1979
- The Game of Life 1979
- Changing My Mind – Among Others 1982
- Flashbacks 1983
- Surfing the Conscious Nets 1995
- Chaos & Cyberculture 1995
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find A Grave. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Discogs. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Internet Speculative Fiction Database. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.)
További információk[szerkesztés]
|
Ez az amerikai személy életrajzát bemutató lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
|
