Gömörmihályfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Langbein (vitalap | szerkesztései) 2017. március 5., 16:25-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Gömör vármegye monográfiája + jav.)
Gömörmihályfalva (Gemerské Michalovce)
Községi hivatal
Községi hivatal
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásRimaszombati
Rangközség
PolgármesterLevente Hubay
Irányítószám982 52 (pošta Kaloša)
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámRS
Népesség
Teljes népesség88 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség16 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság211 m
Terület6,25 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 26′ 13″, k. h. 20° 12′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 26′ 13″, k. h. 20° 12′ 45″
A Wikimédia Commons tartalmaz Gömörmihályfalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Gömörmihályfalva (szlovákul: Gemerské Michalovce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban.

Fekvése

Tornaljától 10 km-re, nyugatra fekszik.

Élővilága

A faluban két gólyafészek található. 2014-ben 2 fiókát számoltak össze az egyik fészekben.[2]

Története

1413-ban "Myhalfalwa" néven említik először, de a falu régebben keletkezett. Nemesi község volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MIHÁLYFA. Magyar falu Gömör várm. földes Urai Bodon, és Forgon Urak, lakosai többnyire reformátusok, fekszik Sankfalvához nem meszsze, és annak filiája, Alsó Vály, és Alsó Kálósótól is 1/2 órányira, gyűmöltsei jelesek, földgye, és réttye középszerű, erdeje meg lehetős, piatzozása 1 1/2 mértföldnyire Rimaszombatban, Jolsván két és Rozsnyón 5 mértföldnyire."[3]

1828-ban 44 házában 337 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Mihályfalva, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Gömőrhöz nyugotra 2 1/2 órányira: 30 kath., 307 ref. lak. Ref. szentegyház. F. u. több nemesek. Ut. posta Torna."[4]

Gömör-Kishont vármegye monográfiájában pedig ezt olvashatjuk róla: „Mihályfalva, a Kopány patak mellett fekvő magyar kisközség, 49 házzal és 188 ev. ref. vallású lakossal. E községet már a pápai tizedszedők jegyzéke is említi Michela néven. 1427-ben az Eördögh család a földesura, később azután megoszlik a Bodon, Forgon és a Nagy családok közt. A községben levő úrilakot Bodon Ábrahám, a vármegye egykori alispánja építtette és ez most Beélik Iváné. A református templom 1772-ben épült. A községhez tartoznak Loponyi, Ablonczi és Morhó puszták. Az utóbbi már 1427-ben mint a Derencsényiek birtoka szerepel. 1480-on túl már nem találjuk nyomát. A község postája Füge, távírója és vasúti állomása Tornallya."[5]

A trianoni diktátumig területe Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.

Földműves szövetkezetét 1952-ben alapították, a lakosság többsége itt dolgozott.

Népessége

1910-ben 167-en, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 97 lakosából 76 magyar és 21 szlovák.

2011-ben 99 lakosából 78 magyar és 18 szlovák.

Híres emberek

  • Itt született 1810-ben Bodon Ábrahám ügyvéd, országgyűlési képviselő, Gömör-Kishont vármegye másodalispánja, egyházi és jogi szakíró.
  • Itt született 1885-ben Forgon Mihály genealógus, történész, jogász.

Képtár

Irodalom

  • É. Kovács Judit 1992: Gömörmihályfalva. Debrecen.

Külső hivatkozások

Commons:Category:Gemerské Michalovce
A Wikimédia Commons tartalmaz Gömörmihályfalva témájú médiaállományokat.