1981-es Formula–1 belga nagydíj
1981-es belga nagydíj | |
Az évad 5. versenye a 15-ből az 1981-es Formula–1 világbajnokságon. | |
Versenyadatok | |
Dátum | 1981. május 17. |
Hivatalos elnevezés | XXXIX. Grote Prijs de Belgie |
Helyszín | Zolder, Belgium |
Versenypálya | 4,262 km |
Táv | 230,864 km |
Körök | 54 |
Időjárás | napos és esős |
Pole-pozíció | |
Versenyző | Carlos Reutemann (Williams-Ford) |
Idő | 1:22,28 |
Leggyorsabb kör | |
Versenyző | Carlos Reutemann (Williams-Ford) |
Idő | 1:23,30 (37. a(z) 54-ből) |
Dobogó | |
Első | Carlos Reutemann (Williams-Ford) |
Második | Jacques Laffite (Ligier-Matra) |
Harmadik | Nigel Mansell (Lotus-Ford) |
A belga nagydíj volt az 1981-es Formula–1 világbajnokság ötödik futama.
Futam
[szerkesztés]Az edzésen Carlos Reutemann halálra gázolta az Osella csapat technikusát Giovanni Amadeót, emiatt a rajnál a technikusok és a szerelők tüntettek az autók között, nagyobb biztonságot követeltek a boxban dolgozók számára. A mezőny nem tudott elindulni, Ecclestone, Chapman és Williams a pilótákat biztatta: "Induljatok és üssétek el mindet!" A lámpa zöldre váltott amikor még nem mindenki hagyta el a pályát, Stohr nekiment Patrese Arrowsának s az kis híján halálra gázolta Dave Lucket szerelőt.
A versenyen Reutemann nyert, Alan Jones az élről esett ki, Jacques Laffit lett a második a kilencedik helyről, Nigel Mansell pedig a harmadik a tizedik helyről indulva.
Helyezés | # | Versenyző | Csapat/Motor | Körök | Idő/Kiesés oka | Rajthely | Pontszám |
---|---|---|---|---|---|---|---|
1 | 2 | Carlos Reutemann | Williams-Ford | 54 | 1:16:31,61 | 1 | 9 |
2 | 26 | Jacques Laffite | Ligier-Matra | 54 | + 36,06 | 9 | 6 |
3 | 12 | Nigel Mansell | Lotus-Ford | 54 | + 43,69 | 10 | 4 |
4 | 27 | Gilles Villeneuve | Ferrari | 54 | + 47,64 | 7 | 3 |
5 | 11 | Elio de Angelis | Lotus-Ford | 54 | + 49,20 | 14 | 2 |
6 | 3 | Eddie Cheever | Tyrrell-Ford | 54 | + 52,51 | 8 | 1 |
7 | 7 | John Watson | McLaren-Ford | 54 | + 1:01,66 | 5 | |
8 | 28 | Didier Pironi | Ferrari | 54 | + 1:32,04 | 3 | |
9 | 23 | Bruno Giacomelli | Alfa Romeo | 54 | + 1:35,58 | 17 | |
10 | 22 | Mario Andretti | Alfa Romeo | 53 | + 1 kör | 18 | |
11 | 14 | Marc Surer | Ensign-Ford | 52 | + 2 kör | 15 | |
12 | 4 | Michele Alboreto | Tyrrell-Ford | 52 | + 2 kör | 19 | |
13 | 31 | Piercarlo Ghinzani | Osella-Ford | 50 | + 4 kör | 24 | |
Kiesett | 6 | Héctor Rebaque | Brabham-Ford | 39 | Baleset | 21 | |
Kiesett | 25 | Jean-Pierre Jabouille | Ligier-Matra | 35 | Erőátvitel | 16 | |
Kiesett | 21 | Chico Serra | Fittipaldi-Ford | 29 | Motorhiba | 20 | |
Kiesett | 32 | Beppe Gabbiani | Osella-Ford | 22 | Motorhiba | 22 | |
Kiesett | 1 | Alan Jones | Williams-Ford | 19 | Baleset | 6 | |
Kiesett | 8 | Andrea de Cesaris | McLaren-Ford | 11 | Sebességváltó | 23 | |
Kiesett | 5 | Nelson Piquet | Brabham-Ford | 10 | Baleset | 2 | |
Kiesett | 20 | Keke Rosberg | Fittipaldi-Ford | 10 | Váltó | 11 | |
Kiesett | 15 | Alain Prost | Renault | 2 | Kuplung | 12 | |
Kiesett | 29 | Riccardo Patrese | Arrows-Ford | 0 | Ütközés | 4 | |
Kiesett | 30 | Siegfried Stohr | Arrows-Ford | 0 | Ütközés | 13 | |
Kizárva | 18 | Derek Daly | March-Ford | ||||
Kizárva | 16 | René Arnoux | Renault | ||||
Kizárva | 17 | Eliseo Salazar | March-Ford | ||||
Kizárva | 9 | Slim Borgudd | ATS-Ford | ||||
Kizárva | 33 | Patrick Tambay | Theodore-Ford | ||||
Kizárva | 36 | Derek Warwick | Toleman-Hart | ||||
Kizárva | 35 | Brian Henton | Toleman-Hart |
A világbajnokság élmezőnyének állása a verseny után
[szerkesztés]H | Versenyzők | Pont | H | Konstruktőrök | Pont |
---|---|---|---|---|---|
1. | Carlos Reutemann | 34 | 1. | Williams-Ford | 52 |
2. | Nelson Piquet | 22 | 2. | Brabham-Ford | 25 |
3. | Alan Jones | 18 | 3. | Arrows-Ford | 10 |
4. | Riccardo Patrese | 10 | 4. | Lotus-Ford | 8 |
5. | Jacques Laffite | 7 | 5. | Ligier-Matra | 7 |
6. | Elio de Angelis | 5 | 6. | Renault | 6 |
Statisztikák
[szerkesztés]Vezető helyen:
- Didier Pironi: 12 (1-12)
- Alan Jones: 7 (13-19)
- Carlos Reutemann: 35 (20-54)
Carlos Reutemann 12. győzelme, 5. pole-pozíciója, 5. leggyorsabb köre, egyetlen mesterhármasa (gy, pp, lk)
- Williams 14. győzelme.
Jacques Laffite 100. versenye.
Piercarlo Ghinzani első versenye.
Források
[szerkesztés]
Előző nagydíj: 1981-es Formula–1 San Marinó-i nagydíj |
FIA 1981-es Formula–1 világbajnokság | Következő nagydíj: 1981-es Formula–1 monacói nagydíj |
Előző nagydíj: 1980-as Formula–1 belga nagydíj |
Formula–1 belga nagydíj | Következő nagydíj: 1982-es Formula–1 belga nagydíj |