Ugrás a tartalomhoz

Énlaka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Haller1962 (vitalap | szerkesztései) 2020. december 7., 20:10-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Kép az unitárius templomról.)
Énlaka (Inlăceni)
Az unitárius templom híres rovásírásos felirata
Az unitárius templom híres rovásírásos felirata
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeHargita
KözségEtéd
Rangfalu
KözségközpontEtéd
Irányítószám537008
Körzethívószám0266
SIRUTA-kód83829
Népesség
Népesség130 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság152 (2011)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 25′ 48″, k. h. 25° 06′ 32″Koordináták: é. sz. 46° 25′ 48″, k. h. 25° 06′ 32″
SablonWikidataSegítség

Énlaka (románul Inlăceni) falu Romániában, Hargita megyében. Közigazgatásilag Etédhez tartozik.

Fekvése

Székelykeresztúrtól 18 km-re északkeletre a Gagy-patak völgyfőjében a Firtos-tető nyugati lábánál fekszik. Székelyudvarhelytől északnyugatra 20 km-re, a Sóvidéktől délre 6–8 km-re található.

Nevének eredete

Nevének legkorábbi alakja Jandlaka volt, mely személynévi eredetű. Ebből hasonult a nép ajkán a mai magyar alakra. A román név is a magyarból való.

Története

Már a rómaiak korában fontos határerőd állt a mai Várkertnek nevezett helyen, ettől délnyugatra pedig római polgári település alakult ki, melyet Praetoria Augusta településsel azonosítanak. A hagyomány szerint az itt letelepedett Jenő vezérről először Jenőlaka volt a neve. Egykori várát már a gótok, az avarok és a dákok is birtokolták, Jenő vezér ostrommal vette be. 1910-ben 643, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. 1992-ben 226 magyar lakosa volt.

Látnivalók

  • Unitárius templomában egy Orbán Balázs által felfedezett ősi székely rovásírású felirat látható („Egy az Isten. Georgyius Musnai diakon.”[2]). A templom a 15. század második felében épülhetett a helyén állt római Jupiter-templom köveinek felhasználásával. 1661-ben a tatárok felégették, 1668-ban állították helyre, a felirat is ekkori. Kazettás mennyezete 1668-ban, kerítésfala 1745-ben készült. Tornya 1830 és 1833 között épült, 1927-ben restaurálták. Az 1976. évi javításkor a padlózat alól római sír, épületromok és két fogadalmi oltárkő került elő.
Az énlakai unitárius templom kazettás mennyezete
Az unitárius templom madártávlatból

Képgaléria

Híres emberek

  • Itt született Toró Tibor (1931–2010) fizikus, az MTA tagja.
  • Itt él id. Szávai Márton nyugdíjas tanító, aki őshonos magyar gyümölcsfák gyarapításával, szaporításával foglalkozik, közben pedig a hely történetét írja.

Források

  • Visy Zsolt (Szerk.) 2008: Tanulmányok Énlaka történetéről és kultúrájáról. Énlaka – Pécs.
  1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Hargita megye. adatbank.ro
  2. Bodor András; Csallány Dezső: Székely rovásírásos szövegek megfejtése (pdf). Korunk (1970. április hó) pp. 610. Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis (EPA). (Hozzáférés: 2014. február 1.)

Hivatkozások