Ugrás a tartalomhoz

Tőre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AtaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 14., 04:03-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Jegyzetek: források --> jegyzetek AWB)
Tőre (Turá)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásLévai
Rangközség
Első írásos említés1276
PolgármesterJozef Bogár
Irányítószám935 51
Körzethívószám036
Forgalmi rendszámLV
Népesség
Teljes népesség215 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség24 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság151 m
Terület9,29 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 09′, k. h. 18° 35′Koordináták: é. sz. 48° 09′, k. h. 18° 35′
A Wikimédia Commons tartalmaz Tőre témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tőre (szlovákul Turá) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. Kis- és Nagytőre egyesítésével jött létre.

Fekvése

Lévától 16 km-re délnyugatra, a Garam jobb partján található.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén az újkőkorszakban a vonaldíszes kultúra, a bronzkorban pedig a hévmagyarádi kultúra települése állt itt.

Tőrét 1264-ben "Ture" alakban említik először a korabeli források. 1324-ben "Thure", 1325-ben "Tewre", 1327-ben "Ture" alakban említik. 1302-ben az Arsányi, Miskolc-Bés, Simonyi családok és helyi nemesek birtokolták. A 16. században a Batthyány, majd a Szentiványi, Mednyánszky és Majláth családok a fő birtokosai. 1663-ban felégette a török.

1534-ben 11 portája volt. 1601-ben két kúria és 37 ház állt a faluban. 1720-ban 12 adózója volt. 1828-ban 43 házában 286 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.

Kistőre Tőre határában fejlődött ki, 1411-ben bukkan fel először "Kis Teöre" alakban. A Simonyi család birtokolta. 1534-ben 7 portája állt. 1601-ben 2 kúriája és 37 háza volt. 1828-ban 19 házában 119 lakos élt.

Vályi András szerint "Kis Töre, Nagy Töre. Két falu Bars Várm. Kis Törének földes Ura Simonyi, amannak pedig Sz. Iványi Uraságok, lakosaik többfélék, fekszenek Alsó Váradhoz közel, mellynek filiáji; határbéli földgyeik termékenyek, piatzok Sz. Benedeken."[2]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része.

Népessége

1880-ban Kistőre 89 lakosából 77 magyar és 9 szlovák anyanyelvű, Nagytőre 378 lakosából 347 magyar és 25 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 462 lakosából 406 magyar és 49 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 531 lakosából 466 magyar és 62 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 495 lakosából 489 magyar és 6 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 496 lakosából 481 magyar és 14 csehszlovák volt.

1930-ban 481 lakosából 341 magyar és 122 csehszlovák volt.

1941-ben 372 lakosából mind magyar volt.

1991-ben 254 lakosából 174 magyar és 77 szlovák volt.

2001-ben 236 lakosából 143 magyar és 89 szlovák.

2011-ben 228 lakosából 129 magyar és 97 szlovák.

Neves személyek

Nevezetességei

A Szentháromság tiszteletére szentelt későbarokk kápolnája 1778-ban épült.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.