Súrangama-szútra
| A sorozat témája Mahájána |
|---|
 |
|
A Súrangama-szútra (szanszkrit; kínai: 大佛頂首楞嚴經, pinjin: Dà Fódǐng Shǒuléngyán jīng, koreai: 대불정수릉엄경, vietnámi: Đại Phật đỉnh thủ-lăng-nghiêm kinh) mahájána buddhista szútra, amely kifejezetten jelentősnek számít a kínai csan buddhizmusban. A szútra az ezoterikus buddhizmus és a buddha-természet tanai közé tartozik, amelyre hatással volt valamelyest a jógácsára iskola is. A szöveg hitelessége rég óta vita tárgyát képezi (lásd története), ezért gyakran a buddhista apokrif iratok közé sorolják. A jelenlegi közmegegyezés szerint a szöveg kínai eredetű, indiai alapú, és feltehetően nem egy önálló szanszkrit szöveg fordítása.
A Eredeti Fény Zen Közösség elkészítette a szútra magyar fordítását.[1]
Története
Szerzőség
A Súrangama-szútrát legelőször egy Csi-seng (智昇) nevű Tang-kori szerzetes említette, aki szerint a szútrát Kuanghszi-Csuang Autonóm Terület-ből vitték vissza Lojang-ba Hszüan-cung császár uralkodása idején. Kétféle elbeszélést ad két különböző könyvben, amelyeket 730-ban adtak ki. Az első szerint (Buddhista szövegek katalógusa a Kaj-jüan korban, 開元釋教錄), a Súrangama-szútrát 713-ban fordította le egy Huaj-ti (懷迪) nevű szerzetes egy ismeretlen indiai szerzetessel. A második szerint (Buddhista falfeliratok ezen fordításának története, 續古今譯經圖記), a szútrát 705-ben fordította le a közép-indiai Páramiti, aki Kuangcsou tartományba érkezett. A szöveget tovább szerkesztette és tovább finomította Vu Cötien császárné korábbi minisztere, Fang Jung (房融). A fordítást egy Meghasikha nevű sramana lektorálta, majd egy Huaj-ti (懷迪) nevű szerzetes is ellenőrizte. Csi-seng nem ad magyarázatot, hogy miért készített két elbeszélést, de második végén, hagyott egy rövid megjegyzést, hogy az első elbeszélés jobb, mint a második.[2]
Számos tudós szerint a Súrangama-szútra tökéletesen beleillik a Nálanda-i buddhista egyetem hagyományaiba.[3][4][2]
Tanítások
A Súrangama-szútrában szerepelnek tanítások a buddha-természetről, a jógácsára iskolából és vadzsrajána irányzatból.[2][5] Buddhista logika segítségével, a szillogizmus módszerével és a katuskoti érvelési módszerrel, az ún. „négyrétű tagadással” halad előre a szútra, amelyet legelőször Nágárdzsuna tett népszerűvé.[6] A Súrangama-szútrában egyik fő témája a dharma értéktelensége, amikor azt szamádhi erő kíséri. Egy másik fő téma az erkölcsi fogadalmak fontossága, amely a buddhista gyakorlatok alapját képezi. Szerepel benne az is, hogy az egyén hogyan tud hatékonyan küzdeni a téveszmékkel szemben, amelyek a meditációk során jelentkeznek.[2][7] A szútrában Buddha Ánanda nevű tanítványa számára elmondja, hogy kétfajta tudat létezik, amelyeket fontos tudni megkülönböztetni a spirituális gyakorlás során. Az egyik a hétköznapi tudat, amelynek tudatában vagyunk, és amelyre jellemző a zavarosság és életeken át tartó véletlenszerű gondolatok és az illuzórikus észlelések. A másik az örökké tartó igaz tudat, amely a valódi természetünk, és amely megegyezik a buddhák állapotával.[8] A szútra elmagyarázza azt is, hogy mi a tathágata-garbha, a buddha-természet, vagy más néven a buddha mátrix.[9]
A szútrában szereplő „súrangama szamádhi” a buddhaságra és a teljes megvilágosodásra vonatkozik. Ugyanezt fejti ki bővebben egy másik mahájána szútra is, a Súrangama szamádhi szútra. Kiemelten kezeli ezt a témát a mahájána Maháparinirvána-szútra is, amelyben Buddha elmagyarázza, hogy ez a szamádhi Buddha természetének a lényege, amely minden buddha „anyja”.[10] Buddha hozzáteszi, hogy a „súrangama szamádhi” megegyezik a következő fogalmakkal is: pradzsnyápáramitá („bölcsesség tökéletessége”), vadzsra szamádhi („gyémánt szamádhi”), szimhanáda szamádhi („oroszlánüvöltés szamádhi”) és buddha-szvabhava („buddha-természet”).[10] A szútrában szereplő, mantrához hasonló dháraní kínai elnevezése Leng-jan csou () (楞嚴咒) vagy Súrangama mantra. Ezt előszeretettel kántálják a kelet-ázsiai buddhizmusban. Szanszkrit elnevezése "Szitátapatra usnísa dháraní", amely magyarul hozzávetőleg annyit tesz, hogy Fehér napernyő dháraní. Hszüan Hua buddhista tanító szerint ebben a dháraníban benne van az öt világtáj démonjainak seregei:[11]
- keleten a vadzsra csoport, vendéglátójuk Aksobhja
- délen az ékszerteremtők, vendéglátójuk Ratnaszambhava
- középen a buddha csoport, vendéglátójuk Vairócsana
- nyugaton a lótusz csoport, vendéglátójuk Amitábha
- északon a karma csoport, vendéglátójuk Amóghasziddhi
A szútra az öt szkandha Mára démon megtestesüléseként írja le. Mindegyik szkandhának tíz szkandha-mára felel meg, amelyeket a helyes szamádhitól való eltérésként jellemez a szútra. Összességében ezeket úgy is nevezik, hogy az „ötven szkandha démon”.[12]
Jegyzetek
- ↑ Shurangama Mantra (Pratjangíram Dhárani). wonkwangsa.net. (Hozzáférés: 2016. február 10.)[halott link]
- ↑ a b c d Epstein 1976.
- ↑ Humphreys1995, 111. o.
- ↑ Dutt 1962, 264. o.
- ↑ Buddhist Text Translation Society 2009, 30-32. o.
- ↑ Buddhist Text Translation Society 2009, 32-34. o.
- ↑ Suzuki 2001.
- ↑ David Rounds. Rescuing Ananda - An overview of the Surangama Sutra. Religion East & West, Issue 7, October, 2007. p81. http://www.drbu.org/iwr/rew/2007/rew-article-7 Archiválva 2015. szeptember 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ A New Translation Buddhist Text Translation Society. The Śūraṅgama Sūtra With Excerpts from the Commentary by the Venerable Master Hsüan Hua (Kindle Locations 243-249).
- ↑ a b Lamotte 1998, 36. o.
- ↑ Hua 1975.
- ↑ Ron Epstein: Fifty Skandha Demon States: Forward
Források
- Dutt, Sukumar. Buddhist Monks and Monasteries of India. Motilal Barnasidass (2008)
- Epstein, Ronald. The Shurangama Sutra (T. 945): A Reappraisal of its Authenticity (1976)
- Faure, Bernard. The Rhetoric of Immediacy. A Cultural Critique of Chan/Zen Buddhism. Princeton University Press (1991)
- Hua, Hsuan. The Wonderful Effects of the Shurangama Mantra [archivált változat] (1975). Hozzáférés ideje: 2016. február 17. [archiválás ideje: 2012. március 15.] Archiválva 2012. március 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Humphreys, Christmas. The Wisdom of Buddhism (1995)
- Hurvitz, Leon. The Surangama Sutra. Review in Journal of Asian Studies, Vol.26, issue 3, 1967, 482-484. o. (1967)
- K'uan Yu, Lu. The Śūraṅgama sūtra (Leng Yen Ching) / Chinese rendering by Master Paramiti; commentary (abridged) by Han Shan;. London: Rider (1966. november 3.) Charles Luk, Buddha Dharma Education Association Inc.
- Lamotte, Étienne. Suramgamasamadhi Sutra: The Concentration of Heroic Progress, Sara Boin-Webb (ford.). Curzon Press (1998)
- Sekida (ford.), Katsuki. Two Zen Classics. Mumonkan, The Gateless Gate. Hekiganroku, The Blue Cliff Records. Translated with commentaries by Katsuki Sekida. Weatherhill (1996)
- Suzuki, D.T.. Manual of Zen Buddhism [archivált változat] (2001). Hozzáférés ideje: 2016. február 17. [archiválás ideje: 2012. december 24.] Archiválva 2012. december 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
