Szillogizmus

A szillogizmus olyan következtetést jelent, melyben egy kijelentés (a konklúzió vagy következmény) két másikból (a premisszákból vagy feltételekből) következik. A görög „szüllogiszmosz” („συλλογισμός”) kifejezés érvet, következtetést jelent, és Arisztotelész is ebben az általánosabb értelemben használta, de később a tradicionális logikában azt a speciálisabb jelentését nyerte el, melyet az előbb definiáltunk. Arisztotelész az Analitika első könyvében is ír róla.

A szillogizmusok formái::

• kategorikus szillogizmus
• diszjunktív szillogizmus
• hipotetikus szillogizmus
• entiméma
• egyebek

Arisztotelész írta le a klasszikus „Barbara-szillogizmust”:

Ha minden ember (B) halandó (C),

és minden görög (A) ember (B),

akkor az összes görög (A) halandó (C).

Lásd még

• Arisztotelész logikája
• Venn-diagram