Vairócsana

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vairócsana
Aranyozott bronz Vairócsana szobor a Pulguksza templomban; nemzeti kincs, Dél-Korea
Aranyozott bronz Vairócsana szobor
a Pulguksza templomban; nemzeti kincs, Dél-Korea
Életrajzi adatok
Születési névVairocana vagy Mahāvairocana
CímÉleterő, ami megvilágítja az univerzumot[1]
Munkássága
Vallásbuddhista
FelekezetVadzsrajána buddhizmus
A Wikimédia Commons tartalmaz Vairócsana témájú médiaállományokat.

Vairócsana vagy Mahávairócsana (szanszkrit वैरोचन Vairocana, Mahāvairocana , kínaiul 大日如來 Dàrì Rúlái illetve 毘盧遮那佛 Pílúzhēnàfó, japánul 大日如来 Dainicsi njorai illetve 毘盧遮那仏 Birusana-bucu, tibetiül རྣམ་པར་སྣང་མཛད rNam-par-snang mdzad, koreaiul 비로자나불 毘盧遮那佛 Birojanabul vagy 대일여래 大日如來 Daeil Yeorae, vietnámiul Đại Nhật Như Lai) egy égi buddha, akit (pl. az Avatamszaka szútrában) gyakorta értelmeznek a történelmi Buddha boldogság testeként; úgyis hivatkoznak rá, mint a Buddha igazság teste, illetve "a nagy nap buddha." A kínai-japán buddhizmusban úgy tekintenek rá, mint az üresség buddhista koncepciójának megtestesítőjére. A vadzsrajána buddhizmusban Vairócsana az öt bölcsességbuddha világának középen helyezkedik el. A tibeti buddhizmusban minden bölcsességbuddhához kapcsolódik egy női buddha is; eszerint Vairócsana hitvese Fehér tárá.

Vairócsana nem összetévesztendő Virócsanával, aki az Aszurák (egyfajta természetfeletti lények) királyaként szerepel a Csándogja Upanisad nyolcadik fejezetében.

Vallási történelme[szerkesztés]

Vairócsana először a Brahma háló szútrában tűnt fel:[2]

Most én, Vairócsana buddha ülök a lótusz alapzaton; az engem körülvevő ezernyi virágon ezernyi Sakjamuni buddha van. Minden virág száz milliónyi világot támogat, s minden világban megjelenik egy Sakjamuni Buddha. Mindegyikük egy bódhifa alatt ül, és egyidejüleg érik el a tökéletes megvilágosulást. Mindennek a megszámlálhatatlan sok buddhának az "eredeti teste" Vairócsana.

Megemlítik a Virágfüzér szútrában is; ugyan a Vairócsanára vonatkozó doktrina javarészt a Mahávairocsana szútra tanításain és kisebb részt a Vadzsraszekhara-szútrán alapul. Sákjamuni Buddha díszítő jelzőjeként is szerepel az Egyetemes Erény bódhiszattván való meditálás című szútrában, mint aki az Állandóan nyugodt fény nevű helyen tartózkodik.[3] Vairócsana kiemelt szerepet kap a kínai Hua-jen (kínaiul 華嚴宗 Huáyán Zōng) buddhista iskolában, továbbá a japán Kegon és singon buddhizmusban. A singon esetében Vairócsana központi szerepet játszik.

A kínai-japán buddhizmusban Vairócsanát - mint a hódolat tárgyát - fokozatosan felváltotta Amitábha buddha, nagyrészt a Tiszta föld buddhizmus növekvő népszerűsége miatt; viszont öröksége továbbra is fennáll a Tódai-dzsi templomnál található hatalmas bronzszobron át, és persze a singon buddhizmuson keresztül, ami egy jelentős kisebbséget képvisel a japán buddhisták körében.

Francis Xavier római katolikus misszionáriust Japánba látogatásakor üdvözölték a singon szerzetesek, mivel Istenre Dainicsiként hivatkozott. Ahogy Xavier többet tanult a világ vallási árnyalatairól, helyettesítette a "Deusu" kifejezést, amit a latin és portugál "Deus" szóból származtatott.

Dohan, egy singon szerzetes, úgy hivatkozott a két nagy buddhára (Amitábha és Vairócsana), mint egy és ugyanazon Dharmakája buddhára, aki a valódi természete és lényege minden jelenségnek és lénynek. Egy singon követő egyre több mindent megérthet abból, amiről Dohan szerzetes beszél ezzel kapcsolatban; ahogy dr. James Sanford rámutat: ott a megértése annak, hogy Amitábha a Dharmakája buddha, Vairócsana; aztán annak a felfogása, hogy Amitábha mint Vairócsana ezen tér és idő univerzumában örökké megnyilvánul. Végül pedig ott a legbelső ráeszmélés, miszerint Amitábha a valódi természete (fizikailag és spirituálisan) minden lénynek, hogy ő az omnivalens bölcsességtest, ő a meg-nem-született, meg-nem-nyilvánuló, változatlan valóság, ami minden jelenség legmélyén csendesen meglapul.[4]

Vairócsana-szobrok[szerkesztés]

Az ürességre való tekintettel masszív mérete és ragyogása a Vairócsana-szobroknak emlékeztetőül szolgál, hogy minden feltételhez kötött létforma üres, s nincs állandó identitása.

Tódai-dzsi nagy buddhája (Narában, a Kegon buddhista templomnál) a világ legnagyobb bronzból készült Vairócsana-szobra; az afganisztáni "bájimáni buddhák" néven ismert (szintén Vairócsana-szobrok) nagyobbak voltak, ám ezeket 2001-ben a tálibok megsemmisítették.

Jáva szigetén található Magelangban (Borobudurhoz közel) a Mendut buddhista templom, melyet a Szailendra-dinasztia épített a IX. században, szintén Vairócsanának lett szentelve. Itt egy három méter magas Vairócsana-szobor ülő helyzetben ábrázolja a bölcsességbuddhát, amint éppen a dharmacsakra mudrát formálja. A szobrot két oldalról Avalókitésvara és Vadzsrapáni alakjai szegélyezik.

A kínai Honan tartomány Lushan megyéjében található Tavaszi templom buddhaként ismert (szintén Vairócsanát ábrázoló) szobor, a maga 126 méterével jelenleg a világ legmagasabb szobra.

Galéria[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Cook, Francis H. Hua-Yen Buddhism: The Jewel Net of Indra. Pennsylvania State University Press. 1977.
  • Vessantara Meeting The Buddhas. Birmingham : Windhorse Publications. 2003. ISBN 0904766535.
  • Reeves, Gene The Lotus Sutra: A Contemporary Translation of a Buddhist Classic. Somerville: Wisdom Publications. 2008. ISBN 0-86171-571-3.
  • Sanford, J. H., Dr. 'Breath of Life: The Esoteric Nembutsu' in Tantric Buddhism in East Asia, ed. by Payne, R. K., Dr. Boston: Wisdom Publications. 2006.

Külső hivatkozások[szerkesztés]