Ratnaszambhava

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ratnaszambhava
Houshou.jpg
Aranyozott Ratnaszambhava szobor
Életrajzi adatok
Születési név Ratnaszambhava
Cím "Aki kincset szül"[1]
Munkássága
Vallás buddhista
Felekezet Vadzsrajána buddhizmus

A vadzsrajána buddhizmusban Ratnaszambhava (szanszkrittül Ratnasambhava, kínaiul 南方宝生部主宝生佛, japánul 宝生如来 Hósó nyorai vagy Hódzsó nyorai, tibetiül རིན་ཆེན་འབྱུང་གནས Rinchen Jung ne, koreaiul 宝生如来 보옥여래, mongolul ᠡᠷᠳᠡᠨᠢ ᠭᠠᠷᠬᠣ ᠢᠢᠨ ᠣᠷᠣᠨ vagyis Эрдэнэ гарахын орон Erdeni garkhu yin oron) egyike az öt bölcsességbuddhának. Ratnaszambhava mandalái és mantrái a nyugalom és egyenlőség fejlesztésére összpontosítanak, s a vadzsrajána buddhizmusban a büszkeség és mohóság elpusztítására való törekvéssel társítják.[1]

Ratnaszambhava az öt bölcsességbuddha világának déli részén helyezkedik el; hátasa egy ló vagy egy oroszlán pár. A tibeti buddhizmusban minden bölcsességbuddhához kapcsolódik egy női buddha is, eszerint Ratnaszambhava hitvese Mamaki; kíséretében pedig gyakorta feltűnik a világi dharmapála Vaiszravana.[2] A haragos istenségek közül Kundaliként testesül meg.[3]

Szövegi történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első írásos emlékek, amik Ratnaszambhavát említik, a mahájána Aranyfény szútra (Ārya Suvarna-prabhā-sottamasutrendrarājamahāyana Sutra) és a IV. századbeli Guhjaszamadzsa tantra. Ezt követően jó néhány vadzsrajána írásban is feltűnik. A róla szóló legkidolgozottabb leírást az Advjavadzsra sangrahnak a Pancsakara nevű szekciójában találhatjuk.

Jellegzetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ratnaszambhavát az érzések vagy érzelmek halmazával (szkandha) illetve ennek a halmaznak a tudatállapothoz kötődő kapcsolatával társítják; továbbá a drágakő szimbólummal, mely megegyezik családjával (Ratna/drágakő). A dharma ismeretének bővítése/gazdagítása érdekében a buddhizmust hivatott elősegíteni. A képzőművészetekben az adakozás mudrájával (kézmozdulatával) ábrázolják. Színe a sárga/arany, alkotóeleme a Föld, égtája és egyben tiszta földje is a dél, évszaka az ősz.

A Tibeti halottaskönyvben (Bardo Thodol) Mamakival egyesülve ábrázolják, társaságában pedig Ákásagarbha, Szamantabhadra, Mala, és Dhupa bodhiszattvákat tüntetik fel.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Hōshō (Hosho) Nyorai 宝生
  2. Meeting the Buddhas By Vessantara. Windhorse Publications, 2004. ISBN 0904766535 pg 84
  3. Asiatic Mythology 1932 J. Hackin p.428

Felhasznált irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mythology of India: Myths of India, Sri Lanka and Tibet, Rachel Storm, Anness Publishing Limited, Editor Helen Sudell, 69. oldal, 1. oszlop, 9–18 sorok, képaláírás, 69. oldal, 4. oszlop, 1–4. sorok