Jak–3

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jak–3
Yu Yak-3.jpg
Jak–3

Funkció vadászrepülőgép
Tervező Jakovlev-tervezőiroda (főkonstruktőr: Alekszandr Jakovlev)
Gyártási darabszám 4848
Fő üzemeltetők Szovjetunió

Első felszállás 1941. április 12.
Szolgálatból kivonva 1946

A Jak–3-as egy egyszerű, olcsó, viszonylag gyengébb fegyverzetű, nagy tömegben előállított repülőgép, a második világháború alatti szovjet fegyvergyártás egyik legjobb példája.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A típus számozásának ellentmondva a Jak–9 modellek leváltására lett kifejlesztve. A fő célkitűzés a Jakovlev által tervezett modelleknél a lehető legjobb teljesítmény elérése volt a meglévő forrásokból. A további fejlesztések alapjául a sikeres Jak–1M modell szolgált. A fejlesztés annyira sikeresnek bizonyult, hogy a Bf 109 és Fw 190 gépeket használó német pilótáknak a Luftwaffe harcászati szabályzata szerint a fordulóharcot 4000 m (később La–7-tel szemben 5000 m) alatt a szovjet gépekkel kerülni kell.

A Jak–1M-nél a szárnyméretek csökkentek, az orrban elhelyezett olajhűtőt két kisebb, immáron a szárnyakban elhelyezett hűtő váltotta fel, a törzs hátsó részét lerövidítették és egy részből álló, jó kilátást biztosító kabintetővel látták el, valamint több kisebb változást is eszközöltek, melyeknek eredményeként megszületett a fentebb említett képességekkel bíró korszerű vadászrepülőgép. A modellt tovább finomítva a gép testét több rétegben vastag viaszborítással látták el. A típust Klimov VK–105PF, Klimov VK–105PF–2 valamint Klimov VK–107A motorokkal szerelték. Az 1945-ös években kísérletek folytattak a vegyes üzemű meghajtás kialakítására. A vegyes üzemű meghajtás kísérletei során a Jak–3 modelleket VK–105 motorral és Glusko RD–1 folyékony hajtóanyagú rakétahajtóművel látták el, az eredmény a 782 km/h sebesség elérése lett. A kísérleti típus a Jak–3ZSRD jelölést kapta ám sorozatgyártásra sosem került a gázturbinás sugárhajtóművek térhódítása miatt.

A típus azonban nem volt tökéletes, ugyanis néhány órás üzemidőre méretezték, főleg a Hispano-Suiza motor alapján készült Klimov motorral voltak problémák (a Bf 109 átlagos élettartama 9,5 óra volt). Néhány órás üzemszünet alatt a motor olajnyomása kritikus szintre csökkent („elejtette” a kenőolajat), ezért újraindítás után a motor egy időre kenés nélkül maradt, ha kézi szivattyúval nem létesítettek az olajrendszerben túlnyomást. Szovjetunióban a háború után a típus elromlott példányait már nem javították, egyszerűen leselejtezték.

Tűzkeresztség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Jak–3 vadászrepülőgép először 1943 nyarán a kurszki csatában mutatkozott be az ellenséges német Luftwaffe pilótáinak. Az első találkozások után 1944-ben a keleti fronton állomásozó Luftwaffe alegységeknek kiadták a parancsot, hogy 5000 m alatt ne vállaljanak légi harcot ezen modellekkel. E parancs tökéletesen tükrözi a típus képességeit, amely a német gépekkel szemben lényegesen gyengébb fegyverzettel bírt. Kiemelkedő harci képességüket az 1944. július 14-én bekövetkezett összecsapás eredménye tükrözi talán a legjobban, ahol 18 db Jak–3 harcolt 30 db Luftwaffe vadászrepülőgéppel és egyetlen gép elvesztése árán 15 német gépet semmisítettek meg az orosz légierő pilótái. A felajánlott amerikai és britt modellekkel szemben Normandia-Nyeman Csoport a Jak–9 gépeit Jak–3 típusra cserélte, és 273 légi győzelméből az utolsó 99 győzelmet ezzel a géppel érte el.

Típusváltozatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jak–3: Fő gyártási típus.

Jak–3: (VK-107A): Klimov VK–107A motorral és 2 db 20 mm-es Berezin B–20 gépágyúval szerelt típus.

Jak–3: (VK–108): Klimov VK–108 motorral és 23 mm-es Nugyelman–Szuranov NSZ–23 gépágyúval szerelt prototípus. A motor túlmelegedési gondjai miatt sosem került sorozatgyártásra.

Jak–3K: Kísérleti céllal épített harckocsivadász változat, csak néhány példány készült belőle. Fegyverzetét 1 db 45 mm-es Nugyelman–Szuranov NS–45 típusú gépágyú alkotta.

Jak–3P: 1945 áprilisa és 1946 közepe között gyártott típus összesen 596 db épült belőle. Elődeihez képest fegyverzetét már 3 db 20 mm-es Berezin B–20 gépágyú alkotta.

Jak–3ZhRD: VK–105 motorral és Glusko RD–1 folyékony hajtóanyagú rakétahajtóművel felszerelt kísérleti változat.

Jak–3T: Harckocsivadász prototípus. Fegyverzetét 1 db 37 mm-es Nugyelman N–37 gépágyú és 2 db 20 mm-es Berezin B–20S gépágyú alkotta. Az orrész megnövekedett súlya miatt a pilótakabint 40 cm-el hátrébb tolták.

Jak–3T-57: A Jak–3T típus 57 mm-es OKB–16–57 gépágyúval szerelt változata.

Jak–3TK: VK–107A motorral és turbo feltöltővel szerelt változat.

Jak–3U: Kísérleti változat, a háború után készült el ezért nem került sor a gyártásra. Svecov AS–82FN csillagmotorral volt ellátva és 2 db 20 mm-es Berezin B–20S gépágyúval. Szárnyfesztávolsága 20 cm-el nagyobb volt, a szárnyak 22 cm-el előrébb kerültek és a pilótakabin 8 cm-el alacsonyabb lett.

Jak–3UTI: Kétüléses oktató változat a Jak–3U változat alapjaira épülve. A Jak–11-es modell prototípusa volt.

Műszaki adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Adatok '
Első felszállás: 1941. április 12.
Hadrendbe állítás: 1943 nyara
Legyártott darabszám: 4848 db
Gyártó: A. S. Jakovlev tervezőirodája
Jellemzői
Személyzet: 1 fő (gyakorló-oktató változatnál 2 fő)
Legnagyobb sebesség: 600–782 km/h (típustól függően)
Gyakorlati csúcsmagasság: 10 700 m
Emelkedési sebesség: 18,5 m/másodperc (típustól függően eltérhet)
Hatótávolság: 650 km (típustól függően eltérhet)
Méretek
Hossz: 8,5 m
Magasság: 3,0 m
Fesztávolság: 2,39 m
Szárnyfelület: 14,85 m²
Tömeg
Üres tömeg: 2105–2750 kg (típustól függően)
Felszálló tömeg: 2697 kg (típustól függően eltérhet)
Hajtómű
Motorok: 1 db 12 hengeres Klimov VK–105PF, Klimov VK–105PF-2 valamint Klimov VK–107A (típustól függően)
Teljesítmény: VK-105PF 1260LE, VK-105PF2 1290LE, VK-107 1650LE - AS-82FN 1850 LE (típustól függően)
Fegyverzet: Típustól függően 20 mm-es Berezin B–20S gépágyú, 23 mm-es Nugyelman–Szuranov NS–23 gépágyú, 37 mm-es Nugyelman N–37 gépágyú, 45 mm-es Nugyelman N–45 gépágyú, 57 mm-es OKB–16–57 gépágyú.

Üzemeltető Országok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Franciaország Franciaország
  • Lengyelország Lengyelország
  • Szovjetunió Szovjetunió
  • Jugoszlávia Jugoszlávia

Hasonló repülőgépek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]