Me 210

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Messerschmitt Me 210
Bundesarchiv Bild 101I-363-2270-09, Frankreich, Flugzeug Me 210.jpg

Funkció nehézvadász, gyorsbombázó
Gyártó Messerschmitt, Dunai Repülőgépgyár Rt.
Fő üzemeltetők Luftwaffe, Magyar Királyi Honvéd Légierő

Személyzet 2 fő
Első felszállás 1939
Szolgálatba állítás 1942
Méretek
Hossz 12,96 m m
Fesztáv 16,4 m m
Magasság 4.3 m m
Szárnyfelület 36,2 m² m²
Tömegadatok
Szerkezeti tömeg 5440 kg kg
Max. felszállótömeg 8400 kg kg
Hajtómű
Hajtómű 2 db Daimler-Benz DB–605 B (magyar változat)
Teljesítmény 1100 kW (1475 LE), német gyártás DB601F 1025 kW (1395 LE) kW
Repülési jellemzők
Max. sebesség 560 km/h
Hatótávolság 2000 km
Legnagyobb repülési magasság 10 500 m
Emelkedőképesség m/min
Fegyverzet
Beépített fegyverzet 2 db 20 mm-es MG 151/20 gépágyú,
2 db 7,92 mm-es MG 17 géppuska,
2 db 13 mm-es MG 131 géppuska
Bombák 1000 kg bomba
Háromnézeti rajz
Me 210 w trzech rzutach.jpg
A Messerschmitt Me 210 1A háromnézeti rajza

A Messerschmitt Me 210 egy második világháborús, kétmotoros, alsószárnyas, fémépítésű német romboló (Zerstörer) és gyorsbombázó repülőgép volt. 1943-tól Magyarországon is készültek Me 210-esek, a típust rendszeresítette a Magyar Királyi Honvéd Légierő is.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Messerschmitt Bf 110 utódaként tervezték 1937-ben. Bár az első felszállására már 1939-ben sor került, a sorozatgyártás a gép rossz repülőtulajdonságai miatt csak 1941-ben kezdődött, de a sok baleset miatt a 325. gép átadása után leállították. A gyártás újraindítását csak hosszas tesztelés és a számos szerkezeti elem újjátervezése után engedélyezték a légügyi hatóságok. A már elkészült példányok egy részét hosszabb törzsrésszel látták el és a DB 605-ös motorral építették meg. A gépeket a keleti fronton főleg gyorsbombázó és felderítő feladatokra alkalmazták. Gépágyúkkal, rakétákkal és radarral felszerelt nappali és éjszakai nehézvadász változatait a Németországot támadó szövetséges stratégiai bombázó kötelékek rombolására használták. A típus egyik sajátossága a hátsó támadások elhárítására alkalmazott távirányítású géppuska pár volt. A teljes áttervezés eredményeként létrejött, 1900 LE-s DB-603 motorokkal felszerelt géptípust utolsó változatát már Me 410 jelzéssel állították hadrendbe.

A magyar változat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Messerschmitt Me 210-et Magyarországon is gyártották az 1941. június 6-i német–magyar államközi egyezmény alapján, a Dunai Repülőgépgyár Rt. Horthy-ligeti (szigetszentmiklósi) üzemében. Az első magyar gyártású Messerschmitt 210Ca-1 teszt repülésére 1942 december 21-én került sor Eszenyi Dénes repülőszázados vezetésével.[1]

A Honvéd légierő az első két gépet 1943 júliusában állította hadrendbe. 1944 április 1-ig 270 Me–210Ca–1 készült a Dunai Repülőgépgyárban. 160 db került a Magyar Királyi Honvéd Légierő birtokába 110 pedig, a Luftwaffe állományába. A gép alapfegyverzetét a magyar tervezők megváltoztatták, így a törzsbe építettek egy M 36 mintájú, 40 mm-es gépágyút, valamint a szárnyak alá függesztettek egy-egy 152 mm-es űrméretű füstvető rakéta indító blokkot. A korszerű, nagy tűzerejű gépekkel a 102/1-es Sas a 102/2-es Tigris és a Villám gyorsbombázó századokat és az 5/1-es Bagoly éjszakai vadászszázadot szerelték fel. A Sas és a Tigris gyorsbombázó századok 1944 nyarán több eredményes támadást hajtottak végre a Szovjetunió területén található vasúti célpontok ellen. 1944 márciusától részt vettek a Magyarországot bombázó amerikai légikötelékek elleni harcokban is. Majd alacsonytámadó feladatkörben pusztították a Magyarországon harcoló szovjet és román csapatok utánpótlási útvonalait, akadályozva az ellenséges felvonulást a tordai és tiszántúli csatákban, majd a Budapest környéki és dunántúli harcokban. A még 1945 márciusában is aktívan harcoló alakulatot az ausztriai Parndorf repülőterére költöztették ahol a német hadsereg a még használható gépeket a földön megsemmisítette, hogy azok ne kerüljenek szovjet kezekbe.[2]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tóth János Budapesti Na 2003
  2. Becze Csaba: Az arany sas nyomában, Puedlo; Budapest, 2008.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Becze Csaba: Az arany sas nyomában, Puedlo; Budapest, 2008.
  • Magyarország a második világháborúban. Lexikon A–Zs. Főszerkesztő: Sipos Péter. Szerkesztő: Ravasz István, Budapest, 1998.
  • Pataki Iván, Rozsos László, Sárhidai Gyula: Légi Háború Magyarország felett I–II. Zrínyi Kiadó, 1993.
  • Sárhidai Gyula: Messerschmitt Me-210 Ca-1 romboló repülőgép. Haditechnika, 1992/3.
  • M. Szabó Miklós: A Magyar Királyi Honvéd Légierő elméleti–technikai–szervezeti fejlődése és háborús alkalmazása 1938–1945. Zrínyi, Budapest, 1999.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Me 210 témájú médiaállományokat.
Filmek